Napló, 1995. augusztus ( 51. évfolyam, 179-205. szám)

1995-08-01 / 179. szám

1995. augusztus 1., KEDD Az egészségbiztosításnál megtakarításokat terveznek Pannónia és Hunnia között Lengyel László a modernizációról tartott előadást a megyeszékhelyen A XII. veszprémi Közigaz­gatási Nyári Egyetemen A mo­dernizáció társadalmi, gazda­sági problémái címmel tartott előadást tegnap délután Len­gyel László, a Pénzügykutató Rt. igazgatója. Magyarország modernizáci­ója kedvezőtlen külső gazdasági és politikai hatások közepette zajlik, a tömegdemokráciák nem törekszenek tartós kapcso­latra velünk - jelentette ki beve­zetésképpen. Az Európai Unió és a NATO tételesen meghatá­rozott követelményeit belátha­tó időn belül képtelenek va­gyunk teljesíteni, így bizonyos­ra vehető, hogy 2005-ig nem nyílnak meg előttünk a közös­ség kapui. A magyar modellt döntően befolyásolja az is, hogy a társa­dalom tagjai fogyasztási auto­nómiájukat mindennél sérthe­tetlenebbnek tekintik, korláto­zását nem fogadják el, így a be­zárkózás és az önerőre támasz­kodás gazdasági stratégiája itt nem megvalósítható. A nyitás­sal viszont egyre erőteljesebbé válik a gazdaság internacionali­­zálódása, ami lehetetlenné teszi a közvetlen állami beavatko­zást. Új, közvetett technikák (például a versenyjog és a szab­ványosítás) végiggondolására lenne szükség mielőbb. Az ál­lamháztartás reformjának von­­tatottsága, a kiszámíthatatlan jö­vedelem- és adópolitika, a pri­vatizáció vonzatainak és össze­függéseinek figyelmen kívül hagyása mellett a működéskép­telen bankrendszer a magyar társadalmi és gazdasági átalaku­lás legfőbb korlátja. Mivel elmaradtak a szüksé­ges intézkedések, hazánkban valójában a Kádár-modell foly­tatódik. A gazdaság alakulására nagy érdekcsoportok gyakorol­nak döntő befolyást, miközben valóságos határok bontakoznak ki az ország régiói, Pannónia és Hunnia között. A 3,5-4 milliós pannon népesség folyamatos gazdagodásával párhuzamosan a többség egyre inkább elveszíti politikai és gazdasági súlyát. Ez a magyar modell se nem piac­­gazdasági, se nem demokratikus - jelentette ki az előadó. (s. bonnyai) Fotó: Áfrány Lengyel László:­­ Érdekcso­portok befolyása érvényesül Az egészségbiztosító nem tervez radikális változásokat a gyógyszertámogatás rend­szerében. A népjóléti tárca ve­zetőjével és a pénzügyminisz­terrel kötött megállapodás ér­telmében azonban minden­képpen szükség van bizonyos megtakarító intézkedésekre a táppénzellenőrzés, a köz­gyógyellátás, a gyógyászati se­gédeszközök és a gyógyszer­­forgalmazás területén. Erről Sándor László, az Egészségbiztosítási Önkor­mányzat elnöke számolt be azt követően, hogy a közgyűlés jó­váhagyta a kiadáscsökkentő lé­pésekről szóló megállapodást. Az elnök szerint az intézke­désekkel nem akarnak újabb ter­heket zúdítani a lakosságra, így nem várható radikális gyógy­szeráremelés, nem módosul a gyógyszeralaplista sem. Vi­szont nem kizárt, hogy szűkül a közgyógyellátási igazolványra vásárolható gyógyszerek köre, és az országban mindenütt beve­zetik a vényellenőrzést. Ezektől a lépésektől a tb 4 milliárd forint megtakarítást vár. A közgyűlés elfogadta az alap 1994. évi zárszámadásáról szóló előterjesztést is. Ebből kiderül: az egészségbiztosító tavalyi hiá­nya meghaladta a 18 milliárd fo­rintot. A deficit oka alapvetően bizonyos kormányintézkedések késedelmes bevezetésében kere­sendő. A tervezett 7,1 milliárdos vagyonhozamból például egyet­len fillér sem folyt be a tb kasszá­jába, s a szociálisan rászorulók után is 18,4 milliárddal keveseb­bet utalt át a kormány a biztosí­tónak. (MTI) Vulkán lökte ki őket magából A világ sok szegletében számon tartják a munkásságát, de Veszprémben van igazán otthon - mondta Balogh Elemér író tegnap délután Szekeres Károly Munkácsy-díjas keramikusmű­vészről, akinek a veszprémi Csikász Galériában nyílt kiállítása. Balogh Elemér röviden fel­idézte a jelenleg Balatonfüreden élő művész pályafutását. Szeke­res Károly 1940-ben Zánkán született, és Herenden tanult porcelánfestést. Az Iparművé­szeti