Napló, 1986. augusztus (Veszprém, 42. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-01 / 180. szám
Termőföld lesz újra a Somló előtti rét Hetekig tartó munkával újra termő területté változtatja a Somló-hegy lábánál elterülő területet a Nyugat-dunántúli Meliorációs Vállalat. A devecseri Virágzó Termelőszövetkezet itteni elzsombékosodott területe már legelőnek sem volt jó. A melioráció során a vállalat dolgozói több mint 12 kilométer hosszú perforált cső lefektetésével és 10 kilométer árok megépítésével vízmentesítték a hegy és Somlóvásárhely között elterülő területet. A munka során több mint 10 ezer köbméter földet mozgattak meg. A 120-tól 180 cm mélységben lejtősen lefektetett csővezetékkel biztosítják a talajban keletkező víz elvezetését. Péterfay Endre képriportja NSZK gyártmányú, lézerirányítású árokásó és csőfektető gép végzi a perforált műanyag csövek lefektetését A redőzött és négy irányból lyukas műanyag cső hosszú élettartamú, és a talajvizet megszűrve gyűjti a lefolyócsatornákba Több kilométernyi vízelvezető árok biztosítja a terület lecsapolását A 8-as út túloldalán betonelemekből készült vízelvezető továbbítja a talajból összegyűjtött csapadékot Szalagbölcsők Csabrendekről Fürgén fordul ki a műhelyből a targonca. Bayer Tibor, a masina vezetője újabb szalagbölcső-egységet hoz és a villástargoncával óvatosan helyezi az udvaron katonás rendben sorakozók mellé. A csabrendeki Egyetértés Termelőszövetkezet vasipari üzemének dolgozói egyebek között ilyen termékeket is készítenek. Mégpedig a Veszprémi Szénbányák megrendelésére. Az elnök, dr. Farkas Győző, nagy elismeréssel vélekedik a bányavállalat együttműködési készségéről, a termékek gyártásához nyújtott segítségről. Csiszár József, a gazdaság vasipari üzemének vezetője, hasonlóan az elnök véleményéhez, elsősorban a kapcsolat gyümölcsözőségét, eredményességét hangoztatja. - Az együttműködés a Veszprémi Szénbányákkal 1983. óta fokozatosan bővült. Jelentős megrendeléseket kaptunk a vállalat kereskedelmi főosztályától, Nagy Kálmántól és Marcona Antaltól. - Mennyi ennek az értéke évente? - Átlagosan 14-15 millió forint értékű termékre tartanak igényt. Többek között különféle vasszerkezeti elemet, vázat, termelőberendezés alkatrészeit, gép- és szalagtartozékokat, kisebb pajzselemet készítünk. Gyártottunk már eddig különféle berendezéseket a vállalat Várpalotai Brikettgyárának, az Ajkai Bányaüzem központi szénelőkészítő művének, a Várpalotai Gépüzemnek, ahol a korszerű pajzsokat gyártják. - Most mi a „sláger"? - Az acélbölcső ... Igencsak „menő termék". Ez a frontfejtéseken használatos, vonszolóláncos kaparószalagokhoz kell. Sorozatban készítjük. Ezenkívül a legkorszerűbb bányabiztosító berendezésekhez, az önjáró, hidraulikus páncélpajzsokhoz szükséges alkatrészek közül is gyártunk egy-kettőt. A termékskála igen változó, aszerint, hogy a bányák, vagy a gépüzem mit igényel. - Ezeket a szalagbölcsőket hová kérték? - A megrendelés szerint a Balinkai Bányaüzem részére, ahogy látom a VHPU-412-es típusú pajzshoz. De lesz ezenkívül más megrendelés is. Ahogy értesültünk, a vállalat — a műszaki fejlesztési program keretében — nemcsak új bányabiztosító berendezéseket, önjáró, hidraulikus páncélpajzsokat ad az aknáknak, a frontfejtéseknek, hanem felújítja a régieket is. Ehhez pedig sok alkatrész kell, s jut a munkából nekünk is.A bányavállalat által megrendelt alkatrészek között van ami csupán félkilós, vagy kéthárom kilós. De olyan is akad szép számmal, ami — mint például a szalagbölcső — meghaladja az 50, vagy 100 kilót, sőt a másfél tonnát is. — Most hányfajta alkatrészt gyártanak a bányáknak? — Legalább