Napló, 1995. augusztus ( 51. évfolyam, 179-205. szám)
1995-08-01 / 179. szám
1995. augusztus 1., KEDD Az egészségbiztosításnál megtakarításokat terveznek Pannónia és Hunnia között Lengyel László a modernizációról tartott előadást a megyeszékhelyen A XII. veszprémi Közigazgatási Nyári Egyetemen A modernizáció társadalmi, gazdasági problémái címmel tartott előadást tegnap délután Lengyel László, a Pénzügykutató Rt. igazgatója. Magyarország modernizációja kedvezőtlen külső gazdasági és politikai hatások közepette zajlik, a tömegdemokráciák nem törekszenek tartós kapcsolatra velünk - jelentette ki bevezetésképpen. Az Európai Unió és a NATO tételesen meghatározott követelményeit belátható időn belül képtelenek vagyunk teljesíteni, így bizonyosra vehető, hogy 2005-ig nem nyílnak meg előttünk a közösség kapui. A magyar modellt döntően befolyásolja az is, hogy a társadalom tagjai fogyasztási autonómiájukat mindennél sérthetetlenebbnek tekintik, korlátozását nem fogadják el, így a bezárkózás és az önerőre támaszkodás gazdasági stratégiája itt nem megvalósítható. A nyitással viszont egyre erőteljesebbé válik a gazdaság internacionalizálódása, ami lehetetlenné teszi a közvetlen állami beavatkozást. Új, közvetett technikák (például a versenyjog és a szabványosítás) végiggondolására lenne szükség mielőbb. Az államháztartás reformjának vontatottsága, a kiszámíthatatlan jövedelem- és adópolitika, a privatizáció vonzatainak és összefüggéseinek figyelmen kívül hagyása mellett a működésképtelen bankrendszer a magyar társadalmi és gazdasági átalakulás legfőbb korlátja. Mivel elmaradtak a szükséges intézkedések, hazánkban valójában a Kádár-modell folytatódik. A gazdaság alakulására nagy érdekcsoportok gyakorolnak döntő befolyást, miközben valóságos határok bontakoznak ki az ország régiói, Pannónia és Hunnia között. A 3,5-4 milliós pannon népesség folyamatos gazdagodásával párhuzamosan a többség egyre inkább elveszíti politikai és gazdasági súlyát. Ez a magyar modell se nem piacgazdasági, se nem demokratikus - jelentette ki az előadó. (s. bonnyai) Fotó: Áfrány Lengyel László: Érdekcsoportok befolyása érvényesül Az egészségbiztosító nem tervez radikális változásokat a gyógyszertámogatás rendszerében. A népjóléti tárca vezetőjével és a pénzügyminiszterrel kötött megállapodás értelmében azonban mindenképpen szükség van bizonyos megtakarító intézkedésekre a táppénzellenőrzés, a közgyógyellátás, a gyógyászati segédeszközök és a gyógyszerforgalmazás területén. Erről Sándor László, az Egészségbiztosítási Önkormányzat elnöke számolt be azt követően, hogy a közgyűlés jóváhagyta a kiadáscsökkentő lépésekről szóló megállapodást. Az elnök szerint az intézkedésekkel nem akarnak újabb terheket zúdítani a lakosságra, így nem várható radikális gyógyszeráremelés, nem módosul a gyógyszeralaplista sem. Viszont nem kizárt, hogy szűkül a közgyógyellátási igazolványra vásárolható gyógyszerek köre, és az országban mindenütt bevezetik a vényellenőrzést. Ezektől a lépésektől a tb 4 milliárd forint megtakarítást vár. A közgyűlés elfogadta az alap 1994. évi zárszámadásáról szóló előterjesztést is. Ebből kiderül: az egészségbiztosító tavalyi hiánya meghaladta a 18 milliárd forintot. A deficit oka alapvetően bizonyos kormányintézkedések késedelmes bevezetésében keresendő. A tervezett 7,1 milliárdos vagyonhozamból például egyetlen fillér sem folyt be a tb kasszájába, s a szociálisan rászorulók után is 18,4 milliárddal kevesebbet utalt át a kormány a biztosítónak. (MTI) Vulkán lökte ki őket magából A világ sok szegletében számon tartják a munkásságát, de Veszprémben van igazán otthon - mondta Balogh Elemér író tegnap délután Szekeres Károly Munkácsy-díjas keramikusművészről, akinek a veszprémi Csikász Galériában nyílt kiállítása. Balogh Elemér röviden felidézte a jelenleg Balatonfüreden élő művész pályafutását. Szekeres Károly 1940-ben Zánkán született, és Herenden tanult porcelánfestést. Az Iparművészeti Főiskola