Napló, 2007. március (63. évfolyam, 51-76. szám)

2007-03-12 / 60. szám

4 • NAPLÓ RÖVIDEN Heti véradó napok Megyei körkép­­ Március 12- én. hétfőn 14-16 óráig Bala­­tonfüred, hajógyár. 15-18 óráig Kolontár, művelődési ház. 8-15 óráig Veszprém, vérellátó állomás. Kedden 10-18 óráig Balatonalmádi, Pannónia kulturális központ. 12-17 óráig Nagypirit, műve­lődési ház. 8-15 óráig Veszp­rém, vérellátó állomás. Szer­dán 8-12 óráig Veszprém, Táncsics szakképző iskola. 10-14 óráig Ajka, vérellátó állomás. 8-12 óráig Pápa, vérellátó állomás. 8-15 óráig Veszprém, vérellátó állomás. Gyógyszertankolás Olaszországban is Róma (mti)­­ Olaszországban is lehet már bizonyos gyógy­szereket venni az autópályák mentén: a pihenőhelyeken or­szágosan idén 40, jövő évre összesen 110 patikát nyit egy toscanai cég. Egyelőre Milá­nó és Torino között, egy kísér­leti szakaszon lehet az autópá­lya mentén néhány helyen gyógyszert venni, és az autó­sok körében jó visszhangot keltett a kezdeményezés - írta a La Stampa című olasz lap. Lassú gyengülés Budapest (mti)­­ A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) hivatalos részvényindexe, a BUX az el­múlt héten 125,05 ponttal, 0,54 százalékkal csökkent, 22 963,66 ponton zárt pénte­ken. A hét vesztesei a gyógy­szeripari részvények voltak, és gyengült az OTP is. www.naplo-online.hu Küldje el­­ nekünk! Életeket menthet meg Befejeződött a Dunántúlon a veszélyjelző rendszer telepítése Pörböly (tt) - Az utolsó jeladó telepítésével az egész Dunántúlon műkö­dőképes az a veszély­helyzet-előjelző rendszer, amely életeket képes megmenteni. Hazánkban a közúti közle­kedési balesetek 37 százaléka kereszteződésekben történik, amelyek nagy része elkerül­hető. A­ halálos balesetek szá­ma 2002-ig csökkent, tavaly újra emelkedett. Sokan emlé­keznek még a pörbölyi tragé­diára: 14 éve egy vasúti ke­reszteződésben 11 kisdiák halt meg a sínekre hajtó busz­ban. Három éve Siófokon 35 német turista lelte halálát ha­sonló körülmények között. Hédi Sándor zirci feltaláló a pörbölyi tragédiát követően lépett színre találmányával, a Comguard veszélyhelyzet­előjelző készülékkel. A világ­fény- és hangjelzéssel figyelmeztetik a mágnesek a sofőrt a veszélyre szabadalom lényege, hogy az aszfaltba jeladót (patkómág­neseket) építenek be, melyek jeleit a gépkocsiban elhelye­zett vevő észleli, s fény- és hangjelzéssel figyelmezteti a sofőrt a veszélyre. A rendszer vasúti és útkereszteződések­ben, körforgalom és veszé­lyes kanyar előtt (és a többi helyen) „szól". A ve­vőkészülék a vezető látószögébe eső szí­nes kijelzővel rendel­kezik, amely grafikai ábrákat (táblákat), a biztonságos közleke­dést segítő üzenete­ket jelenít meg külön­féle hangjelzések kíséretében. A berendezés 64-féle pikto­­gramot (zömében KRESZ- táblát) képes jelezni. A rendszer országos telepí­tése nem kis feladat, hiszen hazánkban 1526 vasúti és több mint ötezer közúti ke­reszteződés van. A gépkocsik száma - ahova a vevőt kel­l be­építeni - pedig milliós nagy­ságrendű. A referenciasza­kasz még 1994-ben elkészült a Győr-Balatonfüred közötti 90 kilométeres útszakaszon. A rendszert a német TÜV megvizsgálta, 99,7 százalé­kos biztonságúnak találta. Több mint egy évtizedes kitartó munka után kezdődhe­tett csak meg az országos ki­építettség. 2005-ben indult a közép-dunántúli régió, illetve a Balaton körbetelepítése. A feltaláló 2006-ban eredmé­nyesen pályázott a „Sikeres Magyarországért" program­ra, amely lehetővé tette, hogy megkezdjék Győr-Moson- Sopron, majd pedig Vas és Zala megyében a jeladók tele­pítését, majd év végére - egy kivétellel - már a dél-dunán­túli megyékben is végeztek. Az utolsó mágnesmezőt e hét végén helyezték el, méghozzá Pörbölyön, így a Du­nántúlon 26(H) ponton telepítették a­­ jeladó­kat. A helyszínen fel­állított emlékműnél egyben koszorúzási ünnepségen adóztak a balesetben elhunyt diákok emlékének, a buszbaleset 14. évfordulója alkalmából. Tavaly megkezdték