Napló, 1990. február (Veszprém, 46. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-01 / 27. szám
Tanácskozik az Országgyűlés lett vállalattá történő átminősítését tárgyalták meg a képviselők. Szabályozták az ÁSZ működési feltételeit Az Országgyűlés a Nagykanizsai Sörgyár államigazgatási irányítás alá vonására tett kezdeményezést 9 ellenző és 41 tartózkodó szavazattal szemben 183 igennel elfogadta. A terv- és költségvetési bizottság befejezte az Állami Számvevőszéket érintő módosító indítványok megvitatását, elkészítette jelentését, így az Országgyűlés újból visszatért erre a témára. A beterjesztő Hagelmayer István nem kívánt kiegészítést tenni, úgy ítélte meg, hogy elfogadható a bizottság jelentése. Az elnök indítványára határozathozatal következett. Először Balla Éva módosító javaslatát hagyták jóvá, ezzel egyébként a bizottság is, és az előterjesztő is egyetértett. A módosítás értelmében az ÁSZ költségvetését csak úgy hagyják jóvá, hogy a tartalékként feltüntetett, több mint 18 millió forintot kizárólag az Országgyűlés felhatalmazása alapján lehet felhasználni. Az Állami Számvevőszék szervezeti felépítésére, létszámára, éves költségvetésére tett, a módosítással kiegészített határozati javaslatot az Országgyűlés elfogadta. Az Országgyűlés ezután Hámori Csaba indítványát tárgyalta meg. A képviselő az ülésnap elején nyilatkozattervezetet terjesztett elő a Romániában zajló eseményekről és az ott élő magyar nemzetiség helyzetéről. A tanácskozás egyik szünetében összeült a külügyi bizottság, s - kisebb változtatásokkal - elfogadásra ajánlotta a dokumentumot. Az Országgyűlés 202 igen, 1 ellenző szavazattal, 18 tartózkodás mellett elfogadta a nyilatkozatot. Következő napirendként a népi kezdeményezésként benyújtott tervezet került a képviselők elé. A Kisiparosok Országos Szervezete 50 ezer aláírással megerősítve nyújtott be népi kezdeményezést, amelyben szorgalmazzák az érdekképviseleti törvény megalkotását, valamint a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló, illetve a vállalkozási nyereségadóról szóló törvények módosítását. A képviselők döntöttek az érdekképviseleti törvény megalkotásáról, ám a két törvénymódosításról nem tudtak szavazni, mivel a reformbizottság nem készült el erre vonatkozó határozattervezetével. Interpellációk tárgyalása következett volna, ám vagy az interpelláló képviselő, vagy a válaszadásra hivatott miniszter, illetve államtitkár hiányzott az ülésteremből. Ezért is vetette fel az egyik képviselő, hogy az elnök ismételten ellenőrizze, határozatképes-e még a törvényhozó testület. A létszámellenőrzés arról tanúskodott, hogy az ülésteremben nincs kellő számú képviselő, ezért az elnöklő Horváth Lajos berekesztette a januári ülésszak második fordulójának első munkanapját. Új hónap - új áremelés (Folytatás az 1. oldalról) díjakat a pályaudvari pénztáraknál kifüggesztették. Hasonló mértékben emelkednek a közúti személyszállítási díjak. Mind a vasúti, mind a közúti díjaknál a munkába járásnál, valamint a tanulók iskolába járásánál meghatározott szociálpolitikai kedvezmények változatlanul érvényesek. Ugyanakkor a tanintézetek által igénybe vett különjárati autóbuszok tarifái 15 százalékkal emelkednek. Az MTI értesülése szerint a taxitarifák is emelkednek, de az órák átállítása valamennyi kocsiban még heteket vehet igénybe. Az emelés mértékéről még szerda délután is tanácskoztak. A helyi közlekedési tarifák átlagosan 45 százalékkal emelkednek, ennek mértéke Budapesten nagyobb, vidéken kisebb. Arányosan emelkednek a bérletek, a tanuló- és nyugdíjasbérletek árai, de a 70 éven felüliek ingyenes utazási lehetősége továbbra is megmarad. A BKV-nál a villamosvonaljegy ára 8, az autóbuszoké 10 forint lesz. Amíg az új jegyek elkészülnek, az utasoknak az új viteldíjnak megfelelő összértékű régi fajta jegyeket