Napló, 1989. március (Veszprém, 45. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-01 / 51. szám
KINEK KELL KISKERT? A veszprémi Dózsa Tsz hasznos kezdeményezése Az élelmes ember szükségből erényt képes kovácsolni. Szépíthetjük a dolgot, a való mégiscsak az, hogy a kertkultusz, a kertbarát mozgalom elsődleges éltetője nem a természet vonzalma, hanem az értékteremtő foglalatosság. Kinek-kinek az az árakkal késztetett fölismerése, hogy jobban jár, ha saját vagy bérelt kertjében maga termeli meg a zöldséget, a burgonyát és nem a piacon vásárolja meg. Újabban valósággal zöld övezet alakul ki a városok, a munkástelepülések körül. „Őstermelő" lesz a korábban mirelitnek, konyhakész élelmiszereknek hódoló vásárló, holott a bőség idején elképzelhetetlennek tartotta saját életformája részének. A Itt van például Veszprém, a megyeszékhely, város termelőszövetkezete ,1987-ben és 1988-ban 354 személynek juttatott az igények szerint száz-, kétszáz- vagy éppen négyszáznégyzetméternyi területet - kiskert gyanánt. Ez nem a divatos „farmergazdálkodás" térnyerése, hanem a körülmények alakulása. A Dózsa Tsz-nek összességében jelentős olyan területei vannak a város közvetlen közelében - beékelődések, magasfeszültségű oszlopokkal megtűzdelve -, amelyeket nagyüzemi eszközökkel nem képes hasznosítani. Ezzel szemben talán a téesz leggazdagabb területei ezek, vétek lenne parlagon hagyni, vagy arra várni, majd csak beépül egyszer, így találkozott a téesz és a vállalkozó kedvű lakosság érdekeltsége. A téesz minimális bérleti díj ellenében (négyzetméterenként és évente 2 forintot fizet a bérlő) termőföldhöz juttatja a kertészkedni kívánókat. A téesz háztáji agronómusa azt tartja, hogy az eddig kiosztott 11 és fél hektár föld üzletnek sem elhanyagolható a nagyüzem számára, míg a bérlők valóságos mintakerteket alakítottak ki. A zöldségfélék alig követhető gazdag választékát termelik, a kiskertből jut rész burgonyának, akadnak, akik epret, málnát, ribiszkét telepítettek, sőt, gyümölcsfákat ültettek, itt-ott fóliasátrak tűnnek föl, szóval primőrrel is foglalkoznak. A A kiskertakció sikert aratott Veszprémben. korábbi vállalkozók láthatóan örömmel, kedvvel kertészkednek és tapasztalhatóan tettükkel propagálják a hasznos földmunkát. Az idén február végéig újabb 120 bérlő jelentkezett a téesznél és a tarifa változatlan - sőt, az idén jelentkezők áfa nélkül vállalkozhatnak, nem úgy, mint azok, akik már tavaly befizették az idei bérlet díját. A több száz bérlő között alig akad, aki elhanyagolná területét (annak is bizonyára személyes oka van: betegség vagy más egyéb). Az is megfigyelhető, hogy a hasznos munka jól megfér az új kertészek mozgásigényével. Az érdekeltek értéktermelők, egyszersmind értelmes szórakozáshoz jutnak. Az viszont már más kategória, hogy a kertek dézsmálói is fel-feltűnnek. Pedig föld van, a téesz továbbra is kínálja, aki vállalkozik, az minimális térítés ellenében kerthez juthat. Megelégedésünk, hogy népszerűsíthetjük a hasznos kezdeményezést. Itt a tavasz, rajtra kész a kertészkedők sokasodó csapata . .. T. L. Kalapács alatt 60 bolt ? Szétszedik a Komfortot is? Ez nálunk már gyakorlat — mondja az igazgató — Mit hoz 1989, startot, tehát elindulást, vagy széthullást? Tényleg szétszedik a Komfortot is? - kérdeztem a vállalat igazgatóját, Németh Lászlót. — Egyiket sem. Úgy gondolom, mi eddig is élen jártunk az innovációs folyamatban, a gazdasági összefogás nálunk régóta gyakorlat. Ehhez ad még több lehetőséget a társulási törvény. Hat lehetséges forma közül választhatunk, miként működjön tovább a