Napló, 1989. február (Veszprém, 45. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-01 / 27. szám
Kim De Dzsung hazánkba készül Elindult kedden Szöulból 16 napos európai körútjára Kim De Dzsung, a legismertebb délkoreai ellenzéki politikus a Béke és Demokrácia Pártjának elnöke. Kim a tervek szerint február 12-15. között Magyarországot is felkeresi, ellátogat emellett még Svédországba, Olaszországba és a Vatikánba, valamint Hollandiába. Munkatársai szerint utazásának célja az, hogy erősítse pártja kapcsolatait a felkeresett országok vezető politikai tényezőivel. Könnyítések a magyar—szovjet kishatárforgalomban Március 1-jétől valamennyi, Szabolcs-Szatmár megyében állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár egyszerűsített határátlépés mellett utazhat a Szovjetunió határ menti településeire. A korábbiakhoz képest jelentősen bővül az így meglátogatható települések száma is: a kárpátaljai terület beregszászi, nagyszőllősi, munkácsi és ungvári járásában bármely települést felkereshetnek a kiutazók. Csökkentik a határátlépési engedélyek kiadásának adminisztrációját is: az engedélyeket március 1-jétől meghívólevél bemutatása nélkül adják ki. Az engedélyek érvényességi idejükön belül többszöri utazásra jogosítanak. Ezen egyszerűsítéseknek, illetve könnyítéseknek megfelelően a kárpátaljai terület négy érintett járásában állandó lakóhellyel rendelkező szovjet állampolgárok évente többször is jogosultak Szabolcs-Szatmár megyébe látogatni. 2 — NAPLÓ — 1989. február 1., szerda Horn Gyula a koreai kapcsolatokról A Szöulban tartózkodó Horn Gyula államtitkár a magyardél-koreai diplomáciai kapcsolatok felvételének előestéjén a külügyminisztérium külügyi és nemzetbiztonsági intézeténekfelkérésére előadást tartott a világpolitikai helyzet alakulásának magyar megítéléséről, valamint Magyarországkülpolitikájáról. Hangsúlyozta: a legfontosabb az, hogy sikerül egyre inkább kiiktatni az ideológia elemeit a nemzetközi kapcsolatokból, és hoszszú idő óta először a politikai akaratnak rendelik alá a katonai szempontokat. A külügyi államtitkár részletesen foglalkozott hazánk külpolitikájával, a külpolitika állandó és változó vonásaira irányítva a figyelmet. Hangsúlyozta, a magyar—dél-koreai diplomáciai kapcsolatok felvételét szorgalmazva maximális mértékben figyelembe vettük mindazt a fejlődést, amit a Koreai Köztársaság elért. Horn Gyula bevezető előadásában azt is nyomatékkal jelentette ki, hogy sem hazánk, sem más európai ország nem folytathat olyan politikát, amely, akár a legcsekélyebb mértékben is, az Egyesült Államok ellen irányul. Felhívta arra is a figyelmet, hogy nem segítségről és nem is segélyről van szó a Kelet-Európával való gazdasági kapcsolatok erősítését illetően, hanem kölcsönös érdekeken alapuló üzletekről és vállalkozásokról. A magyar-dél-koreai diplomáciai kapcsolatok felvételével kapcsolatos kérdésre válaszolva kifejtette: az szuverén magyar döntés volt, a kérdés nem szerepelt a Varsói Szerződés egyik testülete előtt sem. A magyar lépés következményeit latolgatva Horn Gyula hangsúlyozta: az, hogy egyes országok Dél-Koreával diplomáciai kapcsolatot létesítenek-e, vagy sem, saját ügyük és joguk; ha valaki tapasztalatainkrakíváncsi, azokat szívesen megosztjuk, mondotta. Ugyanilyen álláspontra helyezkedett a külügyminisztériumi államtitkár a koreai kérdés