Napló, 1994. december ( 50. évfolyam, 282-307. szám)

1994-12-01 / 282. szám

1994. december 1., csütörtök ITTHON TOKK­NN Véradókat tüntettek ki Veszprémben Fokozott áldozatvállalás A nyolcvanas évek kö­zepén 15 ezer véradás tör­tént Veszprémben évente. Ez a szám mostanra két­ezerrel csökkent, de még így is az országos átlag másfélszerese: 65 véradás ezer lakosonként, szem­ben az országos 45-tel. Aggodalomra legfeljebb az ad okot, hogy közben a véradók száma felére csökkent. A meg­maradók fokozott áldozatválla­lása minden elismerést megér­demel - mondta dr. M. Tóth An­tal, a veszprémi Vértranszfú­ziós Állomás vezető főorvosa azon a tegnap esti baráti találko­zón, amelyet a város legkitű­nőbb véradói és véradószerve­zői tiszteletére rendezett a Vö­röskereszt helyi szervezetének vezetősége. A Kiskukta étteremben más­fél száz meghívott vendég - kö­zöttük 131 kitüntetett - köszön­te meg tapssal a Nagy László Általános Iskola diákjainak mű­sorát és köszöntötte a kiválók között is legkiválóbb társakat. Szalai István, a Bakony Gyújtógyertya Kft. dolgozója, 201-szeres véradó a Veszprém Városért Emlékérem arany fo­kozatát vehette át Bors József alpolgármestertől. Ezüst foko­zatú kitüntetésben részesült Lakner János (megyei Csolno­ky Ferenc Kórház, 175-szörös véradó), Nyírő Ferenc (megyei Csolnoky Ferenc Kórház, 150- szeres véradó), Belányi Ágnes (Bakony Művek Rt., 126-szoros véradó) és Bella András őrnagy (vezetésbiztosító zászlóalj, ki­váló véradószervező). A Magyar Vöröskereszt Or­szágos Titkársága által adomá­nyozott A véradó mozgalomért emlékérem ezüst fokozatát ki­magasló szervezőmunkájáért Tóth Mihálynénak, (Veszprémi Egyetem vöröskeresztes titkár) és Sári Gézánénak (Nemesvá­mosi Vöröskeresztes Szervezet) dr. M. Tóth Antal adta át. -ide - Szalai István 201-szeres véradó a Veszprém Városért Emlékérem arany fokozatát vehette át Bors Jó­zsef alpolgármestertől Fotó: Andrányi Az energiaár hatása a műtrágyaforgalomra Cseperedő kalászosok Búzából 500 hektárral ve­tettek többet megyénk me­zőgazdasági termelői, mint amennyit eredetileg tervez­tek - mondotta dr. Radovits Tibor, a Veszprém Megyei Földművelésügyi Hivatal vezetője, amikor összefog­lalta a talaj-előkészítésről, a betakarításról, az őszi veté­sű gabonák egészségéről készült, a november 30-ai állapotot jellemző felméré­sük adatait. Legfőbb kenyérgabonánk így 34 587 hektárnyi területet foglal el. A növények szépen cseperednek. A vetések 49 szá­zaléka jó, 38 százaléka közepes és 13 százaléka gyenge. Rozs­ból a tervezett 97 százaléka ke­rült a földbe, 5907 hektáron. A növények 54 százaléka erős, 45 százaléka közepes és egy száza­léka gyenge. A legbiztatóbb az őszi árpa állapota: 65 százalék­ban jó és 35-ben közepes. Ebből 8107 hektárnyit vetettek. A betakarítás nagyjából be­fejeződött, csak néhány hektár­nyi kukoricásban nem. A vetés­­területnek körülbelül a tíz szá­zalékán tart még ez a munka. A termésátlagok hektáronként 4,5 tonna körül alakulnak. Burgo­nyából hektáronként 20 tonnát, cukorrépából 34-et, szójából 1,4-nyit, napraforgóból 1,7-et, szőlőből 5,3 tonnát takarítottak be. Általánosságban elmondha­tó, hogy közepesek a hozamok. Az időjárás kedvez a még hátra­lévő munkáknak. A tavaszi ve­tésű növények alá nem egészen 30 ezer hektárnyi területet szán­tottak fel eddig, ami azt jelenti, hogy a talaj-előkészítés felén vannak túl. A kereskedők adatai szerint a tavalyinál több műtrá­gyát és jó minőségű vetőmagot vásároltak a gazdálkodók. Ez nem nagy mutatvány, hiszen évek óta alig vásárolnak műtrá­gyát. A szakemberek szerint most is azért lódult meg a forga­lom, mert félnek a gazdák, hogy az energiaárak növelése miatt jö­vőre egyszerűen megfizethetet­lenek lesznek a műtrágyák. V. I. Új idegenforgalmi tervek A magyarországi ide­genforgalom sikere attól függ, hogy a turizmust mennyire sikerül közüggyé formálni, miként lehet a la­kosság meggyőződésévé tenni nemzetgazdasági sú­lyát, fontosságát. A turiz­mus fellendítésében a kor­mány számít az önkor­mányzatokra is. Erről