Napló, 1988. augusztus (Veszprém, 44. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-01 / 182. szám

Hektáronként ezer csemete Idared, Jonagold, Gloster és társai Intenzív gyümölcskertészet a Pápai Állami Gazdaságban A nagyüzem méretéhez képest (összes területe meghaladja a 12 ezer hektárt), ha csak a számokat nézzük, a gazdaság 320 hektárnyi gyümölcsöse amolyan kiegészítő ágazatnak tűnhet. Csakhogy a gyümölcskertészet sajátos területe a mezőgazdasági termelésnek. Egy-egy hektárról akkora értékű termés nyerhető, hogy az szántóföldi mércével nem is mérhető... Gondoljuk csak meg: a Pápai Állami Gazdaságban (mert róla van szó), a mintegy 150 hektárnyi almás sok év átlagában egy-egy hektárról 280 mázsa terméssel fizet. . . A pápai gazdaság gyümölcsöse a '60-as évek első felében alakult ki. Az alma mellett körtét, kajszibarackot, szilvát, meggyet és cseresznyét telepítettek. Az elmúlt negyedszázad nem múlt el nyomtalanul a jókora gyümölcsöskertben. A telepítés tanulságai okulásul szolgálnak a kertészeknek. A gazdaság számára elsőként a kajszi adta föl a leckét. Mérce: a versenyképesség A kajszi - noha gyümölcsét kedveli a fogyasztó - érzékeny a kora tavaszi fagyra, nyáron a tartós forróságra (gutaütés), hol ad, hol meg nem termést. Az állományban évről évre növekvő tőszerm hiány csak siettette, hogy a gazdaság megszabaduljon a veszteséges termeléstől. Hasonlóan gazdaságtól álmaik bizonyalt a szilvás. Ezt is, azt is kivágásra ítélte az ésszerű megfontolás. Az utóbbi években a cseresznye és a meggy is rontja a gyümölcsös gazdasági mérlegét. Az almásról máir volt szó. Ha a termésben - évjárattól függően - nagy is az eltérés, évente a 400 vagonnyi terméssel, biztonsággal feet számítani. A bánhalmi klíma — itt van az önálló ágazatként működő gyümölcsös kedvező termőhelye az almárták. A körte is igazolja, hogy érdemes vele foglalkozni. Alapjában jó ára van. Jut a Az alma- és a körteültetvény is „férfikorba” lépett —valójában nem termőképességük miatt foglalkoztatják az ágazat és a gazdaság vezetőit. Előbb-utóbb időszerű lesz felújításuk, csakhogy a fajtaváltás elől sem térhetnek ki. A Jonathan, a Golden és a Starking (ezek adják a jeléni légi ültetvény több mint kétharmadát!) fölött eljárt az idő. A piac - amelynek Keleten és Nyugaton egyazon követelménye van: a minőség - színt, megjelenést, ízben, zamatban, eltarthatóságban nagyobb értéket követel. A pápai gazdaság vállalja ezt a „kihívást". A gazdaságtalan ültetvények helyén megkezdték az új telepítést. Almás lesz a be nem termésből exportra, a belső piacra és a konzerviparnak is. A gyümölcs értékesítési ára lényegesen alatta marad kertészetben fölhasznált anyagok és eszközök áremelkedésének. Hogy a bánhalmi gyümölcsös mégis állja a helyét - az ágazatnak a gazdaság magas színvonalú növénytermesztésével és állattenyésztésével kell versenyeznie -, annak egyszerű a magyarázata: kiváló minőség és piacképesség. A gyümölcsös értékteremtőképességére jellemző, hogy viszonylag kis területe ellenére a gazdaság árbevételéből 7, nyereségéből 10 százaléknál nagyobb arányban részesedik. Ebben természetesen benne van az értékesítés biztonságát erősítő hűtőház „üzemelése” is — befogadóképessége több mint 2200 tonna gyümölcs. vált fajok helyén: Idared, Joncgold, Gloster (amerikai eredetűek) és Mutsu (Japánból való) a nevük — származásuk értéküket jelzi és egyben azt is, hogy ezek lesznek piaci versenytársaik. A szakemberek a következőképpen jellemzik az említett fajtákat: