Napló, 2002. december (Veszprém, 58. évfolyam, 280-303. szám)

2002-12-01 / 48. szám, Vasárnap Reggel

2002. DECEMBER 1. Fenyőfák -ünnepre várva Folytatás az 1. oldalról Nem kell hiánytól tartani, de tény, hogy az ország nyugati vidé­kein található telepített fenyvesek „kifogytak”, az ottani erdőgazda­ságok az idén a szokásosnál szeré­nyebb kapacitással rendelkeznek. Ennek egyik oka az az évek óta ta­pasztalt szárazság, mely hátráltatta a facsemeték fejlődését. A vezér­igazgató-helyettes beszámolt arról, hogy a Veszprém megyei fenyőpia­con előkelő helyen szereplő Verga Rt. 50 hektáron foglalkozik fenyő­neveléssel. Erdeikben a kedveltebb fajták mindegyike, a luc-, a fekete-, az ezüst-, a duglász- és a jegenyefe­­nyő is megtalálható. Évente 4000- 5000 folyóméter fenyőt szánnak el­adásra, a fák mintegy felét közvet­lenül a lakosságnak, egy részét nagykereskedőknek értékesítik, 1000-2000 darab feketefenyőt pe­dig Csehországba és Szlovákiába exportálnak. A magyar vásárlók körében vár­hatóan az idén is a lucfenyő lesz a legkeresettebb fajta, de egyre na­gyobb az igény a duglász- és a jege­nyefenyők iránt, melyeket tehető­sebb magánemberek, illetve válla­latok keresnek. Az emberek átlago­san 1,5-2 méter magas fákat állíta­nak lakásukba, az értékesebb fe­nyőkből azonban szinte csak a nagy, 2-3,5 méter közöttiek fogy­nak. A hazai környezetvédők évek óta tiltakoznak a fenyők tömeges kivágása ellen, néhányuk akciót hirdet a szerintük értelmetlen pusztítás mérséklésére. A veszpré­mi székhelyű Csalán Környezet- és Természetvédő Egyesület decem­ber 22-én cserepes fenyőket árul majd a megyeszékhely Óváros te­rén. Egy fa 3000 forintba kerül, melyből a vásárló 2000 forintot visszakap, ha január másodikán visszaviszi a szervezethez, amely az új évben elülteti azokat. Szalay Tímea, az egyesület alelnöke kö­zölte: szeretnék, ha minél többen élnének kedvezményes akciójuk­kal, így kevesebb fenyőfa kerülne a szemétre és több gazdagítaná a környezetet. Mészáros Gyula azonban azon az állásponton van, hogy a kará­csonyra szánt fenyőfák nevelése tulajdonképpen a búzáéhoz vagy a kukoricáéhoz hasonló termőföldi növénytermesztésnek minősül. Fenyőt szinte kizárólag erre a célra ültetnek, mert a cél nem a tűlevelű, hanem a magyarországi éghajlatot kedvelő lombos erdők területének növelése. Angyal Hagyományok születtek Folytatás az 1. oldalról. Bált egyébként háromszor rendeznek egy évben a Jeru­­zsálemhegyen. Először 1991- ben táncolták ki a májusfát, s te­szik azóta is minden évben, mint a Katalinok köszöntését. Általában ősszel készülnek mű­sorra a kör asszonytagjainak pél­dája nyomán. Ők vállalták elő­ször, hogy az elnöki köszöntőt követően jó­­kedvre derítik a vendégeket. Az utóbbi néhány évben viszont idősebb és fiata­labb vállalkozó kedvű köri tagok tanultak már be különböző tán­cokat, sőt tánctanfolyamra is jár­tak, ahol Nagy Marianna, a Szil­ágyi Táncegyüttes vezetője se­gítségével sajátították el a lépés­kombinációkat... - A jeruzsálemhegyiek között természetes, hogy a bálon a férfi­ak, illetve a fiatalok szolgálják fel a vacsorát. A szombati bál tom­bolásának főnyereményét, a jubi­leumi tortát Lang László cuk­rászmester készítette, aki színé­szekkel, sportolókkal, más szak­mák kiváló művelőivel együtt szívesen látott vendég volt az egyesület más