Viharsarok, 1953. szeptember-december (9. évfolyam, 204-306. szám)

1953-09-01 / 204. szám

KEDD, 1033. SZEPTEMBER I. fiz Újszegedi Kender- Lenszövőben újabb minőségi brigádok alakultak Már 300 szövőnő gyárt kiváló minőségű árut Az Újszegedi Kender-Lenszövő dolgozói hétről-hétre több -és jobb minőségű áru készítésével segítik a kormányprogramm megvalósítását. A műszaki vezetők két gépen kísérletképpen bevezették a lánchengerek víz permetezésével nedvesítését. Ez a módszer jó eredményeket hozott, mert azon a szövőgépen, amelyen ilyen fonalat szőnek, egy műszakban háromezerrel, több vetést készíthetnek, mint a többin. Eddig már öt gépre szereltek fel lánchengernedvesítő szórófejeket s ezzel mintegy 20 százalékkal csökkenthették a levegő nedvességtartalmát, ami kedvező hatással van a dolgozók egészségére. A szövőnők minőségi brigádok alakításával segítik a műszaki vezetők intézkedéseit. Elsőnek a sztahánovista részleg egyik kiváló szövőnője, ■•>«< v ■ i Apró Antalné szervezett öttagú minőségi brigádot és párosversenyre hívta Kispéter Ferencné sztahánovista brigádját. Céljuk az volt, hogy gyengébben dolgozó társaik segítségével a terv túlteljesítése mellett csak kiváló minőségű árut gyártanak. A két brigád már hetek óta csak elsőosztályú árut készít. Példájukra ebben a hónapban újabb minőségi brigádok alakultak, s ugyancsak párosversenyre hívták ki egymást. Kiváló eredményeikért augusztus 20-án mintegy félszáz szövőnő pénzjutalomban is részesült. Pintér Gyulánét, az egyik minőségi brigád tagját is, még jobb munkára serkenti a jutalmazás. Az elmúlt napokban nehezen szőhető fonal került gépére, de lelkiismeretes munkával kitűnő minőségű árut gyártott ebből is, emellett napi tervét négyezer vetéssel túlteljesítette. Brigádja legutóbb 153 százalékos teljesítmény mellett 99,2 százalékos minőségi árut gyártott. Franyó Istvánná szövőnő az augusztus 20-án megkapott második sztahánovista jelvény elnyerése után régebbi 158 százalékos átlagteljesítményét 181 százalékra emelte. Az élenjárók példája nyomán napról-napra növekszik azoknak a szövőnőknek a száma, akik kiváló minőségű munkával akarják biztosítani, hogy a dolgozók minél jobb szövetet kapjanak. A szövődében néhány héttel ezelőtt még 260, most pedig már mintegy 300 szövőnő gyárt kiváló minőségű árut. Segítségükkel az üzemben a mennyiségi terv túlteljesítése mellett 96.9 százalékról 98 százalékra emelkedett az elsőrendű készáru aránya. A nyersáru minősége a második negyedévi 89.9-ről 95.8 százalékra emelkedett. Földbérleti szerződést kötnek a fábiánsebestyéni dolgozó parasztok az állammal . A múlt rendszer elnyomó nagy, fő adás, a többszáz holdas Mákok a gyík gazdag jövedelemforrásának tartották a földjeik méregdrága bérbeadását. Töménytelen mennyiségű gabonát, ta í«va rl ® nyt va így egyéb bérletdíjat kérnek földjeikért. így volt ez Fábiánsebestyénen m. Számtalan dolgozó parasztnak nem volt sajátként még „nadrág«ítjjpexcella'* sem, a váróéban pedig nem volt munka, kénytelen vort tehát bérelni 5—10 holdat a Szijjártó-Szabó Sándor, meg a C«i6 Kálmán-féle nagygazdáktól. A haszon perssa nem az övé, hanem a földtulajdonosoké volt. Akkor ez volt a világ rendje. Most a dolgozó parasztság körében nagy helyeslésre talált kormány. Intézkedések nyomán lehetőség nyílt az állami tartaléktökök haszonbbérletére. Az olyan dolgozó parasztok, mint a fábiánsebestyéni S*stó István, ki is használják ezeket a lehetőségeket. Szabó István tavaly még egyéni gazdáktól bérelt földet, de most már jobbnak látja szerződést kötni tíz hold állami artalékföld öt évi művelésére. Már járt is bent a tanácsnál és a haszonbérleti szerződést ma vagy holnap meg az áraimmal. Az állami tartalékföldek bérletéről hozott rendelet sokat segített a Parkas_caládon is. Hetekkel ezelőtt — az intézkedést megelőzően — naphosszat arról folyt a szó Farkasoknál, hogy mi lesz, hat megnősül Bálint, mert a hét hold kell az apának is. De közbejött az intézkedés és megszűnt a gond a családban.: Farkas Bálint 18 holdat bérelt az álkalmi tartalékingatlanból, négy mázsa vetőmagot igényelt és a közeljövőben