Viharsarok Népe, 1954. július-december (10. évfolyam, 154-309. szám)
1954-07-01 / 154. szám
I/iUaisawk Hépe ___ 1854 Július 1-, csütörtök Tanácskozol a Megyei Párlakkva (Folytatás a* i-ső oldalról.) j húsellátásának, iparunk nyersin éven belül 2,7 kat. holdra; anyaggal való ellátásának, a dalai egy számosállat. Az állat- igozó parasztság jövedelmének, a isztés fejlesztése, a hozam í talaj termőereje fokozásának kérdése összefügg országunk íéésével. Termelőszövetkezeteink fejlődése termelőszövetkezetekkel fogazva, a beszámoló megásatta — számos termelőszövettünkben igen rátermett, hoztá, a tagság bizalmát élvező titkárok és vezetőségi tagok jak. Olyan tsz-elnökeink van- , mint a végegyházi Szabadtsz elnöke, a füzesgyarmati és Csillag, az eleki József la, a tótkomlósi Viharsarokok elnöke. Pártszerveinknek, jcsszerveinknek arra kell fjedniök, hogy ilyen típusú elitket neveljenek valamennyi nelőszövetkezetben. A vezetés munkájával szorosan zefügg a szövetkezeti demócia betartása. téren számos helyen hibák állnak, megsértik a szövete ci demokráciát, fiz alapszabályt. Olyan szövetkezetekbe n, ahol nem ártják be a demokráciát —■ baj van a pártdmokrácia terén is. pártszervezeteknek kell mindenelőtt biztosítaniuk a pártdetkrácia betartását és harcol>k a szövetkezeti demokrácia ígvalósításáért. Helyenként ível kezesek nem harcolnak ki a tgiben saját jövedelmezőségük hozásáért. Több helyen éles smélyi foglalkozás mutatkozik növénytermesztő-brigádok és az altenyésztő brigádok között.eket a személyeskedéseket legbb esetben az ellenség szítja pártszervezeteink és szövethezi vezetőink nem leplezik le ilyen ellenséges elemeket, nem ircolnak az ellenség agitációját szemben. A funkcionáriusok legalapvetőbb szakmai kérdőket sajátítsák el és konkrét pontiai és szakmai segítséget ujtsanak a termelőszövetkezetek. A II.-ck további megszilárduláa, fejlesztése érdekében a jól dolgozó szövetkezeteket népszerűsítsük a dolgozó parasztok között. III. pártkongresszus megállapíttta: egy pillanatra sem szabad sem elől téveszteni, hogy a szoializmus építésének falun elkeülhetetlenül a szövetkezeti út az útja, hogy előbb vagy utóbb. A mezőgazdasági fejlesztési haározat csak úgy valósítható meg, a pártunk parasztpolitikáját meyénkben helyesen alkalmazzuk. Az elkövetett hibák kijavításánál a Központi Vezetőség segítségével már tettünk lépéseket. Az utóbbi hitekben e téren lényegében megálltunk. A sajtó nem foglalkozik pártunk parasztpolitikájának helyes alkalmzásával, nem magyarázzuk neg a dolgozó parasztoknak, mit dönt a lenini hármas jelszó heves alkalmazása. Egy pillanatra em szabad megfeledkeznünk a zegény parasztságról való terelésről —emellett szilárdan kell támaszkodni a termelőszövetkezeti parasztokra. Az 5 holdon aluli zegényparasztok megyénkben is döntűs számot képviselnek és ejentős földterülettel rendelkeztek. Ugyanakkor jelentős rétüknek nincs lova, nincs tehető. Ezért a kisparaszti gazdade minden paraszt meggyőződik helyességéről és rátér erre az útra. Ehhez megvannak egyes termelőszövetkezetekben a politikai, gazdasági feltételek. Vannak megyénkben egyes termelőszövetkezetek — például a sarkadi Petőfi, stb. —, melyeknek vonzó hatására számos középparaszt akar belépni a szövetkezetbe. A termelőszövetkezet megszilárdítása, jövedelmezősége fokozása, népszerűsítése, az egyénileg dolgozó parasztsághoz való viszony megjavítása szempontjából nagy szerepe