komfort. Az elmúlt három évünkre jellemző, hogy a vagyonarányos nyereség 39 százalék, ami annyit jelent, hogy minden 100 forintnyi vagyonra 39 forint nyereség jut, amivel igen elégedettek lehetünk. Ez az eredmény nem kis részben már működő társulásainknak köszönhető. Tehát mi már a megcélzott formában működünk, csak a keretet kell hozzáigazítani. Teret kapott az egyéni vállalkozás is, 60 boltunk működik szerződésben, bérletben. Ez is beleillik a mostani elképzelésekbe. — Az eddigi információk szerint úgy tűnik, a Kereskedelmi Minisztérium gyors változtatásra készteti a szakvállalatokat. Arról hallani, a kereskedelemben hamarosan a maszekvilág lesz a jellemző. Mindez nem vonatkozik a komfortra? — Az átalakulási törvény, amely a mi sorsunknak is más keretet ad, csak július 1-jétől lép hatályba. A legutóbbi miniszterhelyettesi tájékoztató alapján tudjuk viszont, hogy nem fogja kötelezővé tenni a vállalatoknak az átalakulást. Figyeli a szót? Nem átalakításról beszélünk, tehát nem felülről vezényelt folyamatról, hanem átalakulásról. Nem adminisztratív kényszer, hanem kinek-kinek jól felfogott saját érdeke lesz korszerűsíteni a szervezetét, beleértve a központi irányítást is. Az állam ki akar vonulni a kereskedelemből. A támogatást, beleértve a hitelezést is, mind kevésbé tudja vállalni, mert nincs pénz. A megoldás csak az lehet, hogy élünk a privatizálás adta lehetőségekkel, az egyéni és közösségi tőke bevonásával szándékozunk elérni a vállalat és a szervezet korszerűsítését. — Eszerint eladják a 60 boltot? — Előfordulhat, hogy egy-egy boltot eladunk, de nem célunk mindegyiktől megszabadulni. Éppen ellenkezőleg. Ha együtt lesznek a feltételek, szorgalmazzuk, hogy ezek az üzletek is alakuljanak át. Egy biztos: Mire gondolnak, ha meghallják a következőt: három, kettő, egy. Ugye, arra, hogy a zéró, a start következik. A visszaszámlálás a komfortra vonatkozik. Tizenkilenc hazai iparcikk-kereskedelmi vállalat közül 1986-ban harmadik helyezettek lettek, azután másodikok, s tavalyi teljesítményeik alapján pályáznak a dobogó legfelső fokára. Legalábbis remélik, hogy eredményhirdetéskor még lesz vállalat, mivel a pénzt az állam nem a kereskedelemben kívánja lekötni, nem lesz, aki a veszteséget vállalja. Tehát nagyon hamar a mi boltjainknak is el kell tartaniuk önmagukat. Itt hasznos a társulás, a vállalkozásért többen is felelnek. S hogy még egy fontos előnyét említsem: itt nem lesz bérkorlát. — ön szerint tehát milyen mélységig érinti a vállalatot a privatizálási folyamat? Esetleg minden marad a régiben, csak a név változik? - A vállalat állami tulajdon, megszüntetni nem lehet. Ha a vállalati tanács egyetért vele, részvénytársaságot szeretnénk létrehozni. Most készülünk fel az átalakulásra, ami folyamatos lesz. A privatizálás nálunk nem azt jelenti, hogy szélnek eresztjük munkatársainkat, éppen ellenkezőleg, azt szeretnénk elérni, hogy akik hosszú ideje nálunk dolgoznak, maradhassanak továbbra is, ne legyenek egzisztenciális gondjaik. Legyenek viszont ők is társak, jegyezzenek részvényt, tehát saját tőkével szánjanak be az üzletbe. Szersrintem különösebb drasztikus intézkedés nélkül át tudunk alakulni. - Mit tenne ön, ha most nemcsak első számú vezetője, hanem tulajdonosa is lenne a Komfortnak? - Ugyanazt tenném, amit most is szándékozunk tenni. A munkatársaimat az öntevékenység, a vállalkozószellem alapján választanám ki, olyanokra számítanék, akik a munkán kívül tőkével is hozzájárulnak a vállalkozáshoz. Mellesleg kétháromszor több fizetést adnék. Bízom benne, hogy sok kollégám velem együtt