Napló, 1996. február ( 52. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-01 / 27. szám

1996. február 1., CSÜTÖRTÖK KRÓNIKA Drágábban „mérik” Tapolcán februártól a meleget A tapolcai képviselő-testület tegnapi ülésének napirendjén ismét szerepelt a távfűtési díj. A tizennégy órai kezdésre sok érintett lakó eljött. Derült égből villámcsapás­ként hatott a bejelentés, hogy a városháza bejárati ajtajára ki­függesztett napirendtől eltérően a testület zárt üléssel kezd. „Azt akarják, menjünk haza, mert fél­nek a véleményünktől” — szólt indulatosan a bundás idős hölgy. Sibak András polgármes­ter bejelentette: a távfűtési díjat négy órakor tárgyalják, kérte az érintetteket, hogy maradjanak ott. A módosított időpontban is­mét megtelt az udvari tanácsko­zóterem, a testület mégis a su­gárzóadó telepítésével kezdte nyilvános ülését. A szegedi Di­­pol-H Kft. sugárzóadót telepít a városban, ami nagyobb területre jobb minőségben sugározza ki a jeleket, ezáltal Tapolca két pe­remkerülete, a Dobó-lakótelep és Diszel lakói is tudják majd fogni a helyi televízió adását. Az ügyrendi, pénzügyi és te­lepülésfejlesztési bizottságok ülésein a lakók képviseletében részt vett Kárpáti Imre nem ért egyet a távfűtési díj meg nem fi­zetésére irányuló polgári enge­detlenséggel, hiszen aki a szol­gáltatást igénybe veszi, az árát is meg kell fizetnie. „Nem lenne etikus, ha a február elsejei pa­­kutaár-emelést a szolgáltató egészében a fogyasztóra háríta­ná” - kért szót Horváth József közös képviselő. „A Városgaz­dálkodási Rt. takarékoskodjon” -javasolta 15 perces felszólalá­sában. „A távhőszolgáltatás és meleg víz díját a fogyasztók egy része bár tudná, mégsem fizeti. A kintlevőség a részvénytársa­ságnak napi finanszírozási gon­dokat okoz. A fűtésszolgáltatás nem szociálpolitika” - válaszolt a fűtőmű vezetője, Hegedűs Jó­zsef. „A távfűtésnek működnie kell, mert a 2400 fogyasztó többségének helyzete nem en­ged más tüzelési módra való át­térést” - érvelt Sibak András polgármester. Varga Károlyné testületi tag a kintlevőségek be­hajtásában a közös képviselők segítségét kérte. „A választó­­polgárok bizalmából vagyunk itt, de nemcsak a távfűtéses há­zakban lakók érdekeinek képvi­seletére kaptuk mandátumun­kat” - válaszolta a közös képvi­selőknek Kismárton Józsefné, az ügyrendi bizottság elnöke. A kétórás, indulatoktól sem mentes vita után elfogadottak szerint február elsejétől a közü­­letek a fűtésért légköbméteren­ként 189, a melegvíz-szolgálta­tásért 183,60 forintot fizetnek, a lakosság 169,20, illetve 163,80 forintos áron kapja a szolgálta­tást, amit 12 százalékos áfa ter­hel. A február 21 -i ülésén tár­gyalják a szolgáltató jövőjéről készült anyagot. A testületi ülés lapzártánkkor még tartott. T. A. Gazdára lelt két szálloda Sokéves huzavona és több­szöri sikertelen pályáztatás után végre megvan az új tulaj­donosa a balatonalmádi Au­róra Szállónak és étterem­nek, valamint a balatonfüredi Arany Csillag Szállodának. A legutóbbi egyfordulós, nyílt pályázat nyertesei az ÁPV Rt. döntése alapján az önkor­mányzatok lettek. Az Auróra Szállót a balatonalmádi, a bala­tonkenesei, valamint a zalaeger­szegi önkormányzat a szállodá­ra egyszer már pályázó, aTossa­­la György nevével fémjelzett Almádi Fürdő Rt.-vel közösen kapta meg 140 millió forintért, míg az étteremért 38 millió fo­rintot kínáltak. Az évek óta zár­va lévő füredi Arany Csillagért 38 millió forintot kell fizetnie a helyi önkormányzatnak.