Napló, 1987. február (Veszprém, 43. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-02 / 27. szám
Egy fejlesztés nyereségei Vannak, akiknek fogmosás közben jönnek a legjobb gondolatai. Talán annak a mérnökembernek is, aki a mikronizált timföldhidrát előállításának módján töprengett. Ő valószínűleg tudta, hogy a fogpaszták töltőanyaga a mikron finomságára őrölt hidrát. Ez az anyag az, amelyik még nem karcolja a fogzománcot, de csiszolja. S amíg a fogát suvikszolta, eszébe jutott az is, hogy súlyos valutát fizetnek a kozmetikai cégek a hidrátpúder beszerzésére külföldön. Azért is, mert nemcsak a fogpasztákban, hanem szinte az összes, szépítkezésre használatos krémekben, bőrápolókban is porszerű anyag a ballaszt. A kiegészítő haszonért Az ajkai timföldgyárban évente mintegy 475 ezer tonna timföldet állítanak elő. Ennek a bauxitból készült anyagnak és a belőle előállított alumíniumnak jelenleg stabil a piaca, de nem hoz kellő hasznot. Ahogy az ajkai vállalat szakemberei mondják, eredményük „plusz nulla”, vagyis a százegynéhány milliós nyereség az eszközállományhoz, a termelési értékhez képest igencsak csekély. Ezért aztán minden lehetőséget meg is ragadnak, hogy más, kiegészítő haszonhoz jussanak. Az egyik ilyen például a galliumelőállítás. A bauxitban csak igen kis mennyiségben előforduló fém kinyerésével az ajkai gyár a világon az elsők között kezdett foglalkozni. Az évente előállított 4 tonna a világtermelés egytizede. A kereslet pedig egyre nagyobb az elektronikában manapság igen kedvelt fém iránt. Az utóbbi esztendőben száz dollárral nőtt a világpiacon a gallium ára, így mostanság 430 dollárért vásárolják kilóját. Hasznos vállalkozásnak tűnik, hogy az ezüstfehér fém előállításának megduplázására beruházásba kezdett a vállalat. A másik példa az eredményre törekvésben a bevezetőben említett mikronizált hidrát gyártása. Az anyag nem csupán a kozmetikai ipar egyik elengedhetetlen alapanyaga. Tűzkioltó képessége miatt igencsak keresett a gumiiparban, s a különböző műanyaghabokat gyártó cégek is vásárolják. Jó néhány lakberendezési termékben — bútor, szőnyegpadló — és építőanyagban ma már szabványok írják elő, hogy tűzkiioltó képességgel rendelkező anyagot tartalmazzanak. A hidrát kémiai kötésű víztartalmú tűz, illetve magas hőmérséklet hatására felszabadul és tűzoltókéntműködik. Ahhoz azonban, hogy adalékként ne változtassa meg az egyes gumik, műanyaghabok tulajdonságait, nagyon finomra, mikrométerben mérhető szemcsenagyságúra kell őrölni. Tűzkioltó púder - Az ALUTERV-FKI és vállalatunk fejlesztő szakembereinek példás együttműködése nyomán igen rövididő alatt jutott el az ötlet a megvalósításig. Dr. Tóth Béla, a vállalat igazgatója örömmel és jogos büszkeséggel beszél a fejlesztési újdonságról. — Eredményes tevékenység lesz a mikronizált hidrát előállítása, hiszen az importárat kapjuk érte forintban. Mi is jól járunk, mert viszonylag magas az ára — kilogrammonként egy nyugatnémet márka —, de jól járnak a vevőink is,mivel forintban fizethetik ki a szükséges alapanyag árát. A púderszerű hidrátot a többi között a Taurus, az Északmagyarországi Vegyiművek, a Caola, talán a Fűzfői Papírgyár használja fel. Ezek a vállalatok eddig importálták ezt az anyagot. Az importkiváltás mellett egyéb kedvező „következménye" is lesz a mikronizált hidrát hazai gyártásának. Több olyan exportáru előállításához is lehetőséget nyújt, amelyeket eddig a fogadópiacon érvényben lévő szigorú tűzvédelmi szabályok miatt nem tudtak a hazai vállalatok gazdaságosan gyártani. Ha pedig az ajkaiak termelése felfut, akkor Sajóbábonyban például olyan habszivacsot képesek majd gazdaságosan gyártani, amely a legkényesebb biztonsági követelményeknek eleget tesz. A timföldgyár egyik üzemcsarnokában, ahol egyébként a hidrát szárítását végzik, néhány siló, a laikus számára kesze-kuszán tekergő csővezeték foglal el úgy 300—400 négyzetmétert. - A rendszer lelke ez a szerkezet - -mutat rá dr. Valló Ferenc főosztályvezető (elnézést a mérnököktől a hasonlatért) egy nagyob lavór -méretét alig elérő „majom"-ra. Az elve egyszerű: a szemben nagy sebességgel száguldó szemcsék ütközve aprítják egymást. A tervezés és a kivitelezés viszont