Napló, 2015. június (71. évfolyam, 126-151. szám)
2015-06-30 / 151. szám
2 • NAPLÓ RÖVIDEN Óvodavezetőt választottak Veszprém (la) - A városi képviselő-testület egyhangú szavazással Hegyiné Horváth Évát választotta a Bóbita Körzeti Óvoda vezetőjének. A képviselők köszönetet mondtak eddigi magas színvonalú szakmai munkájáért. Irodalmi műsor Veszprém (la) - A Tavasztól tavaszig című irodalmi műsort láthatják az érdeklődők Rábai Zsanett, Lohonyai Zoltán és Felföldi Gábor előadásában ma délután háromnegyed ötkor a Pannon Egyetem E épületének kamaratermében. A bemutatót az egyetem drámajáték- és versmondótáborában részt vevők számára szervezték, de mindenki számára megtekinthető. A költő emléke Iszkáz (ta) Nagy László költő születésének 90. évfordulója tisztelére emléknapot tart Iszkáz önkormányzata és a Nagy László Szellemi Öröksége Alapítvány július 18-án, szombaton 12 órakor az emlékházban. Az ünnepi műsor után Csernyus Lőrinc építész ismerteti a tervezett közösségi teret. Komolyzene a templomban Szentbékkálla (Ibzs) - A hagyományos nyáresti komolyzenei koncertek következő előadásán, július negyedikén este fél hétkor a katolikus templomban újabb zenei csemege várja a látogatókat. A németországi turnéról hazérkező Four Bones harsonakvartett lép fel klasszikus és modern művekkel. KRÓNIKA A magvető tisztelete AVATÁS Civilek kezdeményezték az emlékmű létrehozását Szentgál (la) - Nem a kukkoknak emelünk emlékművet, hanem az öntudatos magyar gazdáknak állítunk emléket, akiket egy idegen hatalmat kiszolgáló, gyalázatos korszakban ártatlanul büntettek, mondta Gaál Huba kulákleszármazott. Meghurcolt és méltatlanul megalázott gazdákra emlékeztek vasárnap Szentgálon. Gazdákra, akik a tagosítást követő évtizedekben, világháborúk, forradalmak, gazdasági válságok ellenére tették a dolgukat és felvirágoztatták Szentgál gazdaságát. „Azokban az érintettekben és leszármazottaikban, akiknek anyagi áldozatával az emlékmű létrejött, a magvető ember jövőbe vetett hite él ma is. Akik tudják, hogy Isten az embert teremtett világának és benne a magyar földnek nem tékozló urává vagy haszonleső béresévé, hanem felelősen gondolkodó, gondos gazdájává rendelte” - fogalmazott beszédében Gaál Huba az emlékmű avatásán. Több mint hetvenöten hoztak anyagi áldozatot az emlékműért Anyagi áldozatvállalásával több mint hetvenöt magánszemély tette lehetővé az ünnepséget. Az ősök szilárd hitét szimbolizáló sziklatömböt Balatonalmádi adományozta Szentgálnak, az emlékművön Tamás Ákos, a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. tervezőművésze magvető domborműve látható. Az emlékmű létrehozását sokan segítették fizikai munkájukkal. Istvánfalvi Sándor polgármester azt mondta: az emlékmű a megbékélést és az emlékezést szolgálja. „A földműves gazdák által elénk állított értékeket - tulajdon, szabadság, igazság, emberi méltóság - soha nem adhatjuk fel” - közölte. Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke szerint kötelességünk emlékezni, hogy ne felejtsük, az élő Isten nélkül mit művelhet egyik ember a másikkal. A változáshoz Krisztus közösségére van szükség, akivel megbocsáttatik a múlt, megelevenedik a jelen és reménységgel telik meg a jövő. Az emlékművet a püspök Császár Attila református esperessel együtt leplezte le, majd Nagy Lajos református lelkész és Kovács Mihály esperes plébános áldotta meg. A kezdeményező civilek nevében Garai György tanár