Sebő József: Veszprém az irodalomban - Veszprémi Szemle könyvek 14. (Veszprém, 2022)
RÉGI SZERZŐK - Praznovszky Mihály: Petőfi Sándor veszprémi napjai
Veszprémi Szemle könyvek 14 A VADONBAN Éj leng alá a mély vadonra, S az út majd jobb-, majd balra tér; Lépteim bolyongva tévedeznek - Ki lesz előttem hű vezér? A menny ívén ugyan fölöttem Ragyognak égő csillagok, De vajh talál-e célra pályám, Ha lángjaiknak hinni fog? Az égi fények ezredénél A lyányszem tündöklőbb vala, S még is, ki hittem sugarának, Hajd engem még is megcsala! Petőfi 1842. november 2-án hagyta el Pápát, s úticélja ezúttal Székesfehérvár volt. November 7-én már Szabó József színtársulatának tagja, ahol egyik színésztársa – a később még említendő – Szuper Károly is. A vers alapján feltehető, hogy Petőfi a Veszprém és Pápa közötti mintegy 50 kilométert egyhuzamban tette meg, s már ráesteledett, amikor még mindig a Bakony rengetegében járt. November 3-án pihenhetett meg Veszprémben, majd folytatta az útját, s érkezett meg Fehérvárra. Az irodalomtörténészek kérdőjele azonban többszörösen is a vers mögött van. Azt ugyan senki nem vitatja, hogy Veszprémben írta, vagy legalábbis veszprémi átutazásához köthető, de lehet, hogy még Pápára menet, október végén fogalmazódott meg benne ez az élmény. Ugyanis ekkor tartott Mezőberényből indulva Debrecen felé, nagyot kerülve Pápára, s ment át Veszprémen is. De az is lehet, írja Kiss József és Martinkó András a vers stíluselemeinek magyarázatába mélyedve, hogy „olyan korábbi kísérletével van dolgunk, amelyet ez útja során egy már régebben átélt életrajzi-lélektani-hangulati szituáció megismétlődésével újra felidézett.” Mindenesetre ezt a látogatást tényként fogadhatjuk el, s ennek az emlékét őrzi Marton László szobra a színház előtt, amely végül is egy idealizált Petőfi képet ábrázol, az adott pillanat és szituáció visszavetítését senki ne keresse benne. Másik, s valamivel hosszabb látogatásának négy főszereplője van: ő maga feleségével, öccse, Petőfi István, valamint Szuper Károly színész. 50