Napló, 2002. december (Veszprém, 58. évfolyam, 280-303. szám)
2002-12-01 / 48. szám, Vasárnap Reggel
2002. DECEMBER 1. Fenyőfák -ünnepre várva Folytatás az 1. oldalról Nem kell hiánytól tartani, de tény, hogy az ország nyugati vidékein található telepített fenyvesek „kifogytak”, az ottani erdőgazdaságok az idén a szokásosnál szerényebb kapacitással rendelkeznek. Ennek egyik oka az az évek óta tapasztalt szárazság, mely hátráltatta a facsemeték fejlődését. A vezérigazgató-helyettes beszámolt arról, hogy a Veszprém megyei fenyőpiacon előkelő helyen szereplő Verga Rt. 50 hektáron foglalkozik fenyőneveléssel. Erdeikben a kedveltebb fajták mindegyike, a luc-, a fekete-, az ezüst-, a duglász- és a jegenyefenyő is megtalálható. Évente 4000- 5000 folyóméter fenyőt szánnak eladásra, a fák mintegy felét közvetlenül a lakosságnak, egy részét nagykereskedőknek értékesítik, 1000-2000 darab feketefenyőt pedig Csehországba és Szlovákiába exportálnak. A magyar vásárlók körében várhatóan az idén is a lucfenyő lesz a legkeresettebb fajta, de egyre nagyobb az igény a duglász- és a jegenyefenyők iránt, melyeket tehetősebb magánemberek, illetve vállalatok keresnek. Az emberek átlagosan 1,5-2 méter magas fákat állítanak lakásukba, az értékesebb fenyőkből azonban szinte csak a nagy, 2-3,5 méter közöttiek fogynak. A hazai környezetvédők évek óta tiltakoznak a fenyők tömeges kivágása ellen, néhányuk akciót hirdet a szerintük értelmetlen pusztítás mérséklésére. A veszprémi székhelyű Csalán Környezet- és Természetvédő Egyesület december 22-én cserepes fenyőket árul majd a megyeszékhely Óváros terén. Egy fa 3000 forintba kerül, melyből a vásárló 2000 forintot visszakap, ha január másodikán visszaviszi a szervezethez, amely az új évben elülteti azokat. Szalay Tímea, az egyesület alelnöke közölte: szeretnék, ha minél többen élnének kedvezményes akciójukkal, így kevesebb fenyőfa kerülne a szemétre és több gazdagítaná a környezetet. Mészáros Gyula azonban azon az állásponton van, hogy a karácsonyra szánt fenyőfák nevelése tulajdonképpen a búzáéhoz vagy a kukoricáéhoz hasonló termőföldi növénytermesztésnek minősül. Fenyőt szinte kizárólag erre a célra ültetnek, mert a cél nem a tűlevelű, hanem a magyarországi éghajlatot kedvelő lombos erdők területének növelése. Angyal Hagyományok születtek Folytatás az 1. oldalról. Bált egyébként háromszor rendeznek egy évben a Jeruzsálemhegyen. Először 1991- ben táncolták ki a májusfát, s teszik azóta is minden évben, mint a Katalinok köszöntését. Általában ősszel készülnek műsorra a kör asszonytagjainak példája nyomán. Ők vállalták először, hogy az elnöki köszöntőt követően jókedvre derítik a vendégeket. Az utóbbi néhány évben viszont idősebb és fiatalabb vállalkozó kedvű köri tagok tanultak már be különböző táncokat, sőt tánctanfolyamra is jártak, ahol Nagy Marianna, a Szilágyi Táncegyüttes vezetője segítségével sajátították el a lépéskombinációkat... - A jeruzsálemhegyiek között természetes, hogy a bálon a férfiak, illetve a fiatalok szolgálják fel a vacsorát. A szombati bál tombolásának főnyereményét, a jubileumi tortát Lang László cukrászmester készítette, aki színészekkel, sportolókkal, más szakmák kiváló művelőivel együtt szívesen látott vendég volt az egyesület más programjain. Kihalnak