elvégzése után - ahol Schrammel Imre volt a mestere - meghatározó alkotóként három évtizedet töltött el a városlődi majolikagyárban. Az ott készült és a piacon elterjedt munkái új kultúrát hoztak az edények formavilágában, ám a higgadt és fanyar mosolyú Szekeres Károly akkor vált igazán kiforrott művésszé, amikor mindent megtanulva - fegyelmet és alázatot is - „kitört” a gyárból, és saját edényeivel, tálaival kezdett kísérletezni. Minden egyes darabhoz megkereste az agyagot, majd később samottot és porcelánmasszát is használt. Műveivel - Veszprémen kívül - Tihanyban, Budapesten, Nagykanizsán, Koppenhágában, Balatonfüreden, Székesfehérváron és Pécsett szerepelt egyéni tárlaton. Köztéri munkái több városban - vidéken és Budapesten- láthatók. A Csikász Galériában kiállított tálait és vázáit mintha vulkán lökte volna ki magából - mondta Balogh Elemér. Gyönyörű urnája pedig magában hordozza az elmúlást, szüntelenül figyelmeztet bennünket arra, hogy por és hamu leszünk. A kiállítás augusztus 24-ig, 10-től 18 óráig tekinthető meg. - Egy Szekeres Károly keramikusművész Veszprémben van igazán otthon - mondta Balogh Elemér író a megnyitón A helikoptert is bevetették Súlyos baleset történt tegnap délután Pápa és Nagygyimót között. Egy személygépkocsi kombájnba rohant, s hárman komoly sérüléseket szenvedtek. A baleset sérültjeit a pápai és az ajkai kórházba szállították. A segítségnyújtásban a mentőhelikoptert is igénybe kellett venni. A tűzoltókhoz is sok riasztás érkezett, tizenkét alkalommal kellett vonulniuk. Kétszer idegen megyében, Vasban és Fejér megyében segítették ki kollégáikat. Kétszer viszont „árnyékra” mozdultak, a hívások ugyanis vaklármának bizonyultak. Nem úgy a várpalotai riasztás, ott ugyanis egy lakóház két szobáját és konyháját emésztette el a tűz. A kár egymillió forint körüli. KRÓNIKA Egymillió forintot ajánlanak a szajoli nyomravezetőnek A rendőrség egymillió forint jutalmat tűzött ki annak a nyomravezetőnek, aki segít a Szajolban agyonlőtt német turisták gyilkosainak kézre kerítésében - tájékoztatta hétfőn az MTI-t a Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság illetékese. A két német állampolgárt július 25-én, kedden dél körül a szajoli sportpálya közelében egy VW Golf gépkocsiban találták meg. Az autó utasai, egy 70 éves férfi és egy 60 éves nő pihenni álltak meg azon a helyen, ahol a gyilkosság történt. Az ismeretlen tettesek a bűncselekmény során magukkal vitték az áldozatok útleveleit, pénzét és útipoggyászát. A rendőrség keres egy Canon típusú automata fényképezőgépet, amely sötétszürke vagy fekete tokban volt, egy aranyból készült és ezüstláncokból álló csattal ellátott, ismeretlen márkájú karórát, valamint több sárgásbarna színű nyersbőr utazótáskát és bőröndöt. A rendőrség kéri azok jelentkezését, akik a bűncselekmény feltételezett időpontjában a 4-es számú főúton vagy a helyszín környékén jártak. Várják azok bejelentését is, akik illegálisan tartott 0,22 kaliberű fegyverről, ehhez való lőszerről vagy ezek forgalmazásáról tudnak. Az ügyben információ munkaidőben az 56/378-119-es, később az 56/ 374-906-os számon, illetve bármely rendőri szervnél közölhető. NAPLÓ 3 A vetésterület alakulása Az ország 4716 ezer hektáros szántóterületéből ez év május 31-én 4525 ezer hektár volt bevetve. A vetetlen terület aránya az 1993. évi 8,7 százalékról '95 tavaszára 4,1 százalékra csökkent a KSH jelentése szerint. A gabonafélék vetésterülete - a búza kivételével - többéves emelkedés után ismét visszaesett. Búzát 1107 ezer hektáron vetettek, 46 ezer hektárral nagyobb területen, mint egy évvel korábban. Az árpa vetésterülete 425 ezer hektárról 398 ezer hektárra csökkent. Rozsot 78 ezer hektáron vetettek, 12 ezer hektárral kevesebbet, mint tavaly. A zab vetésterülete 54 ezer hektár. A kukorica vetésterületének elmúlt négy évre jellemző emelkedése után megtorpanás tapasztalható. Az idén 1098 ezer hektáron vetettek kukoricát, 13 százalékkal