Napló, 1991. január (Veszprém, 47. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-02 / 1. szám
Tizenkét órás szavazás után: Az Országgyűlés elfogadta az idei költségvetést Az Országgyűlésre váró hosszú költségvetési szavazási procedúra előtt - vasárnap reggel - Antall József miniszterelnök kért szót, a kormány nevében, a Tisztelt Ház iránti megbecsülésnek és tiszteletnek a parlamentáris demokráciában kötelező jeleként. Antall József azzal nyitotta beszédét: nem kíván hoszszú érvelésbe kezdeni a költségvetés-tervezet mellett, hiszen az újonnan kijelölt pénzügyminiszter és a tárca államtitkára már kifejtette a kormány álláspontját. A kormány, mint mondta, a költségvetés beterjesztésekor tudatában volt annak, hogy a tervezet nem nyerheti el sem a parlament, sem az ország osztatlan rokonszenvét. Tisztában voltak azzal, hogy a tervezetet számtalan oldalról éri majd bírálat. Mindazonáltal hozzátette: kényszerhelyzetben, kényszerköltségvetést terjesztettek elő. A kormánypártoknak pedig e költségvetés mellett globálisan ki kell állniuk, még akkor is — tette hozzá —, ha a kormánypártokon belül élesebben bírálták a költségvetési tervet, mint az ellenzék. A miniszterelnök ismételten kijelentette, hogy a költségvetést év közben módosítani kell majd, időről időre szembesítve a tényekkel, ez alapvető (Folytatás a 2. oldalon) II. János Pál üzenete „Az egész magyar népre kérem Isten bőséges áldását” II. János Pál pápa újévi üzenetet küldött a magyaroknak. A pápai üzenetet az Esztergomi Érseki Főhatóság juttatta el hétfőn az MTI-nek. ,,A nemes magyar nemzet szeretett fiainak! Ennek az 1991-es esztendőnek, vagyis annak az évnek a kezdetén, amelynek során lelkipásztori látogatást teszek hazátokban, lélekben szeretnék egyesülni veletek az imádságos várakozásban. Szeretnék belépni családi otthonaitokba köszöntésemmel és bátorításommal, hogy biztosítsalak mindnyájatokat atyai szeretetemről és buzdítsalak benneteket arra, hogy ebben az új esztendőben egyre jobban mélyedjetek el a keresztény hitben. Sajátos módon is közel akarok lenni a püspökökhöz, a papokhoz, a szerzetesekhez és szerzetesnővérekhez, annak a lelkipásztori erőfeszítésnek a tudatában, amelyet az új idők követelnek meg tőlünk. Az egész magyar népre kérem Isten bőséges áldását, hogy bizalommal és erős lélekkel nézhessen szembe az új esztendővel. A Boldogságos Szűz Mária, a Magyarok Nagyasszonya legyen az a csillag, amely utat mutat a magyar katolikusoknak ebben az egyház és a haza számára egyaránt fontos időszakban. Mindnyájatoknak boldog új évet kívánok, különleges apostoli áldásommal. II. János Pál pápa.” M zlpMaifJJ—---------- ’ ^ , 1991. január 2., szerda ÁRA: 7,50 FORINT XLVII. évfolyam, 1. szám MI A VAW AEA " Társadalmi együttérzésre és WL jBLf^UP együttműködésre van szükség! IHBH Göncz Árpád újévi köszöntője Honfitársaim! Alig néhány perce, hogy elbúcsúztattuk a magunk mögött hagyott sorsfordító évet, most hadd kívánjak én, innét, hazánk, minden polgárának, s hazánk határain túl minden magyarnak az új esztendőre erőt, egészséget. Könnyű évet magunknak aligha kívánhatok, mert ha nem is mindenkinek, de nagyon sokunknak igencsak nehéz esztendeje ígérkezik. Ne áltassuk magunkat, amiben eddig éltünk, s amit sokan, jó ideig, egy igazságosabb társadalom ígéretének véltek, reménytelenül összeomlott. Látszólagos létbiztonságunkért, szerény jólétünkért most kell megfizetnünk, mégpedig drágán. Viszszaút nincs. Ebből a helyzetből csak előre menekülhetünk: alkalmazkodnunk kell a világ - sokunk által annyira és oly régóta áhított - gazdasági rendjéhez, hogy jelenlegi gondjainkon mielőbb felülkerekedjünk. A