Napló, 1992. június (Veszprém, 48. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-01 / 128. szám

, hazája Magyarország, otthona Balatonfüred” (Folytatás az 1. oldalról.) törr­ényt pótolt. Sokoldalú köz­művelődési, honismereti és ide­genforgalmi tevékenysége a haza és a szűkebb táj megismerésének szükségességét tudatosította. 1946-ban Zákonyi Ferenc adta ki az első idegenforgalmi prospek­tust, és ő hozta létre az ország első idegenforgalmi hivatalát Siófokon. Matyikó Sebestyén József el­mondta, hogy 1951-ben igaztalan vádak alapján Zákonyi Ferencet felfüggesztették jegyzői állásából, s ekkor Siófokról Füredre költö­zött. Személyével sokat nyert az északi part, hiszen az ő keze mun­káját dicséri a tihanyi tájvédelmi körzet létrejötte, a sümegi, a csesz­­neki és sok más vár- és templom­rom helyreállítása, a nagyvázsonyi lovasjátékok megszületése. Befejezésül így fogalmazott a múzeumigazgató: „Zákonyi Fe­renc egyike volt azon keveseknek, akik megbecsülést szereztek nem­zetünknek a nagyvilágban. Fogad­juk végre igazán magunkévá örökké élő szellemét.” Az ünnepséget a Ferencsik Já­nos Zeneiskola tanárainak és tanu­lóinak kamaramuzsikája zárta, majd bejelentették, hogy a család Zákonyi Ferenc irodalmi hagyaté­kából alapítványt hozott létre a Balaton-kutatás támogatására. Dr.ZÁKONYI FERENC 1909 - 1991 Európaiság és a világ magyarjai (Folytatás az 1. oldalról.) gyarság életében. A szabadegye­tem ezért legfőképpen azt a célt tűzi maga elé, hogy további mun­kájában erősebben képviselje és közvetítse az európaiságot a világ magyarjai között. Több résztvevő kritizálta, hogy Magyarországról csak csekély ér­deklődés mutatkozott az egyetem munkája iránt. (A 41 résztvevő közül mindössze 16-an voltak je­len állandóan a fórumon.) Az oko­kat kutatva minden megjelölhető: talán kevés reklám volt, talán mert az emberek dolgoznak, nem érnek rá ilyen fórumokon megjelenni, talán mert drága az útiköltség. Felvetődött az is, nem az érdekte­lenség okozta-e a távolmaradást? Vajon a téma nem volt-e rosszul megválasztott? Többen az egyetem munkáját példaértékűnek nevezték, hiszen higgadt, kiegyensúlyozott, tole­ráns hangnemben zajlott minden. Senki sem beszélt mellé, senki nem hazudott. Mások szerint csak a nyugati felszólalók voltak önkri­tikusak, pedig erre óriási szükség lenne a többiek részéről is. Volt, aki megemlítette, hogy a nyugatiak tanácsait az erdélyiek sok esetben beavatkozásnak érzé­kelték. Szót kapott az az igény is, hogy legközelebb hívják meg a világ különböző pontjairól a zsi­nati elnököket. Az értékelő ülésszak befejező színfoltjaként Kőszegi Ábel, a Magyar Rádió munkatársa olvasta fel köszönő és kritikus hangú leve­lét, amelyben a kardinális változ­tatások esetleges veszélyeire hívta fel a szabadegyetem figyelmét. - toldi - Badacsony csak egy van Falugyűlések a hegy lábánál Két falugyűlést is tartottak a hétvégén a Badacsony lábánál, pedig Lábditól Örsig századok óta egy községben élnek az emberek. Amint lapunkban korábban is hírt adtunk róla, március végén elszakadási mozgalom indult a hivatalosan Badacsonytomajként jegyzett község badacsonyi részén. Az első fórumot a falu képvi­­selő-testülete hívta össze szom­baton estére a - ma még - bada­csonytomaji művelődési házba, hogy beszámoljanak az eddig végzett munkáról. A körülbelül 150 főnyi érdeklődőt azonban a június 7-én sorra kerülő népsza­vazás jobban foglalkoztatta, mint az intézmények működése vagy az infrastruktúra fejlesztése. A többségében lévő örsiek és tomajiak közül sokan már a be­számoló alatt azt követelték, hogy az elszakadás kezdeménye­zői