Napló, 1989. szeptember (Veszprém, 45. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-01 / 206. szám
•• Összevonják az utazási és devizaszámlákat Nem vizsgálják a valuta eredetét rúl Jelentős változásokra kesol a lakossági devizagazdálkodásban. összevonják az utazási és devizaszámláikat, és lehetővé válik, hogy a lakosság a tulajdonában lévő konvertibilis devizát elhelyezhesse a bankokban. A pénzintézetek nem vizsgálják, honnan származik a valuta — tájékoztatták az újságírókat csütörtökön a Pénzügyminisztériumban a jogszabályváltozásra.Elmondották: szeptember 18- tól már nem kezelik külön a belföldiek devizaszámláit és utazási számláit, hanem belföldiek devizaszámlája néven egységesítik. Ezentúl az OTP, és az IBUSZ mellett valamennyi kereskedelmi bank is bekapcsolódik a számlavezetésbe. Továbbra sem lehet — a jogszabály szerint — feketepiacon konvertibilis valutát vásárolni. Az új devizaszámlára csak a külfölditől ajándékként kapott, illetve már a lakosság tulajdonában lévő konvertibilis deviza fizethető be. Ám a pénzintézeteknél a befizetéskor nem kell igazolni a valuta eredetét. Továbbra is elhelyezhetők természetesen ezeken a számlákon azok az összegek, amelyeket belföldiek részére küldenek külföldről. Lényeges változás, hogy teljes egészében devizában írják jóvá ezután a külföldről származó örökséget, tartásdíjat, nyugdíjat, járadékot, külföldi ingatlanok bérjövedelmét,műgyűjtők műtárgy-értékesítésből származó nettó bevételét. Kivételt egyedül a magánszemélyek áru- és szolgáltatásexportból származó bevétele jelent. A devizaszámlán tartott pénzből a Magyarországon működő mintegy 300, valutáért árusító boltban vásárolhatnak a számlatulajdonosok. Áruvásárlási célból a devizát külföldre is át lehet utalni. Továbbra is fennmarad a vásárlási lehetőség a diplomataboltokban, ám az erre jogosultak köre változatlan. A sajtótájékoztatón elmondották, hogy a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank egyaránt javasolta a magyar állampolgárok egy részét érintő privilégium megszüntetését. Nyugat-Európában nincs arra példa, hogy a belföldi állampolgárok számára lehetővé teszik a vámmentes vásárlást. Ez a kedvezmény hosszabb távon Magyarországon sem indokolt. Ráadásul jelentősen megnöveli a devizaszámlát vezető pénzintézetek munkáját. Nekik kell ugyanis kiszűrni, ki az, aki jogosult a vásárlásra, és ki az, aki nem. A devizaszámlán elhelyezett pénz után a kereskedelmi bankok - akkor is, ha azt nem f kötik le meghatározott időre -, kamatot fizetnek. A kamatfeltételeknél igazodnak a nemzetközi pénzpiacokon érvényesülő ügyfélkamatokhoz. Az ezzel kapcsolatos iránykamatokat a Magyar Nemzeti Bank bocsátja rendelkezésükre. Ugyanakkor a számlavezetés költségeit ezután devizában fogják felszámítani. A pénzintézetek a számlák összevonásával kapcsolatos teendőket automatikusan elvégzik, ezért a számlatulajdonosoknak nem kell felkeresniük a bankokat. Külön ügyintézésre akkor van szükség, ha módosítani kívánják a lekötési feltételeket. Természetesen továbbra is mód van arra, hogy valaki több pénzintézetnél is nyisson számlát. Kedvező változás az is, hogy október 1-jétől a külföldi egyéni munkavállalók jövedelmüket - a jelenlegi 80 százalék helyett - teljes egészében átutalhatják a devizaszámlára. A devizaszámlák titkosak, az azokon lévő összegek kifizetését az állam szavatolja. A sajtótájékoztatón elhangzott: bár az ország pénzügyi helyzete romlott, a kormány nem kívánja korlátozni vagy felfüggeszteni az utazási keretből történő lakossági valutavásárlásokat. Változnak a vámjogszabályok is, e téren bizonyos szigorításra kerül sor. Szeptember 1-jétől a magánforgalomban, eladási céllal behozott termékeknél megszűnik