Napló, 1989. július (Veszprém, 45. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-01 / 153. szám
A napokban egy sajtótájékoztatón dr. Szlameniczky István, a Szövosz főtitkára, kölcsönvett képpel, a szövetkezeti mozgalmat kaméleonhoz hasonlította. Találóan, hiszen immár 72 éve, hogy minden gazdasági helyzethez alkalmazkodni tudott a mozgalom. Hajdani szervezői bizonyára nem ismernének rá, annyira átformálódott. Így van ez nálunk is. Ma ott tartunk, hogy hiába emlékeztetünk időről időre a gyökerekre, általában az jellemző, hogy sem a tagság, sem a vezetőség nem érzi igazán magáénak a közös vagyont. Hagyomány«».** önállóság A tavaszi közgyűlések adatai szerint a fórumokon részt vett a tagság kétharmada, a hozzászólók száma pedig elérte az 50 ezret. Hol van hát az érdektelenség, a közömbösség? Sehol, mert nem erről van szó. Éppen ellenkezőleg, hiszen a legkülönbözőbb társadalmi rétegek közül a szövetkezeti tagság hallatja leginkább a hangját. Aktív maradt, mert a véleményére kíváncsiak voltak, de azt is tapasztalhatta, hogy a beleszólás esetleg többszörös áttételen keresztül hatott. Ma, amikor az eredetileg gazdasági és társadalmi céllal létrehozott egyesületből egyre inkább gazdasági lesz, furcsa helyzet, hogy a döntéseknek nincs személyre szóló anyagi kockázata. Sok más kérdés is foglalkoztatja a szövetkezeti mozgalom felelős vezetőit, tagságát, hiszen a változásokra reagálni kell, ugyanúgy, mint eddig. Vállalkozó szellem A mindig is vállalkozó szelleműnek ismert mozgalom ma sem engedheti meg, hogy háttérbe szoruljon. Mik is azok a változások, amelyek más gazdasági, szociális körülményeket teremtenek, mint mondjuk 2-3 évvel korábban? Épülőben a hazai piacgazdasági modell, cél a társadalmi önigazgatás, a demokratizálódás, alakulóban a pluralista intézményrendszer, a jogállamiság, lassan kiderül, mit jelent ma a tulajdonreform? Minden jel arra mutat, az eddig takaréklángon folyó verseny felelős. emetközi szövetkezeti nap •» Ötvenezer hozzászóló dik. Az is igaz, hogy az elővállalt ellátási felelősségét nagyokért harcol ma egyre több ponta kérik számot ott, ahol szervezet, a verseny színtere egyedül száll a ringbe, a célnem a költségeké. Fel sem részjegyet váltó szövetkezeti merül az a vetélkedés, hogy tag pedig azt hasonlítja észki tud olcsóbban eladni. sze, hol kap többet befekte-Kutyaszorítóban van a szetett pénzéért? Feloldhatatlan vetkezeti mozgalom. Tagjaiért nak látszik az ellentmondás. Szigligeten, a Sárszentmihályi Állami Gazdaság nádfeldolgozó üzemében folyamatos annak a nádmennyiségnek a feldolgozása, melyet télen gyűjtöttek be az üzem területére. A Balaton jóminőségű nádterméséből előállított termékek (nádszövet, nádpolló, vagy kötegelt nádkévék) mintegy 70 százaléka exportra megy Angliába, az NSZK-ba, Hollandiába és Dániába. A zirci híres arborétum szomszédságában, az egyik ház tetején furcsa kupola hívja fel magára a figyelmet. Nem árulunk „zsákbamacskát”, máris tudatjuk: Lohrmann Ervin hosszú évek alatt elkészített csillagvizsgáló állomása a titokzatos építmény. Az alma nem esik messze... Illetlenség röviden bemutatni sokoldalú főszereplőnket, de szerénysége feltételezhetően csupán ezt sugallja. Jelenleg nyugdíjaséveit tölti hatvan évével Lohrmann Ervin, aki 