kistulajdonos lesz, részvényt vásárol. Örsi Ágnes Hőlégballonok exportra Az ország egyetlen hőlégballongyártója, a pécsi Bányászati Aknamélyítő Vállalat textilüzeme. Terméke „Mecsekballon” fantázianévvel a szocialista piacok után megjelent az osztrák és az NSZK piacon is. NAPLÓ - 1989. március 1., szerda ^ Tanulmányozzuk az új alkotmány-koncepciót! Az alkotmány olyan alaptörvény, amely az adott társadalom által elfogadott valamennyi alapvető nézetet rendelkezések formájában magába foglalja. Hogy az emberek mennyire ismerik saját országuk alkotmányát, ez főleg attól függ, hogy az közvetlenül is szabályozza-e életüket, jogaikat, kötelességeiket. Ha valamely országban az emberek nem ismerik az alkotmányt, az nem az ő hibájuk. A teljes mértékben felülről kialakított társadalmi rendben kismértékű alkotmányismeretre van szükség. Az alulról-felülről egyaránt kiépített jogállamban az alkotmányismeret az általános műveltség része. Hazánkban jelenleg a nagy kérdések közé tartozik, milyen új alkotmányunk legyen. Az ehhez szükséges előkészítő vizsgálatok - politikai és tudományos vitákkal, s gondos szakmai munkával befejeződtek. Ennek eredménye alapján máris egyértelmű: a magyar társadalom előtt álló feladatokhoz nem alkotmánymódosításra, hanem új alkotmányra van szükség. Ennek koncepcióját tárgyalta meg az elmúlt héten a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, s tárgyalja hamarosan az Országgyűlés. Hogy mindenki tájékozódhasson, milyen új alkotmányos nézetekről van szó, ezért jelentette meg a koncepciót teljes terjedelmében a Magyar Hírlap, s rövidesen megjelenik az MSZMP alapszervezeti tájékoztatójában is. Erjedésben lévő társadalmunkban minden bizonnyal felvetődik a kérdés: miért csak az MSZMP Központi Bizottsága vitatta meg az országgyűlési ülésszak előtt a koncepciót? A válasz egyszerű: azért, mert ez idő szerint az MSZMP az egyetlen olyan jegyzett politikai párt, amely erre elsősorban hivatott. A munka azonban valójában még csak az elején tart. Mindenkinek, társadalmi szervezeteknek és állampolgároknak egyaránt alkalmuk lesz közreműködni a koncepció, majd az új alkotmány szövegének véglegesre formálásában. Ennek lehetősége — igénye! — egyértelműen kitűnik az MSZMP Központi Bizottságának 1989. február 20—21 -i üléséről szóló közleményből. A Központi Bizottság azt ajánlja, hogy Magyarország új alkotmánya elsősorban ne programot tartalmazzon, hanem olyan alaptörvény legyen, mely a legfontosabb kérdésekben önmagában is, végrehajtási jogszabályok nélkül alkalmazható jogként érvényesüljön. Legyen közérthető, váljon az állampolgárok ismeretanyagának részévé. Építsen a több mint ezeréves magyar államiság és jogfolytonosság, valamint az egyetemes alkotmányfejlődés maradandó értékeire, szocialista társadalmunk több mint négy évtizedes eredményeire, valóságos társadalmi viszonyainkra, ám zárja ki a rekapitalizálódást. Legyen időtálló, ne akadályozza indokolatlan kötöttségekkel a társadalmi haladást, ne tartalmazzon dogmává válható tételeket. Szerkezetével is fejezze ki a korszerű alkotmányozást, például az emberi, állampolgári jogokról, kötelességekről szóló rész ne az utolsó, hanem az első fejezetek egyike legyen. Erőteljes hangsúlyt kapott a Központi Bizottság ülésén: fejezze ki az új alkotmány, hogy Magyarország szabad, demokratikus és szocialista állam, államformájának elnevezése pedig továbbra is népköztársaság legyen. Ugyancsak vitában alakult ki a Központi Bizottság véleménye: új alaptörvényünkben nem célszerű a társadalmi, gazdasági, politikai rend átfogó szabályozására törekedni, ehelyett