Napló, 2006. július (62. évfolyam, 152-177. szám)
2006-07-14 / 163. szám
2006. JÚLIUS 14., PÉNTEK Kopjafát állítanak a téren Várpalota (út) Az 1944 decemberében a város külterületén, a Gráblertónál kivégzett több mint száz roma emlékének kíván mementót állítani a helyi cigány kisebbségi önkormányzat a Thurivár mellett. A helyszínről legutóbbi, rendkívüli ülésén tárgyalt a helyhatóság. Mint arról a Napló a közelmúltban riportban is részletesen beszámolt, 1944 telén elsősorban Székesfehérvárról idehurcolt roma férfiakat végeztek ki német és magyar keretlegények a Grábler-tó mellett. A tragédia évtizedekre feledésbe merült, majd ismét napirenden szerepelt a roma kisebbség kezdeményezésére. A palotai cigány önkormányzat most konkrét szándékkal fordult az elöljárósághoz: emlékoszlopot kérnek az áldozatoknak, mindezt a Thuri téren. Ez a terv nem ügy, hanem maga a nemzeti emlékezet - fogalmazott a döntést előkészítő levelében dr. Szita Szabolcs, a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény vezető történésze, kifejtve: „...vállalása nem más, mint a máig ható ostoba gyűlölet, a kirekesztés, a népirtás tagadása". A Komédia Alapítvány nevében dr. Bársony János és Daróczi Ágnes kifejti: „Amikor azt szorgalmazzuk, hogy Várpalota az emléktábla-avatással szolidaritását fejezze ki a cigánysággal a holocaust idején elszenvedett üldöztetése és veszteségei miatt, azt is mondjuk, hogy a cigány mártírokról való megemlékezés nem foglalja el a világ kettéosztottságát: cigányokra és nem cigányokra. Szilárd meggyőződésünk, hogy csak a minden állampolgára iránt felelősséget viselő önkormányzat - s az állam - lehet sikeres és haladó." A tervek szerint a kopjafát augusztus 3-án, a holokauszt világnapján avatják. A munkaösztönző segéllyel elismerik a munkába állás költségeit Budapest (mti) Júliustól megváltozott a közgyógyellátás rendszere, emelkedtek a gyógyszerárak, új, EU-konform vényekre kell gyógyszert írni, változott az a törvény, amely a művi meddővé tételt eddig szabályozta, valamint átalakult a szociális segélyezés, és az intézmények finanszírozása is megváltozott. A szociális törvény tavalyi módosításával július elsejétől a közgyógyellátás új rendszerében havonta legfeljebb 12 ezer forintos keretet használhatnak fel a rászorulók betegségük kezelésére, ami indokolt esetben évi hatezer forinttal bővíthető. A változás értelmében a közgyógyellátásban részesülő betegek gyógyszerköltségéből havonta legfeljebb 12 ezer forintot térít az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), továbbá évi 6000 forintos szabad keretet használhatnak fel akut panaszaikkal összefüggő gyógyszerbeszerzésre a betegek, amennyiben a havi 12 ezer forintos alapkeret már nem elegendő. Az egyéni gyógyszerkeretből a járóbeteg-ellátás keretein belül kiadható, a társadalombiztosítás által támogatott gyógyszerkészítmények szerezhetők be, és e keretet szükség esetén - például, ha új betegség lép fel, vagy más terápiára van szükség - év közben felülvizsgálhatják. Változás továbbá, hogy ezernegyszáz, a társadalombiztosítás által támogatott gyógyszer ára emelkedett, háromszáz ára pedig csökkent. Az áremelkedés átlagosan 2-2,5 százalékos, az 1400 patikaszerből ezernek az árnövekedése nem érte el a 100 forintot. Szintén júliustól új, EU- konform vényekre írhatnak csak fel gyógyszert, gyógyászati segédeszközt és gyógyfürdő-szolgáltatást az orvosok, de a régi típusú receptpapírokra felírt patikaszert még egy hónapig be lehet váltani a gyógyszertárakban. A szociális törvény tavalyi módosításával a