37 év szolgálatából 22 évet a föld alatt töltött el. Ebből könnyen kitalálható, nehéz hivatást örökölte édesapjától — választott a bányászattal. Az utolsó másfél évtizedet a dudari szénbánya főmérnökeként töltötte el. — Valószínűleg édesapám ezermester adottságait örököltem, mert 4-5 évesen eszméltem fel az általa készített rádióra. Akkoriban még gyerekcipőben járt a rádiózás, ezt meg kell jegyezni. Ő egyébként az edelényi szénbányát irányította. A mostani felállás szerint 15-20 ember munkáját végezte. Egy személyben volt üzemvezető, bányamester, munkaügyis, bérelszámoló stb. . . . Ezeket a feladatokat most külön emberek végzik. Tehát ilyen körülmények között sok lehetőségem adódott műszaki témákban, ülünk a kanapéján, közben szemem megakad egy-két különleges lakberendezési tárgyon. Mint később kiderült, szinte a „fél ház” saját keze munkája. Az univerzális Lohrmann Ervinnek a famunka éppúgy dukál, mint a vasas szakma. Sőt, még a művészet sem áll messze tőle. Igényes és ízléses olajfestményei alkotó értékeinek hordozói. S ami megint csak érdekes, a genetika ez esetben sem okozott csalódást. Fia is bányamérnök, leánya pedig építészmérnök. Na, és a ház úrnőjének sem lehet más végzettsége, ő is mérnöki diplomát szerzett a soproni erdészeti és faipari egyetemen. Lohrmann Ervin feláll, s a könyvespolcról leemeli a kétkötetes Népszerű csillagászat című kiadványt. Az 1900-ban megjelent, francia szerző alkotta mű az égbolt egyetemes leírását tartalmazza. A Lohrmann-kráter A csillagok birodalmában ••• - Nézze, a háború után kezdtem ebben a könyvben elmélyedni — mutatja büszkén szeretett könyvét. - A legnagyobb lökést ez adta életemben. Különösen az tett kíváncsivá, hogy a sorok között rábukkantam egy Lohrmann névre. Később tudtam meg, a német csillagászról a holdtérképen elneveztek egy krátert, sőt Lipcsében egy utcát is. Az űrkutatás, a csillagászat, a repülés valahogy egyébként is, mindig érdekelt. A második világháború idején például az összes, mintegy 150 repülőgép részletes adatait ismertem. Az első szputnyisz hangját különben saját készítésű magnetofonomon rögzítettem. Miiven is az univerzum? Hogy milyen is az univerzum, tekintsünk be kissé e világba. Napjainkban több tízezer mesterséges hold kering a Föld körül. Ezek közül mindössze két-három ezer működik különböző céllal. A műsorszóró műholdak a bőség zavarával küszködnek. A fentiekből jogosan feltehető a kérdés: hogy hogy nincs karambol odafenn? Nos, először is tisztázni kell, az egyenlítő síkjában, 35 ezer kilométer magasságban az úgynevezett szögsebesség megegyezik a Föld forgásának szögsebességével. Ahogy a földi, vízi és a légi közlekedésben nemzetközi egyeztetésben történik a közlekedés, így van ez a világűrben is. A nagy szám soknak tűnik, valójában fenn ez a több tízezer mesterséges hold elvész. Elvileg kizárt az összeütközés, de ha mégis, a légkörbe érve az elégne, mint egy meteor. Bizonyára sok olvasónkat érdekli az UFO téma, ezért megkérdeztem Lohrmann Ervint, fejtse ki véleményét erről. — Egy előadáson évfolyamtársam is feltette a kérdést Magyar Bélának, az ő válaszával reagálok f erre. Az egyik szovjet űrhajós jelentette egy alkalommal, hogy valami fényes dolog követi. A csúcstechnika számítógépes