pedig megtartja az esküvőt. — Az aranykoronánkénti öt forint bérletdíj nem sok, s a földadó elengedése előnyös a tartalékföldön való gazdálkodásba — mondotta a tanácsnál Farkas Bálint. — Megnősülök — számólt be egyben, terveiről, is — mert nem félek az élettől; tudom, mindenben segíti államunk a dolgozó párásátságot. Szabó Lajos fábiánsebestyéni dolgozó paraszt tavaly is bérelt tartaléktöldet a földművesszövetkezettől. Akkor még ugyanis nem a tanáccsal, hanem a földművesszövetkezettel kellett kötni a szerződést. Az elmúlt esztendőben hat holdat bérelt és most az új rendelet megjelenése után még öt holdat igényelt a hat mellé. Az elmúlt évben nem sok gondot fordítottam a tartalékföld fő megmunkálására — mondja Szabó Lajos —. Egy évre szólt csak a szerződés, előre nem tudtam, hogy a következő évben enyém lesz-e a hat hold. Most azonban öt évre szerződök és megmunkálom becsülettel a földet, trágyázom azt a szükséghez mérten, mert ez nekem lesz hasznos. Papp Ignácz is ezen a véleményen' Van, aki tavaly négy hold megmunkálására kötött szerződést a földművesszövetkezettel. Az idén még tíz holddal szaporította régebbi bérletét. Méhész Lászlónak ovik egy hold bérleti földje volt tavaly, az idén 11 van. Szívesen kötnek a fábiáns ebes_tyéni dolgozó parasztok szerződést az állammal. Mutatják ezt a számok is: eddig száznál több dolgozó paraszt jelentette be a tanácsnál, hogy igényel tartalékföldet és 500 holdra történt előjegyzés. A községi tanácshoz ezekben a napokban érkezik meg a szerződéskötési ív és hitelesítik az eddigi előjegyzéseiket. A tartalékföldek művelésére Vá ió szerződéskötéssel járó ugyancsak nagy kedvezményt, az állami veténéykölcsönt is igénybe veszik a fábiánsebestyéniek Minden bérlő pár holdat búzával vet be és van olyan dolgozó paraszt, akinek nincs meg a szükséges vetőmagja. Az ilyenek öt százalékos kamat mellett a jövő betakarításig vetőmagkölcsönt kapnak az államtól és a községben már igényeltek is 70 mázssányi búzavetőmagot. A fábiánsebestyéni dolgozó parasztok jólétét is szolgáló rendeletek, intézkedések közül csak egy a tartalékföldek kedvezőbb bérbevétele, de ez is hű kifejezője annak, hogy pártunk, kormányzatunk napróknnapra jobban gondoskodik a falvak, községek lakosságáról, életkörülményeik javításáról. Ezt a szerető gondoskodást a fábiánsebestyéniek tettekkel viszonozzák. Most, az őszi mezőgazdasági munkák gyors befejezésére törekedve sietnek szántani, vetni, hogy időben földbe kerüljön a mag jövőre több teremjen és ezzel segítsék a kormányprogramm valóraváltását, saját jobblétük emelkedését. Törekvésük, céljuk kifejezésre jut máris eredményeikben: a iÖBségben eddig 340 holdat felszántottak, ®0 százalékig befejezték a trágyázást és megkezdték az ősziárpa, lucerna vetését. Széchényi János hét holdas dolgozó paraszt már el is vetette az őszi árpát, a lucernát és példáját egy emberként követi • község parasztsága. (*. I) Olvasd a Társadalmi Szemle minden számát. Elméleti fejlődésedet segíti elől Szeptember 4-én Szegeden szerepel a Koreai Néphadsereg Ének- és Táncegyüttese Szeptember 4-én, pénteken este nagyjelentőségű művészi esemény színhelye lesz Szeged. Este 7 órai kezdettel az új szegedi szabadtéri színpadon szerepel a Koreai Néphadsereg Ének és Táncegyüttese. Az együttes, mely a IV. VIT-en Bukarestben nagy sikerrel szerepelt, tegnap érkezett Budapestre. Az érdeklődéssel várt előadást rossz idő esetén a szegedi Nemzeti Színházban tartják meg- A szabadtéri színpad baloldal és balközép jegyei délután 6 órakor, a jobboldal és jobbközép jegyei este 8 órakor érvényesek. 