az e rend alapjául szolgáló elveket indokolt rögzíteni, így mindenekelőtt a népfelség elvét, amely szerint minden hatalom kizárólagos forrása és birtokosa a nép. Következésképpen egyetlen szerv vagy szervezet sem vindikálhatja a hatalmat egyedül magának. Az állam egyes szervei csak annyi hatalommal rendelkezzenek, amennyit a nép a maga szuverenitásából azoknak az alkotmány szerint átad. A jogalkotás útján történő hatalomgyakorlásban fő elv legyen: csak az tilos, amit a törvény tilt. Az állam és a társadalom kapcsolatában meghatározó elv legyen a területi, illetve szakmai-testületi önkormányzathoz való jog. Alapvető jelentőségű tételként szerepeljen az új alkotmányban a jogegyenlőség elve, amely foglalja magába a törvény előtti egyenlőséget; mind az előnyös, mind a hátrányos megkülönböztetés tilalmát; a tulajdonformák tekintetében pedig a szektorsemlegesség elvét. Teremtsen az új alaptörvény gazdasági alkotmányosságot. Ennek lényege: a közösségi tulajdon és az egyéni tulajdon egyenrangú tulajdonforma; a gazdaság szocialista társadalmi-gazdasági céloktól befolyásolt piacgazdaság; a gazdálkodó szervezeteket és az állampolgárokat megilleti a tulajdonszerzés és a tulajdonnal való szabad rendelkezés joga. Mindezekkel összhangban az MSZMP Központi Bizottsága kinyilvánította: a jövőben maga sem tart igényt vezető szerepének alkotmányos deklarálására, jóllehet a társadalom irányításában politikai alapozott meghatározó szerepet kíván munkára betölteni. Ugyanakkor együtt kíván működni minden olyan más politikai, társadalmi szervezettel, amelynek célja, programja, tevékenysége összhangban áll az alkotmánnyal. A modern alkotmányok egyértelműen kinyilvánítják az emberi, állampolgári jogok, valamint alapvető kötelességek értékjellegét és azt, hogy az alkotmány az ebbe a körbe tartozó értékeknek a biztosítása érdekében határozza meg az állami szervek rendszerét, feladatait. Erre is figyelemmel javasolja az MSZMP Központi Bizottsága: az emberi és az állampolgári jogok, illetve kötelességek — nemzeti érdekeinkkel, a nemzetközi egyezségokmányokban vállalt magyar kötelezettségekkel összhangban - jelentőségüknek megfelelően, teljes körűen kapjanak helyet az új alaptörvényben. Az emberi, állampolgári jogok, valamint kötelességek tekintetében is érvényesüljön a jogállam eszméje. Rögzítse az új alkotmány, a nemzetiségi jogok a hazánkban élő, magukat valamelyik nemzetiséghez tartozónak valló magyar állampolgárok olyan egyéni, illetve kollektív jogosítványai, amelyek őket a többi, alkotmányban biztosított emberi, állampolgári jogon felül illetik meg. Ajánlja az MSZMP Központi Bizottsága, hogy az új alkotmány teremtse meg a modern állam intézményi feltételeit. Az állami hatalomgyakorlás elveként rögzítse a hatalmi ágak elválasztásának elvét, ami azt jelenti, hogy az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Minisztertanács, az alkotmánybíróság, az igazságszolgáltatási szervezet, a közigazgatási szervezet és a helyi-területi önkormányzatok nem általában hatalmi szervek, hanem csak meghatározott hatalmi jogosítványok birtokosai és alkalmazói fejezze ki az új alaptörvény, az Országgyűlés - mint törvényhozó hatalom -, mellett a Minisztertanács és a neki alárendelt közigazgatási szervezet - mint végrehajtó hatalom -, valamint az igazságszolgáltatási szervezet — mint bírói hatalom — is teljes szuverenitással működhessen. Ugyancsak a hatalmi ágak elválasztásának elve alapján határolja el egymástól az alkotmány a központi és a helyi-területi hatalom - mint önkormányzat - jogosítványait. Garantálja, hogy