nyilvántartásában felbolydult a méhkas, végül kiderült, hogy egy kidobott szemétláda volt, ami egy idő után elég a sűrű légtérben. Volt egy másik érdekes eset. Egy szovjet mesterséges hold műszaki meghibásodás miatt Kanadában esett le mert kormányozhatatlanná vált. Egyébként a földi megfigyelőállomásokról radarral követhető a mesterséges holdak meghatározott pályán történő keringése. A válaszából az tűnt ki, hogy nem a bányamérnöki karon hangzott el Magyar Béla előadása. Hogy is van ez? - Jogos a kérdés. Hát igen, most fejeztem be nemrégiben, pontosabban 1989 májusában az ELTE hároméves egyetemét, a TIT szervezésében. Én voltam az évfolyam legidősebb diákja. Harmincan kezdtünk, de csak 22-en kaptunk diplomát. A három év nagy anyagi és időbeni erőfeszítés volt. Térjünk át a csodaszerkezetére. Mikor és hogyan indult be a ,,Lohrmann művek"? A mélységobjektumok kutatása — A nyugdíj előtti években, 1981—82-ben határoztam el magam véglegesen. Felkerestem Kulin György professzort, aki a mai magyar amatőr csillagászat vezére volt. Ő sok távcsőtükröt készített a csillagos ég láthatóságára. Jutányos áron általa hozzájutottam egy 25 centiméter átmérőjű, két méter hosszú fókusztávolságú távcsőhöz való okulatükör-garnitúrához. Az ő könyve szerint a mechanikai részeket elkészítettem, s az összes többi munkát az ember maga csinálja. Az első években a garázsban tartottam a komplett távcsövet. 1982-ben kezdtem el a csillagvizsgáló kupolát gyártani, ami végül is négy év alatt elkészült. 1985-ben helyeztem el a háztetőre, s azóta is tart az építés, mert még folyamatban a finorr hatás. Jelenleg a műszerbeállítás (lusztírozás) folyik, azért már használható. Közben lecseréltem a régi távcsövet egy 32 cm átmérőjűre. Ez egy F/6 nyílásviszonyú Courier optikájú, Newton-rendszerű távcső. - Mit tud a műszer, mire használja, ihi kutatásának területe? - Én a mélységobjektumok kutatásával ismerkedtem elsődlegesen. Ez a közeli és távoli galaxisok, csillaghalmazok, különböző galaktikus ködök megfigyelését jelenti. Mindez térképek alapján történik. Mivel Zirc völgyben terül el, gyakorlatilag ködös volta miatt elég ritka a tiszta égbolt, így ez a helyzet megnehezíti kissé a hatékonyságot. Azért jó időben akár a Lohrmann-krátert is meg lehet találni Köztudott, a nap változóan világítja meg a Holdat. Eszerint az alakzatok eképp láthatók földünkről: kifli alak, első és második negyed, telihold ... Ez utóbbi a legkevésbé érdekes, mert ekkor túlságosan merőlegesen éri a napsugár a holdat, így a fényvisszaverődés miatt nem látható kontrasztosan felszíne. Mindenki tudja, a Hold együtt forog a Földdel, mindig ugyanazon oldalát mutatja felénk. Magyarán, minél kisebb rész látható a Holdból, annál jobban rajzolódnak ki a részletek. Azért menet közben sok minden egyéb is kiderült. A csillagvizsgálóval láthatók a bolygók is. Ez idáig a Vénuszt, a Marsot, a Jupitert és a Merkúrt volt szerencséje Lohrmann Ervinnek látni. Lehetséges még ezzel a távcsővel több millió csillagot, az üstökösöket is észlelni. Érzékeltetve a fantasztikusnak tűnő számot, kívánkozik megjegyezni: szabad szemmel a Föld teljes felszínéről ötezer csillag látható. Természetesen az átlagembernek érdektelen, mily komplikált matematikai és tudományos eszközrendszerek