tavalyi év jócskán hozott számunkra meglepetést: kiderült, hogy nem elég jogszabályokból, törvényekből, parlamentarizmusból felhúznunk a demokrácia intézményfalait, attól az épület még nem válik lakályossá. Ha azt kívánjuk, hogy meghitt és lakható legyen, be is kell rendeznünk, az pedig gazdasági kérdés. De ameddig idáig eljutunk - márpedig biztos, hogy eljutunk meg kell tanulnunk békességben élni ebben a szegényes hajlékban is. Ez rajtunk áll: ehhez mástól — kívülről — hiába várunk segítséget. De valljuk be, ugyancsak sokan megtanultuk már ennek a művészetét. Hadifogságban, táborban, börtönben, társbérletben. Sültgalambot senkitől nem várhatunk. A kormánytól is csak egyvalamit: világosan vessen számot a helyzettel, szabja meg a tennivalók sorrendjét, zárja az ország gondolkodó, s mint több ízben bebizonyította, felnőtt és felelős népe elé, hogy miért és mekkora áldozatot kell vállalni a tulajdon jövője érdekében. S kinek mekkorát. Mert ha az ország a jövőjéért lemond a tisztes szegénység egyenlőségéről, azt joggal kívánja, hogy elviselhetetlen teher senkire ne háruljon, s az átmenet árát ki-ki a teherbírása arányában, igazságosan fizesse. Mert a nép nem statisztikai adat, a nemzet megmaradása nemcsak szellem, de betevő lajor kérdése is. Sok mindenről le kell majd mondanunk, sok olyasmiről, amit pótolnunk évekbe telik. De emberekről lemondanunk nem szabad, s ez nem csupán szociálpolitika, hanem mindenekelőtt tudatos és minden politikai döntést átható értékválasztás kérdése. A Nyugattól csak egyet várhatunk: döbbenjen rá végre, hogy önmagán segít, ha Keletközép-Európa keserves jelenén könynyűt. Amit mi tettünk az egységes Európa létrejötte érdekében, azt önmagunkért is tettük; amit ők tesznek Európa valóságos egysége érdekében,azt ők sem csak értünk teszik, hanem önmagukért is, hiszen nem csak a politikai, hanem a gazdasági nyomor is fertőz. De legtöbbet önmagunktól várhatunk és kell is elvárnunk: társadalmi méretű együttérzést és együttműködést. Háborút, ostromot, forradalmat, árvizet és földindulást, sőt szegénységet is csak társadalmi együttérzés, kölcsönös segítőszándék segít átvészelni. A társadalmat ilyenkor a módosabbak önként vállalt lemondása, a szorosra fűzött családok, a jószomszédság, a sok-sok kisközösség, az egymást el nem engedő kezek sokasága tartja össze. Ez természetes érdekvédelmi szövetség a munkahelyen és lakóhelyen, ez válik utóbb egy szinttel feljebb minden politikai és szellemi érdekvédelem iskolájává, műhelyévé, kemény magjává. Nézzék el, hogy nem mondom el mindazt, amit manapság mondani illik - nem beszélek a múlt bűneiről, a hibákról, amiket elkövettünk — igenis, mi, mindanynyian, még ha a bűnökben, hibákban nem is egyaránt osztozunk, hiszen féltünkben magunk is eltűrtük, tudomásul vettük, ami történt, mert emberek vagyunk, esendők, a történelmet nem mi csináljuk, hanem a történelem formál mibennünket, s mert a történelem jégverése ellen nem kötöttünk biztosítást. Azt hiszem, ami volt, az végérvényesen elmúlt, legfeljebb a csökevénye él már mindannyiunkban, a gondolkozásunkban, a cselekedeteinkben, s ideje már, hogy végre előre tekintsünk, s magunk vállaljuk a sorsunkért a felelősséget. S kérem, ne higgyék, hogy ha nehéz évet ígérek, borúlátó vagyok, derűs csak az lehet, aki számot vet a valósággal. Hadd mondjam meg: én már átéltem ebben az országban két csodát, negyvenötben és ötvenhatban. Ismerem az országot,tudom, hogy a türelmetlenség színe alatt most is tettvágy feszül, mint akkor, ráadásul most nem romokból kell az országot felépítenünk, s nem világhatalmakkal állunk szemben, csak a magunk szegénységének és igényeinek