az 5 ezer forintos vámmentesség. Erre az intézkedésre azért volt szükség, mert turisták eddig mintegy 200 millió forint értékben hoztak be különböző elektronikai alkatrészeket, részegységeket, amelyeket aztán belföldön értékesítettek. Ha ezt a tevékenységet nem akadályozzák meg, az így kibontakozó kereskedelem tovább erősíti a feketepiacot, és a deviza külföldre áramlását. ílést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki ülésén politikai konzultációt folytatott időszerű belpolitikai kérdésekről. A kormány előterjesztést hallgatott meg a menekültté nyilvánítási eljárásról és a menekültek jogállásáról. Javasolta az Elnöki Tanácsnak a menekültek jogállásáról szóló törvényerejű rendelet megalkotását. A Minisztertanács áttekintette a tölgyerdők tömeges elhalásából származó kár csökkentésének lehetőségét. Horn Gyula Berlinben Csütörtökön délben váratlanul az NDK fővárosába érkezett Horn Gyula, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere. A schönefeldi repülőtérről a magyar politikus egyenesen a berlini külügyminisztériumba hajtatott, hogy megkezdje tárgyalásait az NDK illetékeseivel. Az NDK hírközlő szervei nem jelentették Horn érkezését, sem a külügyminisztériumi tárgyalások tényét, így csak találgatni lehet arra vonatkozóan, kivel és miről folytat megbeszélést augusztus utolsó napján a magyar diplomácia vezetője. Megbízható külföldi körökből származó értesülés szerint Horn egyik tárgyaló partnere Oskar Fischer külügyminiszter, s állítólag fogadja a magyar politikust Günter Mittag, az NSZEP KB titkára is. Ami a tárgyalások témáját illeti, a szigorú titoktartás ellenére — vagy éppen ezért — berlini tudósítók tartják, hogy ne az kizártnak osztrák határon át Magyarországról Nyugatra távozni óhajtó NDK állampolgárok sorsa állna a tárgyalások középpontjában. Ezzel kapcsolatban nyugatberlini rádióállomások felröppentették a hírt, miszerint az NSZK hatóságai szeptember 6-ra ötven vasúti személyszállító vagont rendeltek az osztrák Államvasutaktól. E vasúti kocsik mintegy 3000 személy befogadására képesek. A hírek szerint a szerelvények segítségével Magyarországról Ausztriába érkező, nagyszámú NDK-polgár utazhatna a jövő héten az NSZK-ba. Ausztria Ideiglenesen feloldották a vízumkényszert az NDK-beli állampolgárokkal szemben Bonn üdvözli az osztrák intézkedést Ausztria úgy döntött: ideiglenesen feloldja a vízumkényszert az NDK-beli állampolgárokkal szemben, hogy megkönnyítse ezzel a Magyarországon „veszteglők” ezrei számára az átutazást az NSZK-ba — jelentette be csütörtökön Bécsben az osztrák belügyminisztérium egyik szóvivője. A tisztségviselő elmondta: ezt az intézkedést egy olyan osztrák törvény értelmében hozták, amelyet „katasztrófák”, vagy sürgősen megoldandó „humanitárius” problémák esetén kell alkalmazni. A vízumkényszer feloldása azokra a személyekre vonatkozik, akik csupán NDK-papírokkal rendelkeznek. Azok, akik az NSZK budapesti nagykövetségén kiadott nyugatnémet útlevél birtokában vannak, ugyanúgy léphetnek Ausztria területére, mint bármely nyugatnémet állampolgár. Jürgen Chrobog, az NSZK külügyi hivatalának szóvivője az MTI bonni tudósítójának nyilatkozva, a segítőkészség igen szép megnyilvánulásaként üdvözölte azt az osztrák intézkedést, amellyel Bécs ideiglenesen felfüggesztette a vízumkényszert az NDK-val a most folyó erőfeszítések során. Utalt mindazonáltal arra, hogy ez önmagában még nem oldja meg a Magyarországon tartózkodó és kiutazni szándékozó keletnémet állampolgárok problémáját, mert ez nem Ausztriától függött. A kérdésben továbbra is mások illetékesek, s egyelőre még nem tudható miképpen alakulnak a dolgok — emlékeztetett a szóvivő az MTI tudósítójának nyilatkozva. A