kapcsán, kijelentve: azt mindenekelőtt belügynek tekintjük, és távol áll a magyar külpolitikától, hogy bármely ország belügyébe beavatkozzon. Ha azonban igénylik segítségünket, szívesen segítünk. VSZ-adatok • •Üdvözlés és elutasítás A két fél eltérő terminológiát használ A NATO részéről hétfőn üdvözölték a Varsói Szerződésnek azt a lépését, hogy fennállása óta első ízben részletes adatokat tett közzé fegyveres erőinek felépítéséről. Ugyanakkor elutasították a VSZ-nek azt a véleményét, hogy a két szervezet között lényegében erőegyensúly áll fenn. A NATO szóvivője Brüsszelben hétfőn kijelentette, hogy a paritásról szóló kimutatás „nem felel meg a tényleges helyzetnek". (A NATO tavaly novemberben hozta nyilvánosságra saját változatát a keletnyugati hagyományos katonai erők helyzetéről, azt állítva, hogy a VSZ csaknem minden területen jelentős fölényben van.) John Galvin tábornok, a NATO európai egyesített erőinek főparancsnoka szintén kétségbe vonta, hogy a két katonai szervezet között erőegyensúly áll fenn. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a NATO és a Varsói Szerződés „a másik fél nézeteinek jobb megértésével kezdheti meg az új tárgyalásokat a hagyományos fegyverzetek csökkentéséről”. Mint ismeretes, Bécsben március elején kezdődik meg a NATO 16 és a VSZ hét tagállamának új tárgyalássorozata. A nyugatnémet védelmi minisztérium szóvivője üdvözölte a VSZ-nyilatkozatot, de úgy vélte, hogy a NATO novemberben részletesebb adatokat tett közzé. Londonban a külügyi szóvivő szintén üdvözölte a VSZ hétfői lépését. Hozzáfűzte azonban, hogy „még mindig számos olyan megválaszolatlan kérdés van, amelyet a VSZ-nek tisztáznia kell”. Egy brit kormányzati tisztségviselő azt a véleményét hangoztatta, hogy a két katonai szervezet eltérő terminológiát használ, s ezért az adatok „nem összehasonlíthatóak". Kiadóra talált Liska Tibor könyve Kiadóra talált Liska Tibor „Szent barmunk a politikai rendszer” című könyve. Az első két sikertelen árverés után most három kiadó és ugyanennyi nyomda kelt versenyre a könyv kiadásáért, illetve kinyomtatásáért. Az egyik nyomda, egy kisszövetkezet hamar feladta a harcot, nem tudott lépést tartani a „nagyok”, az Alföldi, illetve a Borsodi Nyomda egyre kisebb nyomdaköltséget kínáló árajánlataival. A mérleg nyelvét a kedvezőbb fizetési feltételek billentették a borsodiak javára, a végleges döntés joga azonban a kiadóké. A kiadásjogáért a SZÁMALK és a Betűvető, amelyek 700 ezer forint körüli szerzői jogdíjat garantáltak, de eltérő fizetési feltételekkel, végül is egyenlő eséllyel maradtak versenyben. Mielőtt azonban kettőjük között választott volna Liska Tibor, a két kiadó egyezségre lépett, megállapodtak, hogy közösen adják ki a könyvet. A SZÁMALK tőkeerősségét, a Betűvető széles terjesztői hálózatát kamatoztatja. A szerződés konkrét feltételeinek megbeszélésére a licitet követően került sor. Liska Tibor könyve az ideikönyvhéten kerül a piacra, 30 ezer példányban. Mától emelik az olcsóbb sörök bolti fogyasztói árát A söripari vállalatok tájékoztatják a fogyasztókat, hogy mezőgazdasági eredetű alapanyagok (sörárpa, komló), a csomagolóanyagok (címke, koronazár), egyes energiahordozók (elektromos áram, szilárd tüzelőanyagok), a közúti és a vasúti fuvartarifák, a társadalombiztosítási járulék, a víz- és csatornahasználati díj, továbbá egyéb