és Sófalviné Tamás Márta kulákleszármazott helyezett el egy időkapszulát , az alapkőben. A megemlékezésen fellépett a Szűrös táncegyüttes, a Szentgáli pávakör, Takács Pál kulákleszármazott szavalattal szolgált. Az emlékmű avatása ökumenikus istentisztelettel kezdődött a református templomban, ahol Kovács Botond Árpád református lelkész arról beszélt, az Úr a mi hajlékunk, Isten gondviselő szeretetét üldözött eleink is érezhették. további képek, információk reoltg Napló Online A gazdaemlékművet megkoszorúzták a kuláküldözést elszenvedők, leszármazottak, egyesületek is A kitüntetés megerősíti hitüket A centenáriumi ünnepségen két kiváló védőnő kapott szakmai elismerést Zirc (mah) A védőnői szolgálat két szakembere kapott elismerő kitüntetést a védőnők napja alkalmából. Prémné Koczner Éva Budapesten, a Parlamentben, a magyar védőnői szolgálat centenáriumi ünnepségén vette át a Pro Sanitate-díjat, Klauszné Jely Zsuzsanna pedig Veszprémben, a megyeházán kapta meg a Kiváló védőnő címet tanúsító oklevelet és plakettet. A védőnői szolgálat idén ünnepli megalakulásának századik évfordulóját. Ez az ellátási forma szervezett formában az egész világon egyedülálló, a Hungarikum Bizottság kiemelt nemzeti értékké minősítette. Klauszné Zircen és a környékbeli falvakban - Nagyesztergáron, Lókúton, Akliban - látja el a családgondozást, de távolabbi településeken is gyakran helyettesít. Régebben az óvodai, iskolai ellátásban is részt vett. Munkáját örömmel végzi, e megbecsülés mércéjének értékeli a kitüntetést, de számára az általa gondozott kisgyermekek, családok elismerése az igazi értékmérő. A családlátogatásokon túl szülésfelkészítő, babamaszszázs-tanfolyamokat szervez és vezet, melyekhez megszerezte a szakképesítést. Részt vesz a népegészségügyi program méhnyakrákszűrési munkájában is. Prémné a dudari védőnői szolgálat munkatársa, huszonkilenc év óta védőnő, ebből huszonnyolc éve Dudaron, de ellátja a bakonynánai körzetet is. Nem számolja a munkaidejét, munkáját hivatásként éli meg, gyakran keresik tanácsért akár az esti órákban, de hétvégeken is. A két falun kívül a székhely település iskolája, óvodája és a bakonynánai óvoda is hozzá tartozik. Ő is részt vesz az egészségügyi szűrőprogram összefogásában, nyári napközis táborokban egészségnevelési programot, a fiataloknak ifjúsági klubot, a babát váró szülőknek babamasszázs-tanfolyamot szervez. Munkájában a családja támogatja, őket is megilleti a díj, mondja, de sok segítséget kap a település háziorvosától és az asszisztensnőtől. Mindkét szakember szeretettel végzi a munkáját, a kitüntetés megerősítette hitüket, szakmaiságukat. A kitüntetett védőnők nagy elhivatottsággal végzik munkájukat. Balról Prémné Koczner Éva, mellette Klauszné Jely Zsuzsanna 2015. JÚNIUS 30., KEDD Területfejlesztés: új koncepció Veszprém (őá) - Veszprém megye közgyűlésében egyetlen ellenszavazat és tartózkodás nélkül ment át a nap legfontosabb előterjesztése, a megyei területfejlesztési koncepció módosítása. A megyegyűlés 2013 végén fogadta el a területfejlesztési koncepciót. Megalkották azokat a dokumentumokat, amelyek nevesítették a következő uniós támogatási időszak projektjeit. A települések elkészítették gazdasági programjukat, döntést hoztak arról, hogy ebben a ciklusban mit szeretnének megvalósítani. Az Európai Unió és Magyarország elfogadta az operatív programokat, lehet már vizsgálni, mire adnak