Napló, 1994. december ( 50. évfolyam, 282-307. szám)
1994-12-01 / 282. szám
1994. december 1., csütörtök ITTHON TOKKNN Véradókat tüntettek ki Veszprémben Fokozott áldozatvállalás A nyolcvanas évek közepén 15 ezer véradás történt Veszprémben évente. Ez a szám mostanra kétezerrel csökkent, de még így is az országos átlag másfélszerese: 65 véradás ezer lakosonként, szemben az országos 45-tel. Aggodalomra legfeljebb az ad okot, hogy közben a véradók száma felére csökkent. A megmaradók fokozott áldozatvállalása minden elismerést megérdemel - mondta dr. M. Tóth Antal, a veszprémi Vértranszfúziós Állomás vezető főorvosa azon a tegnap esti baráti találkozón, amelyet a város legkitűnőbb véradói és véradószervezői tiszteletére rendezett a Vöröskereszt helyi szervezetének vezetősége. A Kiskukta étteremben másfél száz meghívott vendég - közöttük 131 kitüntetett - köszönte meg tapssal a Nagy László Általános Iskola diákjainak műsorát és köszöntötte a kiválók között is legkiválóbb társakat. Szalai István, a Bakony Gyújtógyertya Kft. dolgozója, 201-szeres véradó a Veszprém Városért Emlékérem arany fokozatát vehette át Bors József alpolgármestertől. Ezüst fokozatú kitüntetésben részesült Lakner János (megyei Csolnoky Ferenc Kórház, 175-szörös véradó), Nyírő Ferenc (megyei Csolnoky Ferenc Kórház, 150- szeres véradó), Belányi Ágnes (Bakony Művek Rt., 126-szoros véradó) és Bella András őrnagy (vezetésbiztosító zászlóalj, kiváló véradószervező). A Magyar Vöröskereszt Országos Titkársága által adományozott A véradó mozgalomért emlékérem ezüst fokozatát kimagasló szervezőmunkájáért Tóth Mihálynénak, (Veszprémi Egyetem vöröskeresztes titkár) és Sári Gézánénak (Nemesvámosi Vöröskeresztes Szervezet) dr. M. Tóth Antal adta át. -ide - Szalai István 201-szeres véradó a Veszprém Városért Emlékérem arany fokozatát vehette át Bors József alpolgármestertől Fotó: Andrányi Az energiaár hatása a műtrágyaforgalomra Cseperedő kalászosok Búzából 500 hektárral vetettek többet megyénk mezőgazdasági termelői, mint amennyit eredetileg terveztek - mondotta dr. Radovits Tibor, a Veszprém Megyei Földművelésügyi Hivatal vezetője, amikor összefoglalta a talaj-előkészítésről, a betakarításról, az őszi vetésű gabonák egészségéről készült, a november 30-ai állapotot jellemző felmérésük adatait. Legfőbb kenyérgabonánk így 34 587 hektárnyi területet foglal el. A növények szépen cseperednek. A vetések 49 százaléka jó, 38 százaléka közepes és 13 százaléka gyenge. Rozsból a tervezett 97 százaléka került a földbe, 5907 hektáron. A növények 54 százaléka erős, 45 százaléka közepes és egy százaléka gyenge. A legbiztatóbb az őszi árpa állapota: 65 százalékban jó és 35-ben közepes. Ebből 8107 hektárnyit vetettek. A betakarítás nagyjából befejeződött, csak néhány hektárnyi kukoricásban nem. A vetésterületnek körülbelül a tíz százalékán tart még ez a munka. A termésátlagok hektáronként 4,5 tonna körül alakulnak. Burgonyából hektáronként 20 tonnát, cukorrépából 34-et, szójából 1,4-nyit, napraforgóból 1,7-et, szőlőből 5,3 tonnát takarítottak be. Általánosságban elmondható, hogy közepesek a hozamok. Az időjárás kedvez a még hátralévő munkáknak. A tavaszi vetésű növények alá nem egészen 30 ezer hektárnyi területet szántottak fel eddig, ami azt jelenti, hogy a talaj-előkészítés felén vannak túl. A kereskedők adatai szerint a tavalyinál több műtrágyát és jó minőségű vetőmagot vásároltak a gazdálkodók. Ez nem nagy mutatvány, hiszen évek óta alig vásárolnak műtrágyát. A szakemberek szerint most is azért lódult meg a forgalom, mert félnek a gazdák, hogy az energiaárak növelése miatt jövőre egyszerűen megfizethetetlenek lesznek a műtrágyák. V. I. Új idegenforgalmi tervek A magyarországi idegenforgalom sikere attól függ, hogy a turizmust mennyire sikerül közüggyé formálni, miként lehet a lakosság meggyőződésévé tenni nemzetgazdasági súlyát, fontosságát. A turizmus fellendítésében a kormány számít az önkormányzatokra is. Erről