együttesen kell érvényesíteniük. A Magyar Távközlési Vállalat arról tájékoztatott, hogy ugyancsak 1990. február 1-jétől, a belföldi távhívási díjakat átlagosan 30—35 százalékkal emeli. Egyidejűleg azonban a helyi és a távhívással lefolytatott, úgynevezett éjszakai díjkedvezményt a hétvégére is kiterjesztik, azaz szombaton 14 órától hétfőn reggel 7 óráig olcsóbban lehet telefonálni. A kézi kapcsolás pótdíja belföldön 50, nemzetközi viszonylatban 100 forint lesz. Az ébresztés díja 6 forintra emelkedik, de ha a hét mind az öt munkanapjára kér valaki ébresztést, az 25, ha pedig egész hónapra folyamatosan, akkor 120 forintba kerül. Változik továbbá a késedelmes számlabefizetés díja. Az első késés 50, minden további későbbi befizetés 150 forintba kerül. A helyi és a nemzetközi beszélgetések díja nem változik. A kormány közleménye szerint a 15 éve változatlan telexelőfizetési díj kétszeresére emelkedik, és ezentúl havonta 1000 forint lesz. A Fürdőigazgatóság bejelentése alapján, február 1-jétől átlagosan 6,20 forinttal emelkednek a fürdők, strandok belépői, szolgáltatásai; a budapesti Gellért, illetve a Palatínus strandoké ennél jóval nagyobb mértékben. A Csemege Vállalattól szerzett információk szerint néhány élelmiszer ára is emelkedik csütörtöktől, sőt február 5-én további áremelések várhatók, de ez utóbbiról még nem közöltek részleteket. A február 1-jei változásokról, a VOSZK átlag 10 százalékkal emeli a palackozott égetett szeszes italok árát. Hasonló mértékben drágulnak a Debreceni ÁG gyümölcsborai és égetett szeszes italai. A Fűszért tájékoztatása szerint jó néhány fűszerféle is többe kerül ezentúl, s emelte több csemegecikk árát a Vörös Csillag Tsz is, így például a Túró Rudi 3,90 helyett 4,50-be kerül ezentúl. Tájékoztató a tavaszi vetőmagellátásról (Folytatás az 1. oldalról) A résztvevők — termelők, kereskedelmi, szakigazgatási szakemberek, a pártok képviselői voltak jelen — előtt Márton József, a kft. ügyvezető igazgatója tartott tájékoztatót. Megjegyezte: a Veszprém megyei gazdaságokat jó partnernek tartja, tavaly például a szerződöttnél több vetőmagot állítottak elő, értékesítettek. Elmondta, hogy a here- és a fűfélék exportlehetősége igen kedvező, érdemes élni a lehetőséggel, mindenekelőtt a hozamok növelése javíthat a termelés jövedelmezőségén. Sokat ígérő vállalkozásként említette az olajtök termesztését. A nagyüzemek nagy érdeklődést mutatnak a tavaszi árpa (sörárpa) termesztése iránt. A kereslet nem csökken, ára is kedvező. A kft. gazdag vetőmagválasztékot kínál. Zabból a magas importárak miatt a holland fajták kiszorultak, szerencsére a magyar nemesítők élnek a felvillant lehetőséggel. Jó példa erre a csóti tsz Bakonyalja fajtájának gyors térhódítása. A kft. kukoricakínálata mintegy 40 hibridet jelent. A termelés gondját előre jelzi, hogy a jelentős áremelkedést a termelők a tőszám, a vetőmag csökkentésével kívánják „kivédeni”. Ugyancsak megfigyelhető a korai, középérésű fajták területnövekedése a későbbi érésűekkel és nagyobb termést adókkal szemben, a gazdaságok magyarázatként a szárítási költség csökkentését említik. Márton József ügyvezető igazgató részletesen szólt a kistermelők szaporítóanyagellátásáról, azt a következőkkel érzékeltette: zöldségnövényekből 220, virágokból 300, gazdasági növényekből 110 fajtát hoznak forgalomba. Felhívta a vásárlók figyelmét a szavatossági idő ellenőrzésére, és arra, ügyeljenek rá: a tasak ne legyen sérült. Egy kérdésre válaszolva Márton József megjegyezte: 1989-ben megesett, hogy akadt forgalmazó, amely az uborkavetőmagot csomagolási műhibával árusította (befülledt a fóliába!), innen az uborkatermés tavalyi válsága. Az Agrowest a kistermelőket nagy partnernek tartja, felváló minőséggel kívánja megtartani, ha már olcsóbb vetőmagot nem ígérhet. Az ajkai Tornádó Kft eddigi, nem túl hosszú „működése” alatt nemcsak a város üzemeiből csábította el a legjobb szakembereket, hazug ígéretekkel, azután kirúgta, s így munkanélkülivé tette őket, de néhány hivatalt - APEH, társadalombiztosítási igazgatóság stb. - is megpróbált átverni. Szerencsére ezek, a tőle már megszokott kísérletek, nem sikerültek. Azoknak a jogtalanságoknak, amelyek a Tornádó által a munkahelyükről „kisöpört” ajkai állampolgárokat érték, nagyrészben a városi tanács is szenvedő alanya. Miért? Döntőbizottság — társadalmi munkában mert a kft.