van a gépállomások munkájának. Lélektelen munkával azonban nem lehet fokozni a holdankénti termésátlagot és növelni a minőségi munkát. Megyénk gépállomásainak arra kell törekedniök, hogy a prémiumokat ne a mennyiség alapján, hanem a holdankénti termésátlag alapján adják a traktoristáknak. Az egész járási pártvégrehajtóbizottságnak foglalkoznia kell a gépállomások pártszervezeteinek munkájával. Oly módon, hogy az ott dolgozó párttagok, traktoristák elsősorban a minőségi munka megjavításán keresztül, a politikai munkával segítsék elő a gépállomások és tsz-ek szoros kapcsolatát, teremtsenek olyan légkört, hogy ne csak a termelőszövetkezetek igényeljék a gépek segítségét, hanem az eddiginél nagyobb mértékben vegyék igénybe az egyénileg dolgozó kis- és középparasztok is. Az agronómusok munkájáról szólva a beszámoló megállapította: alkotó módon kell dolgozniok, kezdeményezniök, javasolniok, olyan érvekkel jöjjenek a szövetkezeti tagság, veetőség elé, mely meggyőzi őket a legjobb termelési eljárások alkalmazásáról. Az agronómusoknak nem szabad tétlenül tölteniök idejüket. Állandó előadásokat kell szervezniük és tartaniok a termelőszövetkezetekben, egyénileg dolgozó parasztok, különösen a traktoristák között. sogokat különösen gépállomásainknak úgy kell segíteniük, hogy holdankénti termésátlaguk is állandóan fokozódjék. ■ Még mindig laza megyénkben a középparasztokkal való szövetség. Ennek a magyarázata az, hogy a volt agrárproletárok, a párt- és tanácsszerveink egy része is a jobbmódú középparasztokat félvállról kereti, egyes esetekben ’auláknak tekinti. Ugyanakkor jobbmódú középparasztok között sokan vannak olyanok, akik lenézően viselkednek szegényparasztság, a volt agarárproletárok iránt. A középparasztsággal való szoros szövetség megteremtésében nagy szerepe van a termelőszövetkezetek dolgozó parasztságának. Ha elérjük — és feltétlenül elérjük —, hogy szövetkezeteink mintaszerűen gazdálkodjanak, jövedelmezőségüket fokozzák és a tagság eléri, sőt meghaladja az egyénileg gazdálkodó középparasztok életszínvonalát, ez feltétlen elősegíti a velük való szövetség megszilárdítását. Erre kell tehát törekedni pártunknak és tanácsszerveinknek, ez a központi feladat. A szegény- és középparasztokkal való szövetség megszilárdításánál egy pillanatra sem szabad megfeledkezni a kulákság elleni harcról. E téren megyénkben nagyfokú opportunizmus tapasz. Pártunk együtt nőtt és fejlődött népi demokratikus rendszerünkkel. A KV júniusi határozata után pártunk egységesebb, szilárdabb lett. Jobban érvényesül a pártdemokrácia, a kollektív vezetés elve, a bírálat és önbírálat és az alulról jövő bírálat. Elmélyültebb a párt és a tömegek közötti kapcsolat. A pártdemokrácia és a kollektív vezetés elvének betartása elsősorban abban mutatkozik, hogy az egyszemélyi vezetés helyett a párttitkárok minden fontosabb kérdésben igyekeznek a választott szervik A kollektív vezetés elve, pártdemokrácia megvalósításával tovább kell fejleszteni bírálatot-önbírálatot és az aluláról jövő bírálatot. Ismeretes, e téren igen súlyos hibák voltak megyénkben. Az utóbbi időben kétségtelenül értünk el eredményeket mind a párt, mind a gazdasági, állami szerveknél. A párttagok sokkal bátrabban, gerincesebben vetik fel a munkák fogyatékosságát. Az orosházi járási tanácsban és az apparátusban dolgozók, de különösen a kommunisták bátran vetik fel a hiányosságokat, mert a tanácselnök és az