a­­ve­vőkészülékek gyártását és forgalmazását is. Végre sínre kerül(t) a közlekedésbizton­ság ügye, s kevésbé kísért to­vább Pörböly szelleme. Hédi Sándor zirci feltaláló a tragédia helyszínén, kezében egy beépítésre váró mágnespatkó. Nem kísért tovább Pörböly szelleme A NAP KÉRDÉSE: Szereti-e a népzenét? Veszprém (nl) - A zene világában élünk, körül­vesz bennünket, észre­vétlenül belopózik a lelkünkbe. Persze nem mindegyik fajta zenét szeretjük, hisz külön­bözőek vagyunk. Az általunk tegnap meg­kérdezett emberek ugyan hallgatnak zenét, igaz, volt olyan is, akitől távol állt a népzene. A negyvenkét éves veszprémi Lengyel János szinte naponta hallgat nép­zenét, igaz, csak rádión, te­levízión keresztül. Mint mondta, elsősorban a nép­dalok, a népzenei műsorok kötik le. Óhegyiné Csornai Anna egyáltalán nem lepődött meg a kérdésen. A hatvan­öt éves veszprémi hölgy na­gyon szereti a népzenét. Ha teheti, élőben is meghall­gatja. Persze, mint annyi más társa, ő is elsősorban a rádiót részesíti előnyben. A székesfehérvári tizen­hat esztendős fiatalember, Dankos Raj­mond egyálta­lán nem rajong a népzené­ért. Szerinte ez ma már ide­jét múlta. - A népzene kiment a di­­vatba. A techno az igen, az az igazi zene - mondja a ti­zenhat évesek utánozhatat­lan önbizalmával. Lengyel János Óhegyiné Csornai Anna Dankos Rajmond KRÓNIKA Őszintén beszéltek a szülői gondokról Veszprém (té)­­ Mások a mai gyerekek, mint a '70- es, '80-as évek fiataljai voltak. A tekintélytisztelet nem természetes vele já­ró magatartásformájuk. Semmiféle szabályosságot nem tűrnek, kapkodóak, fé­­kezhetetlenek, állandó krízis­­helyzetbe hozzák a nevelé­sükkel hagyományos módon próbálkozó szülőket, pedagó­gusokat, gyakran a rokonsá­got is. Mi a teendő, hogyan változtassunk e helyzeten? - ez volt a témája annak a mina­pi rendhagyó fórumnak a vá­rosi művelődési központban, amely egyúttal egy program­­sorozat nyitányának is tekint­hető, s amelyen hatalmas ér­deklődés mellett ezúttal több­féle kényes téma is napirendre került, így többek között szó volt az úgynevezett „indigó­­gyerekekről”, akik nevüket talán éppen onnan kapták, hogy sajátos „lenyomatai" környezetüknek, az őket kö­rülvevő közösségeknek, szü­lőknek, tanároknak - tehát diszharmonikus természetű­ek, szabályokat áthágok, tü­relmetlenek, nem tudnak le­mondani semmiről, érzelem- és szeretethiányosak. A gye­rek ugyanis nem hallás útján nevelődik, hanem másolja környezetét. Kertayné Körösi Zsuzsanna diszlexia-diszgrá­­fia tanácsadó és spirituális te­rapeuta, aki a balatonfűzfői gimnáziumban dolgozik, megoldási kulcsként a peda­gógiai kudarcokra első lépés­ként a magtartászavar okai­nak feltérképezését nevezte meg, majd néhány gyakorlati módszert, terápiatípust is fel­sorolt. Az alapvető feladat az, hogy eldöntse a szülő, mit szeretne: gyermeke boldog le­gyen vagy sikeres, mondta. Mert a kettő nem megy egy­szerre. Németh Péter gyógypeda­gógus gyakorlati tanácsokat adott a neveléshez, Kálazi Ágnes reiki mester­ tanár pe­dig a kezelhetetlen gyerme­kek megfékezésére szellemi­spirituális módszereket is­mertetett hallgatóságával. A programsorozat végén ki-ki kérdéseket adhatott át írásban, milyen témáról sze­retne hallani a továbbiakban. 2007. MÁRCIUS 12., HÉTFŐ Jó kondícióban az erdei vadak Megyei körkép (rt) - A té­li kedvező időjárás miatt a vadak jó kondícióban vészelték át a telet. Nem volt kemény az idei tél, így a vad folyamatosan élelemhez juthatott. A napi betevő megszerzése, a lét­­fenntartás nem okozott olyan feladatot számukra, mint pél­dául tavaly. Főleg olyan he­lyen volt bőviben az élelem, ahol mezőgazdasági területek vannak, de az erdőkön belül is elérhető volt a táplálék, nyi­latkozta lapunknak Pap Gyu­la, a Veszprém Megyei Va­dászkamara elnöke. Az elnök hozzátette, mind­ez nem jelenti azt, hogy a vad­gazdáknak nem kell gondos­kodniuk élelemről. Ahogy az a téli hónapokban megszo­kott, tápot, koncentrátumot, nyalósót, vitaminokat