programjain. Kihalnak a struccok a Káli-medencében? Az egykor oly csendes Káli-medence mára a struccoknak is túl zajossá vált, olyannyira, hogy tojást tojni sem hajlandók a Kornyi-tó melletti farmon. A mázsás testű futómadarak gazdá­ja, Frank László tíz évvel ezelőtt hazánkban másodikként vágott bele a tenyésztésbe, hiszen az egzotikus állat bőre, húsa, de még a körme is keresett cikké vált Eleinte még tu­risztikai látványosságként is hoztak bevételt a konyhára a kíváncsi madarak, mára azonban senkit sem érdekel, mi van velük. A farmon egyelőre éppen arra jár valaki, az egy kakas és három tojó egyre gyakoribb autó­szalad a kerítéshez, ha zajra azonban fel sem kapják a fejüket. Látszó­lag megszokták a forgal­mat, két éve azonban nem hajlandók tojni, mivel nem érzik bizton­ságban magukat. A strucctojás pedig kari­katúrákkal díszítve igencsak kapós cikk, és a csibék iránt is van ke­reslet. A vadhús ízéhez hasonlítható strucc­­csemege szintén jól ér­tékesíthető és ma már minden nagyobb hiper­marketben kapható. Otthon aztán vadasan vagy párolva érdemes elkészíteni, ahogy a ha­zai éttermek és a külföl­di vendéglátók is kínál­ják. Határainkon túlra leg­inkább Horvátországba, Romániába, de nyugatra, Németországba is eljut a Magyarországon te­nyésztett strucc comb­húsa. Bőréből értékes táskák, cipők, ruhane­műk készülnek, az ék­szerészek pedig még a körmöt is elviszik a kö­zel négyszáz tenyésztő­től. Mert a strucctartás ma már nem kuriózum, és különösebb szaktu­dást sem igényel. A madarak beérik egy kis lucernával, táppal, és a téli mínuszokat is jól bír­ják. Gondozójukat pedig csak akkor bosszantják, ha az elhanyagolja őket. Nem tanácsos viszont fel­­ékszerezve álmélni őket, hiszen kíváncsiságukat nem tudván legyőzni, mindent megkóstolnak, sőt, lenyelnek, ami fényes és csillog. T. B. Zs. A farmon egy kakas és három tojó szalad a kerítéshez A somlói borok nagymestere GENERÁCIÓKON ÁT APÁRÓL FIÚRA SZÁLL A SZŐLŐTERMESZTÉS ISMERETE, SZERETETE Az ország egyik legismertebb bortermelője Fehérvári Károly, borai sorra nyerik a versenyeket. Abba a maroknyi csoportba tartozik, mely­nek tagjai mindent megtesznek azért, hogy hazánk legkisebb borvi­déke visszanyerje régi tekintélyét, hírnevét. A Somlón már a rómaiak idején is természetettek szőlőt A borvidék az ország huszonkét borvi­déke közül kiemelkedik, a világon sokfelé ismerik, főleg arról, hogy a királyi családoknál a fiatal párral ezt itatták, fiúutód reményében. A statisztikák is bizonyítják, hogy a szépséges hegy körül valamivel több fiú születik, mint amennyi lány. Fehérvári Károly Somlóvásárhe­­lyen született, ősei évszázadok óta művelnek szőlőt a Somlón. A csa­ládnak a szocializmusban is több mint egy hektár szőlője volt, holott akkor csak nyolcszáz négyzetméter birtoklását engedélyezték, de csa­ládtagonként. Ma már tekintélyes területen gazdálkodik a család, fo­lyamatosan telepítenek is. A borvidéki hegyközségi szerve­zetet elnökként irányította Fehérvá­ri Károly két ciklusban, s nagy har­cok árán sikerült elérnie, hogy a juhfark hivatalosan termeszthető, elismert fajta legyen. A harc 1998- ban hozott eredményt. Legutóbb már nem indult a hegyközségi vá­lasztáson, a fiatalabbakat kéri a to­vábbi munkára. - Ez a borvidék olyan kicsi - ál­lítja -, hogy biztosan megtalálják a vevőt, aki értékén meg