már nehezebb dolog. Ennek ellenére a tervezőkollektíva elképzeléseit megvalósító szakembergárda olyan jól dolgozott hogy a kísérleti fél üzem már azt nyújtotta, amit egy jól bejáratott technológiától várhat el az ember. Az elkészített őrlőrendszer szinte az első pillanattól termel. Ugyanis nagy a kereslet a termék iránt. Az új berendezéseknél szokásos kiméréseket is úgy végzik el, hogy olykorolykor leállnak atermeléssel. A kezdetben elképzelt 3- 400 tonnáról valószínűleg 5-6 ezer tonnára növeljük a termelést, remélhetőleg rövid időn belül. A fejlesztés ázsiója A fejlesztők a kísérleti üzem beindítása után tapasztalták, hogy nem csupán a hidrátra, hanem az őrlési rendszerre is nagy az érdeklődés. Nem véletlenül, hiszen kisebb a fajlagos energiaigénye és nemcsak kemény anyagok aprítására alkalmas. A nagy sebességű levegővel befúvathatók például olyan anyagok, melyek így porítva aktív rozsdagátlók. Ilyen anyagokat alkalmazva elkerülhető az egészségre ártalmas nehézfém alapú festékek használata. Azt, hogy a szabadalmunk mekkora érdeklődésre tarthat számot, fokozatosan tapasztaljuk - mondja dr. Valló Ferenc -, az viszont biztos, hogy nemcsak technikai-technológiai sikerként könyvelhetjük el. A kivitelezés módszere mintája lehet további újítások, fejlesztések megvalósításának. A lehetőségeket kihasználva olyan ösztönzési formát alakítottak ki az ajkaiak, amely egy zárt anyagi érdekeltségi láncot alkotott. Esztergályosok, lakatosok, szerelők igazolták egymás munkáját. A munkaszerződésekben befejezési határidő volt, de semmilyen akadályt, még objektívet sem fogalmaztak meg. Az eredmény: az eddigi tapasztalatok szerinti idő fele is elég lett a kivitelezéshez. Pedig 80-100 ember vett részt a kivitelezésén, főként karbantartók. - A poén az, hogy a bérköltség még kevesebb volt, mint egy más, hasonló volumenű munkánál - teszi hozzá dr. Valló Ferenc. - S hogy mégis ösztönzőleg hatott, az nemcsak a határidőnél mérhető le, hanem a látható igyekezeten. Ennek előtte nem nagyon törték magukat a karbantartók egy-egy fejlesztés, újítás kidolgozásakor. Most nemcsak tempó volt, hanem minőség is, hiszen az összeszerelés után azonnal és kifogástalanul működött a berendezés. A szabadalom kidolgozásának ily módon a reményteljes anyagi nyereségen kívül jelentős erkölcsi nyeresége lett. Megnőtt - legalábbis az ajkai timföldgyárban - a fejlesztés ázsiója. Laki Pál A téli próbatétel első fordulóján túlvagyunk. Megkönnyebbülhetünk, noha senki sem tudhatja, hogy a hátralévő időszak hoz-e újabb „fordulókat”. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya összegezte, hogy a január 10—18. közötti időszak megpróbáltatásai miként érintették élelmiszer-gazdasági szervezeteinket. Nevezetesen arról van szó, hogy a megye termelőszövetkezeteit, állami gazdaságait, élelmiszeripari vállalatait érte-e és ha igen, milyen mértékű kár. Mielőtt a „számlát” ismertetnénk, érdemes utalni rá: a megye mezőgazdasági nagyüzemei megközelítő pontossággal 2200 órányi gépi munkát végeztek a települések útjai felszabadításban. A mezőgazdasági termelő üzemek sok milliárd forint értékű technikai-műszaki felszereltséggel rendelkeznek. Ez megnyugtató háttér, viszont maga a technika egyszersmind sérülékeny is. A tehenészeti telepeken géppel folyik a fejés, a baromfiólakban — egyben-egyben tízezer szárnyas! — éppen úgy nélkülözhetetlen az elektromos energia, mint a malacnevelőben, vagy akár az ipari kiegészítő üzemekben. Áramkimaradás is okozott kárt — az érintett gazdaság számára ez érzékeny veszteséggel járt -, összességében azonban jól vizsgázott a legzordabb időben is a villamosenergiarendszer. Az is a gazdaságok felkészültségét jelzi, hogy tüzelőolaj-probléma érdemi gondot nem okozott. Rendelkeznek a szükséges tartályokkal, ha azokat idejében feltöltik, és gondoskodnak kellő szinten tartásáról, akkor a néhány napi szállításkimaradás nem okozhat megrendítő kárt. A tanácsi összegező mindemellett olyan tanulságokat is sugall, amelyeket érdemes újragondolni. Egyszerű biológiai tény, hogy a mínuszrekordok idején az állatok takarmánya nem tejet, húst termel, hanem a fűtést szolgálja. Érthető hát, ha csökken a tejtermelés, ha elmarad a