a struccok a Káli-medencében? Az egykor oly csendes Káli-medence mára a struccoknak is túl zajossá vált, olyannyira, hogy tojást tojni sem hajlandók a Kornyi-tó melletti farmon. A mázsás testű futómadarak gazdája, Frank László tíz évvel ezelőtt hazánkban másodikként vágott bele a tenyésztésbe, hiszen az egzotikus állat bőre, húsa, de még a körme is keresett cikké vált Eleinte még turisztikai látványosságként is hoztak bevételt a konyhára a kíváncsi madarak, mára azonban senkit sem érdekel, mi van velük. A farmon egyelőre éppen arra jár valaki, az egy kakas és három tojó egyre gyakoribb autószalad a kerítéshez, ha zajra azonban fel sem kapják a fejüket. Látszólag megszokták a forgalmat, két éve azonban nem hajlandók tojni, mivel nem érzik biztonságban magukat. A strucctojás pedig karikatúrákkal díszítve igencsak kapós cikk, és a csibék iránt is van kereslet. A vadhús ízéhez hasonlítható strucccsemege szintén jól értékesíthető és ma már minden nagyobb hipermarketben kapható. Otthon aztán vadasan vagy párolva érdemes elkészíteni, ahogy a hazai éttermek és a külföldi vendéglátók is kínálják. Határainkon túlra leginkább Horvátországba, Romániába, de nyugatra, Németországba is eljut a Magyarországon tenyésztett strucc combhúsa. Bőréből értékes táskák, cipők, ruhaneműk készülnek, az ékszerészek pedig még a körmöt is elviszik a közel négyszáz tenyésztőtől. Mert a strucctartás ma már nem kuriózum, és különösebb szaktudást sem igényel. A madarak beérik egy kis lucernával, táppal, és a téli mínuszokat is jól bírják. Gondozójukat pedig csak akkor bosszantják, ha az elhanyagolja őket. Nem tanácsos viszont felékszerezve álmélni őket, hiszen kíváncsiságukat nem tudván legyőzni, mindent megkóstolnak, sőt, lenyelnek, ami fényes és csillog. T. B. Zs. A farmon egy kakas és három tojó szalad a kerítéshez A somlói borok nagymestere GENERÁCIÓKON ÁT APÁRÓL FIÚRA SZÁLL A SZŐLŐTERMESZTÉS ISMERETE, SZERETETE Az ország egyik legismertebb bortermelője Fehérvári Károly, borai sorra nyerik a versenyeket. Abba a maroknyi csoportba tartozik, melynek tagjai mindent megtesznek azért, hogy hazánk legkisebb borvidéke visszanyerje régi tekintélyét, hírnevét. A Somlón már a rómaiak idején is természetettek szőlőt A borvidék az ország huszonkét borvidéke közül kiemelkedik, a világon sokfelé ismerik, főleg arról, hogy a királyi családoknál a fiatal párral ezt itatták, fiúutód reményében. A statisztikák is bizonyítják, hogy a szépséges hegy körül valamivel több fiú születik, mint amennyi lány. Fehérvári Károly Somlóvásárhelyen született, ősei évszázadok óta művelnek szőlőt a Somlón. A családnak a szocializmusban is több mint egy hektár szőlője volt, holott akkor csak nyolcszáz négyzetméter birtoklását engedélyezték, de családtagonként. Ma már tekintélyes területen gazdálkodik a család, folyamatosan telepítenek is. A borvidéki hegyközségi szervezetet elnökként irányította Fehérvári Károly két ciklusban, s nagy harcok árán sikerült elérnie, hogy a juhfark hivatalosan termeszthető, elismert fajta legyen. A harc 1998- ban hozott eredményt. Legutóbb már nem indult a hegyközségi választáson, a fiatalabbakat kéri a további munkára. - Ez a borvidék olyan kicsi - állítja -, hogy biztosan megtalálják a vevőt, aki értékén meg tudja fizetni. Ezt látja a borszaküzletében is, ahol más neves borászatoktól is őriz néhány palackot. Úgy látja, hogy kialakult az a réteg, amelyik nagyon igényes a borra vagy borgyűjteményt alakított ki otthonában. A borbarátok 1992-ben alakították meg a Somlói Borrendet, melynek azóta nagymestere Fehérvári Károly. A rendnek sok politikus, művész, tudós a tagja, s több külföldi személyiség is kérte a felvételét. Ki hinné, hogy a nagymester nemcsak szőlővel és borral foglalkozik? Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett középiskolai történelemtanári és népművelői oklevelet. A munkáját Berhidán kezdte tanítóként, majd volt népművelő Devecserben, tíz évig újságíróként dolgozott, később kollégiumot igazgatott. A felesége gyógyszerész. A fia eredetileg építőmérnök, de most szőlészborász szakmérnöki képzésen vesz részt. A lánya pedig a diplomamunkáját készíti a főiskolán, történelemtanárnak készül. V.I. KORKÉP 3 JEGYZET A stresszes M7-es Végre elkészült, búcsút mondhatunk sokéves megpróbáltatásainknak, nyugodtan száguldozhatunk az M7-esen Budapestre, ha éppen ott van dolgunk. Mielőtt azonban átadnánk magunkat az eufórikus állapotnak, nem árt egy kis történelmi visszatekintés vagy éppen egy kis aktuális helyzetelemzés. Ami a múltat illeti, szerencsére ma már csak „történelem", hogy az urológus az M7-esre küldte veseköves betegeit, mondván, mire megjárja a fővárost, biztosan elveszti a felesleges képződményeit. Anekdota ma már az is, hogy a kevésbé tájékozott úrvezető, miután ráhajt az M7-esre, azonnal kereket cserél, mert a hirtelen zötyögés, kattogás, himbálózás ugyan mit jelenthet, ha nem azt, hogy defektet kapott?! Nos, ezt az időszakot követte a kamionok árnyékában korszak, amikor az elterelt szakaszokon néhány centiméterre az óriási járgányoktól araszolgattunk Budapest felé vagy onnan haza. Hogy hányszor kellett az autós pihenőben pólót váltani az úrvezetőnek, azt nem jegyezte fel senki, azt sem, hogy a gyakran utazók körében menynyivel több vérnyomáscsökkentő vagy éppen nyugtató fogyott. De mindez már a múlté, a stressz többé nem kísérőnk az M7-esen. Nos, az előző mondat azonban sajnos nem állítás, csak óhaj, mert nem felhőtlen az öröm. A Fejér megyei települések már aggódnak, hogy aki nem akar majd matricát venni, a régi utakat terheli. Jó lenne, ha Székesfehérvár- Budapest között ingyenes lenne az úthasználat - vetették fel. Lelki szemeim előtt már meg is jelenik a térkép és a megoldás: Veszprémből Várpalotán át elmegyek Fehérvárra, ott pedig rákanyarodom az ingyenes M7-esre. Na de mit szólnak majd mindehhez a várpalotaiak? Folytathatnám a sort több Balaton-parti település félelmével és mindannyiunk aggodalmával: tényleg 20 százalékkal magasabb lesz a matrica ára, mind tervezték? Micsoda nyavalygás - mondhatnák a 8-as főút környéki települések lakói, akik az autópályától várják a gazdasági fellendülést. Bárcsak már nekik lennének ilyen gondjaik! Csekély vigasz, de lehet, hogy ők szerencsésebbek lesznek, mert mire autópályává alakul a 8-as főút, újból „feltalálják” az érdekegyeztetést. Hajszállal a hajléktalanokért Folytatás az 1. oldalról. Az ötlet Varga Évától, a Veszprémi Szociális Gondozási Központ munkatársától származik, aki szerint könnyebb az embereket megnyerni egy-egy