osztályvezetők szívesen fogadják az alulról jövő bírálatot. A Megyei Pártvégrehajtó bizottság apparátusában is tapasztalható, hogy bátrabban felvetik a hibákat. Amikor a párt a gazdasági osztályon dolgozó elvtársakat beszámoltatta munkájukról, felvetették, helyesebb lett volna részemről, ha előzőleg elbeszélgetek külön-külön is az egyes munkatársakkal és ezen keresztül jobban megismerem az osztály munkáját. Igazuk volt az elvtársaknak, ebből én azt a következtetést vontam le, hogy a jövőben előzően tanulmányozni fogom, hogyan dolgoznak. Hasonlóan megmutatkozik az alulAz új szakasz politikájának megvalósítása megköveteli, hogy pártunk politikáját helyesen alkalmazzuk és megvédjük minden eltorzítással szemben. A III. pártkongresszus, mint rossz példát említette meg, a Békésmegyei Pártbizottság munkáját. A régi szektáns szellem még mindig tapasztalható. Még igen kemény, szívós munkára van szükség, hogy felszámoljuk a káros jelenségeket. De nemcsak baloldali, hanem jobboldali eltorzulások is tapasztalhatók Békés megyében. Ez mindenekelőtt megmutatkozik az állami fegyelem kérdésében. Sok vezető pártszerűtlen feladatnak tartja a alaptúllépés, normalazítás, bé>ra begyűjtés, adófizetés terén megmutatkozó lazaságok elleni harcot. Pártbizottságaink, tatható a párt, a tanács, az ügyészség, a bíróság vonalán. Különösen a magukat középparasztoknak álcázó lullákokkal szemben elnézőek. Nem lépnek fel a kulák rágalmazó, szövetkezet elleA beszámoló ezután az államigazgatások és tanácsok feladataival foglalkozott. Különösen a tanácsok pártirányításának kérdésére, a tanácsok és a tömegek véleményét kikérni és ennek alapján dolgozni. E téren a legnagyobb hiányosságok az alapszervezeteknél vannak, ahol alacsony a vezetőségi ülések színvonala, a vezetőségi tagok nem járnak el rendszeresen a vezetőségi ülésekre és nem veszik ki részüket megfelelően a pártszervezetek irányító munkájából. A kollektív vezetés elve csakis úgy érvényesülhet, ha a párt előtt álló feladatok megoldásába bevonják a párttagság szélesebb tömegeit, ha a párttagság aktívan veszi ki a részét a munkából. Jól jövő bírálat az alsóbb szerveknél is. Például a medgyesegyházi függetlenített párttitkár elvtárs bírálta a járási pártvégrehajtó bizottságot, hogy az utóbbi időben keveset törődik az I. típusú tsz-ekkel. Mindezekért jogosan illeti dicséret az illető elvtársakat, hogy segítették..., munkánk fogyatékosságait feltárni. Hiba lenne, azonban nem látni, hogy még sok hiba van a bírálat terén. Különösen az önbírálatnál nem mentünk előre. De bajok vannak a bírálat elfogadásában is. Különösen a tanácsszervekben, ahol csak formailag tagadják el az alulról jövő bírálatot. Mert tudják, hogy a módosított szervezeti szabályzat alapján a bírálat elfojtóival szemben párt következetesen eljár. Ezek a a vezetők egyáltalán nincsenek meggyőződve arról, hogy mit jelent a vezetés munkájának megjavítása, a tömegkapcsolat elmélyítése, a szabadabb légkör továbbfejlesztése szempontjából az alulról jövő bírálat bátorítása és elfogadása. Minél őszintébb az önkritika, annál szélesebb körben bontakozik ki a bírálat, annál inkább megvan a biztosíték arra, hogy az elkövetett hibákat ki is javítjuk. pártszervezeteink, állami és gazdasági szerveink erőteljesen lépjenek fel mind a baloldali, mind a jobboldali túlkapások ellen, és pártunk III. kongresszusa útmutatása alapján hajtsák végre a párt és kormány határozatait, védjék