Schagrin Tamás, az Országos Idegenforgalmi Hivatal (OIH) elnöke beszélt szerdán a budapesti Taverna Szállóban tartott idegenforgalmi fórumon. Kifejtette: az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium október végén átdolgozta az idegenforgalom fejlesztésére vonatkozó 1993. évi kormánykoncepciót. Ebben leszögezte: az idegenforgalom jelentős belföldi piacot biztosít a magyar áruknak, hozzájárul az exporthoz, és mintegy 20 százalékkal kedvezőbb feltételekkel hoz devizát az országnak. Nem elhanyagolható a munkahelyteremtő képessége sem. A fejlesztésekre fordítható pénzforrások azonban az utóbbi időben beszűkültek. Az elnök szerint, ha össztársadalmi program keretében nem tudjuk kiaknázni az ágazatban rejlő lehetőségeket, úgy a környező országok is vonzóbbá válhatnak a külföldiek számára. Jövőre nemcsak fokozottan számítanak az önkormányzatokra, de érdekeltté is akarják tenni őket abban, hogy hozzájáruljanak a turizmus fellendítéséhez. Szükséges volna, hogy az idegenforgalmi bevételeket a helyi infrastruktúra javítására, illetve az idegenforgalom fejlesztésére fordítsák. (MTI) NAPLÓ -O Elszomorító statisztikák Tanácskoztak megyénk népművelői Az, hogy közművelődés manapság még egyáltalán létezik a megyében, elsősorban a helyi önkormányzatoknak köszönhető. Az állami támogatás folyamatosan veszít reálértékéből, növekednek a közművelődési intézmények bevételi kötelezettségei, nehézségei. Ezekről és még sok aktuális témáról tanácskoztak tegnap megyénk népművelői a Megyei Közművelődési Intézet szervezésében. A művelődési intézmények eddig hagyományosnak tekintett statisztikai mutatói elszomorító képet jeleznek. Az elmúlt tíz évben egyharmadával csökkent a megyében dolgozó népművelők száma. Különösen az öntevékeny művészeti csoportok megszűnése riasztó: ezek fele mára eltűnt a palettáról. Ha kisebb mértékben, de csökken a nagyrendezvények száma, ezzel párhuzamosan lényegesen kevesebb az intézmények látogatottsága. Ma már alapvetésnek tekintendő az a körülbelül tíz éve már jelzett vélekedés, hogy mivel a közművelődési intézmények lemaradtak az anyagi kultúra fejlődésében, a sokkal jobban felszerelt lakásokat nem szívesen hagyják ott a polgárok, hogy a különböző mértékben lepusztult, technikailag elhanyagolt művelődési házakban töltsék idejüket. Ellenben feltűnő, hogy átstrukturálódik az eddigi közművelődési tevékenység, s itt most nem elsősorban a használtruhavásárokra gondolnak a szakemberek, hanem arra, hogy egyértelműen bázisává váltak a helyi képzéseknek, átképzéseknek. Különös hangsúlyt kapott ez a tanácskozás annak tükrében, hogy az ÉT-megállapodások után Vadász János, a KDSZ elnöke éles különvéleményt jelentett be, ami arra utal, hogy ez a szakmai szakszervezet nem tett le a hathatósabb érdekérvényesítésről. A közművelődési dolgozókat tömörítő KDSZ ennek nyomatékosítására sztrájkbizottságot szervez. A tanácskozás előadói, illetve vitapartnerei egyébként Zongor Gábor, Borbáth Erika, Pál Béla, Kerekes János és Vadász János voltak. Ma délelőtt település-nagyságrendhez igazítottan szakmai műhelybeszélgetéseket folytatnak megyénk népművelői, mintegy félszázan. (vs.) Egységes Balatonfüredet Dr. Szalay László polgármesterjelölt választási gyűlése Komoly évek várnak ránk, tehát felelőtlenség lenne olyan ígéreteket tenni, amelyek az anyagi fedezet hiányában csak utópisztikus elképzelések maradnak. A gigantikus álmok szövögetésének semmi értelme - mondta dr. Szalay László, Balatonfüred független polgármesterjelöltje tegnap este a Közösségi Házban tartott választási gyűlésén. Dr. Szalay László rövid bemutatkozásában elmondta, hogy 41 éve él Füreden, és különböző beosztásokban 37 esztendőt töltött el az államigazgatásban. 