cél érdekében, hogyha olyanok mutatnak ebben példát, akiket ismer a közvélemény. Ezért keresték meg a fent említett öt személyt, akik azonnal igent mondtak a kezdeményezésre. A Hajszál Alapítvány bírósági bejegyzés folyamatban van, és a szervezet nyolcvanezer forintos alaptőkével rövidesen megkezdheti a működését. Az alapítvány a számlájukra befolyt összegből elsősorban a hajléktalanok képzési, rehabilitációs programját szeretné támogatni. Vándorfi László, az egyik alapító tag lapunknak elmondta: sok olyan hajléktalan van, aki önhibáján kívül került nehéz helyzetbe. Ő is ismer néhány ilyen embert. Azért állt a kezdeményezés mögé, mert a társadalomnak szüksége van arra, hogy felébredjen mindenkiben a szolidaritás és a szociális érzékenység. A Pannon Várszínház vezetője elképzelhetőnek tartja, hogy egyes esetekben jótékony céllal vállalt fellépéseikkel is fel tudják hívni a figyelmet a hajléktalanok, nehéz sorsú emberek problémáira. A sportolók szolidaritására jellemző, hogy Kiss Balázs olimpiai bajnok kalapácsvető azonnal igent mondott arra, hogy részt vegyen az alapítvány munkájában, sőt a szociális gondozási központ munkatársa ígéretet kapott a Fotex KCV vezetőitől, hogy a kézilabdázók sem zárkóznak el attól, hogy segítsenek a rászorulókon. Csak az nem fut, aki nem akar ÉLETMÓDNAP VESZPRÉMBEN A mozgás fontosságára való figyelemfelhívás szándékával életmódnapot szervezett az Egészséges Életért Sport Egyesület szombaton, a veszprémi Vetési Albert Gimnáziumban. A megye egészségüggyel és sporttal foglalkozó szakemberei előadásukban egyaránt arra hívták fel a figyelmet, hogy a sporttal a vidékünkön különösen gyakori mozgásszervi megbetegedések is megelőzhetők. Jótékony hatásait egyetlen gyógyszer sem képes pótolni, mindemellett aki rendszeresen sportol, az jó étvággyal ehet, nyugodtan alszik, fáradhatatlan és kitartó, határozottabban dönt, bírja a stresszt, egészséges a szíve és a tekintete is. Nem mindegy viszont, hogy milyen intenzitással, mit és mennyit edzünk. Ahhoz, hogy sportoláskor a szervezetet megfelelő inger érje, szükséges, hogy felnőtteknél a pulzusszám percenként elérje a 180 mínusz életkor értéket. Ez legkönnyebben az állóképességi sportokkal valósítható meg. Különösen ajánlott a futás, hiszen természetes és harmonikus mozgásforma, tanulás nélkül is mindenki meg tudja csinálni, hiszen sosem tévesztjük el a bal és a jobb láb egymásutániságát. Sportpályája a természet, a világ legnagyobb stadionja. - Csak az nem fut, aki nem akar - mondja Tóthné Stupián Anikó szervező, az egyesület elnöke. - Azért is különösen ajánlott, mert rendszeres futással elkerülhető a hazánkban egyik leggyakrabban előforduló megbetegedés, a csontritkulás. Én magam rendszeresen futok, télen is. Mínusz tíz fokig a hideg nem okoz problémát. Az életmódnapon futball- és táncbemutatókat követően az érdeklődők számára véradást, valamint vércukorszint- és vérnyomásmérést szerveztek. Szauder Rita Az életmódnapon futball- és táncbemutatókat is tartottak HITELEK! •6/20/490-1790 Villámhitelek! Lakásvásárlási/építési hitel: 1 hónap alatt! Szabad felhasználású hitel: 5 munkanap alatt! Mi tudjuk, hogy az ön ideje drága, ezért levesszük válláról az ügyintézéssel járó terheket!Juhász Zsuzsa 70/2111 -661, tel ./fax: 88/425-840