rendszeres szociális segély családi alapú támogatássá alakult át július elsején; az új rendszerben a juttatás megállapításánál az eltartott gyermekek számát is figyelembe veszik, emellett megjelenik a munkaösztönző segélyezés is. A változás értelmében a segély nem fix összegű, hanem a jogosultsági jövedelemhatárig, a nyugdíjminimum 90 százalékáig egészíti ki a család meglévő jövedelmét. A jogosultságot és a segély összegét fogyasztási egységre jutó jövedelem alapján határozzák meg. A fogyasztási egységre eső segély alapja a nyugdíjminimum 90 százaléka, 23 220 forint, amit a család nagyságától függő szorzóval szoroznak. A családi alapú segélyezést a rendszeres szociális segélyben részesülők és az egészségkárosodottak vehetik igénybe. Az esélyegyenlőségi minisztérium korábbi tájékoztatása szerint a változás 160 ezer családot érint és 7,5 milliárd forint többletforrást vontak be a fedezetére. Ugyancsak július elsején lépett életbe a munkaösztönző segélyezés: a frissen elhelyezkedett, előzőleg szociális segélyben részesült munkavállalóknak további három hónapig 50 százalékát, majd még három hónapig 25 százalékát folyósítják a járadéknak, elismerve a munkába állással járó költségeket. A munkaösztönző segélyezés alkalmi munkavállalás mellett is járni fog. Júliustól szintén változott a kórházi finanszírozás is. Ennek egyik eleme, hogy érvénybe lépett az a rendelet, miszerint, ha a beteget olyan betegséggel fektetik kórházba, amelyiket meg lehetett volna gyógyítani szakrendelésen, akkor maximum a szakrendelés díját fizetik ki a kórháznak, nem pedig a kórházi kezelés költségét. Júliustól minden beteggel legalább öt percet kell egy orvosnak foglalkoznia, és a jövőben nem fognak a meglévő ágyszámon felüli ellátást finanszírozni a kórházakban, valamint megemelik a krónikus ellátás alapdíjait is. Eszerint 4150 forint helyett 5000 forint lesz az egy napra az OEP által fizetett ápolási díj, és kiemelten finanszírozzák a nagy kockázatot jelentő betegségeken átesettek rehabilitációját, így többek között a szív- és daganatos betegek, a krónikus légzésbetegek kezelésének költségét a jelenlegi 15 ezer forintról 17 ezer forintra emelik. Az Országgyűlés tavalyi döntése értelmében szintén júliustól az egyedülálló meddő nők is részt vehetnek a lombikbébiprogramban abban az esetben, amennyiben a nő életkora vagy egészségi állapota (meddőség) miatt gyermeket természetes úton nagy valószínűséggel nem vállalhat. A rászorultság érvényesül Változások az egészségügyben, illetve a szociális segélyezésben Július 1-jétől ezernégyszáz, a társadalombiztosítás által támogatott gyógyszer ára emelkedett, háromszáz ára pedig csökkent FÓKUSZ NAPLÓ • 5 RÖVIDEN Csarnok épül a föld alatt Sümeg (szj) A vár építésével, felújításával kapcsolatos beruházások most lejárt húszéves programtervéről a napokban számolt be Papp Imre várkapitány a képviselő-testületnek. A tervet végrehajtotta az üzemeltető cég, illetve már a következő húszéves elképzelések felvázolása is megtörtént. Papp Imréék nevéhez fűződik a sümegi idegenforgalom felfuttatása, a vár felújítása, illetve a négycsillagos hotel felépítése. Azonban a jövőre vonatkozó tervek sem kis léptékűek, egyebek között egy olyan 1500 négyzetméteres csarnokot szeretnének a föld alatt kialakítani, ahol télen vagy éppen rossz időben is lehet majd lovagi játékokat vagy más sportversenyeket rendezni. Tíz település fogott össze Halimba (is) A községben dr. Szalai Miklós esperes hagyatékát mutatják majd be annak a tematikus útnak a keretében, ami Kislőd gesztorságával, tíz