tárolhatóságukat érzékelteti,hogy akár az új termést megérheti a hűtőházban tárolt ótermés — számottevő értékvesztés nélkül. gyümölcsöt azonos méret jellemzi az átlag nagyobb 70 milliméter átmérőnél. A betegséggel szemben ellenállás a növényvédelem szempontjából nagyon lényeges. Olyan fajtákról van szó, amelyek koronamagassága alig haladja meg a két métert. És a korona laza, szellős - a termés létra használata nélkül betakarítható. Ennyi dicséret után illő „negatívumokról" is szót ejtenni. Egy-egy hektár telepítéséhez egyezer csemetére van szükség - ez több, mint háromszoros a régi ültetvényekhez képest. Az említett fajták meghálálják az öntözést — igaz, így nagy biztonsággal 350 mázsányi termést ad — az öntözés pótlólagos beruházást igényel. A termő fákhoz támberendezés kell, fákhoz karó szükséges, így végül is egyegy hektár telepítés, öntözéssel, mintegy 300 ezer forintot emészt föl (a költség öntözés nélkül 70 ezer forinttal kevesebb). Igen és nem Drága mulatság ez ,mondhatná bárki. Lemondhat róla, aki nem akar „mulatságba" (piacra) menni, a pápaiak azonban meg akarják tartani, ha lehet, javítani kívánják gyümölcsösük jövedelemtermelését — valójában nincs választási lehetőségük. Az említett fajták keresettek a piacon, áruk lényegesen magasabb, mint a hagyományos fajtáké — az egyiket keresik, a másik iránt alaposan megcsappant az érdeklődés. A piac igennel és nemmel minősít. Azzal, hogy az új telepítésű almásban minden munka földről elvégezhető — a sorok között telepített gyep van, nemcsak a létra iktatható ki a technológiából. A szüret idején kíméletes szedésre van lehetőség. A hagyományos almádban a technológiai selejt — a szabványtól eltérő méret, a hullott gyümölcs — akár a 30 százalékot is elérheti, az új telepítésben 1—2 százalék az elfogadható norma. Az elején tart az új almás kialakítása Bánhalmán. A két éve, sőt a tavaly telepítettek is adtak és adnak már kóstolót. A piros, a sárgáspiros és a sárga színű érett gyümölcs olyan egyöntetű, mintha esztergálták volna. Nagy költség a telepítés, a csemeték beszerzése külön gond - a pápaiak azonban nem mondanak le vállalkozásukról. Helyüket a piacon nem engedik át másnak. Elébe mennek a vásárlónak. És a gyümölcsös jövedelmezősége - vallják - nem maradhat a gazdaság egyéb ágazatainak eredményessége alatt. Ez a bánhalmiak törekvése. Túrás Lajos Új telepítés — öntözéssel Beszélgetés dr. Csehák Judittal Hatékonyabb szociálpolitikára van szükség Magyarországon a lakosság egészségén 30 ezer orvos és 250 ezer egészségügyi dolgozó őrködik, ami Európában jó ellátottságot jelent. Ennek ellenére az utóbbi években a korábban növekvő életkor tendenciája megfordult, az életszínvonal csökkenésével együttjáró életmód-átalakulás kedvezőtlenül hatott középkorú és az idős lakosság egészségi állapotára. Emelkedett a a halálozás, elsősorban a szív- és érrendszeri betegségek, a rosszindulatú daganatok, valamint a balesetek következtében. A magyar kormány e kedvezőtlen helyzet megváltoztatása érdekében egészségmegőrző programot dolgozott ki. Létrehozták a Szociális és Egészségügyi Minisztériumot, amelynek élén dr. Csehák Judit, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja áll. Neki tettünk föl több időszerű kérdést. Két tárcából egy — Mi tette szükségessé, hogy Magyarországon a korábbi egészségügyi tárca utódaként Szociális és Egészségügyi Minisztérium létesüljön? — 1945—1949. között már működött egy, a maihoz hasonló feladatkörű előd, Népjóléti Minisztérium néven. 