Napló, 1989. április (Veszprém, 45. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-19 / 91. szám

989. április 19., szerda ÁRA: 4,30 FORINT XLV. évfolyam, 91. szám A városiasodás gondjai, eredményei Ajkán Ülést tartott a mgyei tanács végrehajtó bizottsága A megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén, melyet István János tanácselnök irányításával tartott, elsőként ismételten áttekintette a tanács-vb szervezete korszerűsítésére kidolgozott programot, s úgy döntött, hogy azt a tanácsi testület rendkívüli ülésén még ebben a hónapban elfogadásra ajánlja. Ezt követően vitatták meg a vb tagjai az ajkai városi tanács végrehajtó bizottságának beszámolóját saját tevékenységéről. Schvarcz Béla, a városi tanács elnöke előterjesztésében bevezetésként annak a két feladatnak a teljesítéséről adott számot, amelynek megoldásával legutóbbi beszámoltatása idején bízta meg a megyei testület. Ezek közül az egyik a város légszennyeződésének csökkentése volt. A város vezetői(Folytatás a 2. oldalon) A vb-ülésen főként a gondokról volt szó, itt a fejlesztés eredménye látható Grósz Károly és Németh Miklós megbeszélései Jichak Samirral Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke kedden délelőtt megbeszélést folytatott a Budapesten tartózkodó Jichak Samir, izraeli kormányfővel. A találkozón áttekintették a magyar—izraeli kapcsolatok helyzetét, és továbbfejlesztésük lehetőségeit. A megbeszélés során mindkét fél kifejtette álláspontját a közel-keleti helyzetről, a válság megoldásának lehetséges módozatairól. Egyetértettek abban, hogy az ilyen őszinte, nyílt véleménycserék elősegítik egymás felfogásának alaposabb megismerését. Magyar részről hangsúlyozták: nagy fontosságot tulajdonítanak annak, hogy a magyar-izraeli kapcsolatok továbbfejlesztése az együttműködésben rejlő kölcsönös előnyök kiaknázásán túl járuljon hozzá a közel-keleti probléma rendezésének előmozdításához is. Népfront-elismerések: Ajka, Herend és Balatonudvari a kitüntetettek között A Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkársága a közelmúltban döntött nemzeti zászlók és elismerő oklevelek adományozásáról. Tavaly sem csökkent az állampolgárok és a társadalmi munkát szervezők lelkesedése. Tovább szépítették, gyarapították környezetüket, településüket. Egy év alatt 20,4 milliárd forintot ért az önként vállalt, ugyanakkor jól előkészített és megszervezett társadalmi munka a városokban és a községekben. Az országos titkárság a múlt évi eredmények alapján odaítélte a nemzeti zászlót és az elismerő oklevelet, a vele járó pénzt a legjobbaknak. Megyénkből Ajka városa elismerő oklevelet és félmillió forintot kapott. Herend az elismerő oklevél mellé 400 ezer forintot vehet át, míg Balatonudvari, a múlt évi társadalmi összefogás eredményeként 300 ezer forintot kap az elismerő oklevél mellé. i M ai számunk tartalmából: Vannak, akik rendkívüli kongresszust akarnak, hogy rendezzék a szövetkezetek dolgait. A gazdasági, társadalmi változásokra viszont Munkával akarnak válaszolni azok, akik közvetlenül érintettek a szövetkezetek ügyeiben, csak ott dolgoznak, vagy ott tagok. Az írás a 3. oldalon e témát járja körül. * A politikával csak néha-néha foglalkozó ember értetlenül áll napjaink zajló eseményeinek sodrában. Nemkülönben sok kétely fogalmazódik meg a párttagokban. Kérdések és válaszok címmel a 4. oldalon olvashatók Gyuricza Lászlónak, a megyei pártbizottság első titkárának feleletei, melyeket a veszprémi lakóterületi pártbizottság tagjainak adott kérdéseikre. * Lapunkban megjelent a fiatal népművelő írása, munkája tapasztalatait írta le. Erre válaszolt az érintett község iskolájának igazgatónője. Kettejüket ültette egy asztalhoz az újságíró. Egy faluért — külön úton címmel olvasható a találkozó „jegyzőkönyve” az 5. oldalon. 