kisebb, a termékelőállítás és -forgalmazás költségeit növelő árváltozások miatt a sörök ajánlott bolti fogyasztói árát 1989. február 1-jei hatállyal átlagosan 4,3 százalékkal emelik. Ennek keretében például a 0,5 literes Kőbányai világos sör ára 12,00 Ft-ról 12,50 Ft-ra, a Borsodi világos sör ára 11,70 Ft-ról 12,30 Ft-ra, a Rákóczi minőségi sör ára 13,50 Ft-ról 14,00 Ft-ra, a Jubileum minőségi sör ára 15,00 Ft-ról 16,00 Ft-ra emelkedik. Nem változik a hordós sörök, valamint több minőségi palackos sör ára, így például változatlan áron kerül forgalomba a 0,5 literes Dreher, Tuborg, Szent István, Helikon, Márciusi, Misina, Pannónia arany sör. Influenzajárvány Bécsben Erőteljes influenzajárvány kezdődött az osztrák fővárosban is: az egészségügyi hatóságok kedden közzétett adatai szerint Bécsben csak az elmúlt egy hét alatt 24 ezren betegedtek meg. Ez azt is jelenti, hogy a betegbiztosítóknál bejegyzett alkalmazottaknak immár a 4,2 százalékát érinti a járvány. Az iskolások között jóval nagyobb - csaknem kilencszázalékos - a betegek aránya. Sajtótájékoztató Budapesten (Folytatás az 1. oldalról) rés erők és fegyverzetek egyoldalú csökkentéséről hozott határozata értelmében a Magyar Népköztársaság területéről 22 egységet vonnak ki. Mégpedig a Szovjetunió területére távozik egy teljes létszámú páncéloshadosztály, egy kiképző páncélosezred, egy desszarti rohamzászlóalj, egy vegyvédelmi zászlóalj, egy katonai tisztképző iskola és más egység. Ennek következtében a hadseregcsoport létszáma több mint tízezer fővel csökken, mintegy 2400 tiszttel és zászlóssal, csaknem 8000 altiszttel és katonával. Elhagyja az ország területét több mint 1800 szovjet katonacsalád, tehát további csaknem 4000 személy. A harci gépekből és fegyverzetekből kivonnak több mint 450 harckocsit, 200-nál több löveget és aknavetőt, 3000 gépkocsit és más technikai eszközt. A harkocsihordosztályt és a debreceni kiképző harckocsiezredet májusban-júniusban teljes létszámban kivonják, majd pedig az év második felében kerül sor a vadászrepülő ezredre és a desszant rohamzászlóaljra. A többi egységet jövőre vonják vissza a Szovjetunió területére. A csapatok szállítása főleg vasúton történik, amihez 80 vasúti szerelvény, vagyis csaknem 300 személykocsi és mintegy 3000 tehervagon szükséges. Matvej Burlakov vezérezredes azt is elmondotta, hogy a csapatok kivonása után felszabadul és a magyar állam tulajdonába kerül 11 helyőrség és számos laktanya, műemléképület. A laktanyák összterülete 95 hektár, ezenkívül 850-900 lakás, 19 laktanya, 13 étkezde, 200 zöldségtároló, raktár és egyéb terület kerül átadásra. Mintegy 400 objektumot 38 millió rubeles (650 millió forint) költséggel a déli hadseregcsoport épített. Ennek átadási rendjét és módját a szovjet és a magyar hatóságok a közeljövőben egyeztetik. A sajtótájékoztatón lapunk munkatársa külön is beszélgetést folytatott Matvej Burlakov vezérezredessel, aki többek között elmondotta, hogy a páncéloshadosztály Veszprém megye területéről távozik. Természetesen ezzel kapcsolatban a következő hetekben, hónapokban, nagy lesz a mozgás a megyében. Erről rendszeresen tájékoztatják a Naplón keresztül a közvéleményt. Veszprémben nem, de a környékén felszabadulnak épületek, amelyek számáról és sorsáról ugyancsak tájékoztatást adnak. Kérdésünkre azt is elmondotta, hogy a hajmáskéri, nagy