1950- ben azonban, amikor az erőltetett gazdaságfejlesztés érdekei mögött háttérbe szorultak a szociális szempontok, a szociálpolitikai felelősség szétdarabolódott a különböző minisztériumok között. Napjaink szociális feszültségei nyilvánvalóvá tették, hogy markánsabb szociálpolitikára van szükség. Megvalósításának egyik feltétele az, hogy lehetőleg egy kormányzati szerv legyen a tennivalók fő felelőse, ezért önálló szociális minisztérium létrehozását javasolták. Megalapításának azonban nem voltak meg a személyi és a társadalmi feltételei. Ezért döntöttünk úgy, hogy egy már meglévő szervezetre bízzuk a szociálpo— Milyen szociális kérdések foglalkoztatják jelenleg a kormányzatot? — A kibontakozás, a társadalmi-gazdasági struktúraváltás szociális feltételrendszerét kell nagyon gyorsan kiépítenünk. Számos felmérés és kutatás nagyon tárgyilagosan és korrekt módon leírta a jelenlegi helyzetet. A kutatómunka eredményeit a kormány megrendelésére 3 évvel ezelőtt, a Magyar Tudományos Akadémia egy hosszú távú koncepció rendszerébe illesztette. Ennek az aktualizálását kell most elvégeznünk. Rendelkezünk történeti áttekintéssel, differenciált helyzetképpel, tudjuk azt, hogy mire lehetünk büszkék, és hol kell nagyon gyorsan változtatnunk. Ma már biztos, hogy téves volt az a feltevésünk, hogy a munkához való jog a szocialista társadalomban egyszer és litika kormányzati jellegű központi irányítását. Két, csaknem egyenértékű megoldás kínálkozott, más típusú előnyökkel és hátrányokkal. össze lehetett volna kapcsolni a szociálpolitikát a munkaüggyel, ezzel azonban óhatatlanul a foglalkoztatáspolitika felé fordult volna több figyelem, így azután az egészségügyi tárcára építettük a szociálpolitikai irányítást — bár ennek a változatnak is van kockázata. Jóllehet, a tradíció azt kívánta volna, hogy a minisztérium elnevezésében az egészségügy szerepeljen első helyen, mi mégis azt kívántuk hangsúlyozni, hogy az egészségügy, az egészségpolitika része a szociálpolitikának, s nem fordítva van. Bizonyítani szeretnénk, hogy ha előre tudunk lépni a szociális munkában, csökkenthet a kórházainkra, orvosainkra nehezedő nyomás, hatékonyabban használhatjuk fel a soha nem elegendő forrásokat, mindenkorra felszámolja a szegénységet. Tudjuk, és nyilvánosan szólunk arról, hogy változatlanul megvannak, sőt, nőttek a hátrányos helyzetek újratermelődésének az esélyei. Sokféle reformintézkedésre készülünk. A mereven elosztó rendszerből banki jellegű gazdálkodó szervezetté formáljuk a társadalombiztosítást, módszereket dolgozunk ki a nyugdíjrendszer módosítására, nyugdíjak reálértékének a megőrzésére. Mivel nem elég személyre szóló a szociális gondoskodás, nem tájékozódunk naprakészen a tényleg bajbajutottakról, bürokratikus az ügymenetünk, nem kerülünk igazán közel az ellátásra szorulókhoz. Ezért azt gondolom, a szociálpolitika rendelkezésére álló eszközöket nem arra kell fordítani, hogy még több emberre valami átlagosat találjunk ki, hanem decentralizált demokratikus és nyilvános döntési rendszer segítségével a speciális emberi problémákra, a sokféle gonddal küzdő családokra kell hogy jusson több erőnk. Az egészségmegőrzés programja Magyarország lakosságának egészségi állapota milyen képet mutat napjainkban nemzetközi összehasonlításban? — Népességünk egészségi állapota annak ellenére romlott, hogy jelentős — ha nem is elégséges — anyagi eszközt fordítottunk az egészségügyi ellátás fejlesztésére. A leginkább jellemző halandósági adatokban sajnos az