Viharsarok, 1951. április-június (8. évfolyam, 76-150. szám)

1951-04-01 / 76. szám

4 Aki keltős ellátást élvez , az ellensége népgazdaságunknak, ellensége a dolgozók tervszerű áruellátásának Tito Jugoszláviájában korpás, kukoricás, szurokfekete kenyeret etetnek a dolgozókkal. Ilyen kenyeret evett ezelőtt még másfél hónappal a mindszenti özv. Nagy Istvánná is, aki több esztendőn keresztül volt tanúja Szabadka városában annak, hogy milyen is a Titó-banda „népélelmezése.” Fekete, ehetetlen, kenyérnek nem nevezhető vakarcs, s abból is csak hat kiló egy hónapra... Nálunk minden dolgozó asztalán ízletes, búzakenyér van. Nem jó szemmel nézi ezt a különbséget a hazai reakció, az imperialisták magyarországi cinkos csapata, a kulákok, a népellenes papok, a levitézlett birtokosok és kiskirályok, a vagyonukat vesztett tőkések siserehada, ezért fűt,fát megmozgatnak, hogy zavart okozzanak államunk népélelmezésének vonalán, így a kenyérellátás terén is. A Mákok, ha csak szerét tehetik, nagymennyiségű szabad kenyeret vásárolnak fel és az állataikkal etetik meg. ők maguk is szívesebben fogyasztják az ellátatlan dolgozók részére árusított szabad kenyeret, mint fejadagjukat. Búza- és lisztkészletüket inkább tartalékolják, vagy elássák. Ráadásul biztatgatják a dolgozó parasztokat is, hogy használják ki a kettős ellátás lehetőségeit, hagyják csak magtárukban a gabonakészletüket és vásárolják bátran a szabad kenyeret. A tanácsoknak, a tömegszervezeteknek, egész dolgozó népünknek a feladata, hogy leleplezze a kenyérellátás ellenségeit, a kulákokat, és a hozzájuk hasonló reakciós vérszopó piócákat; mindannyiónnk feladata, hogy felvilágosítsuk a dolgozó parasztságot a kettős ellátás helytelen és káros voltáról; röindannyiónk érdeke, hogy teljesen megszüntessük a kenyérfronton ma is tapasztalható kettős ellátást. A kenyér zavartalan biztosítása elsősorban a tanácsok feladata. A megyei tanács kereskedelmi osztálya havonként szétbontja a községek részére a kiutalásra kerülő megyei kenyérkontingenst. Ez a szétosztás a lisztjegyekre jogosultak számának megfelelően történik. A helyi tanácsok már a hónap utolsó napján tudják, hogy a következő hónapban hogyan gazdálkodhatnak a kiutalásra kerülő gabonamennyiséggel. A községi tanácsok a kiutalt keretet kötelesek úgy beosztani, hogy minden nap egyforma mennyiségű és állandóan jó minőségű kenyér kerüljön a dolgozók asztalára. A kenyér minőségét a három tagból álló minőségellenőrző bizottság vizsgálja meg kéthetenkint a megye minden városában és községében. Ezek a bizottságok különösen jól működnek Dorozsmán, Csanádpalotán és Kiszomborban. Ugyanakkor a városokban: Szegeden, Csongrádon, Szentesen, Hódmezővásárhelyen és Makón gyengén teljesítik a reájuk bízott feladatot. Elhanyagolják a rendszeres ellenőrzést azzal a magyarázkodással, hogy nem képesek minden hatáskörükhöz tartozó sütőüzemet ellenőrizni. Vizsgálják meg a pártszervezetek és a helyi tanácsok ezt a kérdést és hassanak oda, hogy minden egyes kenyérminőségellenőrző bizottság tevékenyen működjék. A kettős ellátás megszüntetését segítik elő a megyei tanács begyűjtési osztályának malomellenőrei is. A sütőiparosoknál folytatott ellenőrzésük alkalmával legutóbb leleplezték Csanyteleken Szél István péket, aki súlyos visszaélést követett el a kiutalt lisztmennyiség felhasználásánál. Széll raktárkönyve szerint azon a napon, amelyen az ellenőrzés történt, 100 kiló lisztet használt fel, az üzletben mégis 280 kilogram szabadkenyeret találtak. Ugyanakkor nagyobb mennyiségű igazolatlanul vásárolt lisztet is tárolt a raktárában. Különösen a helyi