1 • ' i A mencshelyi tsz nagyvázsonyi fafeldolgozó üzemében évente 45 ezer belső ajtót készítenek. A fenyőfából készült ajtókat a Tüzép Vállalat útján értékesítik Bauxitbányászaink : Nem élnek a munkabeszüntetés fegyverével Nyílt levél a Minisztertanács elnökének Kétezer bányász részvételével tegnap munkásgyűléseket tartottak a Bakonyi Bauxitbánya nyirádi, deáki, szamajori és iharkúti bányájában, valamint Tapolcán. A bányászokat felháborította a hétfői hévízi tüntetés, amelyen megítélésük szerint nem szakmai, hanem politikai érvek hangoztatásával, hatásvadász eszközökkel és fenyegetésekkel igyekeztek befolyásolni a várható minisztertanácsi döntést. A leginkább érintett nyirádi bányászok körében felvetődött a sztrájk gondolata is, amelyet végül is elutasítottak, hiszen az egyórás leállás egymillió forint értékű termeléskiesést okozna. Ám a műszakváltások idejére rögtönzött viharos munkásgyűléseken egyértelműen megerősítették a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat szakszervezeti bizottságának állásfoglalását, melyet tegnap reggel fogalmazott meg a testület. Azonosultak a szakszervezeti bizottság által megfogalmazott nyílt levéllel is, melynek címzettje Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke, s amely levél tartalmáról értesítették Nagy Sándort, a SZOT főtitkárát, Kovács Lászlót, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkárát, Nagy Imrét, a KISZ Központi Bizottságának első titkárát, valamint a Veszprém és Zala megyei pártbizottságok első titkárait, és a megyei tanácsok elnökeit. A nyílt levélben az alábbiak olvashatók: „Vállalatunkat közvetlenül érintő „Nyirád- Hévíz" kérdésben az elmúlt időszakban több hivatalos szervezet, egyesület jelentetett meg állásfoglalást, felhívást, mely mellőzte a kérdés szakmai vizsgálatára létrehozott szakértői bizottság állásfoglalásában megfogalmazott megállapításokat, tényeket. A vélt és féligazságokat hangoztató anyagok, kijelentések a döntést felvállaló Minisztertanács tagjait, és a közhangulatot politikai eszközökkel kívánják befolyásolni, így például a helyi országgyűlési képviselő és a nagyközségi tanács a minisztertanácsi döntés meghozatala előtt parlamenti bizalmatlansági indítvánnyal fenyegetőzik, amennyiben nem történik meg a bauxitbányászat vízkivételi rendszerének azonnali leállítása, illetve betiltása. Ugyanígy nem környezetvédelmi, hanem egyértelműen politikai tüntetésnek minősítjük az április 77-i hévízi demonstrációt is. A tüntetés jelszavai egyértelműen politikai jellegűek. A Magyar Alumíniumipari Tröszt és vállalatunk gazdasági vezetése, mindig naprakész tájékoztatással szolgált dolgozóinknak a kialakult és várható helyzetről, biztosítva ezzel a termeléshez szükséges légkört, a dolgozói hangulatot. Ismerjük a szakértői véleményre támasztott minisztériumi előterjesztés anyagát. Ismerjük és egyetértünk az anyag szándékával, mely csak olyan verziókat vizsgál, amelyek a Hévízi-tó további veszélyeztetésével, romlásával nem számolnak. Olyan intézkedések megoldásával, gondolatával foglalkozik, mely a tó forráshozamának azonnali növelését jelentené, és