­­ Az önkormányzattól annak idején szinte egyetlen tollvonás­sal vonták el e belterületi ingat­lanokat, 144 millió forintos veszteséget okozva ezzel a vá­rosnak. Az elvesztett vagyon egy részét akartuk csak vissza­szerezni, ezért pályáztunk — mondotta kérdésünkre dr. Keré­­nyi László, Balatonalmádi pol­gármestere, aki hangsúlyozta, hogy önkormányzatbarát volt az ÁPV Rt. pályázati kiírása. A város egymaga nem tudta volna vállalni a közel kétszáz­­millió forintos kiadást, ezért tár­sultak a kenesei és a zalaeger­szegi önkormányzattal. Szak-Az Arany Csillag Szálloda esztendők óta nem üzemel, rettenete­sen leromlott állapotban van, első feladat a rendbetétele lesz. A szakemberek csak kicsi esélyt látnak arra, hogy már az idei sze­zonban megnyissák. A későbbi üzemeltetéséhez pedig elsősor­ban helyi vállalkozókat vár a balatonfüredi önkormányzat Áfrány-fotó mai befektetőként pedig az Al­mádi Fürdő Rt. lett az Auróra­­csoport tagja. - Az vezérelt bennünket, hogy ismét pezsgő élet legyen a városban, minél többen nyaral­janak Almádiban, növelve az idegenforgalmi adóbevételt, s hogy jó néhányan munkalehető­séghez jussanak - hangsúlyozta dr. Kerényi László. A leromlott szálloda felújítása után sokszínű kulturális rendezvényeket ígér­nek télen-nyáron. Wossala György egyelőre nem kívánt nyilatkozni terveiről. - Furcsa, de a füredi önkor­mányzat titkon mindig szeretne értékes vagyont vásárolni. Ed­dig már négyszer pályáztunk az egykori szovjet strandra, melyet most is csak kértünk a Kincstári Vagyonkezelő Szervezettől. De nem mondtunk le a Brázay-vil­­láról sem - derült ki Balogh Je­nő, a füredi önkormányzat va­gyongazdálkodási osztályveze­tőjének a szavaiból. - Szemlé­letváltozás tapasztalható az ÁPV Rt.-nél - hangsúlyozta. Az önkormányzatok kisemmizése, érdekeinek semmibevétele he­lyett az Arany Csillag pályázati kiírása már meglehetősen ön­kormányzatbarát volt. Balatonfüred városa fele-fele arányban az önkormányzat tu­lajdonában lévő részvényekkel és kárpótlási jeggyel fizeti meg a vételárat.­ ­ tóth - Az agrárágazat pénzintézete Regionális üzleti találkozót tartott a Mezőbank Rt. Veszprémben A Pénzügyminisztérium dön­tése értelmében 1996. január 3- ával az Agrobank és a Mező­bank teljes körű utódlással egyesült. Az új részvénytársa­ság Mezőbank Rt. néven 80 há­lózati egységgel - 24 területi igazgatósággal és 56 fiókkal - az ország teljes területét lefedi. A magyarországi kereskedelmi bankok közül a 4. legnagyobb fiókhálózattal rendelkezik. Mindez tegnap a Mezőbank Rt. Veszprémben tartott szak­mai fórumán hangzott el, ahol a bank vezetői, dr. Szerdahelyi Péter elnök, dr. Kádái Gyula vezérigazgató és Bankó Zoltán területi igazgató találkoztak a pénzintézet üzleti partnereivel. A vezérigazgató elmondta: a kényszerű házasság révén a bank eredeti funkciója erősö­dött. Biztonságosabban, rugal­masabban és az eddiginél szín­vonalasabban szeretnék az ag­rárágazat pénzügyi igényeit kiszolgálni. Ugyanakkor vala­mennyi üzletággal, így lakossá­gi szolgáltatásokkal is foglal­koznak, a vállalatok, vállalko­zások felé a Glória Biztosítóval közösen indított nyugdíjpénz­tárral szeretnének nyitni. Az idei tervben egyébként a 87,5 milliárd forintos mérleg­főösszeg 15-20 százalékos emelése és a korábbinál 10-15 milliárd forinttal több, összessé­gében 30 milliárdos hitelfolyó­sítás szerepel. A szükségszerű részvénycserét követően (mely­nek során a Mezőbank részvé­nyeit 18, az Agrobankét egy szá­zalékon cserélik) várhatóan