település együttes munkájával készülhet el. A jövőben gyógynövénytankertet, -szárítót, -feldolgozót és értékesítőhelyet alakítanak ki a településen, valamint látogatóközpont is lesz szálláshellyel. A megvalósításra várhatóan jövőre tudnak pályázni. A részt vevő települések közterület-felújításra fél-fél millió forintot kapnak. Halimbán ebből a gyógyszertár előtti területet térkövezik. Könyvek, kiadványok, filmek a forradalomról Budapest (mti) Könyvekkel, kiadványokkal, filmekkel emlékezik meg az 1956-os Intézet a magyar forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulójáról. Az intézet egy négy plusz egy tételből álló jubileumi könyvsorozatot ad ki. Ennek keretében jelenik meg Szakolczai Attilának az 1956-os magyar forradalomról szóló történeti monográfiája. Békés Csabának a Forradalom a világpolitikában című kötete, dokumentumválogatása. A sorozat része egy összeállítás Tischler János szerkesztésében a magyar '56 tükröződéséről az egykori nemzetközi sajtóban, valamint Molnár Adrienne és Körösi Zsuzsanna szerkesztésében egy könyv, az '56-os forradalom emlékezete címmel. Az öszszeállítás az intézet archívumában található interjúkból válogat. A plusz egy, amit megkaphat a vásárló, az 1956- os forradalom okmánytára CD-román, Tischler János szerkesztésében. Kiadják az idén Erich Lessing világhírű fotóművész riportsorozatát „az '56-os nyárról, őszről és a vereség teléről". Megjelenik egy válogatás Békés Csaba szerkesztésében Magyarország '56-os külpolitikájáról a Gondolat kiadóval közösen, valamint kiadja az intézet Eörsi Lászlónak a Köztársaság téri eseményekről szóló tudományos igényű monográfiáját. Megújul az intézet internetes honlapja (www.rev.hu). Új szolgáltatásokhoz lehet hozzáférni, mint például a forradalom irodalma, bibliográfiája, a forradalom kronológiája. Az intézet fotódokumentációs adatbázisából összeállítják a forradalom galériáját. Terveznek egy internetes sorozatot, azaz több tematikus weblapot is, egyebek között a forradalom és az irodalom, a forradalom a világsajtóban, magyar diákok Ausztriában témakörökben. Dokumentumfilmek elkészítését is tervezik, ezek egyike lesz az 1956 ősze, a hidegháború legforróbb ősze című. Ez korabeli filmek felhasználásával mutatja be, hogy a magyar forradalom hogyan illeszkedett be a hidegháború 1945 utáni európai és világtörténetébe. A forradalom visszhangja a szovjet tömb országaiban címmel szeptemberben közös konferenciát rendeznek az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárával. Valuch Tibor Metszetek című háromrészes tanulmánygyűjteményének első fejezetében Arcok és eszmék címmel portrékat, esszéket lehet olvasni egyebek között Bibó Istvánról, Schöpflin Aladárról, Vámbéry Rusztemről. A második fejezet az '56-os forradalom vidéki történéseiről, szereplőiről szól, a harmadik rész címe Emberek és mindennapok, ami társadalomtörténeti problémákat dolgoz fel. Választ keres egyebek között arra, volt-e szocialista társadalom Magyarországon. A Terveznek egy internetes sorozatot, azaz több tematikus weblapot is Vidék forradalma, 1956 című könyv második kötete nyolc dunántúli megye forradalom és megtorlás alatti történetéről szól. A kötetet Szakolczai György szerkesztette. Az intézet elektronikus könyvet, weboldalt is készített A budapesti felkelőcsoportok címmel, amely a jubileumi internetes sorozat első darabja. A weboldalt Eörsi László és Topits Judit szerkesztette. Az 1956-os forradalom idején készített fotók hűen ábrázolják és idézik fel a Budapest utcáin történt tragikus eseményeket