Schagrin Tamás, az Országos Idegenforgalmi Hiva­tal (OIH) elnöke beszélt szerdán a budapesti Taverna Szállóban tartott idegenforgalmi fórumon. Kifejtette: az Ipari és Kereske­delmi Minisztérium október vé­gén átdolgozta az idegenfor­galom fejlesztésére vonatkozó 1993. évi kormánykoncepciót. Ebben leszögezte: az idegenfor­galom jelentős belföldi piacot biztosít a magyar áruknak, hoz­zájárul az exporthoz, és mint­egy 20 százalékkal kedvezőbb feltételekkel hoz devizát az or­szágnak. Nem elhanyagolható a munkahelyteremtő képessége sem. A fejlesztésekre fordítható pénzforrások azonban az utóbbi időben beszűkültek. Az elnök szerint, ha össztár­sadalmi program keretében nem tudjuk kiaknázni az ágazatban rejlő lehetőségeket, úgy a kör­nyező országok is vonzóbbá válhatnak a külföldiek számára. Jövőre nemcsak fokozottan szá­mítanak az önkormányzatokra, de érdekeltté is akarják tenni őket abban, hogy hozzájárulja­nak a turizmus fellendítéséhez. Szükséges volna, hogy az ide­genforgalmi bevételeket a helyi infrastruktúra javítására, illetve az idegenforgalom fejlesztésére fordítsák. (MTI) NAPLÓ -O Elszomorító statisztikák Tanácskoztak megyénk népművelői Az, hogy közművelődés manapság még egyáltalán létezik a megyében, első­sorban a helyi önkormány­zatoknak köszönhető. Az állami támogatás folyama­tosan veszít reálértékéből, növekednek a közművelő­dési intézmények bevételi kötelezettségei, nehézsé­gei. Ezekről és még sok aktuális témáról tanács­koztak tegnap megyénk népművelői a Megyei Köz­művelődési Intézet szerve­zésében. A művelődési intézmények eddig hagyományosnak tekin­tett statisztikai mutatói elszo­morító képet jeleznek. Az el­múlt tíz évben egyharmadával csökkent a megyében dolgozó népművelők száma. Különösen az öntevékeny művészeti cso­portok megszűnése riasztó: ezek fele mára eltűnt a palettá­ról. Ha kisebb mértékben, de csökken a nagyrendezvények száma, ezzel párhuzamosan lé­nyegesen kevesebb az intézmé­nyek látogatottsága. Ma már alapvetésnek tekintendő az a körülbelül tíz éve már jelzett vé­lekedés, hogy mivel a közműve­lődési intézmények lemaradtak az anyagi kultúra fejlődésében, a sokkal jobban felszerelt laká­sokat nem szívesen hagyják ott a polgárok, hogy a különböző mértékben lepusztult, technikai­lag elhanyagolt művelődési há­zakban töltsék idejüket. Ellenben feltűnő, hogy át­strukturálódik az eddigi közmű­velődési tevékenység, s itt most nem elsősorban a használtruha­­vásárokra gondolnak a szakem­berek, hanem arra, hogy egyér­telműen bázisává váltak a helyi képzéseknek, átképzéseknek. Különös hangsúlyt kapott ez a tanácskozás annak tükrében, hogy az ÉT-megállapodások után Vadász János, a KDSZ el­nöke éles különvéleményt je­lentett be, ami arra utal, hogy ez a szakmai szakszervezet nem tett le a hathatósabb érdekérvé­nyesítésről. A közművelődési dolgozókat tömörítő KDSZ en­nek nyomatékosítására sztrájk­­bizottságot szervez. A tanácskozás előadói, illet­ve vitapartnerei egyébként Zon­­gor Gábor, Borbáth Erika, Pál Béla, Kerekes János és Vadász János voltak. Ma délelőtt tele­pülés-nagyságrendhez igazítot­tan szakmai műhelybeszélgeté­seket folytatnak megyénk nép­művelői, mintegy félszázan. (vs.) Egységes Balatonfüredet Dr. Szalay László polgármesterjelölt választási gyűlése Komoly évek várnak ránk, tehát felelőtlenség lenne olyan ígéreteket ten­ni, amelyek az anyagi fede­zet hiányában csak utó­pisztikus elképzelések ma­radnak. A gigantikus ál­mok szövögetésének semmi értelme - mondta dr. Szalay László, Balaton­­füred független polgár­mesterjelöltje tegnap este a Közösségi Házban tartott választási gyűlésén. Dr. Szalay László rövid bemutatkozásában elmondta, hogy 41 éve él Füreden, és kü­lönböző beosztásokban 37 esz­tendőt töltött el az államigazga­tásban. 