Főiskola elvégzése után - ahol Schrammel Imre volt a mestere - meghatározó alkotó­ként három évtizedet töltött el a városlődi majolikagyárban. Az ott készült és a piacon elterjedt munkái új kultúrát hoztak az edények formavilágában, ám a higgadt és fanyar mosolyú Sze­keres Károly akkor vált igazán kiforrott művésszé, amikor min­dent megtanulva - fegyelmet és alázatot is - „kitört” a gyárból, és saját edényeivel, tálaival kez­dett kísérletezni. Minden egyes darabhoz megkereste az agya­got, majd később samottot és porcelánmasszát is használt. Műveivel - Veszprémen kí­vül - Tihanyban, Budapesten, Nagykanizsán, Koppenhágá­ban, Balatonfüreden, Székesfe­hérváron és Pécsett szerepelt egyéni tárlaton. Köztéri munkái több városban - vidéken és Bu­dapesten- láthatók. A Csikász Galériában kiállí­tott tálait és vázáit mintha vul­kán lökte volna ki magából - mondta Balogh Elemér. Gyö­nyörű urnája pedig magában hordozza az elmúlást, szüntele­nül figyelmeztet bennünket ar­ra, hogy por és hamu leszünk. A kiállítás augusztus 24-ig, 10-től 18 óráig tekinthető meg. - Egy­­ Szekeres Károly keramikusművész Veszprémben van igazán otthon - mondta Balogh Elemér író a megnyitón A helikoptert is bevetették Súlyos baleset történt tegnap délután Pápa és Nagygyimót között. Egy személygépkocsi kombájnba rohant, s hárman ko­moly sérüléseket szenvedtek. A baleset sérültjeit a pápai és az aj­kai kórházba szállították. A se­gítségnyújtásban a mentőheli­koptert is igénybe kellett venni. A tűzoltókhoz is sok riasztás érkezett, tizenkét alkalommal kellett vonulniuk. Kétszer ide­gen megyében, Vasban és Fejér megyében segítették ki kollé­gáikat. Kétszer viszont „árnyék­ra” mozdultak, a hívások ugyan­is vaklármának bizonyultak. Nem úgy a várpalotai riasztás, ott ugyanis egy lakóház két szo­báját és konyháját emésztette el a tűz. A kár egymillió forint kö­rüli. KRÓNIKA Egymillió forintot ajánlanak a szajoli nyomravezetőnek A rendőrség egymillió fo­rint jutalmat tűzött ki annak a nyomravezetőnek, aki segít a Szajolban agyonlőtt német tu­risták gyilkosainak kézre ke­rítésében - tájékoztatta hét­főn az MTI-t a Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Rendőr-főka­pitányság illetékese. A két német állampolgárt jú­lius 25-én, kedden dél körül a szajoli sportpálya közelében egy VW Golf gépkocsiban talál­ták meg. Az autó utasai, egy 70 éves férfi és egy 60 éves nő pi­henni álltak meg azon a helyen, ahol a gyilkosság történt. Az is­meretlen tettesek a bűncselek­mény során magukkal vitték az áldozatok útleveleit, pénzét és útipoggyászát. A rendőrség keres egy Canon típusú automata fényképezőgé­pet, amely sötétszürke vagy fe­kete tokban volt, egy aranyból készült és ezüstláncokból álló csattal ellátott, ismeretlen már­kájú karórát, valamint több sár­gásbarna színű nyersbőr utazó­táskát és bőröndöt. A rendőrség kéri azok jelent­kezését, akik a bűncselekmény feltételezett időpontjában a 4-es számú főúton vagy a helyszín környékén jártak. Várják azok bejelentését is, akik illegálisan tartott 0,22 kaliberű fegyverről, ehhez való lőszerről vagy ezek forgalmazásáról tudnak. Az ügy­ben információ munkaidőben az 56/378-119-es, később az 56/ 374-906-os számon, illetve bár­mely rendőri szervnél közölhető. NAPLÓ 3 A vetésterület alakulása Az ország 4716 ezer hektá­ros szántóterületéből ez év május 31-én 4525 ezer hektár volt bevetve. A vetetlen terület aránya az 1993. évi 8,7 száza­lékról '95 tavaszára 4,1 száza­lékra csökkent a KSH jelenté­se szerint. A gabonafélék vetésterülete - a búza kivételével - többéves emelkedés után ismét vissza­esett. Búzát 1107 ezer hektáron vetettek, 46 ezer hektárral na­gyobb területen, mint egy évvel korábban. Az árpa vetésterülete 425 ezer hektárról 398 ezer hek­tárra csökkent. Rozsot 78 ezer hektáron vetettek, 12 ezer hek­tárral kevesebbet, mint tavaly. A zab vetésterülete 54 ezer hektár. A kukorica vetésterületének elmúlt négy évre jellemző emel­kedése után megtorpanás ta­pasztalható. Az idén 1098 ezer hektáron vetettek kukoricát, 13 