üljenek ki az elnöki asztalhoz Kálóczi Kálmán polgármester mellé, és nézzenek szembe nyíl­tan a falu lakóival, ne hátulról támadjanak a korábbi szövetsé­gesekre. Bár többen jelen voltak az érintettek közül, sem a kiülés­re, sem a nyilvános szereplésre nem vállalkoztak. A beszámolót követő hozzá­szólásokban legtöbbször az a kér­dés fogalmazódott meg, hogy ki­nek használ a tervezett válás. Az elhangzott vélemények szerint a jelenlegi község mindegyik része kárát látja majd a döntésnek, Badacsonyban is csak „a háttér­ből irányító tíz-egynéhány vállal­kozó” jut majd nagyobb haszon­hoz. Voltak persze olyanok is, akik több bizalommal szóltak a bada­csonyi kezdeményezésről. Ahogy például az egyik tomaji „bennszülött” megfogalmazta: ő azért támogatja a népszavazás megtartását, mert így mindenki felnőtt módjára dönthet a falu és a szűkebb közösség további sor­sáról. Az első, hosszúra nyúlt fórum végén Kálóczi Kálmán arra kérte a szavazásban érintett badacso­nyi és tomaji polgárokat, hogy a hátralévő napokban fontolják meg jól a döntésüket, és június 7-én szavazzanak a lelkiismere­tük szerint. A második falugyűlésre vasár­nap délután kettő órakor került sor. Annak ellenére, hogy ezt már az önállósodást szervező bi­zottság hirdette meg a badacso­nyi Hableány étteremben, a résztvevők összetétele nagyjából megegyezett az előző gyűlésével. Az önállósodást kezdeményező közel 300 polgárnak csak mintegy 20 százaléka jelent meg. Az ülés első részében a szerve­zőbizottság képviselői röviden ismertették a kiválás indokait: az évtizedes mostoha sorsot, az el­nyomatást, az önkormányzat mű­ködésének hibáit. Majdnem mel­lékesen az is kiderült, hogy szá­mításaik szerint a falu összbevé­telének fele a kiszemelt területen élő egynegyednyi polgárt boldo­gítaná a jövőben. A falugyűlés végül is minden különösebb indulat nélkül lezá­rult, a visszavonhatatlan döntést vasárnap kell meghozni minden érintettnek az urnák előtt. gy-á. Esélyek és tehetségek demokráciája kell (Folytatás az 1. oldalról.) Napjaink politikai életéről azt állította, hogy a kormánykoalí­ció feladatát úgy értelmezi, mintha neki, azaz a kormánynak kellene a vállalkozókat létrehoz­nia, a polgárt megteremtenie. S ennek a teremtésnek ára van, mégpedig ismerős ára: a pártpo­litikai lojalitás. (Hasonló érte­lemben szóltak a kongresszuson mások is, a résztvevők nagy tet­szésére.) A kongresszusi állásfoglalás - Polgárrá válni címmel - sürgette a kétkamarás parlament felállí­tását, amely - véleményünk sze­rint - jobban képviselné a társa­dalom érdektagozódását. Célul tűzték ki a parlamentbe való be­jutást, egy nemzetközileg is ver­senyképes piacgazdaság kiépíté­séért való hozzájárulást. Ki­mondták: „Magyarország nem lehet kétharmados társadalom, a jól élő felső egyharmad és a lesza­kadó alsó kétharmad országa. Nekünk nem a nyomor demokrá­ciája, hanem a munka, az esélyek és a tehetségek demokráciája kell.” (A kongresszus szünetében Zwack Péter sajtótájékoztatót tartott, az ott elhangzottakról később számolunk be. A tiszt­ségviselők megválasztásakor megyénkből Gyimóti Dezső pá­pai vállalkozót az országos ügy­vivői testület tagjává választot­ták.) Határtalan rendőrbarátság (Folytatás az 1. oldalról.) gondjuk az 56 ezer menekült be­fogadása. A másik nehéz felada­tuk, hogy felderítsék a házi fegy­verraktárakat. Sokszor betörnek honvédségi laktanyákba, ahon­nan például bombát is ellopnak, amelyet legtöbbször Olaszor­szágban értékesítenek. Példát mondott arra, hogy egyik Vene­zuelában üdülő honfitársuk halá­los balesetéről az IP­A-n keresztül szereztek tudomást. A