feszítő ellentétével, amit ha könnyen nem is, de föl lehet oldani. Igen, 1991 embert próbáló és emberséget próbáló, társadalomkovácsoló esztendő lesz, történelemformáló esztendő — s hiszem, hogy nem közös szégyenünk, hanem mindannyiunk közös büszkesége. Ehhez adjon az Isten mindannyiunknak erőt, egészséget, türelmet és bölcsességet. További engedményeket nem tudnak tenni A sztrájk mellett döntöttek a mozdonyvezetők A Vasutasok Szakszervezetének területi és tagozati tanácsa elhatárolja magát a Mozdonyvezetők Szakszervezete által kezdeményezett, január 2-ára hirdetett kétórás figyelmeztető sztrájktól. Mint Pallos György alelnök megfogalmazta, úgy vélik, hogy a tervezett akció a vasutasszolidaritás öncélú megbontása. Figyelmen kívül hagyja, hogy a szakági érdekegyeztetés jelenleg is folyik. A megmozdulás egy kis csoport érdekeinek a ténylegesnél nagyobb súlya (Folytatás a 2. oldalon) Fogadás a Veszprémi Egyetemen Régi hagyománya a Veszprémi Egyetemnek, hogy az új év első napján fogadásra, amolyan szolid találkozóra hívja a város és a megye közéletének és gazdaságának képviselőit, vezetőit. A fogadások célja, hogy tovább mélyüljön az egyetem kapcsolata a várossal és a megyével. Az egyetemi aulában tartott tegnapi találkozón dr. Liszi János rektor köszöntötte a résztvevőket. „A demokrácia több, mint csupán kormányforma!” Holland—magyar napok Pápán Egy korábbi meghívás, látogatás viszonzására került sor az óév utolsó napjaiban Pápán. Neves holland vendégek érkeztek a városba a hollandiai Coudából, s az önkormányzatok működéséről, szervezetéről, a demokrácia megvalósításának gyakorlati tudnivalóiról tartottak előadást a város érdeklődőinek. A kapcsolat a két régió között tartósnak és folyamatosnak ígérkező távlatokat jelezhet. Nemrég Pápa város egyik alpolgármestere, Kövy Zsolt, a holland parlament keresztény(Folytatás a 2. oldalon) Megkérdeztük Ön mit vár az idei évtől? Munkatársaink decemberben, a két ünnep között megkérdezték olvasóinkat, hogy mit várnak az 1991-es esztendőtől. Az öszszeállításban különböző sorsú és helyzetű emberek szólalnak meg. Válaszaikból egyaránt gondok csendülnek ki, de terveik és vágyaik azért bizakodásról árulkodnak. (Folytatás a 3. oldalon) Névtelen telefonhívások, fenyegetések Boldog új évet kívánt a maffia? Kézigránát robbant Balatonfűzfőn Széttört kirakat, felborult székek, üvegszilánk és vakolatdarabok. Akár egy bombarobbanás - gondoltam az első pillanatban. Tévedtem. Kettő. A rendőrségi vizsgálat szerint ugyanis nagy valószínűséggel két kézigránát okozta a robbanást december 29-ről 30-ra virradóra a balatonfűzfői Föveny ABC-ben. S hogy ki a tettes? Kérdésünkre az üzlet bérlője, Farkas Dénes elmondta, hogy az üzletből semmit nem vittek el. Ám ennek a robbanásnak voltak előzményei. Alig egy hónappal ezelőtt a bebetonozott páncélszekrényt - persze készpénzzel együtt - ismeretlen tettesek elvitték. S szinte ugyanebben az időpontban betörtek saját lakásába is. Mindezt névtelen telefonhívások, fenyegetések kísérték, s volt, aki az üzlet felgyújtásával, mások őrzésre, védésre tett (Folytatás a 2. oldalon) Alkotás és szolgálat Ma, amikor a prostitúció fogalmát divatos alkalmazni a politikára, a publicisztikára, egyre inkább közismertté válik az irodalmi prostitúció szisztémája is. Devalválódik az irodalom, tartalmi és minőségi értékeit a modern kor könyvmágnásai irányítják. Milyen szerep jut ilyen időben az irodalom mecénásainak, a tehetségeket, az értékeket színre segítő „szerzői szponzoroknak”? Munkatársunk, Toldi Éva a kérdésre Tüskés Tibor írótól, irodalomtörténésztől kérte a választ. A beszélgetést lapunk 5. oldalán közöljük. ■