százalékkal kevesebbet, mint ta­valy. A cukorrépa vetésterülete 18 százalékkal nőtt - 125 ezer hektárra -,ami a privatizált cu­korgyárak növekvő igényeinek köszönhető. A napraforgó ve­tésterülete 501 ezer hektár, majdnem 20 százalékkal több, mint tavaly. Burgonyát 59 ezer hektáron, a tavalyival közel azo­nos területen vetettek az idén. A termelők és különösen a magántermelők egyre inkább előnyben részesítik a zöldségfé­lék termesztését. Az idén már 119 ezer hektáron, a tavalyihoz képest 17 százalékkal nagyobb területen termelnek zöldségfé­léket. (MTI) Horn Gyula Finnországban Horn Gyula miniszterelnök Paavo Lipponen finn kor­mányfő meghívására hétfőn kétnapos finnországi munka­látogatásra érkezett. A mi­niszterelnököt Kovács László külügyminiszter is elkísérte útjára. A finnországi hivatalos láto­gatáson tartózkodó Horn Gyula miniszterelnök délben majd fél­órás megbeszélést folytatott Martti Ahtisaari finn államfő­vel. A köztársasági elnök gratu­lált a kormányfőnek az EBESZ elnökét adó Magyarországnak az európai biztonság érdekében kifejtett tevékenységéhez. Ahti­saari fontos mérföldkőnek ne­vezte az EBESZ közvetítésével formálódó csecsenföldi rende­zést. A két politikus ismertette egymással országaiknak az Eu­rópai Unióhoz történő csatlako­zással kapcsolatos elképzelé­seit, várakozásait. Martti Ahti­saari megerősítette, hogy a janu­ár elsejétől Európai Unió-tag Finnország felajánlja Magyar­­országnak a csatlakozáshoz se­gítségét és támogatását. Horn Gyula és a finn elnök szót váltott a délszláv válságról is. Úgy ítélték meg, a fegyveres konfliktust lezáró tárgyalások lehetősége egyelőre távoli. Kedden a magyar miniszter­­elnök részt vesz és felszólal az Európai Biztonsági és Együtt­működési Értekezlet 20. évfor­dulója tiszteletére rendezett szimpóziumon. (MTI) Gázpisztollyal lőtt az autóba Kongresszust tartottak a finnugorok Hétfőn megkezdődött a finnugor népek második kongresszusa. A Komi-Permjackij autonóm terület székhelyén, Kudimkar városban összegyűlt küldöttek azzal a követeléssel fordultak az Orosz Föderáció tagjaihoz, hogy a nemzetközi normákkal összhangban azonnal fogadják el a népek jogait és az emberi jogok tiszteletben tartását biz­tosító törvényeket. A tanácsko­zás elé terjesztett nyilatkozat­­tervezet felhívja a figyelmet, hogy a szövetségi nyelvtörvény ellenére számos területen kés­leltetik a hasonló tartalmú jog­szabály elfogadását. A tervek szerint a kongresszus határoza­tot fogad el, amely kimondja az ősi népek jogát elődjeik földjé­re, és kártérítést követel az ipari termelés okozta környezet­szennyezésért. (MTI) Egyre gyakoribb az utóbbi időben, hogy türelmetlenek, idegesek az emberek. A múlt­kor egy rendőri intézkedés és a helikopter leszállása miatt hosszú kocsisor várakozott. Egy márkás kocsiból kiugrott a vezető. Először a rendőrrel pörölt, majd nagy fölindulásá­ban előkapott egy jókora vas­­rudat, és püfölni kezdte az au­tóját.­ ­ Az idegesség volt a kirobban­tója az alábbi esetnek. Az M7-es főútvonalnak még a Siófokhoz tartozó szakaszán forgalmi du­gó keletkezett. A türelmetlen vezető kiugrott az autójából. Szájából tüzet okádott és gáz­pisztolyával belőtt a lehúzott ab­lakon. Majd mint aki jól végezte a dolgát, elindult. Hiába fordult be Balatonvilá­­gos felé, a balatonalmádi rend­őrőrs járőre elfogta a magáról megfeledkezett K. F. 29 éves budapesti lakost. A lövöldözőt őrizetbe vették, a siófoki városi rendőrkapitány­ság folytatja ügyében a vizsgá­latot. Majdnem hárommillióba került az angolnapusztulás Eddig 2,8 millió forintot köl­töttek a Balaton angolnapusztu­lás miatt szükségessé vált meg­tisztítására. Az Országos Víz­ügyi Főigazgatóság hétfőn arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a hét végén is nagyszámú angolnate­temet szedtek össze a part men­tén, illetve a vízben. Pénteken több mint 5600, szombaton 6700, vasárnap 5500 angolna tetemét gyűjtötték össze. Vasár­nap az erős hullámzás miatt sok elhullott angolna sodródott a part mellé Siófok és Balatonali­­ga között.

Next