a különböző hatalmi ágak kölcsönösen egymás korlátjai is legyenek. Mindezek elősegítésére a Központi Bizottság támogatja az állam új intézményeire vonatkozó javaslatokat, nevezetesen: a köztársasági elnöki tisztség bevezetését, az alkotmánybíróság felállítását, az állami számvevőszék létrehozását. Az MSZMP Központi Bizottságának álláspontja szerint Magyarországnak egy tényleges hatalmat megtestesítő, rendszeresen működő Országgyűlésre van szüksége. Ezért indokolt megvizsgálni, nem volna-e ésszerű kétkamarás parlamentet működtetni. A köztársasági elnök feladat- és hatásköre feleljen meg annak a követelménynek, hogy mint államfő, illően reprezentálhassa, képviselhesse országunkat, mint a hatalmi ágak „felügyelője” pedig biztosíthassa azok kiegyensúlyozott működését, s ha netán szüksége mutatkozna, megakadályozhassa a hatalomnak egy szervnél történő koncentrálódását. Ugyanakkor biztosítsa az új alkotmány, hogy a köztársasági elnöknek se legyen, lehessen az indokoltnál több hatalma. Az alkotmánybíróság mint az alkotmányvédelem különleges szerve működjön. Fő feladata az alkotmány és a törvények, más jogszabályok összhangjának vizsgálata legyen. Egyebek között tartozzon jogkörébe a politikai pártok nyilvántartásba vétele, esetleges alkotmányellenes tevékenységük megállapítása, szükség esetén a feloszlatásuk. Az állami számvevőszék legfőbb feladata az Országgyűlés által megállapított költségvetés végrehajtásának és az állami vagyon hasznosításának ellenőrzése, valamint a Minisztertanács gazdaságpolitikai tevékenységének parlamenti ellenőrzésében való közreműködés legyen. A Minisztertanács, a miniszterelnök, az államminiszterek és a miniszterek kompetenciája legyen összhangban a törvényhozó hatalom és a végrehajtó hatalom szétválasztásával. A miniszterelnök és a kormány más tagjai ne lehessenek országgyűlési képviselők. Az Országgyűlés a Minisztertanács tagjai közül csak a miniszterelnököt válassza meg, s a kormányelnök ezt követően csupán mutassa be kormányát az Országgyűlésnek. Elfogadható megoldás azonban az is, hogy az Országgyűlés a miniszterelnök javaslata alapján az államminisztereket és a minisztereket is megválasztja. Egyetért az MSZMP Központi Bizottsága azzal az állásponttal, amely szerint a jogállamiság alapvető feltétele az, hogy az igazságszolgáltatást kizárólag a bíróságok gyakorolják. Ezért támogatja azt a törekvést, hogy az új alkotmány tegye lehetővé az egységes, független, tárgyilagos, évszázadok során bevált elveken nyugvó igazságszolgáltatási szervezet megteremtését, ideértve a közigazgatási bíráskodás megszervezését is. Az MSZMP Központi Bizottsága a jogállamiság megteremtése szempontjából különösen fontos kérdésnek tartja a tanácsoknak valóságos önkormányzatokká történő átalakítását. Elengedhetetlen annak alkotmányos biztosítása, hogy a helyi-területi közigazgatás önkormányzati alapon szerveződhessen és a rendelkezésére álló anyagi javakkal önállóan gazdálkodhasson. A végrehajtó hatalom központi szervei csak törvényes felhatalmazás alapján avatkozhassanak be a helyi-területi önkormányzatok életébe. Támogatja az MSZMP Központi Bizottsága, hogy az Országgyűlés a politikai és az állami hatalomgyakorlás új körülményeinek megfelelő választási rendszert, illetve arról szóló törvényeket alkosson. Osztja az MSZMP Központi Bizottsága azt a véleményt, hogy Magyarország új alkotmánya a maguk teljességében rögzítse a nemzeti jelképeket. Ilyennek tekinthetők különösen a Himnusz és a Szózat. Ajánlja, hogy az állam címere az ország tradicionális címerein alapuljon. Budzsáklia Mátyás