tudja fizetni. Ezt látja a borszaküzletében is, ahol más neves borászatoktól is őriz né­hány palackot. Úgy látja, hogy ki­alakult az a réteg, amelyik nagyon igényes a borra vagy borgyűjte­ményt alakított ki otthonában. A borbarátok 1992-ben alakítot­ták meg a Somlói Borrendet, mely­nek azóta nagymestere Fehérvári Károly. A rendnek sok politikus, művész, tudós a tagja, s több kül­földi személyiség is kérte a felvé­telét. Ki hinné, hogy a nagymester nemcsak szőlővel és borral fog­lalkozik? Az Eötvös Loránd Tu­dományegyetemen szerzett kö­zépiskolai történelemtanári és népművelői oklevelet. A mun­káját Berhidán kezdte tanító­ként, majd volt népművelő Devecserben, tíz évig újságíró­ként dolgozott, később kollégi­umot igazgatott. A felesége gyógyszerész. A fia eredetileg építőmérnök, de most szőlész­borász szakmérnöki képzésen vesz részt. A lánya pedig a dip­lomamunkáját készíti a főisko­lán, történelemtanárnak készül. V.I. KORKÉP 3 JEGYZET A stresszes M7-es Végre elkészült, búcsút mondhatunk sokéves megpróbáltatásainknak, nyugod­tan száguldozhatunk az M7-esen Buda­pestre, ha éppen ott van dolgunk. Mielőtt azonban átadnánk magunkat az eufórikus állapotnak, nem árt egy kis történel­mi visszatekintés vagy éppen egy kis aktuális helyzet­­elemzés. Ami a múltat illeti, szerencsére ma már csak „történelem", hogy az urológus az M7-esre küldte veseköves betegeit, mond­ván, mire megjárja a fővárost, biztosan elveszti a felesleges képződményeit. Anekdota ma már az is, hogy a kevésbé tájékozott úrvezető, miután ráhajt az M7-esre, azonnal kereket cserél, mert a hirtelen zötyögés, kattogás, himbálózás ugyan mit jelenthet, ha nem azt, hogy defektet kapott?! Nos, ezt az időszakot követte a kamionok árnyékában korszak, amikor az elterelt szakaszokon néhány cen­timéterre az óriási járgányoktól araszolgattunk Budapest felé vagy onnan haza. Hogy hányszor kellett az autós pihenőben pólót váltani az úrvezetőnek, azt nem jegyezte fel senki, azt sem, hogy a gyakran utazók körében meny­nyivel több vérnyomáscsökkentő vagy éppen nyugtató fogyott. De mindez már a múlté, a stressz többé nem kísérőnk az M7-esen. Nos, az előző mondat azonban sajnos nem állítás, csak óhaj, mert nem felhőtlen az öröm. A Fejér megyei települések már aggódnak, hogy aki nem akar majd matricát venni, a régi utakat terheli. Jó lenne, ha Székesfehérvár- Budapest között ingyenes lenne az úthasználat - vetették fel. Lelki szemeim előtt már meg is jelenik a térkép és a megoldás: Veszprémből Várpalotán át elmegyek Fehérvárra, ott pedig rákanyarodom az ingyenes M7-esre. Na de mit szól­nak majd mindehhez a várpalotaiak? Folytathatnám a sort több Balaton-parti település félelmével és mindannyiunk aggodalmával: tényleg 20 százalékkal magasabb lesz a matrica ára, mind tervezték? Micsoda nyavalygás - mondhatnák a 8-as főút környé­ki települések lakói, akik az autópályától várják a gaz­dasági fellendülést. Bárcsak már nekik lennének ilyen gondjaik! Csekély vigasz, de lehet, hogy ők szerencsésebbek lesznek, mert mire autópályává alakul a 8-as főút, újból „feltalálják” az érdekegyeztetést. Hajszállal a hajléktalanokért Folytatás az 1. oldalról. Az ötlet Varga Évától, a Veszprémi Szociális Gondozási Központ munkatársától szárma­zik, aki szerint könnyebb az embereket megnyerni egy-egy cél érdekében, hogyha