né­hány év múlva már elfogadható osztalékot is tudnak fizetni a tu­lajdonosoknak. Szerdahelyi Péter, az rt. elnö­ke többek között felvetette: a Mezőbank tervezett privatizá­cióját - megfelelő tőkekoncent­ráció esetén - magyar érdekelt­ségi körben tartva is el tudja képzelni. Ehhez kérte a jelenlé­vők ötleteit, javaslatait. A tegnapi regionális fórum résztvevői egyébként több prob­lémát is érintettek a bank tevé­kenységének korszerűsítése, az ügyfelek jobb kiszolgálása ér­dekében. Kifogásolták például a hárommillió forintos minimu­mot a hitelfelvételnél, a túlzott­nak tűnő adminisztrációt és fe­­dezetmegjelölést, a nehézkes ügyintézést, a lassú pénzmoz­gást. Ezzel együtt továbbra is számítanak a Mezőbankra, mint az agrárágazat legfontosabb pénzintézetére. B. P. Stabil az IBUSZ helyzete Új turisztikai célpontok szerepelnek az idei kínálatok között Az elmúlt évben sikerült sta­bilizálni az IBUSZ Rt. gazdál­kodását, miközben gyakorlati­lag újra kellett építeni hálózatu­kat. A veszteség helyett ma már ismét nyereséget termel a cég - jelentette be Kovács Gáspár ve­zérigazgató tegnap a vállalat­­csoport szezonnyitó sajtótájé­koztatóján. Mint később kiderült, a kép­ződő nyereség azonban ma még inkább csak elvi jelentőségű. A vezérigazgató pontos számok­kal nem szolgált az újságírók­nak, pedig hetes periódusokban működő controllingrendszer fi­gyeli a cég anyagi helyzetét. A sajtótájékoztató apropóját az IBUSZ Tours Kft. külföldi utakat tartalmazó katalógusá­nak megjelenése adta. Mint Oláhné Sellye Éva kereskedel­mi igazgató elmondta: 12 ország 105 üdülőhelyére állítottak ösz­­sze különböző minőségű és árú utazási csomagokat. Továbbra is a legerősebb az olaszországi kínálatuk, új területként vezetik be a régen nagyon látogatott bolgár tengerpartot, és a turisták előtt nálunk még eddig ismeret­len görög szigetet, Szamoszt. Az úticsomagokat értékesítő IBUSZ Utazási Irodák Kft. má­ra rendezte sorait, pótolta az IBUSZ Bank Rt. távozása miatt elvesztett egységeket, mondta dr. Toldi Annamária ügyvezető igazgató. December óta ismét korszerű számítógépes hálózat kapcsolja össze 32 fővárosi és a vidéki irodájukat, a többi egy­ségre az idén terjesztik ki a rend­szert. Az idegenforgalmi cégek közül elsőként az Internet szá­mítógépes rendszeren is megje­lentették szűkített kínálatukat. Az irodák árualapja alapvetően az IBUSZ Tours ajánlataira épül, de más cégek úticsomag­jaival is bővítik a választékot. A vállalatcsoport beutazta­tással foglalkozó harmadik tag­ja, az IBUSZ Travel Kft. ugyan­csak jó évre számít, derült ki Bé­­kássy Tamás igazgató szavai­ból. Vendégkörük gyakorlatilag megegyezik a korábbival, igazi változást csak az egyéni foglalá­sok részarányának folyamatos növekedése jelent í­ gy-­á. NAPLÓ 3 Nem tárgyalt a Vakond Kft. Szópárbaj nélkül zajlott le Herenden kedden este a kép­viselő-testületi ülés, ahol el­döntötték: a Bakonykarszt Rt. lesz egy évig a helyi vízmű bér­üzemeltetője. Mivel az indula­tok nem csaptak az egekig, ez­úttal senki nem kezdeményez­te a testület feloszlatását. A vegyes ügyek között tár­gyalták a majolikagyárral kö­tendő szerződést, amely szerint a gyárhoz tartozó területet, a 34 ezer négyzetmétert 200 forint/ négyzetméteres áron megveszik az önkormányzattól, ugyanak­kor tíz évig a lakótelepen lakók ingyen kapnak vizet. Ennek fe­jében az önkormányzatnak még az idén fel kellene újítania az utat ezen a vidéken. A testület erre a kérdésre még visszatér. A kábeltévé