tanácsok mellett működő állandó bizottságokra hárul az a feladat, hogy ellenőrizzék a kenyérfogyasztást és megakadályozzák a kettős ellátást. Meg kell állapítanunk azonban, hogy ezek az állandó bizottságok nem teljesítik megfelelően ezt feladatukat Mintegy 35 község van még most is a megyében, ahol rendszeresen előfordul, hogy az önellátók szabadkenyeret vásárolhatnak. Szegeden például az utóbbi időkben naponta 35 mázsával emelkedett a szabadkenyér fogyasztása. Bordányban, Algyőn, Kisteleken, Csongrádon, Földeákon, Mindszenten, Szegváron ugyancsak számos esetben előfordult a kettős ellátás. Az önellátók jogtalan kenyérvásárlása miatt ezeknek a községeknek állandóan pótkeretet kell kérniök a megyei tanácstól, ami zavarja az ellátást. Előfordul az is, hogy a helyi tanácsok helyllen adatszolgáltatással gátolják a megyei tanács kereskedelmi osztályát a havi kenyérkontingens megállapításánál.Algyőről Paulisz Béla nyilvántartó 810 ellátatlant jelentett be, annak ellenére, hogy csak 446 lisztjegyre jogosult van a községben. Bordány községben is hasonló felületesség fordult elő. Meg kell állapítanunk, hogy a kórházak, állami gazdaságok üzemi konyháin sem takarékoskodnak megfelelő mértékben a kenyérrel. A derekegyházi szociális otthonban például egész kenyeret találtak a moslék között. Az állami gazdaságoknál és kórházaknál is sokkal nagyobb kenyeret adnak ki, mint amennyi elfogyasztható. Az állami gazdaságoknál különösen súlyos mértékben tapasztalható a kettős ellátás.A gazdaság állandó munkásai a nyár folyamán kenyérgabona-kiutalásban részesültek. Ennk ellenére az üzemi konyhákban étkeznek és szabad kenyeret fogyasztanak. A helyi tanácsok, a tanácsok állandó bizottságai, a tömegszervezetek tagjai, az üzemi konyhák irányítói, fordítsanak nagyobb gondot arra, hogy kenyérellátásunknál ilyen hibák ne forduljanak elő. Az állandó bizottságok széles aktívahálózat bevonásával állandóan vizsgálják és ellenőrizzék, hogy a sütőüzemek és kenyérárusító üzletek kizárólag csak az ellátatlan dolgozók részére árusítsanak kenyeret. A tanácsoknak a párt- és tömegszervezetek segítségével minden ellátatlan dolgozót be kell vonniuk ebbe az ellenőrzésbe, hogy széleskörű társadalmi ellenőrzéssel gátat vessünk az ellenség aknamunkájának, amely a kettős ellátással a dolgozók kenyere ellen tör. *A spekuláló, zavart okozó, kenyeret felvásárlókat kíméletlenül leplezzék le a dolgozók, hozzák azoknak nevét nyilvánosságra a hangos híradókon, a kisgyűléseken keresztül és tegyék meg ellenük a feljelentést. Mindenkinek tudomására kell hozni, hogy aki kettős ellátást élvez, az a nép ellensége, akadályozója tervgazdálkodásunknak, Szabotálnak , feketédnek a kulákok A szentesi rendőrség eljárást indított Fülöp Mihály 52 holdas nagymágócsi kulák ellen, aki 80 liter tejet lefölözve szolgáltatott be. Berkó János volt csendőr alihadnagy ellen azért indított eljárást, mert Kistelekről több alkalommal szállított gyapjúfonalat Mindszentre és azt feketén hozta forgalomba. Berkiótól 25 kiló gyapjúfonalat kotatott el a rendőrség. Pataki Györgyné 45 holdas szentesi kislákasszony úgy akart ártani a szomszédségábam lévő „Vörös Csillag“-termelőcsoportnak, hogy az árpavetésdikbe a sertéseit engedte be. Id. Bazsó Sándor 197 holdas szentes-lapistói kulák munkásának a bérét nem fizette ki és csak az istállóban adott szállást. Bazsó kulák ellen a legszigorúbb eljárás indult. Hirdetmény. Felhívom Szentes város lakosságát, hogy fák kidöntésének időpontját, amennyiben a fa kidöntése villamos vezetéket veszélyeztet, 3 nappal a tervezett döntés előtt a Villamosműnél jelentse be. Közlöm