párosulnak e komoly tevékenységhez. Szakkönyvek és különféle modellek sorjáznak e kupola oldalfalán. Magáról a kupola alatti részről is érdemes említést tenni, hisz a legnagyobb munka a műszer fix rögzítése volt. Konkrétan, a hárommázsányi építmény körülbelül 25 mázsa betonalapokon nyugszik a családi ház két főfalán. Ennek statikai vasalását is egyedül számította ki Lohrmann Ervin. Szalay Attila Biztató jövőkép Elég körülnézni a világban, hogy lássuk, a szövetkezésnek nemcsak tartalmas és hosszú múltja van, de biztos jövője is. Mondhatjuk ezt a szövetkezetekkel kapcsolatban álló csaknem ötmillió hazai szövetkezőnek is? Igen, hiszen a hazai mozgalom eddig is csak úgy maradhatott talpon, sőt az élmezőnyben, hogy mindig megtalálta a jó megoldást, terveit nem a mának, hanem a jövőnek készítette. Az előttünk álló jövő igen mozgalmasnak, változatosnak tűnik. Vannak belső feladatok. A tagközpontúság, a valós tagi érdekeltség lehet csak ezután a mozgatóerő, és nem a felülről jött direkció. A változtatási lehetőséggel célszerű, ha ki-ki csak a szükséges mértékig él, így azokból a tevékenységekből, amelyek a legeredményesebbek, lehet belső vállalkozás, részvénytársaság, kft., s a pluszjövedelem lehetőséget ad majd a kikerülhetetlen veszteségek fedezésére, a szolgáltatásokra, amelyek valódi köteléket teremtenek a szövetkezet és a tagság között. A változások a szervezetek között is mások lesznek azután. Új szövetkezési formák jönnek létre, mint például az egészségügyi, kulturális szövetkezet, saját bankrendszer, menedzserszemlélet az érdekképviseletben, s ha nem megy másképpen, egy óriási tömegbázissal rendelkező szövetkezeti párt. E változatos jövőképet közösen alakítja ki a tagság, hiszen e napokban társadalmi vita kezdődik, amely szeptember végéig tart. Jövő év áprilisában pedig összeül a fogyasztási szövetkezetek rendkívüli, XI. kongresszusa A hagyományok szerint július első vasárnapja a nemzetközi szövetkezeti napé. Ma 72. alkalommal hangzik el az ünnepi köszöntő, amelyhez a Napló hasábjain is szívesen csatlakozunk. Örsi Ágnes * Varga Miklós ajkai képviselőnk mostanában több interpellációval, kérdéssel is felhívja magára a figyelmet a látványosan aktivizálódó parlamentben Vajon a „hagyomány” kialakítása érdekében interpellált ismét, ezúttal az önvédelmi fegyverek használata tárgyában? — Szó sincs róla — jegyezte meg Varga Miklós a nekiszegezett kérdés hallatán. — A rádió egyik híradása keltette fel a figyelmemet, s hökkentett meg. Nevezetesen, hogy jelenleg a lakosságnál mintegy 120-140 ezer darab önvédelmi fegyver található. Ez egy hadseregnek is elegendő arzenál. Azt megértem, hogy a katonáknak, rendőröknek, munkásőröknek van fegyverük. De hogy ez ilyen mennyiséget tenne ki, azt nem tudom elfogadni.Különösen akkor nem, ha tudom, hogy a fegyveres testületek tagjainál a fegyvertartást a legkülönbözőbb módon szabályozzák, a feltételezett civil fegyvertulajdonosoknál viszont nincs semmiféle megkötés. Felforrósodott belpolitikai életünkben, amikor nemegyszer elszabadulnak az indulatok, nem hiszem, hogy jót tenne, ha a civileknél is — legyenek azok bármilyen beosztásúak, párt-, állami, tanácsi tisztségviselők, vezetők — megengedhető maradna a fegyvertartás. Megannyi tragédia