jövőjéről sem tudtak dönteni, ugyanis vitatott, hogy az önkormányzat vagy egy külső cég üzemeltesse, fejlessze tovább a rendszert. Alighanem az egyik legnagyobb gondja lesz ez a nagyközségnek a jövőben. (Idén Herenden 250 forintot kell fizetni a tévécsatornákért.) Hárman pályáztak a gond­nokság vezetői állásra. A testület egy évre Vörös Tibort bízta meg a teendők ellátásával. Az ülés végén amolyan beki­­áltásos alapon hangzott el: a he­­rendiek vajon kinek fizetnek vízdíjat januárban? A kérdésre nem tudott válaszolni a polgár­­mester sem.­­ Szerdán délelőtt elmaradt egy megbeszélés a nemesvámo­si polgármesteri hivatalban, amelyet a Bakonykarszt Rt. kez­­deményzett. Mint azt tegnap délután megtudtuk Fodor István nemesvámosi polgármestertől, a Bakonykarszt szeretett volna egyezségre jutni a Vakond Mélyépítő és Szolgáltató Kft.­­vel, ugyanis csaknem 700 ezer forinttal tartozik nekik a kft. Ez abból adódik, hogy a tavaly óta tartó próbaüzemelésnek az előbb említett összegét nem fi­zették ki. A tárgyaláson nem je­lent meg, sőt előzetesen az érin­tetteket nem értesítette távolma­radásáról a Vakond Mélyépítő Kft. ügyvezető igazgatója, Bu­gyik László. A kft. tavaly december végé­re vállalta, hogy átadja a szenny­vízcsatorna-rendszert a telepü­lésen. Az utolsó bekötések vár­hatóan idén tavasszal történnek meg. Mindenesetre az önkor­mányzat tegnap garanciát vál­lalt arra, hogy február 1-jétől fi­zetik a szennyvízdíjat a Bakony­karszt Rt.-nek. - műtételki - Még egy szűk esztendő A sümegi képviselő-testület javaslata a kiadások lefaragására Előzetes számítások szerint 35 millió forint költségvetési hi­ánnyal számolhat a sümegi ön­­kormányzat 1996-ban, ameny­­nyiben nem sikerül a város ki­adásait lefaragni. A kórház már eddig felhalmozott tartozása, a gázberuházás, valamint a szo­ciális kiadások sodorják nehéz helyzetbe a várost. Hitelt többet nem vehetnek fel, az éves törlesztés így is ki­lencmillió forintra rúg, s ehhez hozzá kell adni még az ötmillió forint kamatot. Sümegen a helyi adó kivetésétől sem remélhet­nek nagyobb összeget, ezért az idén nem is emeltek adót. Nincs kit megadóztatni, nincs erős gazdasági szervezet, amely el­bírná a terhet. Így is már négy­millió forint iparűzési és kom­munális adóval tartoznak az ön­­kormányzatnak helyi kisvál­lalkozók, akik ellen nehéz eljár­ni, mert veszteséggel küszköd­nek. Egyetlen megoldásnak a kiadások lefaragása és az érté­kesíthető városi vagyon pénzzé tétele tűnik pillanatnyilag. Há­rom értékes ingatlant említenek. Keddi ülésén ismét pontról pontra átnézte a képviselő-tes­tület a város idei költségvetés­tervezetét, s megállapította hogy csak kis tételekben lehetne korrigálni. A gazdasági bizott­ság mindenesetre összeállított egy 16 pontos javaslatot. Ebben említik többek között a várpar­koló bérleti díjának esetleges emelését, a ki nem adott terüle­tek meghirdetését, továbbá ja­vasolják a Közszolgáltató Vál­lalat kezelésében lévő, valamint más, a városnak pénzt hozó in­gatlanok bérleti szerződéseinek az átnézését. Kérni fogják a vi­dékről bejáró gyerekek tanítta­tásához a helyi önkormányzatok hozzájárulását, nemkülönben a helyiadó-hátralékok behajtását. A városi költségvetést végső formájában majd február 20-a után hozza meg a sümegi képvi­selő-testület, amikor nyilvánva­lóvá válik, mekkora állami tá­mogatásra számíthat a város. Bartuc 20/391-210 Üzletberendezés, irodabútor, 1 épületbelsők profil szerint,­­ tervezéstől a kivitelezésig .

Next