az érdekeltekkel, hogy a fák kidöntésével okozott üzemzavar esetén az elkövetőt a törvény szigorúan bünteti, amellett pedig súlyos szerencsétlenséget okozhat. Elnök it tsbHíjjáeU DiSz-fentaliai új eredményekkel ünnepük április negyedikét Az üzemben négy DFSz-brigád dolgozik. Balka Ferenc háromtagú brigádja a legutóbbi kiértékelés szerint 150 százalékot ért el. Az új eredménynek híre ment az üzem minden részébe. A DISz-brigádok, de az ifjúsági brigádok is, újabb termelési eredményekkel feleltek a Batka-brigád teljesítményére. — Emelkednek a fiatalok termelési eredményei — adja hírül az üzemnek Szabados elvtárs, párttitkár. — Sokkal idősebb munkás mondotta nekem, hogy „ilyen lelkes fiatalokkal öröm dolgozni“. De úgy is van! Ifj. Tari Sándor, a DISz-szervezet titkára, összehívta az aktívákat: — Elvtársak, nekünk meg kell imitálnunk, hogy erősek vagyonuk. Az üzemben szeretik a DISz-tagokat, becsülik őket, mert jól dolgoznak. Azonban nem szabad itt megállítunk. Az üzemben 130 fiatal van. Ebből 110 a DISz-tag. Javaslom, hogy szervezzünk ifjúsági brigádokat, a termelésben élenjáró DiSzfiatalokat pedig vezetőségünk javasolja tagjelöltnek. Az üzemi DiSz vezetőség az ifjakkal együtt taggyűlésen vitatta meg a termelés kérdéseit. A tagság örömmel csatlakozott az április 4-i munkaversenyhez. Greskovics Imre 4 tagú ifjúsági brigádja 124 százalékos termelési eredményt, Tóth Mihály háromtagú brigádja és Donka Ferenc négytagú brigádja 130 százalékos eredményt ért el. A legjobb eredményt elérő fiatalokat: Kis Antalt, Greskovics Imrét és Kása Jánost a taggyűlésen a DISz-vezetőség fel is terjesztette tagjelöltnek. A tagság örömmel üdvözölte az élenjárók kitüntetését. Ezen a héten a gyengébbek is felzárkóztak az élenjárók mögé. Kurucz Ferenc háromtagú brigádja 129 és Kocsis Ferenc héttagú brigádja 118 százalékos termelési eredményt ért el. A „fiúk“ kiugró eredménye hatott a leányokra is. Gera Anna, a kilenctagú brigád vezetője, összehívta az ifjúmunkásnőket s megbeszélték együtt a brigád termelési feladatait. A vezetőség segítségükre volt. Gera Anna lelkesen buzdította a leányokat: — Nekünk sem szabad hátul kullogni. Nem elég az, hogy versenyben vagyunk. Eredményt kell felmutatni. Ez a feladatunk és ez a kötelességünk. Tudjátok, milyen nagyszerű lesz, amikor a legjobbak között emlegetnek bennünket? Ma a kilenctagú női brigád 103 százalékon termel. A hónapvégi kiértékelés szerint előreláthatóan még jobb eredményt érnek el, mint a hónap közepén. A Bútorgyárban a fiatalok eredményét külön is kiértékelik. Olajos József ifjúmunkás, versenykiértékelő vállalta, hogy az ifik eredményét kiírja a táblára. A fiatalok munkaversenye tehát nyilvános és ennek szemmel látható eredményei mutatkoznak. A fiatalok javaslatokat tesznek, újítanak. ’A DISz vezetősége állandó kapcsolatot tart fenn a tagokkal és mindenben segíti őket. A bútorgyári DISz-vezetőségről és tagságáról példát vehetnek a többi üzem fiataljai. Megyénk csak 50 százalékra teljesítette a sertéshizlalási szerződéskötést get a szerződéskötésnek, s ezért eddig a hizlalási szerződéskötést csak 50 százalékra teljesítettük. Ahol a tanácsok a népgazdaság fejlesztésének egyik fontos feladataként kezelték a szerződéskötést , ott vanak eredmények. Derekegyházán már 95 százalékra teljesítették az előirányzatot. Nagylakon is jó az eredmény, ahol 259 darab sertés hizlalására kötöttek szerződést. Kiskirályságon 358, Deszken 263, Csanádalbertin 222, Makón 374, Szegváron 223, Pitvaroson 182 darabot szerződtettek le a sertéshizlalási akció keretén belül. Mindszenten már csak 72 darab sertésre