katonai gyakorlótéren a jövőben legalább 30 százalékkal csökkennek a csapatmozgások, a gyakorlatok. További részletes tájékoztatást a harckocsizóhadosztály parancsnokától kap már a közeljövőben szerkesztőségünk. Gárdonyi Béla A Szovjet Kultúra és Tudomány Házában január 31-én Borisz Sztukalin, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége rendkívüli és meghatalmazott követe tájékoztatja az újságírókat. Milyen a „kényszer-jogalkotás”? (Folytatás az 1. oldalról) hely, mit fed az újraépítés fogalma. A legtöbb vitára az adott okot, hogy a rendelet továbbra sem tisztázza a zártkertekkel kapcsolatos építési előírásokat. A véleményt nyilvánító tanácsi képviselők közül Angyal Imre tihanyi tanácselnök az érdekek különbözőségének felszámolását sürgette a rendelet kapcsán. Podmaniczky Gyula alsóörsi tanácselnök azt vetette fel, hogy ez a rendelet sem ad a helyi közigazgatás képviselőinek olyan mozgási lehetőséget, amely a lakosság bizalmának elnyeréséhez szükséges volna. Az építési jogszabályt értékelve erőteljesen fogalmazott: Kádereink „elteltek", s most a helyieknek tiltanak! Hasonlóan vélekedett Miklós László Balatonkeneséről, aki azt észrevételezte, hogy a rendelet az állandó lakossággal szemben merev, a központi elvárásokkal kapcsolatosan pedig rugalmas. Gyakorlati példaként említette, hogy az egyik oldalon az idegenforgalom érdekeinek megfelelően a fizető-vendéglátásra „számolatlanul” adják ki az engedélyeket, a másik oldalon tiltják még a lakásépítéseket is. Varjú Lajos, Balatonfűzfő tanácselnöke is szót emelt az építési rendeletből adódóan az állandó lakosság érdekei mellett. Radikális javaslatot tett az engedély nélküli építkezések visszaszorítására. Indítványának lényege: az engedély nélkül épített házakat, létesítményeket az állam térítés nélkül vegye tulajdonba! A január 1-jével életbe lépett, a Balaton-parti építkezésekre vonatkozó rendelet az egyik hozzászóló szerint nem építési jogszabály, hanem környezetvédelmi túlkapás, amely a tanácsi önigazgatást, annak képviselőit teszi nevetségessé az elkövetkezendő időben. Egy sor gondot továbbra sem old meg, csak növeli a feszültséget. A rendelet értelmezési gondjain túl azonban a legnagyobb problémát mégis az jelenti a jogszabállyal kapcsolatosan, hogy infrastrukturális hiányt próbál ellensúlyozni, vagyis „kényszer-jogalkotás”. Ezt hangsúlyozta Hajós Béla, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság műszaki igazgatóhelyettese, aki az építési tilalmak alóli feloldás lehetőségeit elemezte szakhatósági szempontból. Ő is a terület vízellátásáért és szennyvíztisztításáért felelős szolgáltatóvállalat, a Dunántúli Regionális Vízmű illetékes szakembere is kiemelte: azokon a területeken, ahol a vízellátás és a szennyvízelvezetés, valamint a szennyvíztisztítás kapacitása megfelelő, illetve a már megalakult társulások beruházásai révén az lesz, ott a vízügyi szakhatóság hozzájárul az építési tilalom feloldásához. Ehhez azonban a helyi tanácsokkal részletes egyeztetésre lesz szükség. A tanácskozást vezető Csajka György, a megyei tanács építési és vízügyi osztályának vezetője összefoglalójában hangoztatta, hogy sürgős tennivalója a főhatóságnak, miszerint egységes szempontokat dolgozzon ki az átminősítési (üdülő - lakóház) ügyek lerendezésének hosszú távú gyakorlatához, tisztázza az építési jogszabályhoz kapcsolódóan a lakásépítési lehetőségeket a Balaton partján, valamint gyorsabb, hatékonyabb intézkedést kért a zártkertek ügyében. Az nem hangzott el — viszont tényszerűnek látszik -, hogy mivel az építési tilalom feloldása a vízellátáshoz és a szennyvízelvezetéshez kötött, s a tóparti infrastruktúrát — csúcsidőben - jelenleg is erején felül veszik igénybe, a korábbi korlátozás gyakorlatilag változatlan marad. Berecz Frigyes az ipar helyzetéről (Folytatás az 1. oldalról) jobb lesz az elvonás aránya. 