olyanok mutatnak ebben példát, akiket ismer a közvélemény. Ezért ke­resték meg a fent említett öt sze­mélyt, akik azonnal igent mond­tak a kezdeményezésre. A Haj­szál Alapítvány bírósági bejegy­zés folyamatban van, és a szer­vezet nyolcvanezer forintos alaptőkével rövidesen megkezd­heti a működését. Az alapítvány a számlájukra befolyt összegből elsősorban a hajléktalanok kép­zési, rehabilitációs programját szeretné támogatni. Vándorfi László, az egyik alapító tag lapunknak elmondta: sok olyan hajléktalan van, aki önhibáján kívül került nehéz helyzetbe. Ő is ismer néhány ilyen embert. Azért állt a kezde­ményezés mögé, mert a társada­lomnak szüksége van arra, hogy felébredjen mindenkiben a szo­lidaritás és a szociális érzékeny­ség. A Pannon Várszínház veze­tője elképzelhetőnek tartja, hogy egyes esetekben jótékony céllal vállalt fellépéseikkel is fel tudják hívni a figyelmet a haj­léktalanok, nehéz sorsú embe­rek problémáira. A sportolók szolidaritására jellemző, hogy Kiss Balázs olimpiai bajnok kalapácsvető azonnal igent mondott arra, hogy részt vegyen az alapít­vány munkájában, sőt a szoci­ális gondozási központ mun­katársa ígéretet kapott a Fotex KCV vezetőitől, hogy a kézi­labdázók sem zárkóznak el at­tól, hogy segítsenek a rászoru­lókon. Csak az nem fut, aki nem akar ÉLETMÓDNAP VESZPRÉMBEN A mozgás fontosságára va­ló figyelemfelhívás szándéká­val életmódnapot szervezett az Egészséges Életért Sport Egyesület szombaton, a veszprémi Vetési Albert Gim­náziumban. A megye egész­ségüggyel és sporttal foglal­kozó szakemberei előadásuk­ban egyaránt arra hívták fel a figyelmet, hogy a sporttal a vidékünkön különösen gya­kori mozgásszervi megbete­gedések is megelőzhetők. Jó­tékony hatásait egyetlen gyógyszer sem képes pótolni, mindemellett aki rendszere­sen sportol, az jó étvággyal ehet, nyugodtan alszik, fárad­hatatlan és kitartó, határozot­tabban dönt, bírja a stresszt, egészséges a szíve és a tekin­tete is. Nem mindegy viszont, hogy milyen intenzitással, mit és mennyit edzünk. Ah­hoz, hogy sportoláskor a szer­vezetet megfelelő inger érje, szükséges, hogy felnőtteknél a pulzusszám percenként el­érje a 180 mínusz életkor ér­téket. Ez legkönnyebben az állóképességi sportokkal va­lósítható meg. Különösen ajánlott a futás, hiszen termé­szetes és harmonikus moz­gásforma, tanulás nélkül is mindenki meg tudja csinálni, hiszen sosem tévesztjük el a bal és a jobb láb egymásutáni­ságát. Sportpályája a termé­szet, a világ legnagyobb stadi­onja. - Csak az nem fut, aki nem akar - mondja Tóthné Stupián Anikó szervező, az egyesület elnöke. - Azért is különösen ajánlott, mert rendszeres futással elkerülhe­tő a hazánkban egyik leg­gyakrabban előforduló meg­betegedés, a csontritkulás. Én magam rendszeresen futok, télen is. Mínusz tíz fokig a hi­deg nem okoz problémát. Az életmódnapon futball- és táncbemutatókat követően az érdeklődők számára vér­adást, valamint vércukor­­szint- és vérnyomásmérést szerveztek. Szauder Rita Az életmódnapon futball- és táncbemutatókat is tartottak H­ITELEK! •6/20/490-1790 Villámhitelek! Lakásvásárlási/építési hitel: 1 hónap alatt! Szabad felhasználású hitel: 5 munkanap alatt! Mi tudjuk, hogy az ön ideje drága, ezért levesszük válláról az ügyintézéssel járó terheket!Juhász Zsuzsa 70/2111 -661, tel ./fax: 88/425-840

Next