külföldi vendégek többször hangsúlyozták, hogy a szemé­lyes, jó ismeretség lehetővé tette már eddig is, hogy egy-egy ügyet röviden le tudtak zárni, s nem kellett napokat várniuk, míg bü­rokratikus úton beszereznek né­hány szükséges információt. Suha György, a magyar rend­őrség szóvivője nyíltan beszélt arról, hogy hazánkban mintegy másfél éve szervezett bűnözés fo­lyik. A nyitott országhatárok mi­att csakis nemzetközi összefogás­sal fékezhető meg a bűnözés. Megemlítette, hogy Európában évente kétmillió értékes autót lopnak el. Budapesten naponta 30-60-at, jó részük soha nem lesz meg. A kocsik végállomása az autóbontó vagy valamelyik közel-keleti ország. M. A. A Napló munkatársának kérdésére a következőket mondta a szóvivő a Balaton-part nyári rendőri teendőiről: - Az idei szezont kísérleti évnek tekintjük, ugyanis megszün­tettük a több megyét összefogó koordinációs bizottságot. Erre a szezonra több pénzt, technikát és létszámot kapnak a Bala­­ton-parti megyék. Több motoros rendőr és autó vigyáz majd a rendre. Változatlanul gondunk a létszámhiány, ugyanis orszá­gosan 1200-1500 rendőr hiányzik az állományból. Nyáron jó néhány, motorral szolgálatot teljesítő kollégának felajánljuk, jöjjön le családjával a Balaton mellé nyaralni, ugyanakkor vállaljon néhány napos szolgálatot. Reméljük, nem lesznek különösebb gondjaink a szezonban. Ausztria-lottó A Lottó Unió Kft. tájékozta­tása szerint a lottószámok: 17, 21, 22, 30, 39, 45, a pótszám: 3. A Jokerszám: 828 100. A következő szelvényszám tu­lajdonosa az új schillingmillio­­mos: 6 450 105 567 IDŐJÁRÁS A nappali felmelegedés kissé erősödik Változóan felhős, nagyrészt napos idő várható. Délután a délnyugati országrészben egy-egy zápor, esetleg zivatar lehet. A változó irányú szél időnként kissé megélénkül. A legmagasabb nappali hőmérséklet hétfőn 22 és 27 fok között valószínű. Embargó Kis-Jugoszlávia ellen (Folytatás az 1. oldalról.) kis és tudományos kapcsolatokat. Az ENSZ tagállamai emellett drasztikusan csökkentik belgrádi külföldi képviseleteik személyi állományát. Oroszország, a szerbellenes szankciók eddigi ellenzője szin­tén megszavazta a határozatot. Kína, lévén a Biztonsági Tanács állandó tagja, vétójával szintén megakadályozhatta volna a szankciók elfogadását, ám Pe­king a tartózkodást választotta. A most elfogadott dokumen­tum hasonló vonásokat mutat a csaknem két évvel ezelőtt, Irak ellen hozott határozattal. A ke­mény és valamennyi állam szá­mára kötelező gazdasági szank­ciók egy lehetséges katonai fellé­pés előtt egyengetik az utat. A határozati javaslatot egyébként Magyarország, az Egyesült Álla­mok, Franciaország, Nagy-Bri­­tannia, Belgium és Marokkó ter­jesztette elő. A jugoszláv vezetés az em­bargó elfogadásának megakadá­lyozására az utolsó pillanatban indítványozta, hogy a délszláv válság megoldására hívjanak össze nemzetközi békekonferen­ciát. A javaslatot a testület azon­ban már nem vette figyelembe. A vérontás befejezése alapvető érdekünk A magyar kormány állásfoglalása A magyar kormány üdvözli a jelenleg osztrák elnökség alatt álló ENSZ Biztonsági Tanácsá­nak a Szerbia és Montenegró el­leni szankciókat elrendelő határo­zatát, melynek - egyetlen térség­beli országként, több állam óha­jára - maga is társszerzőjévé vált. A határozatot Magyarország olyan, nagy horderejű lépésnek tartja, amely a kibontakozást se­gíti elő, sőt annak az adott hely­zetben elkerülhetetlen, elenged­hetetlen eszköze. A kormány a Biztonsági Tanács határozatának megfelelően jár el, teljes körben érvényesíti a testület által elfoga­dott szankciókat. Számít arra, hogy