1990-ben Csopak ta­nácselnökeként ment nyugdíj­ba. Terveire áttérve hangsú­lyozta, hogy a város kivívott rangját, sokrétű szerepkörét - kultúráját, idegenforgalmát, gyógy­városi jellegét - a fejlesz­téssel párhuzamosan meg kell őrizni, ám ehhez átgondolt, kö­rültekintő gazdálkodásra van szükség. Különösen az idegen­­forgalom igényel megkülön­böztetett figyelmet, mivel jelen­tősen átalakult a szerkezete, csupán néhány nemzet pénzte­len, igénytelen vendégei kere­sik fel az egyre drágább Füre­det. Az ellátás azért korszerűt­len és elhanyagolt, mert nincs minőségi kényszer. Ugyanak­kor a kialakult harácsolás is csökkenti a színvonalat. Dr. Szalay László megvá­lasztása esetén legfontosabb feladatának a város infrastruk­túrájának rendbetételét tekinti majd. A szennyvízcsatornázás folyamatos bővítése mellett a csapadékvíz-elvezetés zárttá tételét is meg kell oldani. A je­lenlegi vontatott gázépítést pe­dig fel kell gyorsítani. A város forgalma is szabályozásra szo­rul. Szólt a közvilágítás hiá­nyosságairól, a felső városrész elmaradottságáról és a Köztár­saság úti lakótelepen élők távfű­téssel kapcsolatos panaszairól. A polgármesterjelölt igazságo­sabb költségeket sürgetett. A Köztársaság és a Fürdő utca összekötését is halaszthatatlan feladatnak tartotta. Elégtelen­nek ítélte meg a város köztiszta­ságát, elenyésző az a tevékeny­ség, amit a Probio Rt. ennek ér­dekében végez. Mielőbbi felül­vizsgálatra és szigorú számon­kérésre van szükség. A már-már gyalázatos szakorvosi ellátáson is változtatni kell. Dr. Szalay László polgármesterként egysé­ges Balatonfüredet akar szol­gálni, tehát egyes városrészek ne legyenek előnyben, hanem ésszerű rangsorolás érvényesül­jön. Szerinte a fennmaradásért való küzdelem időszaka követ­kezik, de az eredményesség nagymértékben függ majd a le­endő képviselő-testület összeté­telétől és munkájától. Csak ak­kor működhetnek hasznosan együtt, ha felülkerekednek a pártérdekeken. Bramac-ünnepség Sikeres esztendőt zár a kft. Fennállása óta a leg­eredményesebb évét zárja a veszprémi Bramac Kft. az idén. Kétmilliárd-négyszázmillió forintos árbevételünk mellett megduplázzuk tavalyi eredmé­nyünket - hangsúlyozta a Nap­ló kérdésére Csabai Béla, a Bra­mac Kft. ügyvezető igazgatója. A nulláról indultak ezelőtt tíz évvel, s az idén már a hazai cse­réppiac negyvenkét százalékát uralja a Bramac - derült ki teg­nap az immár hagyományos ka­rácsonyi ünnepségükön a Petőfi Színházban, amelyen beszállí­tóikat és legnagyobb üzleti part­nereiket látták vendégül. Jelenleg három terméket gyártanak négy, illetve hat szín­ben, ám az elkövetkezendőkben mindenképpen szeretnék vá­lasztékukat bővíteni. Napló-hirdetésfelvétel: 321-872 Együttműködés az iowai színháztanszékkel Amerikai vendégek az egyetemen Ma reggel indul vissza otthonába a Veszprémi Egyetem színháztudomá­nyi tanszéke vendégeként Veszprémbe látogató iowai egyetem színháztanszéké­nek professzornője, illetve egyik hallgatója, akik teg­nap kora délután a felsőör­si Udvarház étteremben ta­lálkoztak a helyi médiumok képviselőivel. Shelly Bertz amerikai pro­­fesszorn­ és egyben drámaíró, aki festőművész férjével együtt érkezett városunkba, a tegnapi egész napos szakmai program keretén belül előadást tartott a mai kísérleti amerikai dráma­írásról. Ezt követően az iowai egyetem fesztiváljáról készült filmet tekinthették meg a veszp­rémi színháztanszék tanulói. Délután pedig az egyetem hall­gatójának, Liza Slezingernek a családjuktól elszökött gyere­kekről szóló experimentális drámáját vitatták meg oldott légkörű beszélgetés keretében. Az Egyesült Államok egyik leghíresebb színházi tanszéke működik az iowai egyetemen - tudtuk meg Bertz professzornő­­től ahol a színházi műfajhoz kapcsolódó legkülönfélébb mű­vészeti ágakat tanítanak, így többek között drámaírókat, ren­dezőket, színészeket képeznek. A találkozón Nagy András drá­maíró tolmácsolt, aki nemrég néhány előadást tartott az ame­rikai egyetemen. Bécsy Tamás, a pár hónapja működő veszprémi színháztu­dományi tanszék vezetője beje­lentette, hogy a két tanszék már alapszerződést kötött egymás­sal, amely az oktatási és kutatási együttműködést biztosítja. - Az együttműködés ellené­re tanszékünkön művészképzés még nem várható - szögezte le végezetül Bécsy Tamás. mt

Next