1990-ben Csopak tanácselnökeként ment nyugdíjba. Terveire áttérve hangsúlyozta, hogy a város kivívott rangját, sokrétű szerepkörét - kultúráját, idegenforgalmát, gyógyvárosi jellegét - a fejlesztéssel párhuzamosan meg kell őrizni, ám ehhez átgondolt, körültekintő gazdálkodásra van szükség. Különösen az idegenforgalom igényel megkülönböztetett figyelmet, mivel jelentősen átalakult a szerkezete, csupán néhány nemzet pénztelen, igénytelen vendégei keresik fel az egyre drágább Füredet. Az ellátás azért korszerűtlen és elhanyagolt, mert nincs minőségi kényszer. Ugyanakkor a kialakult harácsolás is csökkenti a színvonalat. Dr. Szalay László megválasztása esetén legfontosabb feladatának a város infrastruktúrájának rendbetételét tekinti majd. A szennyvízcsatornázás folyamatos bővítése mellett a csapadékvíz-elvezetés zárttá tételét is meg kell oldani. A jelenlegi vontatott gázépítést pedig fel kell gyorsítani. A város forgalma is szabályozásra szorul. Szólt a közvilágítás hiányosságairól, a felső városrész elmaradottságáról és a Köztársaság úti lakótelepen élők távfűtéssel kapcsolatos panaszairól. A polgármesterjelölt igazságosabb költségeket sürgetett. A Köztársaság és a Fürdő utca összekötését is halaszthatatlan feladatnak tartotta. Elégtelennek ítélte meg a város köztisztaságát, elenyésző az a tevékenység, amit a Probio Rt. ennek érdekében végez. Mielőbbi felülvizsgálatra és szigorú számonkérésre van szükség. A már-már gyalázatos szakorvosi ellátáson is változtatni kell. Dr. Szalay László polgármesterként egységes Balatonfüredet akar szolgálni, tehát egyes városrészek ne legyenek előnyben, hanem ésszerű rangsorolás érvényesüljön. Szerinte a fennmaradásért való küzdelem időszaka következik, de az eredményesség nagymértékben függ majd a leendő képviselő-testület összetételétől és munkájától. Csak akkor működhetnek hasznosan együtt, ha felülkerekednek a pártérdekeken. Bramac-ünnepség Sikeres esztendőt zár a kft. Fennállása óta a legeredményesebb évét zárja a veszprémi Bramac Kft. az idén. Kétmilliárd-négyszázmillió forintos árbevételünk mellett megduplázzuk tavalyi eredményünket - hangsúlyozta a Napló kérdésére Csabai Béla, a Bramac Kft. ügyvezető igazgatója. A nulláról indultak ezelőtt tíz évvel, s az idén már a hazai cseréppiac negyvenkét százalékát uralja a Bramac - derült ki tegnap az immár hagyományos karácsonyi ünnepségükön a Petőfi Színházban, amelyen beszállítóikat és legnagyobb üzleti partnereiket látták vendégül. Jelenleg három terméket gyártanak négy, illetve hat színben, ám az elkövetkezendőkben mindenképpen szeretnék választékukat bővíteni. Napló-hirdetésfelvétel: 321-872 Együttműködés az iowai színháztanszékkel Amerikai vendégek az egyetemen Ma reggel indul vissza otthonába a Veszprémi Egyetem színháztudományi tanszéke vendégeként Veszprémbe látogató iowai egyetem színháztanszékének professzornője, illetve egyik hallgatója, akik tegnap kora délután a felsőörsi Udvarház étteremben találkoztak a helyi médiumok képviselőivel. Shelly Bertz amerikai professzorn és egyben drámaíró, aki festőművész férjével együtt érkezett városunkba, a tegnapi egész napos szakmai program keretén belül előadást tartott a mai kísérleti amerikai drámaírásról. Ezt követően az iowai egyetem fesztiváljáról készült filmet tekinthették meg a veszprémi színháztanszék tanulói. Délután pedig az egyetem hallgatójának, Liza Slezingernek a családjuktól elszökött gyerekekről szóló experimentális drámáját vitatták meg oldott légkörű beszélgetés keretében. Az Egyesült Államok egyik leghíresebb színházi tanszéke működik az iowai egyetemen - tudtuk meg Bertz professzornőtől ahol a színházi műfajhoz kapcsolódó legkülönfélébb művészeti ágakat tanítanak, így többek között drámaírókat, rendezőket, színészeket képeznek. A találkozón Nagy András drámaíró tolmácsolt, aki nemrég néhány előadást tartott az amerikai egyetemen. Bécsy Tamás, a pár hónapja működő veszprémi színháztudományi tanszék vezetője bejelentette, hogy a két tanszék már alapszerződést kötött egymással, amely az oktatási és kutatási együttműködést biztosítja. - Az együttműködés ellenére tanszékünkön művészképzés még nem várható - szögezte le végezetül Bécsy Tamás. mt