súlygyarapodás. Ennek is, annak is érzékeny anyagi kihatása van, de az még súlyosabb következményekkel jár, ha a takarmányozás folyamatossága szakad meg. Számolni kell azzal, az állat termelése nem úgy alakul, hogy hétfőn-kedden a nagy hidegben a takarmányt „fűtésre” használja, szerdára megenyhül az idő, és nyomban visszaáll a fagy előtti normál állapot. Jóval hosszadalmasabb az. Egy sor gazdaságot érzékenyen érint az állatelhullás. Azt akár természetesnek vehetjük, hogy a jelzett időben kilendült — különösen a legkisebb korú jószágok esetében — az elhullás. De ahol szinte órák alatt csaknem 5 ezer napos pulyka, 100 szopós bárány, vagy csaknem félszáz sertés esett ki a termelésből — ott csak az időjárásra hivatkozni nem éppen meggyőző. Okkal vetődhet föl: az érintett gazdaságok előzetesen minden feltételről gondoskodtak-e? A mezőgazdasági termelés természetéből adódik, úgy is érheti az üzemeket anyagi veszteség, ha közvetlen kár nem keletkezik. Az egyik húscsirketermelő gazdaságban szállításra kész volt a többezres turnus, de a baromfiipari vállalat csak napok múltával jelenkezett érte. A túltartás temérdek takarmánnyal járt, minden súlygyarapodás nélkül, rajta az energia, a munkadíj költsége és tetejébe az újabb turnust is hátráltatta, csak időveszteséggel fogadhatták. A mezőgazdasági és az élelmiszeripari üzemek számára leginkább a termeléskiesés adja föl a leckét. A Pápai Húskombinátban csupán ez csaknem 12 millió forint, a Badacsonyvidéki Pincegazdaságban pedig kereken 6 millió forintot jelent. Mivel a tsz-ekben és az állami gazdaságokban is egyre nagyobb szerephez jutott a kiegészítő-ipari-szolgáltató tevékenység, a termeléskiesés őket ugyancsak durván érinti. Az időjárás várható alakulását nem lehet matematikai valószínűség alapján megjövendölni. Ki gondlhatta volna például, hogy a két évvel ezelőtti hidegrekord az idén megdől? És ki garantálhatja azt, hogy jövőre nem kell újabb csúcsot rögzítenünk? Ami tanulságul megfogalmazható, csak az lehet, hogy ami az emberi gondosságon áll — értve ezen előre készített takarmányt, üzemanyagot, tartalékot, az épületek állapotát -, azt maradéktalanul meg kell tennünk. Élelmiszer-gazdasági vállalatainkat január kritikus napjaiban összességében több mint 56 millió forintnyi termeléskiesés, kár, illetve többletköltség érte. Ha azt vesszük, hogy a természeti csapásban megyénkben az élelmiszergazdaság 50 egysége részes, nem lehet megrendítő annak anyagi következménye. Különösen nem, ha a vastag hótakaró megóvja a kifagyástól az őszi vetésű növényeket, ha jó tavasz, ha jó év köszönt ránk — ha az esztendő előttünk lévő részében január elfeledtetésén fáradozunk. Mert bárhogy is van, január csak egy az év tizenkét hónapjából. Túras Lajos Január számlája NAPLÓ - 1987. február 2., hétfő - Csöglei körkép Állták a sarat a tél megmegújuló rohamaival szemben a csöglei Marcalvölgye Termelőszövetkezet dolgozói. A gazdasági feladatok megoldása mellett öt község lakosaiért is megtettek mindent a nehéz időkben. Segítettek a kenyérellátásban és az utcák letakarításában egyaránt. A kemény napokban az adorjánházi Adymajorban a hízóbika-istállóban befagytak az etetők és az itatok. Ugyanebben az időben 34 ezer darab naposcsibe érkezett ide, ellátásukat nagy erőfeszítésekkel tudták csak megoldani, mert két napig áramszünet volt. Aggregátorral termelt árammal tudtak csak üzemelni. Amikor az idő engedi, máris hordják a tavaszi kiszórásra vásárolt talajjavító péti meszet. A közös gazdaság műtrágyaszükségletének nagy része a majorokban letakarva várja az idő javulását. Az őszi vetések fejtrágyázásából (1700 hektárból) csak 500 hektárnyit tudtak elvégezni a nagy hóesés előtt. A csöglei Kossuth-majorban a tejelőtehenészeti telepet (ahol 450 darab fejőstehén van) több méteres hótorlaszokból kellett kiszabadítani. Most már zavartalan a telep ellátása. Nagy erőpróba elé állította oldottak meg minden rájuk a közös gazdaság dolgozóit az háruló feladatot, időjárás, de különösebb fennakadás és veszélyhelyzet nélkül Borbás János Volán-kocsin érkezett a tüzelőolaj Vetőgéphez készítenek alkatrészt Szállítják az ólomszalmát Hízóbikák az Ady-majorban Egy kis csoport a 34 ezer csibéből