kötöttek csupán szerződést. Legrosszabbul áll Algyő, ahol csak 8 sertésre bírtak köttetni hizlalási szerződést. Magyartésen 45 darab, Zsombón 10, Csórván 35, Ferencszálláson 2S sertésre kötöttek hizlalási szerződést. A sertéshizlalás-kötések határideje még nem járt le, ezért minden jószágtartó gazda a saját érdekében minél előbb kösse meg a földművesszövetkezettel a szerződést. Ilyen kedvező feltételeket még soha nem nyújtott az állam a szerződőknek, mint most. A sertéshizlalási szerződést kötők 200 forintos előlegen és az átvételi áron felül sertéskilogramonként 60 fillértől 2 forintig terjedő prémiumot, ezenkívül 10 méter flanelt, vagy karton vásárlására jogosító utalványt kapnak. A sertéshizlalási szerződés megyénkben vontatottan halad. Egyes községekben a helyi tanácsok nem tulajdonítottak nagyobb jelentősé VASÁRNAP, 1951. ÁPRILIS 1. Méltó eredményekkel köszöntsük április 4-ét és május 1-ét A kongresszusi versenyben eddig soha nem látott lelkesedéssel vették ki részüket a dolgozók, úgy az ipar, mint a mezőgazdaság területén. Ebben a szocialista munkaversenyben megyénk dolgozói megmutatták Pártunk és Rákosi elvtárs iránti szeretetüket, odaadásukat. A II. pártkongresszus határozataiból következő feladatok végrehajtása méginkább szükségessé teszik, hogy megyénk dolgozói a kongresszusi eredményeiket megszilárdítva újabb győzelmet érjenek el a termelés frontján az április 4-i és május 1-i felajánlásoknál. A termelés fokozásával, az anyagtakarékossággal, az önköltség csökkentésével, a termelésben való helytálláson keresztül erősíthetjük a Szovjetunióvezette hatalmas béketábort és így vihetjük előre a békeharc sikerét. . A kongresszusi verseny sikereit a termelésben elért eredmények bizonyítják, hogy az üzemi szakszervezetek mindjobban megértik, hogy jó, vagy rossz munkájuk mutatója a termelés, a termelékenység emelkedése, vagy csökkenése. A szakszervezetek, az üzemi bizottságok, melyek gazdái kell, hogy legyenek saját területükön a munkaverseny szervezésének. Pártunk útmutatása és segítsége alapján értek el jó eredményt. Mozgósították a szakszervezeti aktívákat, a bizalmi hálózatot a verseny szervezésére, a termelésben elért eredmények tudatosítására, összekapcsolták a versenyszervező munkát a műszakiak, a mesterek aktivitásával, akiknek jó, vagy rossz munkájától döntően függ a dolgozók vállalásainak teljesítése. A módosított ötéves terv a szakszervezetek elé továbbra is komoly feladatokat állít. Különösen a munkaverseny, a Sztahánov-mozgalom fokozatosabb kiszélesítése terén. Még szélesebb mértékben kell alkalmazni a Szovjetunió élenjáró tapasztalatait, hogy ezen keresztül is meggyorsítsuk fejlődésünket. ^emelési értekezleteken tárgyalták meg az üzemek dolgozói a termelésben elért eredményeket, az április 4-i és május 1-i felajánlásokat. Az értekezleteken megmutatkozott a dolgozók tevékeny kezdeményezése, az, hogy mind többen és többen tesznek vállalásokat. A Szegedi Kenderben például már több mint 1400 dolgozó, a csongrádi Bútorgyárban közel 400, a Szegedi Fűtőházban 489 dolgozó tett felajánlást 124 ezer forint értékben, amelyből már több mint 112 ezer forint értéket teljesítettek. Ezek a számok is bizonyítják, hogy dolgozóink versenylendülete fokozódik, csak szakszervezeti szerveinknek méginkább a verseny élére kell állniuk, a dolgozók tevékeny kezdeményezését felkarolniuk, s a műszakiak, mesterek segítségével a versenyszerződéseket fejleszteniük. A kongresszusi verseny után megyénk területén a szakszervezetek, üzemi bizottságaink versenyszervező munkájában törés állt be. Egyes területeken szakszervezeti