meg és helyesen alkalmazzák pártunk politikáját. Hogy pártunkban ilyen eltorzulások tapasztalhatók — az ideológiai és propagandamunka gyengeségére vezethető vissza. Mindezek azért következtek be, mert a politikai munka háttérbe szorult, elmaradt a tömegek gazdasági aktivitása mögött. Ezért a politikai felvilágosító munkát sokkal inkább előtérbe kell helyezni és váljék valamennyi funkcionárius, valamennyi párttag feladatává a konkrét politikai felvilágos agitációjával szemben. Nem leplezik le őket a dolgozók előtt. Tűrik a kulákok garázdálkodását, nem követelik meg tőlük, hogy pontosan tegyenek eleget állammal szembeni kötelezettségű kunk. közötti kapcsolat elmélyítéséra hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta a tanácsapparátusban meglévő bürokrácia elleni harc fontosságát. gosító munka, az emberről emberre menő agitáció, a kisgyűlések tartása. A propagandamunka igen elhanyagolt terület megyénkben. A párt- és állami funkcionáriusok egy része lebecsüli a propagandamunka jelentőségét. Véget kell vetni ennek az állapotnak. Minden vezetőnek s párttagnak rá kell döbbennie arra, hogy az elméleti képzettség, a politikai látókör fejlesztése nélküli nem lehet a tömegek vezetője. Ezért a jövőben pártbizottságaink alapvető feladata, hogy a propaganda munkát, a pártkongresszus, a Központi Vezetőség idevonatkozót határozata alapján javítsuk meg. Arra törekszünk, hogy a párt folyóiratait, a Társadalmi Szemlét, a Pártépítést, valamint a párt sajtóját, a Szabad Népet, a Viharsarok Népét a funkcionáriusok, a párttagok rendszeresen és behatóan tanulmányozzák. A határozatok végrehajtásának ellenőrzéséről Nincs semmi szükség arra, hogy a jövőben a határozatok tömkelegét hozzuk, azt kell elérnünk, hogy a meglevő határozatokat hajtsuk végre. A hiba ott van, hogy Megyei Pártbizottságunk, a járási pártbizottságok, pártszervezetek, a tanácsszervek harcolnak következetesen nem meglévő határozatok végrehajatásáért. A határozatok végrehajtásának ellenőrzését még mindig felületesen végezzük. Nem elég alapos, kapkodó, tervszerűtlen a munka. Az ellenőrzés során nem jutunk le a tömegekig. A végrehajtás ellenőrzésének másik hiányossága, hogy nem segítjük megfelelően az alsóbb szerveket a feladatok megoldásában. A végrehajtás ellenőrzése elválaszthatatlanul összefügg a kádermunkával. Megyénkben harcos párttagok vannak, akik semmi áldozattól nem riadnak vissza, ha pártunk politikájánal végrehajtásáról van szó. Arra van szükség, hogy a meglevő aranytartalékot megfelelően növeljük, segítsük munkájukban. Ezért a végrehajtás jelentőségét össze kell kötni a káderek nevelésével, tanításával. A pártépítésnél egyik legfontosabb soron lévő feladatunk a falusi pártszervezetek további megerősítése, mindenekelőtt a községi pártbizottságok megerősítése. El kell érnünk, hogy egy éven belül a községi pártbizottságok, gépállomások, állami gazdaságok függetlenített titkárai, valamint a járási pártbizottságok instruktorai legalább öthónapos pártiskolát végezzenek, vagy ennek megfelelő politikai általános műveltséggel rendelkezzenek. A pártvezetőségek újjáválasztásával bár javult a vezetőségek összetétele, a vezetőségi tagok (Folytatás a 3. oldalon.) A lenini hármas jelszó alkalmazása A tanácsok feladatai A pártmunka kérdései, a pártszervezetek előtt álló feladatok A kollektív vezetés, bírálat , önbírálat Harcoljunk a párt politikájának helyes végrehajtásáért