európai ranglista végén kullogunk, és alig hihető, de mégis igaz, hogy nálunk a középkorú férfiak várható élettartama ma alacsonyabb, számos fejlődő ország értékeinél is. A halandóság azonban társadalmi csoportok, iskolai végzettség, a települések lélekszáma szerint is nagyon különböző. Ma már tudjuk, hogy a lakosság egészségi állapotának romlásáért nem csupán az egészségügyi ágazat felelős, hanem azok a társadalmi, gazdasági életmódbeli deformációk, amelyek az elmúlt 10 évben felerősödtek, és károsan hatottak. Mégis, egészen a közelmúltig csaknem kizárólag a kórháznak, az orvosnak kellett közvetlenül szembenéznie az így keletkezett gyógyítási-ellátási feszültségekkel és birkóznia a ránehezedő megfeladatokkal. Ennek a helyzetnek a tarthatatlanságát felismerve hirdette meg a kormány az egészségmegőrzés nemzeti programját, amelyben szövetséget kínálunk mindenkinek, akinek érdekében áll az emberi egészség védelme. A program végrehajtása megkezdődött, de nincsenek illúzióink: diófát ültetünk, melynek gyümölcsét gyermekeink, unokáink élvezhetik majd, ha már most figyelünk azokra az életmóddal összefüggő kockázati tényezőkre, társadalmi feltételekre, amelyek korunk népbetegségei kialakulásában meghatározó szerepet játszanak. Mindez persze nem teszi feleslegessé a gyógyítómunka feltételeinek javítását, sőt megköveteli lemaradásaink pótlását, az egyenlőtlenségek megszüntetését az ellátásban, elsősorban a műszerezettségben. Sokféle reformintézkedésre készülnek Befejezték az aratást Tésen Lassan az utolsó métereket is maguk mögött tudhatják a várpalotai Jószerencsét MGTSZ kombájnosai. Az 1379 hektáron termelt búza betakarításával nagyrészt végeztek, már csak a hűvösebb részek később érő fajtái vannak hátra. A tési területen 13 kombájn takarította be az „életet”. A mezőgazdászok elégedettek, hiszen már 270 vagont szállítottak a gabonafelvásárlókhoz, ígéretes a minőség, s a termés átlaga is meghaladja a megyei szintet. A kalászok víztartalma csekély, így szárítás nélkül szállíthatók a földekről a magtárba. A gépek ezután sem pihennek. Rövid műszaki ellenőrzés után „ráfordulnak" a zab- és őszi árpa táblára, s ha majd az idő is besegít, jöhet a napraforgó „szüret”. Kombájnsorakozó Tehergépkocsikkal szállítják az aranyló búzamagokat a tározókba Röpke brigádmegbeszélés, mielőtt új sorba fordulnának NAPLÓ - 1988. augusztus 1., hétfő -3 Széles körű tudományos kapcsolatok — Hogyan vesz részt Magyarország az ENSZ szakosított egészségügyi szervezetének, a WHO-nak a munkájában? - A 40. születésnapját köszöntő Egészségügyi Világszervezet egészségkoncepciója, az egészségmegőrzés filozófiájának kialakítása jelentős hatást gyakorolt a magyar egészségpolitika alapelveinek megújításában. Nem titok, hogy az egészségmegőrzés magyar társadalmi programját még a kidolgozás szakaszában többször is részleteiben egyeztettük a WHO szakértőivel. Az Egészségügyi Világszervezettel széles körű tudományos együttműködést, szakértők cseréjét egyaránt magában foglaló megállapodásunk van. Részt veszünk például a nemzetközi gyógyszervizsgálatokban, vakcinák standardizálásában stb. Kapcsolatunk minőségét jelzi, hogy a WHO felkérésére számos egészségügyi rendezvényt látunk vendégül hazánkban. Ezek közül a közeljövő két legjelentősebb eseményét emelem ki: 1989-ben Pécsett rendezzük meg az Egészséges Városok Európai Találkozóját. 1990-ben regionális konferencia lesz Budapesten az egészségügyi célokat magában foglaló élelmiszer-ellátási politika kidolgozásáról.