szerveinknél, az elért eredményekre hivatkozva, nem folytatnak szervező munkát az eredmények továbbtartásáért és fejlesztéséért. Ennek tudható be, hogy addig, míg a kongresszusi versenyben megyénk területén több mint 18 ezer dolgozó tett kiértékelhető vállalást anyagtakarékosságra, terveik túlteljesítésére, most, az április 4. és május 1. felajánlások száma mindössze 9 ezer 891, amely alig több, mint 50 százaléka a kongresszusi felajánlásoknak. A fenti szám rávilágít a szakszervezetek versenyt szervező munkájának hiányosságaira, amely megmutatkozott a kongresszusi verseny után a Szakszervezetek Megyei Tanácsa elnökségénél is. Az elnökség nem adott megfelelő segítséget üzemi bizottságainknak, a szakszervezeti alsóbb szerveknek a kongresszusi verseny rögzítésében, továbbfejlesztésében. A szakmák területi bizottságai, amelyek közvetlen irányítói a saját területükön folyó munkaverseny szervezésének, a kongresszusi verseny eredményeitől elbizakodva. Szintén nem segítették kellő mértékben ezt a munkát. Ebből adódhatott, hogy például a Szegedi Ruhagyárban az Üzemi Bizottság a verseny szervezését nem a szakszervezeti bizalmiakon keresztül biztosította, hanem az április 4-i és május 1-i felajánlások szervezését kiadta a teremmestereknek és a szalagvezetőknek. A megyénk területén lévő rostkikészítő üzemekben csaknem mindenütt tapasztalható a versenykiértékelés hiánya, amely fékezi a versenylendületet. A szegedi Rostnál például március 4-e óta nem volt kiértékelés, a nagylaki Kendergyárban a versenytáblán elhanyagolják az eredmények tudatosítását és a kongresszusi verseny után burgonyahirdetésre használták fel. Az április 4-i munkaverseny szakmánkénti kiértékelésekor megállapíthatjuk, hogy legjobb eredményt a textiliparban érték el, ahol több mint 4000 dolgozó tett munkafelajánlást. Különösen jó eredmény mntakozik a nagyüzemeknél, mint a Textilkombinátnál, Magyar Kendernél. A többi iparágakat vizsgálva meg kell állapítani, hogy komoly visszaesés van az építőipari és faipari üzemeinkben, ahol a dolgozóknak alig 30— 35 százaléka tett eddig felajánlást. A visszaesések fő oka a munkaverseny szervezésének, a munkaverseny kiértékelésének, a verseny nyilvánosságának az elhanyagolása. Vállalatvezetőink még mindig nem fordítanak elég gondot arra, hogy a verseny eredményeit naponta,, vagy legalább hellenként kiértékeljék. A verseny kiértékelésének a hiánya miatt nem tudják népnevelőinknek, szakszervezeti bizalmiainknak a verseny agitációs munkáját tartalommal megtölteni. Újra figyelmeztetik szakszervezeti szerveinket a fentemlített hibák a verseny kampányszerűségének felszámolására. Pár nap választ el bennünket április 4- től, hazánk felszabadulásának nagy ünnepétől. Ezt a pár napot is használjuk ki a hibák kiküszöbölésére, hogy a május 1. felajánlások teljesítése még sokkal nagyobb sikereket hozzon. A kongresszusi munkaverseny tapasztalatait még alaposabban használjuk fel munkánkban és a szakszervezeti aktívák, műszakiak, mesterek segítségével szervezzük tovább a felajánlásokat május 1. tiszteletére, a módosított ötéves terv második évének túlteljesítéséért, az anyagtakarékosság és a termelékenység emelésének biztosításáért. A szakszervezeti szervek szorosabban dolgozzanak együtt a pártszervezettel és kövessék mindenben a pártszervezetek irányítását, utasításait. Segítsék az újító, és a Sztahánov mozgalmat, adjanak segítséget az új sztahánovistáknak, szélesítsék a Nzarova-mozgalmat, hogy a szocialista munkaversenynek ezen hatalmas erőit felhasználva, méltó eredményekkel köszönthessük április 4-ét és május 1-ét. Krihám Antal, SZMT-elnök.