kevesebbet, mint tavaly. A cukorrépa vetésterülete 18 százalékkal nőtt - 125 ezer hektárra -,ami a privatizált cukorgyárak növekvő igényeinek köszönhető. A napraforgó vetésterülete 501 ezer hektár, majdnem 20 százalékkal több, mint tavaly. Burgonyát 59 ezer hektáron, a tavalyival közel azonos területen vetettek az idén. A termelők és különösen a magántermelők egyre inkább előnyben részesítik a zöldségfélék termesztését. Az idén már 119 ezer hektáron, a tavalyihoz képest 17 százalékkal nagyobb területen termelnek zöldségféléket. (MTI) Horn Gyula Finnországban Horn Gyula miniszterelnök Paavo Lipponen finn kormányfő meghívására hétfőn kétnapos finnországi munkalátogatásra érkezett. A miniszterelnököt Kovács László külügyminiszter is elkísérte útjára. A finnországi hivatalos látogatáson tartózkodó Horn Gyula miniszterelnök délben majd félórás megbeszélést folytatott Martti Ahtisaari finn államfővel. A köztársasági elnök gratulált a kormányfőnek az EBESZ elnökét adó Magyarországnak az európai biztonság érdekében kifejtett tevékenységéhez. Ahtisaari fontos mérföldkőnek nevezte az EBESZ közvetítésével formálódó csecsenföldi rendezést. A két politikus ismertette egymással országaiknak az Európai Unióhoz történő csatlakozással kapcsolatos elképzeléseit, várakozásait. Martti Ahtisaari megerősítette, hogy a január elsejétől Európai Unió-tag Finnország felajánlja Magyarországnak a csatlakozáshoz segítségét és támogatását. Horn Gyula és a finn elnök szót váltott a délszláv válságról is. Úgy ítélték meg, a fegyveres konfliktust lezáró tárgyalások lehetősége egyelőre távoli. Kedden a magyar miniszterelnök részt vesz és felszólal az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet 20. évfordulója tiszteletére rendezett szimpóziumon. (MTI) Gázpisztollyal lőtt az autóba Kongresszust tartottak a finnugorok Hétfőn megkezdődött a finnugor népek második kongresszusa. A Komi-Permjackij autonóm terület székhelyén, Kudimkar városban összegyűlt küldöttek azzal a követeléssel fordultak az Orosz Föderáció tagjaihoz, hogy a nemzetközi normákkal összhangban azonnal fogadják el a népek jogait és az emberi jogok tiszteletben tartását biztosító törvényeket. A tanácskozás elé terjesztett nyilatkozattervezet felhívja a figyelmet, hogy a szövetségi nyelvtörvény ellenére számos területen késleltetik a hasonló tartalmú jogszabály elfogadását. A tervek szerint a kongresszus határozatot fogad el, amely kimondja az ősi népek jogát elődjeik földjére, és kártérítést követel az ipari termelés okozta környezetszennyezésért. (MTI) Egyre gyakoribb az utóbbi időben, hogy türelmetlenek, idegesek az emberek. A múltkor egy rendőri intézkedés és a helikopter leszállása miatt hosszú kocsisor várakozott. Egy márkás kocsiból kiugrott a vezető. Először a rendőrrel pörölt, majd nagy fölindulásában előkapott egy jókora vasrudat, és püfölni kezdte az autóját. Az idegesség volt a kirobbantója az alábbi esetnek. Az M7-es főútvonalnak még a Siófokhoz tartozó szakaszán forgalmi dugó keletkezett. A türelmetlen vezető kiugrott az autójából. Szájából tüzet okádott és gázpisztolyával belőtt a lehúzott ablakon. Majd mint aki jól végezte a dolgát, elindult. Hiába fordult be Balatonvilágos felé, a balatonalmádi rendőrőrs járőre elfogta a magáról megfeledkezett K. F. 29 éves budapesti lakost. A lövöldözőt őrizetbe vették, a siófoki városi rendőrkapitányság folytatja ügyében a vizsgálatot. Majdnem hárommillióba került az angolnapusztulás Eddig 2,8 millió forintot költöttek a Balaton angolnapusztulás miatt szükségessé vált megtisztítására. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság hétfőn arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a hét végén is nagyszámú angolnatetemet szedtek össze a part mentén, illetve a vízben. Pénteken több mint 5600, szombaton 6700, vasárnap 5500 angolna tetemét gyűjtötték össze. Vasárnap az erős hullámzás miatt sok elhullott angolna sodródott a part mellé Siófok és Balatonaliga között.