Deutschlandfunk rádióállomás jelentése szerint a külügyi hivatal egyik szóvivője nem volt hajlandó állást foglalni a Frankfurter Rundschau című lapnak a menekültkérdés megoldására vonatkozó értesüléseivel kapcsolatban. Eszerint állítólag a magyar hatóságok készek lennének a beutazási vízummal ellátott NDK-útleveleket kiutazásra jogosító okmánynak elfogadni, így az NSZK-ba áttelepülni szándékozó keletnémetek Magyarországot elhagyhatnák nyugati irányban. Ebben az esetben nem játszana semmiféle szerepet a budapesti nyugatnémet nagykövetség által kiállított nyugatnémet útlevél. A Deutschlandfunk rádióállomás egyidejűleg beszámolt arról, hogy az NDK-ban tartózkodik Horn Gyula külügyminiszter. * Országos látogatási tilalom a kórházak szülészeti osztályain (Folytatás az 1. oldalról) ja az volt: mivel az enterovírus-fertőzés már az egész országban előfordulhat, a terhesek, a gyermekágyasok és az újszülöttek fertőzésének megelőzése érdekében indokolt a látogatási tilalom elrendelése. A tilalom a területileg illetékes, azaz a fővárosi és a megyei egészségügyi szervek rendelete szerint visszavonásig lesz érvényben. A Szociális és Egészségügyi Minisztérium felhívására a következő napokban a közegészségügyi és járványügyi állomások — a higiénés szabályok maradéktalan betartása érdekében — minden újszülöttosztályt ellenőriznek. Az egészségügyi dolgozók a látogatási tilalom miatt a lakosság megértését kérik, a járványügyi szakemberek pedig felhívják a figyelmet arra, hogy az újszülöttek otthoni gondozásakor is rendkívül fontos a higiénés szabályok betartása. Az édesanya és az újszülött érdekében célszerű otthon is bevezetni a „látogatási tilalmat". 2 - NAPLÓ - 1989. szeptember 1., péntek „ Valljon színt a vezérigazgató !” A megmaradtak „felvették a kesztyűt” Ideiglenes szakszervezeti bizottság alakult Herenden A megmaradt szakszervezeti tagság képviseletében mintegy 50 résztvevővel tegnap délután szakszervezeti taggyűlést rendeztek a herendi művelődési házban, ahol két héttel ezelőtt mondta ki megalakulását a munkástanács, amelynek jelenleg a dolgozók kétharmada már tagja. Az akkori eseményeket előzte meg a szakszervezeti bizottság testületi lemondása. A vezetőség akkor „bedobta a törülközőt”, a tagság — legalábbis azok, akik kitartottak a azon véleményük mellett, hogy szakszervezeti szerveződést tartják hatékonyabb érdekvédelemnek - tegnap „felvette a kesztyűt", folytatja a munkát, és gyakorolni kívánja a szakszervezeti jogokat. A taggyűlésen részt vevő Takács László, az építők szakszervezete központi vezetőségének titkára beszédében elmondta, hogy a munkástanács részéről az eddigi látványos megnyilatkozásokon és az alapszabályukban leírt célokon túl az egyesület nem rendelkezik azokkal az eszközökkel, lehetőségekkel, amely szükséges ahhoz, hogy biztosítsa mindazon jogok gyakorlását, amelyet csak a szakszervezet tud biztosítani tagjai számára. Azokat a jogosítványokat, amelyeket a Munkatörvénykönyv és a különböző törvények kizárólag a szakszervezetek számára biztosítanak. Ilyen például a kollektív szerződés, amely a dolgozók számára a legfontosabb, az érdekvédelem alapvető megnyilvánulási formája, mivel ebben kell szabályozni a dolgozók bérével, jövedelmével kapcsolatos legfontosabb kérdéseket, de ebbe tartoznak bele a munkaidő, munkakörülményeket meghatározó passzusok is. Hangsúlyozta a továbbiakban a központi vezetőség titkára, hogy amellett, miszerint a munkástanács hatóköre nem terjedhet túl a gyárkapun, még furcsa kettősség is jellemző a Herenden alakított egyesületre. Ugyanis alapszabályában a munkástanács beleszólási jogot követel magának a vállalat távlati célkitűzéseinek meghatározásába, a vállalati