húszfélét. Tavaly az Ajkai Bányaüzemnek szállítottunk bölcsőket, 40 darab készült egy front részére. Aztán ősszel Várpalotára 50 bölcsőt küldtünk S—II. bányának. Amint kész a termék, azonnal szállítjuk, hogy ne legyen gond a határidővel. Az, hogy Csiszár József igen szakszerűen, pontosan határozza meg a termékek nevét és rendeltetését, egyáltalán nem meglepő, hiszen jól ismeri őket. De vajon az üzemvezető, aki bányának gyártat alkatrészeket, ismeri-e a termékek rendeltetési helyét? Volt-e már a mélyben? Látta-e dolgozni ezeket a berendezéseket, a fronton a szalagbölcsőket, pajzsbiztosító elemeket? — Egyetlenegyszer voltam bányában. Az ajkai medencében, Jókai-bányán. A marxistaleninista esti egyetem hallgatói részére szerveztek oda üzemlátogatást. Egy frontfejtést kerestünk fel, de ott akkor még egyedi támos biztosítással dolgoztak. Így az általunk most gyártott berendezéseknek a működését nem láthattuk. Pedig kíváncsiak vagyunk rá ... — A Veszprémi Szénbányák illetékesei, Nagy Kálmán és Marcona Antal, elismeréssel szólnak a csabrendeki vasipari üzem dolgozóinak munkájáról, az Egyetértés Termelőszövetkezettel kialakult együttműködésről. (Igaz, legalább ilyen jó és gyümölcsöző kapcsolatot alakítottak ki a nemesvámosi Balatonfüred—Csopak Tája Termelőszövetkezettel és másokkal is.) A csabrendekinél különösen a minőség és a szállítási határidők pontossága figyelemre méltó — mondják. — Úgy véljük, hogy kölcsönös a törekvés az együttműködés fokozására, a megrendelések bővítésére. Munka, feladat van és lesz is, hiszen a Veszprémi Szénbányák további jelentős megrendeléseket kapott és újabbakkal is számol. De a saját műszaki fejlesztési program végrehajtása is igényli a szorosabb és kiterjedtebb kooperációt . . . Előnyös az együttműködés a vállalatnak és előnyös, jövedelmező a termelőszövetkezetnek. Ha nagy szavakat akarnánk használni, úgy is fogalmazhatnánk, hogy ez a sokat emlegetett munkás-paraszt szövetség megvalósulásának hétköznapi, gyakorlati példája. A közös feladatok megoldásának feltétele olyan formában, amely — mint cseppben a tenger — hűen tükrözi az együttes cél megvalósításának folyamatát. Folyamatosan, látványosság nélkül, egész évben. S. Nagy Sándor Az állattenyésztés fejlesztéséért Az 1987. január 1-jével életbe lépő új intézkedések A Minisztertanács a közelmúltban áttekintette és értékelte az állattenyésztés helyzetét és fejlesztésének feladatait. Megalapította, hogy az állatállományban és a vágóállattermelésben az elmúlt évben bekövetkezett visszaesés után az 1986. január 1-vel bevezetett ár- és egyéb szabályozórendszerbeli intézkedések a kedvezőtlen folyamatokat megállították. A VII. ötéves tervben előirányzott állományfejlesztési, termelésbővítési, hatékonyságnövelési és minőségjavítási célok eléréséhez azonban további komplex üzemi és központi intézkedések szükségesek. Gyorsítani kell a biológiai alapok összehangolt fejlesztését, a technológiai fegyelem javításával csökkenteni kell a felnevelési veszteségeket. Az ágazat jövedelemtermelő képességének növelése, a termelési költségek csökkentése végett javítani kell a takarmányhasznosulást, a fajlagos takarmányfelhasználást. E feladatok megoldásához szükség van az állattartó telepek műszaki-technikaifelszereltségének megújítására is. Az emberi tényezőkben rejlő tartalékok feltárásának elősegítésére folyamatosan javítani kell a munkahelyi körülményeket, növelni a dolgozók szakmai felkészültségét. Az állattenyésztés előtt álló feladatok teljesítése végett gyorsítani kell a tudományos eredmények gyakorlati hasznosítását, az állategészségügyi helyzet javítását. A piac által támasztott minőségi követelményekkel