most is szállítottak ki az etetőhelyek­re, de idén kevesebbet, mint az előző években. Az intenzív szemes és lédús takarmányo­zás a vadkárelhárítás szem­pontjából volt fontos. Azzal együtt, hogy a táplálékhoz könnyebben hozzájuthatott a vad, ebből eredően a kártétele is nagyobb lehetett volna, ha nincs etetés. A vadásztársaságok azok­kal a nehézségekkel most nem szembesültek, mint az előző években, így például a befa­gyott víz (itató) és a vad moz­gását akadályozó magas hóré­teg. Míg a zord időjárásban az állatok legyengülnek, most nagyon jó kondícióban vár­hatják a (tényleges) tavaszt. Az enyhe télnek a legna­gyobb előnye az, hogy kedve­zően hatott a szaporulatra. Ta­valy rengeteg apróvad pusz­tult el, a kismalacok jó része is elhullott. Idén ilyet nem ta­pasztaltak, jó szaporulat vár­ható. A trófeás vad (őz, szar­vas) esetében az agancs „fel­építésére" nagyon kedvezően hathat ez az időszak. Mindez hamar kiderül, hiszen nemso­kára indul az őzbakszezon. Nem költöznének a munkahely miatt Rugalmatlanok a magyar munkavállalók Budapest (mti)­­ Ha­zánkban a munkavál­lalók csupán 26 száza­léka lenne hajlandó belföldön más telepü­lésre költözni, hogy másik munkahelyet vagy munkát találjon. Az IBM Magyarország és a GKIeNET pénteken közölt reprezentatív kuta­tásából kiderül az is, hogy a válaszadók legnagyobb ré­sze a lakóhelyéhez való ér­zelmi kötődéssel magya­rázza az­ alacsony költözé­si hajlandóságot. Külföldi munkavégzésre minden ötödik vállalkozna, ugyan­akkor közülük 40 százalék egyáltalán nem beszél ide­gen nyelvet. A kutatás sze­rint a munkaerő rugalmat­lansága nehézségeket okoz a nemzetgazdaságban, ál­lások tízezrei betöltetle­nek, a megfelelő szakkép­zetséggel rendelkezők megtalálhatók, csak éppen lakóhelyüket nem kívánják megváltoztatni. A felmérés szerint a ru­galmatlanság nem csupán földrajzi értelemben nyil­vánul meg. A megkérde­zettek 84 százaléka nem járna sem tanfolyamra, sem iskolába azért, hogy annak elvégzése után könnyebben találjon állást. Olyan településekre is akad példa, ahol a munka­­nélküliség százszázalékos, miközben a helyi termelő­­vállalat külföldieket kény­telen alkalmazni. Az elemzés alapján a foglalkoztatási formák kö­zül a távmunka sem terjedt még el. Az ötvennél több alkalmazottat foglalkozta­tó cégek hét százaléka ad lehetőséget távmunkára, igaz, van, ahol a cég profil­ja nem teszi lehetővé a tá­volról történő munkát. Az állandó munkahellyel ren­delkezők két százaléka él­het ezzel a lehetőséggel. Minőségi munkához jó gépek Veszprém (vi) - A napok­ban várható, hogy megje­lenik a mezőgazdasági gépvásárlások támogatá­sáról szóló rendelet, és áprilistól már élhetnek vele a gazdák. Várhatóan huszonöt száza­lékkal támogatják a gépvásár­lást, és az elbíráláshoz egy új pontrendszert dolgoznak ki, fejtette ki Baranyai Judit, a Mezőgazdasági és Vidékfej­lesztési Hivatal megyei kiren­deltségének osztályvezetője a pénteken nyolcadszor meg­szervezett MegaZet gépesíté­si napon. Drexler János, a rendező társaság ügyvezetője a mostanában egyre népsze­rűbb Zetor traktorokat mutat­ta be, melyek jól használhatók a közepes méretű mezőgazda­­sági üzemekben. Szólt a Fella szálastakarmányt begyűjtő gépekről is, melyeket az egész országban a veszprémi társa­ság értékesíti. Amióta ilyen eszközöket itthon nem gyárta­nak, egyre többen érdeklőd­nek a német masinák iránt. Ifj■ Drexler János gépkereske­delmi menedzser arról tájé­koztatta a megyéből össze­gyűlt gazdálkodókat, hogy igényeiknek és pénzügyi le­hetőségeiknek megfelelő esz­közsorokat állítanak össze. A következő időszakban több bemutatót szerveznek az idő­szerű mezőgazdasági mun­kákhoz szükséges gépekből, és természetesen már most készülnek az április végi Pá­­pai agrárexpóra. A tanácsko­záson az is kiderült, hogy a mezőgazdasági termelők az utóbbi időben a hiteleket ke­vésbé veszik igénybe, viszont egyre nagyobb népszerűség­nek örvendenek a lízingek.

Next