vagyon felhasználásába, termelési összefüggések megahozatalába. Ezzel tulajdonképpen át kívánja venni a vállalati tanács jogkörét is, mintegy munkáltatói jogokat is gyakorolni kíván. Ugyanakkor a dolgozók érdekvédelmét is megpróbálja felvállalni. Ezzel olyan lehetetlenséget akar megvalósítani, mint az, aki egy asztal mindkét oldalán egyszerre akar ülni. Nem elfogadható az sem, hogy miközben a munkástanács demokratizmust hirdet, tudatosan kizárja soraiból, illetve soraiba sem engedi a szakszervezeti tagokat. Ez nemcsak az egyesülési törvényt sérti, hanem önmagában is megkülönböztető eljárás a dolgozókkal szemben. A taggyűlésen több kritika elhangzott a szakszervezeti munka eddigi gyakorlatával kapcsolatban. Többek között az, hogy nem kellően informálta a vezetés a szakszervezeti tagokat a végzett munkáról. A felszólalók közül többen hangsúlyozták, hogy félő, miszerint a vállalatnál az elmúlt évtizedekben a szakszervezet kezdeményezése alapján elért eredményeket most a munkástanács kívánja saját érdemének feltüntetni. Elhangzott az is, hogy a herendi eseményeket végeredményben mégiscsak a gazdasági vezetés igazságérzetet sértő intézkedése váltotta ki. „Valljon színt a vezérigazgató", hangzott el a felszólítás, melyhez még azt is hozzáfűzték, hogy a mostani megosztottság a gazdasági vezetés taktikájaként is felfogható. A taggyűlés befejező részében a rövidesen megrendezendő szakszervezeti választásig ideiglenes vezetést választottak a résztvevők. A héttagú bizottság gyakorolja a következő hónapokban a szakszervezettel kapcsolatos jogokat a Herendi Porcelángyárban. Felmentés elnapolva Legfontosabb a pétiek egysége Ülésezett a Péti Nitrogénművek szakszervezeti bizalmi testülete Már nem panaszkodhatnak a Péti Nitrogénművek szakszervezeti bizalmi testületének tagjai információhiányra. A tegnap délután egy órakor kezdődött bizalmi testületi ülésükön a „fekete infónak” nevezett dokumentumgyűjtemény második számát kapták már kézhez, azzal a kéréssel, terjesszék, ami ebben olvasható. Márpedig van mit: a VDSZ főtitkárának telefaxüzenete, amiben minden segítséget megígért. Ugyancsak olvasható az ő levele a szanálószervezet igazgatójához. Szerepel a gyűjteményben a szakszervezeti bizottság álláspontja az ammónia II., a karbamid I—II. üzemek termelése szüneteltetésének tervéről, valamint jegyzőkönyv a szakszervezeti bizottság és a munkástanács első egyeztető tárgyalásáról. Ezekre a dokumentumokra hivatkozott elsőként Raub János, a VDSZ koordinációs osztályának vezetője, majd beszámolt a legutóbbi napokban történt eseményekről, hangsúlyozva, hogy a szakszervezet törvényi felhatalmazás alapján képviseli a dolgozók érdekeit. Ez az érdek pedig most csak egy lehet: minden péti dolgozónak, családnak biztos megélhetést adni. Ezért szükséges a pétiek egységes fellépése. Ezt követően a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének központja és a helyi szakszervezeti bizottság felhatalmazása alapján kérte, hogy a bizalmi testület vegye tudomásul az szb három tagjának, köztük Tránszky László szb-titkárnak a felmentését. Javasolta azt is, hogy a felszámolás ideje alatt függesszék fel az szb-titkári funkciót, s egy háromtagú intézőbizottság foglalkozzon az aktuális ügyekkel, a testületek döntési hatáskörének változatlanul hagyása mellett. Az intézőbizottság tagjaira javaslatot nem tett. Az előterjesztést követően hosszú vita kezdődött arról: mennyire valós képet tükrözött a két hónappal ezelőtt tartott szakszervezeti választás? Kialakítható-e egység a dolgozók között? S elhangzott a mindenkit foglalkoztató kérdés: ha a választott tisztségviselőket most felmentik, kihez forduljanak segítségért azok, akiknek üzemét