1989-ben a költségvetési befizetések 26 százalékát, mintegy 140 milliárd forintot az iparnak kell teljesítenie. Berecz Frigyes kiemelte, hogy a jövőben a kutatásoknak, fejlesztéseknek fokozottabban kell szolgálniuk a szerkezetátalakítási programot. Az e célra juttatott összegek 80 százaléka már eddig is a feldolgozóipar fejlődését segítette, és csak 20 százaléka az anyagkitermelő ágazatokat és az energiaipart, összhangba kell hozni a műszaki fejlesztéssel kapcsolatos beruházáspolitikát is. Külföldi tapasztalatok szerint az ilyen jellegű fejlesztéseknek a beruházási vonzata tízszeresen haladja meg a műszaki fejlesztésre közvetlenül fordított összegeket, nálunk ez a különbség legfeljebb csak négyszeres. A vállalati jövedelmekről szólva a miniszter azt mondta: úgy tervezték, hogy 1988-ban a vállalatok nyeresége az előző évinek csak 41,3 százaléka lesz, de ennél több lett, 65,2 százalék. Ugyanakkor a rosszul gazdálkodó üzemek vesztesége 2 milliárdról 4 milliárd forintra nőtt, összességében az Ipari Minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatok nyeresége meghaladja az 58 milliárd forintot. Arra a kérdésre, hogy melyek azok a tényezők, szabályozók, amelyek pozitív irányba befolyásolták a vállalati eredményeket, s melyek azok, amelyek fékezték, a miniszter elmondta, hogy kedvezően hatott a szaldószabályozás, a bérklub alkalmazása, az exportpályázati rendszer, a dollárárfolyam-emelés, a gyorsított amortizáció lehetősége és a különféle adókedvezmények, fékezőleg hatottak viszont a pénzszűkítő intézkedések megoldásai, a vállalati jövedelemszabályozás, sőt a személyi jövedelemadó-rendszer is. Ez évtől újabb ösztönzők segítik a vállalati munkát, például az importliberalizálás. Kérdésekre válaszolva a miniszter kifejtette, hogy a hadiipari termelés csökkentése miatt több vállalat gondokkal küzd majd. Közülük jó néhány, például az Orion és a Videoton bekapcsolódik a távközlésfejlesztési programba. A személygépkocsi-gyártásról szólva Berecz Frigyes elmondta, hogy 1991-ig nem áll rendelkezésre akkora állami támogatás, amelyből összeszerelőgyárat építhetnénk, bár a kormányzat - főleg ellátási okokból - már támogat egy ilyen tervet. A minisztérium szerint az osztrákok példáját követve célszerű lenne a részegység- és alkatrészgyártást oly módon fejleszteni, hogy akár 100 ezer gépkocsit is kapjunk. Szeretnénk bekapcsolódni a szovjet autóipar nyugati licencvásárlásába is. Az MTI munkatársának kérdésére válaszolva elmondta, hogy jelenleg 51 vállalat szerepel azon a listán, amelynek részleges vagy teljes eladását ajánlja fel az ipar külföldieknek. Közöttük vannak nagyvállalatok is, de a vállalati listát a versenytárgyalások jelenlegi szakaszában nem kívánják nyilvánosságra hozni. Annyi tény, hogy a külföldi partnerek érdeklődése meglehetősen nagy a magyar vállalatok megvásárlása iránt.