összhangban ki kell alakítani a nemesítés, a fajtafenntartás és törzstenyésztés új rendszerét. Az állattenyésztési ágazatok 1987. évi és a VII. ötéves tervidőszaki előirányzatainak megalapozására, a felkészülés és a teljesítés feltételeinek javítására, az üzemi tartalékok feltárásának elősegítésére a kormány 1987. január 1-vel életbe lépő központi ár- és pénzügyi szabályozórendszerbeli intézkedéseket fogadott el. Ezzel az élelmiszer-termelő ágazatokban az ár- és szabályozási munkák még nem záródtak le, a népgazdasági tervvel összhangban további intézkedések lehetségesek. Az eddig eldöntött kérdések meghirdetésére, jelenleg az időbeni tájékoztatás, a felkészülés elősegítése érdekében kerül sor. A vágósertések felvásárlási áremelésénél az alapvető cél a minőségi árutermelés ösztönzése. A jobb minőségű vágóállat-termelés érdekében a nagyüzemben előállított osztályos hasított sertések, valamint a vágás után minősített I—III. osztályú, s kistermelők által előállított sertések ára emelkedik. Ennek megfelelően például az élő állapotban átadott 95- 120 kilogramm közötti vágósertések új felvásárlási ára kilónként 42,20 forint, ugyanakkor a nagyüzemben és a kisüzemben egyaránt az I. osztályú vágás után minősített sertések élősúlyra vetített 1987. évi felvásárlási ára kilónként 48 forint, a II. osztályú sertéseké kilónként 45,20 forint. A minőségi követelményeknek nem megfelelő pigmentált, illetve súlykategórián kívüli vágósertések felvásárlási ára nem változik. A felvásárlási árak emelésén felül a jobb fajtaszerkezet, valamint a magasabb követelményeknek eleget tevő úgynevezett „hármasmentes" állományok fokozott ütemű kialakítására külön ösztönzők kerülnek bevezetésre. A vágómarha-termelés érdekeltségének javítására a kifejezetten húshasznú vágómarhaértékesítés után átlagosan kilónként 3,60 forint, a tejelő fajták különböző húshasznú keresztezései után átlagosan kilónként 2 forint áremelés érvényesül. A tejhasznú szarvasmarha-állományból vágásra értékesített állatok felvásárlási ára nem változik. A tejtermelés jövedelmezőségének szinten tartása végett kilónként 0,30 forint, felvásárlási alapárnövelésre kerül sor. A vágócsirke felvásárlási ára kilónként 1,50 forinttal emelkedik. A gyapjú felvásárlási ára minőség szerint differenciáltan átlagosan kilónként 17 forinttal nő. A felvásárlási árintézkedésekkel egyidejűleg a keveréktakarmány-gyártás és -forgalmazás érdekeltségének javítására a fehérjetakarmányok nagykereskedelmi és a takarmányok kiskereskedelmi árrése, a keverési díjak, valamint a takarmánykiegészítők ára emelkedik. Emiatt — a választéktól függően - a vásárolt keveréktakarmányok ára 2—3 százalékkal növekszik a takarmány minőségének javításával összhangban. A főbb állattenyésztési ágazatokban, a tejelőtehén- és juhtartáshoz hasonlóan, a sertés- és baromfitartásban is, a hatékonyságot növelő műszaki, technikai színvonal javítására, az állattartó telepeken, illetve épületeken belüli gép- és technológiai beruházások 50 százalékos támogatásban részesülnek. A baromfitenyésztés beruházásai is mentesülnek a felhalmozási adó fizetése alól. 1987. január 1-től az állattenyésztésben dolgozók különleges munkakörülményeinek és kedvezőtlen munkaidő-beosztásának elismerésére a szarvasmarha-, sertés- és juhágazatban munkahelyi pótlék kerül bevezetésre. A pótlék kifizetése - meghatározott mértékig - mentesül a keresetszabályozó adók alól. A mezőgazdasági kistermelés érdekeltségének javítására a kistermelők az eddigi 150 ezer forinttal szemben évi 300 ezer forint árbevétel határig mentesülnek a jövedelemadó fizetése alól. A juhtartásban, a sertéságazathoz hasonlóan, adókedvezmény