a nemzetközi közösség min­den tagja ennek megfelelően cse­lekszik. A délszláv válság hosszú hóna­pok óta veszélyezteti térségünk és egész Európa biztonságát és stabi­litását. Egy közjogi és politikai ellenőrzés nélküli hadsereg, a vele együttműködő irreguláris katona­ság, valamint az azt támogató po­litikai erők nyílt agressziót követ­nek el szuverén, nemzetközi elis­merést élvező államok ellen. Em­berek százezrei kényszerültek lakhelyük elhagyására, váltak me­nekültté. Az európai normákkal éles ellentétben álló cselekmé­nyek folytatódása azzal fenyeget, hogy újabb, a második világhá­ború óta legnagyobb menekült­­hullám árasztja el a szomszédos országokat, jelentősen átalakul egyes vidékek etnikai összetétele, a kegyetlenségek nemzedékekre mérgezik meg az egykori Jugo­szlávia népei közötti viszonyt. Senki nem maradhat közömbös e veszélyek, a vérontás, az emberi jogok tömeges megsértése, em­berek százezreinek szenvedése iránt. Minden lehetséges eszköz­zel, helyi és általános fegyverszü­net létrehozásával meg kell aka­dályozni a további vérontást, a világörökség részét képező mű­emlékek pusztítását. A Magyar Köztársaság kor­mánya nagy önmérsékletet tanú­sított, figyelembe vette a jószom­szédság iránti elkötelezettségét, a közös történelem tanulságait, a vajdasági, illetőleg az egykori Ju­goszlávia területén élő magyarság sajátos helyzetét, sorsa iránti ag­godalmait. Fő kiindulópontja az volt és csak az lehetett, hogy a vérontás befejezése a­ térség min­den népének alapvető érdeke. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szombati határozatának megfele­lően a kormány a lehető legrövi­debb időn belül konkrét utasítást ad minden érintett magyar intéz­ménynek a szankciók végrehajtá­sára vonatkozóan. Az intézkedé­sek összehangolására, azok kö­vetkezményeinek felmérésére, az ebből fakadó teendők kidolgozá­sára tárcaközi bizottság alakult. A magyar kormány lépései ki­zárólag az agresszió megfékezé­sét, a béke megteremtését céloz­zák és természetesen nem irányul­nak Szerbia és Montenegró népei ellen. A magyar kormány elvárja, hogy a szankciók okozta nehézsé­geket ne használják fel hátrányos megkülönböztetésre vagy annak fokozására a szerbiai lakosság egyetlen csoportjával szemben sem. Gyermeknap megyénkben Az időjárás kegyeibe fogadta az idei gyermeknapot. Szerte a megyé­ben rengeteg programból, különleges eseményből válogathattak az érdeklődő szülők és gyerekek. A megyeszékhely programjait a Veszp­rémi Gyermeknapért Alapítvány keretén belül szervezték meg a közművelődési intézmények. Képünkön a völgyhíd alatti téren felállí­tott játékok egyike látható Megfelelni a szociális humanitárius kihívásoknak (Folytatás az 1. oldalról.) szám szinte minden pontján. A szociális segélyezés kiterjesztése mellett pedig aktív részt vállal a menekültprobléma megoldásá­ban is. A Vöröskereszt VIII. kong­resszusa - melyet a köztársasági elnök mellett levélben üdvözölt Antall József miniszterelnök is - a szervezet új alapszabály-terveze­tének a legkisebb részletre is kiter­jedő vitájával folytatta munkáját. A hosszú és részletes vitát köve­tően a kongresszus elfogadta a Magyar Vöröskereszt új alapsza­bályát. A kongresszust vasárnap sze­mélyesen üdvözölte a népjóléti miniszter. Surján László rövid fel­szólalásában hangoztatta: a Vö­röskeresztnek meg kell őriznie au­tonómiáját, politikamentességét. Dr. Andics László orvost, a Ma­gyar Vöröskereszt 1989. decem­ber 14-én megválasztott elnökét a Magyar Vöröskereszt VIII. kong­resszusa egyöntetűen megerősí­tette tisztségében. NAPLÓ - 1992. június 1., hétfő - 3

Next