lehetőséget biztosítana a már beruházott bauxitbányászati értékek kitermelésére, rövid időn belül. Épp ezért nem értünk egyet azokkal, akik a megfelelő ismeret hiányában a bányászati célú nyirádi vízemelés azonnali leállítását követelik. Szükségesnek tartjuk és egyetértünk, hogy e jelentős környezetvédelmi és gazdasági kérdésben — a szakértők véleménye, és nem politikai megfontolások alapján — döntsön a Minisztertanács és felelősséggel vállalja annak következményeit. Tudomásul vesszük a döntést — ha ez ránk nézve kedvezőtlen is —, de dolgozóink nevében joggal követeljük, hogy annak következtében a térségben létrejött foglalkoztatási, anyagi és szociális problémák megoldására a kormányzat adjon garanciát. Állásfoglalásunk közreadását nem kívántuk különböző „nyomatékosító" akciókkal támogatni - tüntetés, munkabeszüntetés stb. -, bár dolgozóink körében ez naponta felvetődik, mert meggyőződésünk, hogy ma a leghatékonyabb agitációs eszköz az eredményesen elvégzett munka. Csak jelezzük, hogy vállalatunknál pl. egyórás leállás 1 millió forint értékű termeléskiesést okozna a népgazdaság számára. Elvárjuk a Minisztertanácstól, hogy a népgazdasági és a környezetvédelmi érdekeket mérlegelve hozza meg döntését. Bízunk abban, hogy a döntéshozók aggodalmainkat megértik és a realitásoknak megfelelően foglalnak állást. A Bakonyi Bauxitbánya dolgozóinak nevében: az üzemi szakszervezeti bizottság Művészeti hetek Pápán Pápán tegnap délután egy olyan rendezvénysorozat vette kezdetét, amely több hónapon keresztül meghatározza a város közművelődési arculatát. Pápai művészeti hetek címmel a kulturális élet szinte valamennyi területéről kínál programokat a Jókai Mór Művelődési Központ. A művelődési ház galériájában délután öt órakor Vágfalvi Ottó kiállítását nyitotta meg Béres Ferenc énekművész, majd az előcsarnokban az Erdély kövei című tárlat nyílt meg. Az ünnepi megnyitóra a színházteremben este hétkor került sor. Itt Holló Miklós, a megyei tanács művelődési osztályának helyettes vezetője mondott beszédet. „Hetedik alkalommal jelzik ma a fartfárok ünnepélyes hangjai a pápai művészeti hetek kezdetét. Felmerült bennem a kérdés: Mi tartotta eddig, s mi tartja életben e nem csekély anyagi áldozatot is kivánó — hagyományt ma, amikor a kultúra pozícióinak közismert gyengülése sok helyütt kérdőjelezi meg a kezdeményezést, a tettrekészséget, másrészt a művelődés iránti igény létezését is. A vita — talán inkább álvita — mely a gazdaság és a kultúra fejlesztésének prioritása körül zajlott, lezárult, nyilvánvaló ugyanis, hogy három egyenrangú elem, a gazdaság, a politika és a kultúra egységes szemlélete lehet csak a kibontakozás záloga. A későbbiekben Holló Miklós még méltatta a „Dunántúl Athénjaként emlegetett város kulturális hagyományait, név szerint kiemelve azokat a nagy egyéniségeket, akiket Pápa bocsátott útjára. Megemlítette Petőfit, Jókait, Orlay Petrich Somát, Bocsor Istvánt, Nagy Lászlót, valamint kortársaink közül Somogyi Józsefet, Csoóri Sándort, Lőrincze Lajost. Befejezésképpen elmondta még, hogy a rendezvénysorozat igazi jelentőségét nem a produkciójuk években látja, hanem a belső szellemiérzelmi gazdagodásban, amely nem mérhető ugyan, de többé, erősebbé teszi az embereket és a várost. A megnyitó után a közönség megtekintette a pápai művészeti hetek első rendezvényét, a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének jubileumi műsorát. A néptáncprodukció zajos sikert aratott.