forrása lehet. Gondoljunk csak a tiszakécskei tanácselnök öngyilkosságára. Interpellációmban tulajdonképpen javasoltam, mérjék fel, vizsgálják ki, hogy kinél van és miért fegyver, s ennek alapján kezdeményezzék ezek visszavételét. Akkor is, ha valóban annyi van, mint amennyit a rádióban hallottam, akkor is, ha annál kevesebb. Horváth István belügyminiszter válaszában a következőket mondta: Az interpellációban megjelölt adattal ellentétben nem 100 ezer, hanem mindössze 19 ezer 687 embernek van önvédelmi pisztolya. A többi magánkézben lévő fegyver a vadásztársaságok egyesületi tagjainak a tulajdona. Az önvédelmi fegyverek fele a fegyveres erők és testületek tagjainál van, akik már amúgy is rendelkeznek szolgálati fegyverrel. A jelenlegi magyar szabályozás egyébként hasonlatos több nyugat-európai országéhoz, amennyiben az engedélyezésnél a közéleti funkciókat, hivatali állást betöltőket előnyben részesíti. A rendőri szervek gondosan és folyamatosan ellenőrzik a fegyvertartás körülményeit, a fegyverrel rendelkezők életmódját, magatartását. Az ilyen ellenőrzések nyomán évente 600-700 esetben vonják vissza az engedélyt. Előfordul azonban, hogy az esetek egy részében azoknál is meghagyják a fegyvert, akiknél a korábbi engedélyezési okok már nem állnak fenn. Ezt a hiányosságot meg kell szüntetni. A lőfegyverekkel kapcsolatos törvény előkészítése egyébként a végéhez közeledik, s még az idén szakmai vitára bocsátjuk a tervezetet, majd az Országgyűlés illetékes bizottságai elé terjesztjük. Addig azonban a köznyugalom érdekében a lőfegyverekről szóló belügyminiszteri rendeletet kiegészítem olyképpen, hogy az önvédelmi fegyverek visszavonásának lehetősége a mainál szélesebb legyen. Az interpellációra adott válasszal képviselőnk egyetértett, s az Országgyűlés 4 ellenszavazattal, 10 tartózkodás mellett elfogadta. A. A. A H FT KÉRIELZ Kinél lehet önvédelmi fegyver? Varga Miklós interpellációjának oka — Horváth István válasza Megnyílt a soproni vásár A soproni ünnepi hetekhez kapcsolódva tegnap ismét megnyílt a Carousel kiállítás és vásár. A sorrendben második, nagyszabású rendezvényen, a sportcentrum területén összesen 120 bel- és külföldi vállalkozás, vállalkozó, szervezet és intézmény vesz részt. A kiállítás és vásár július 9-ig tart, ezt az időt használja fel bemutatkozásra, ismerkedésre például az Ajka és Vidéke ÁFÉSZ is, amely első alkalommal szerepel a soproni rendezvényen. Ipari ágazatuk reprezentánsait, a beton-, fa- és a porfagylaltüzem termékeit mutatják be, az első termékcsoportot a szabadtéri építőipari szektorban, a másik kettőt a fedett pavilonsorban. Hogy milyen rangos rendezvényről van szó, mutatja a szomszédság, az 50 külföldi - főként osztrák - kiállító egyike, a Porsche cég. Említsük még meg, mivel szerepel Sopronban az ajkai áfész. A betonüzemből födémbéléstesteket, útépítési elemeket, csatornaelemeket, a faüzemből öltözőszekrényeket, kisbútorokat, parkettát és mindkét termékcsaládból a gyártásra tervezett új termékeket is bemutatnak. A porfagylaltüzem teljes választéka szállítói kiszerelésben jelenik meg, s mivel ebben a műfajban az iz is lényeges, tízfélét a helyszínen is értékesítenek. A kiállítás naponta 9-től 19 óráig látható. NAPLÓ - 1989. július 1., szombat -3