érvényesül. Továbbra is fennmarad a szarvasmarhatartás és a tejtermelés adómentessége, valamint a sertés- és baromfitartáshoz nyújtott eddigi kedvezmények rendszere. A postaszállítás A posta a legősibb szolgáltatóintézmény. Amint létrejött a szervezett emberi társadalom, arra is megszületett az igény, hogy üzeneteket, küldeményeket juttassanak el egyik helyről a másikra. A postai szolgáltatások köre azóta állandóan bővült, lényege: a küldemények térbeli áthelyezése azonban változatlan. A szállításról persze nem a posta jut először az emberek eszébe, hanem a nagy szállítóvállalatok, mint a MÁV, vagy a Volán, esetleg az egyre szaporodó magánfuvarozók. Ezek a szállítók azonban elsősorban azonos, lehetőleg kevés fajta árut fuvaroznak. A postának kell biztosítania az ország összes lakott települése között és a nemzetközi forgalomban is a gyors küldeménycserét. Szállítószolgálatának munkája kihat a népgazdaság minden ágazatára, hiszen feladatai közé tartozik okiratok, számlák, tervek továbbítása is. Munkája hozzájárul a pénz forgási sebességének növeléséhez éppúgy, mint - a könyvek, hírlapok, folyóiratok szállítása révén - a kulturális igények kielégítéséhez. A szállítószolgálat feladata a küldemények eljuttatása a felvételtől a címzettig. Ennek során kapcsolatba kerülnek szinte minden más postai szolgáltatással, miközben a nagyközönség munkájukból keveset lát, hiszen jobbára az éjszakai órákban dolgoznak. Ők a postai szolgálatok „háttéripara", mondhatni, a szolgáltatók szolgáltatói. Évente 17 millió küldeményt továbbítanak 2840 postahelyre és külföldi címekre is. A küldemények egyenként viszonylag kicsinyek — egy és húszezer gramm között lehet a súlyuk —, ám nagy gyakorisággal és sokfelé kell szállítani őket, s általában nem tárolhatók hosszabb ideig. Földön, vízen, levegőben egyaránt szállít a posta, s a speciális igények kielégítése megfelelő eszközállományt igényel. A belföldi forgalomban minden postát szállító eszköz a Magyar Posta tulajdona. Gépkocsiparkjuk NDK gyártmányú teherszállító járművekből — a postai követelményeknek megfelelően, részben átalakított —, Roburokból, IFA-kból, és Barkasokból áll. A közúti szállítás részaránya az országos szállítási tendenciának megfelelően növekvőben van, a postai szállítások gerince azonban a vasút volt — és marad is. Mióta a MÁV megszüntette az éjszakai személyszállító vonatokat, külön postavonatok járnak a hazai síneken. Éjfél után indulnak Budapestről, hogy az országos lapokat is hozhassák már. Úgy közlekednek — külön menetrend szerint —, hogy a pályaudvari postákról a közúti járművek segítségével reggel 8 óráig minden hivatal megkaphassa a maga „postaadagját". Megyénkbe — a Székesfehérvárról ellátott Fejér megyei „határszél”, és a Balatonszentgyörgyhöz tartozó Tapolca-környék kivételével — a Veszprémben megálló, Szombathelyre tartó postavonat hozza a küldeményeket. Ezeket a Veszprém 2-es postán osztják szét, innen indulnak tovább gépkocsikon minden városba, községbe, lakott helyre. A postai küldemények „terítésébe" besegít a Volán is. Az autóbuszok elsősorban olyan helyekre visznek postát, amelyek csak bekötőúton elérhetők, kiesnek a forgalomból, mint például Hárskút; vagy oda, ahol — mint például Kádártán —, túl korán halad át a postajárat. A postának mind a MÁV-val, mind a Volán-vállalatokkal stabil, jó a kapcsolata, az idegen szállítások arányát azonban csökkenteni igyekszik. Elsősorban azért, mert az autóbuszokon csak korlátozott mennyiségű, méretű és tartalmú küldeményeket lehet szállítani, s a küldemények biztonságát, titkosságát is nehezebb szavatolni. L. Gy. G. NAPLÓ - 1986. augusztus 1., péntek -