-nek ^*5 , i _ 'mi szerve, ígya er^e.. fc dön ^bizottság j munkaügyi doni_ . ..J’ feladatát a helyileg illatekes tanácsnak kell eMatma mondja Szikszainé Király Mária, a költségvetési csoport velője, a döntőbizottság elnö- Mi ezt társadalmi munk , végezzük. Két jogász van a tanácsnál, mindkettő osztályvezető, de ők ezt a feladatot nem vállalták. A munkaügyi sérelmek orvoslására a kft.-kkel kapcsolatban nincs érvényben lévő jogszabály, de tulajdonképpen munkaügyi döntőbizottság jogász nélkül nem is működhetne. Én a pénzügyi jogszabályokat ismerem, de nem tudom az egyéb gazdálkodószervekre - pl. kft. — vonatkozó speciális, tételes jogszabályokat, valamint a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó jogszabályokat. - Eddig hány ügyet tárgyaltak? - Hármat, de úgy, hogy öt tárgyalásra volt szükség. Folyamatban van még körülbelül 10—12, de az újabb beadványok is egyre-másra érkeznek. - Mi a volt tornádósok panasza? - Nagy részük a kifizetetlen munkabért és társadalombiztosítási ellátást szeretné utólag megkapni. A munkakönyvükben a munkaviszony megszűnésének időpontját, a valós megszűnéssel ellentétben, egy vagy fél hónappal korábbi dátummal jegyezték be a Tornádónál. - Hogyan bírják ezt a nem kevés, ráadásul a munkájuk melletti megterhelést? - Ha ez így megy tovább - márpedig ez várható -, idegileg kikészülünk. Volt olyan, hogy egy elbocsátott dolgozónak a második tárgyalása lett volna, de a volt munkáltatónak a posta csak harmadszorra tudta a levelet kikézbesíteni. Kétszer nem vette át, ezért az átvétel és a tárgyalás időpontja között nem volt meg az előírt 48 óra, a tárgyalást tehát nem lehetett megtartani. Sorolhatnám, de inkább hagyjuk - sóhajtott Szikszemél Király Mária. Szarvashibát követtek el A Veszprém Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóságon megkérdeztem Szalay László ellenőrzési osztályvezetőt, mire vezethetők vissza a Tornádó Kft.-nél is járulékok kifizetésével kapcsolatos súlyos szabálytalanságok. Szarvashibát követtek el, mert tudniuk kellett volna - s ha nem tudták, miért nemkérdezték meg -, hogy a 100 fő feletti biztosított létszámnál kifizetőhelyet kell létrehozni. Ezt jogszabály írja elő. Kollégáim kint voltak a helyszínen, és megállapították, hogy nincsenek meg azok a feltételek, amelyek a kifizetőhely létesítéséhez kellenek. Ennek megteremtésére határidőt szabtak ki, s ez 1990. június 30-a. Addig a kft. alkalmazottainak járó társadalombiztosítási juttatásokat Veszprémben intézzük. Nagy hibát követtek el abban is, hogy nem küldik meg részükre az összesítő elszámolást. - Mivel magyarázta meg Barta András, hogy hosszú ideig nem űzették alkalmazottaiknak a családi pótlékot? - Azzal próbálta tisztára mosni magát, hogy azért nem fizethetett a kft. családi pótlékot — és egyéb társadalombiztosítási járulékot, mert a társasági szerződés kelte 1989. augusztus 31., de a cégbejegyzés későn, 1989. november 1- jén történt. Nagyon üres kifogás, mert ha a munkabért szeptember elsejétől fizette a Tornádó, akkor a családi pótlékot és a nyugdíjjárulékot is egyértelműen át kellett volna utalniuk — mondta Szalay László. Ugyanezt erősítette meg dr. Tarr György cégbíró is, miszerint a társasági szerződés kelte igaz, hogy augusztus 31., de a november elsejei cégbejegyzés, a szerződés keltéig, visszamenően hatályos. 