napokon belül leállítják? A bizalmi testület megosztott volt a felmentés ügyében is: szükséges-e feláldozni az egység oltárán a szakszervezeti bizottság titkárát? Raub János hangsúlyozta, hogy ez a javaslat nem a munkástanács követelésének teljesítése miatt született, hanem annak érdekében, hogy a testületeken belül megteremthető legyen az egység. A VDSZ szakszervezeti biztost állít saját költségvetése terhére, aki segíti a dolgozók elhelyezkedését, s ezenkívül is minden fontos kérdéshez szakértőket biztosít. A jelenlévőket még ezek az érvek sem győzték meg, tovább folyt a vita arról, mi legyen az intézőbizottság feladata, tagjait milyen szempontok szerint válasszák ki. Amikor szavazásra került sor - felmentsék-e a tisztségviselőket -, kiderült, határozatképtelenné vált a testület, mert a vitát többen feleslegesnek ítélték. A VDSZ és az szb javaslatának ismeretében ezért abban egyeztek meg: megbeszélik ezt munkatársaikkal, s legközelebb kedden újra összeülnek, hogy akkor meghozzák a döntést. Miben bízhatnak a bányászok? Tapolcaiak a pécsi demonstrációról Nagyszabású megmozdulást szerveztek szerdán Pécsett, a mecseki érc- és szénbányászok. A demonstráción az ország szinte minden bányavállalatától képviseltették magukat a dolgozók. Így a Bakonyi Bauxitbánya Vállalattól is többen részt vettek a mecsekalji rendezvényen. Közülük kérdeztünk meg néhányat arról, hogy milyen benyomásokat szereztek, és mi a véleményük az ott történtekről? Székely Jenő, a Bauxitbánya Vállalat Bakonyi szb-titkára: — Kötelességünknek éreztük, hogy részt vegyünk a szakmai demonstráción. Nemcsak szolidaritásból, hanem mert az április 20-i kormányhatározat után magunk is átéreztük a jövőnk iránti bizonytalanságot. Mi, akárcsak most a pécsi szén- és ércbányászok, elsősorban az egzisztenciális jövőnk iránti garanciákat kértük. A bauxitbányászok ezt a garanciát megkapták, bár azok is csak akkor lesznek biztosak, ha már megvalósultak. Magam részéről szerettem volna meghallgatni az ipari miniszter mondandóját, de ez az ismert események miatt (a demonstráción hozzászóló ipari minisztert a nagyközönség „letapsolta” a pódiumról, a szerk.) nem sikerült. Úgy gondolom, hogy a kormány képviselője nem találta meg a hangot, amely feltétlenül szükséges lett volna abban a hangulatban. Éri Károly főbizalmi a Deáki aknaüzembem: — Legnagyobb mértékben egyetértek a mecseki ércbányászokkal. Az igaz, hogy veszteséges az uránbányászat, de másfél éve hangoztatják már ezt és semmit nem tettek azoknak az érdekében, akiknek a munkahelyét előbb-utóbb felszámolják. A bizonytalanság érzése nem szül jót. Nem véletlen, hogy a demonstráció olyan feszült hangulatban zajlott le. Besegített ebbe véleményem szerint az is, hogy mint minden mostanában rendezett gyűlésen, megmozduláson, itt is volt egy 30-40 emberből álló bekiabáló „mag”, s bármennyire is megpróbálták rendezők kizárni, azért beszivárogtak a különböző politikai pártok képviselői is. Szerettem volna meghallgatni, mit mond a miniszter, de ez nem sikerült. Abban, hogy „letessékelték” a pódiumról, szerintem belejátszott, hogy nem őt, aki annak idején bejelentette a mecseki ércbánya megszüntetését, hanem Németh Miklóst, a miniszterelnököt várták a pécsi bányászok. Horváth József vájár: - Aki látta a pécsi megmozdulást, annak eszébe jutott, hogy kezd magára találni a munkásosztály. Én személy szerint nagyon ajánlanám a vezetőinknek, hogy a demonstrációról készült magnófelvételeket többször pörgessék vissza és nézzék meg figyelmesen. Úgy érzem, hogy a bányásztársainknak igazuk van abban, hogy hihető garanciákat követelnek arra, hogy nem kerülnek utcáira. A miniszter félbeszakított beszéde igencsak visszatetsző volt. i