lehetőséget. Hogy a feladatok és lehetőségek szinkronban legyenek, felül kell vizsgálni, illetve aktualizálni, kiegészíteni az itt-ott elavult területfejlesztési koncepciót. Járási konzultációk során alakul majd ki a végleges változat, hogy a lehető legtöbb pályázat induljon sikerrel. Ezért fontos a területfejlesztési koncepció módosítása - hangsúlyozta Imre László megyei jegyző, a program felelőse. A képviselők egyhangúlag döntöttek arról is, hogy a hivatal pályázatot nyújtson be rendkívüli támogatásért az államkincstárhoz. Az önkormányzatok 2012-es átszervezése óta alapjaiban változott meg a korábbi finanszírozás, ami azt jelenti, hogy például a megyei önkormányzatok váratlan kiadásaikra a költségvetésből erre a célra évente képzett tartalékból pályázati úton igényelhetnek forrást. A Tihany(tt) - A kipusztulásukat követő ötven év múlva ismét megjelent a menyhal a Balatonban. Igaz, telepítéssel, de már gazdagítja a halfaunát. „Nem akarok nagy szavakat használni, de ez történelmi pillanat.” Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója ekként értékelte, hogy hétfőn 6-700 darab, 200 gramm átlagsúlyú menyhalat telepítettek a Balatonba. Az esemény rendkívüli fontosságú volt, hiszen ilyen fajt korábban soha nem telepítettek a tóba. Ez az őshonos halfaj a Balaton halfaunájában egészen az 1965- ös nagy balatoni halpusztulásig megtalálható volt, akkor viszont eltűnt a víztérből. Veszprém megyei önkormányzat idei pályázatát olyan pluszköltségek indokolják, mint a jogszabályi kötelezettségeknek való megfelelés, vagy az informatikai fejlesztés. Többek között ez a pluszkeret biztosíthatja azon négy munkatárs foglalkoztatásának feltételeit is, akiket a 2014- 2020 közötti uniós időszak önkormányzati pályázatainak előkészítéséhez, megvalósításához kíván alkalmazni a hivatal. Meghallgatta a testület a Veszprém Megyei Értéktár munkájáról szóló beszámolót, amellyel kapcsolatban Vörösmarty Évát, az értéktárbizottság elnökét kérdeztük. Rendkívüli támogatásért pályáznak A kormányrendelet megszületése után Veszprém megyében is megkezdték munkájukat a települési értéktárbizottságok. Piramisrendszerben, a települési ajánlatokból születik meg a megyei értéktár, amelyben jelenleg 37 nemzeti érték szerepel. Szeretnénk, ha egyre több település felismerné, dokumentálná, rendszerezné a saját kiválóságait, értékeit, és ezek közül a megyei, illetve országos jelentőséggel bírókat eljuttatnák a megyei értéktárbizottsághoz! Most a helyzet az, hogy fejben minden együtt van, mégsem tudunk az értékeinkről. Ki kell mondani, le kell írni, majd közzétenni. Ez egy nagyon szép feladat. Szári Zsolt hangsúlyozta, a cég célkitűzései között szerepel az eltűnt őshonos halfajok visszatelepítése a Balaton vízrendszerébe, ennek ez az első lépése. A telepítéssel gazdagítják a halfaunát, erősítik a biodiverzitást. Munkájukat Urbányi Béla és Ittzés István segítette, a programot a Balaton Halállományáért Alapítvány finanszírozta. A telepítést horgászok és érdeklődők gyűrűjében tartották a tihanyi kompkikötőben. Mostanában jó balatoni horgásznak lenni, mondta lapunknak Balogh Tibor, a Balatoni Horgászegyesületek Szövetsége elnöke. A halászat 1,5 évvel ezelőtti beszüntetése után is több, a horgászok számára kedvező döntés született a tóval kapcsolatban. Gazdagítják a faunát Őshonos menyhalat telepítettek a Balatonba Őshonos, de ötven éve kipusztult menyhalat telepítettek a tóba