360 ezer forint bírság - Mekkora összeg volt az, amelyet a Tornádó Kft. az alkalmazottai rovására próbált „megspórolni"? — Szeptemberre és októberre visszamenőleg 1 millió 219 ezer 440 forint megfizetésére köteleztük a kft.-t, s ezen felül 304 860 forint rendbírságot és 54 510 forint késedelmi pótlékot róttunk ki a Tornádóra — tájékoztat Szalay László. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal — APEH - Veszprém megyei igazgatóság ipari osztályának vezetőjétől, Omenhoffer Ferenctől megkérdeztem: a Tornádó Kft.-nél a múlt év decemberében végzett célvizsgálatuk során — amely megelőző, segítő szándékú vizsgálat —, milyen tapasztalatokat szereztek? A célvizsgálat alkalmával először a nyitómérleget kellett volna áttekintenünk, amelyet a kft.-nek a megalakulástól számított 90 napon belül el kellett volna készítenie. A nyitómérleggel a mai napig nem rendelkeznek, nekünk nem küldték meg. - Vajon miért nem? - Valószínűleg azért, mert a célvizsgálatot egy-két nappal megelőzően a Naplóban szuper expressz hirdetés jelent meg az alábbi szöveggel: „Felhívás! Felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy a Tornádó Kft. okiratai szállítás közben elvesztek. Kérjük a becsületes megtalálót, magas jutalom ellenében hozza be. A kft. címe: Ajka, József Attila u. 33. Köszönettel, a Tornádó Kft. vezetősége." „Nemzetközi kampányt indítok Veszprém megye ellen” (Vajon mi veszett volna el az egyik telephelyről a másikra történő költözés közben, ha nem az okiratok!? Azok a fontos okiratok, amelyek egy személygépkocsiban — netán Barta András Toyota kocsijában — biztonságban megérkeztek volna a „célállomásra”. Bár lehet, hogy nem ez volt a cél.) Az APEH vizsgálatára, amelynél a vizsgálatvezető felhívta a társaság ügyvezetőjét a nyitómérleg elkészítésére, továbbá a hiányzó szabályzatok, illetve az átdolgozást igénylő szabályzatok elkészítésére, Barta András egyebek között az alábbi írásos megjegyzését tette: „ ... az egész tulajdonomban miféle jogon turkálnak, ami nem 37 millió, hanem jóval több? ... a kft. létezése óta a Veszprém megyei bürokrácia csak keresztbe tesz, holott az 140 embernek munkát biztosít... erről információt és bővebb felvilágosítást fogok adni a kormány elnökének, Németh Miklósnak, és az iparügyi miniszternek, valamint az összes külföldi partnernek, amelyek a vállalkozásokat államilag akarják dotálni... a sajtó, a tévé és a rádió részére részletes információt fogok adni, s a Magyar Demokrata Fórumon keresztül nemzetközi kampányt fogok Veszprém megye ellen indítani." (Folytatjuk) Ajkán tombol a Tornádó (Kft.) II. Törvénysértés, jogsértés és sértődöttség Bognár János „Gyakorlat teszi a mestert” A magas színvonalú elméleti képzés mellett hasonló igénynyel folyik a gyakorlati oktatás is a fűzfőgyártelepi Irányítástechnikai Szakközépiskola és 303-as Ipari Szakmunkásképző Intézetben. Hengerné Horváth Márta igazgatónő elmondta, hogy az iskolának szoros kapcsolata van a tanulókat foglalkoztató vállalatokkal, szövetkezetekkel A szakmunkástanulók többségében a Nitrokémia tanulói, a szakközépiskola hallgatói viszont szinte az egész országból érkeztek. Tizenkét szakma leendő mestereit képezik Fűzfőn, többségében a vegyipari és az ehhez kapcsolódó vasipari szakmákban. A szakmunkásképzés első évében az iskolai tanműhelyekben folyik a gyakorlati oktatás, a második évben iskolai és üzemi tanműhelyekben csoportosan, míg a harmadik évben már a beiskolázó üzemekben, szakmunkások mellé beosztva sajátíthatják el leendő szakmájuk csínját-bínját. Felvételeink Fűzfőgyártelepen az iskolában és a Nitrokémia tanműhelyeiben készültek. Borbás János képriportja Félévi vizsgafeladatot teljesítenek a 4.-es irányítástechnikai műszerészek Másodéves géplakatos tanulók NAPLÓ - 1990. február 1., csütörtök - 3