3 Újabb nagy segítség a falunak Hatalmas jelentőségű az a törvényerejű rendelet, ami a sajtó vasárnapi számában jelent meg. A minisztertanács emlékezetes határozatát, amellyel a termelőszövetkezetek beadási kötelezettségét minden terményre és állati termékre vonatkozóan tíz százalékkal csökkentette, most vasárnap nyomon követte az elnöki tanácsnak az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok érdekében hozott törvényerejű rendelete, mindazoknak az egyénileg gazdálkodó parasztoknak, akik 1953. évi kenyér- és takarmánygabona beadási kötelezettségüknek eleget tettek — de azoknak is, akik önhibájukon kívül nem tudtak eleget tenni — az 1953. évre előírt kukorica-, napraforgómag- és burgonyabeadási kötelezettségét tíz százalékkal csökkenteni kell. Ugyanakkor az egész ország területén megszűntek a búza, a rozs, az árpa, a zab, a kukorica, a napraforgómag és a burgonya forgalmával kapcsolatos korlátozások. Ez az intézkedés is azt mutatja, hogy pártunk, államunk nagy szeretettel gondoskodik a falu dolgozó népéről, s elismeri jó munkáját. Ez az újabb beadási kedvezmény közvetlenül növeli a dolgozó parasztok jövedelmét, a szabadpiaci forgalom megkönnyítése pedig segíti a termékek gyors, jó értékesítését, javítja a falu és város közötti áruforgalmat, erősíti a munkások és parasztok szövetségét. Csongrád megyében is sokszáz mázsa kukoricával, napraforgóval, burgonyával több marad a dolgozó parasztságnak, ezáltal szabad értékesítésre, jólétének fokozottabb emelésére. Csupán Mindszent parasztságának mintegy 674 mázsa kukoricával, 274 mázsa napraforgóval és 64 mázsa burgonyával kell kevesebbet beadnia. Az elnöki tanács új, a beadással és a szabadpiaccal kapcsolatos rendelete tehát további lépés a parasztság felemelkedése, az ország jobb ellátása útján. Válaszoljon a falu dolgozó népe az újabb kedvezményre még lelkesebb munkával, még jobb kötelességteljesítéssel a maga boldogulására, a haza javára! Az elnöki tanács rendelete a rendőrségi kihágási bíráskodás megszüntetéséről, a kihágási eljárás egyes rendelkezéseinek módosításáról A Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendeletet hozott a rendőrségi kihágási bíráskodás megszüntetéséről, valamint a kihágási eljárás egyes rendelkezéseinek módosításáról. A törvényerejű rendelet leszögezi, hogy a törvényesség megszilárdítása és az igazságszolgáltatás alkotmányos alapelveinek megvalósítása érdekében bűncselekmények miatt az eljárás ezután kizárólag a bíróságok hatáskörébe tartozik. A rendelet megszünteti a kihágási bíráskodást és a helyi tanácsoknak kihágási ügyekben elzárás kiszabására vonatkozó jogkörét. Az állampolgárokra tehát szabadságvesztést csak a bíróságok szabhatnak ki, azt is a megállapított bírósági eljárások szerint. Kihágási ügyekben eddig a helyi tanácsok is kiszabhattak elzárásra szóló büntetést. Most a helyi tanács végrehajtó bizottsága kihágási ügyben főbüntetésként csak pénzbüntetést, mellékbüntetésként pedig csak elkobzást szabhat ki. Amennyiben a cselekmény miatt elzárásra szóló büntetés kiszabása szükséges, úgy a végrehajtó bizottság az ügyet a járásbírósághoz teszi át. Még akkor sem lehet a pénzbírságot elzárásra átváltoztatni, ha azt az elkövető nem fizeti ki. Ilyenkor a rendelet szerint a pénzbírságot közadók módjára kell behajtani. A helyi tanácsok által kiszabható pénzbüntetés legmagasabb összege 2000 forint. A rendelet intézkedik a rendőrség bírságolási jogáról is. A rendőrségi kihágási bíráskodást megszünteti, azonban a közlekedés rendje, a közrend és a közbiztonság megkívánja, hogy a rendőrség pénzbírságot továbbra is kiszabhasson. Ennek legmagasabb összege azonban csak 100 forint lehet. Az elnöki tanácsnak ez a rendelete — azzal, hogy ezentúl csak bíróságok ítélhetnek szabadságvesztésre — ismét jelentős lépés a szocialista törvényesség megszilárdításának útján, A Zahedi-kormány haditörvényszék elé akarja állítani Moszadikot Teherán (MTI). A londoni rádió és az „AFP” teheráni jelentése szerint Moszadikot az ostromállapotra vonatkozó törvény alapján rendkívüli katonai bíróság elé állítják. A Zahedi-kormány közölte, hogy haditörvényszék elé állítják Moszadik kormányának letartóztatott tagjait is. Szombaton este Teheránban letartóztatták Izmailit, a Moszadikkormány miniszterelnökségi államtitkárát. Az „AFP” távirata szerint az afganisztáni határ közelében lévő Zabol iráni városban kihirdetnék az ostromállapotot. Imre Lajosék padlásának olyan a feljárója, mint a legtöbb padlásé: létrán kell felhordani a gabonát. Nem gyerekjáték ez, mert gyakorlottságot és nagy fizikai erőt igényel. Különösen akkor, ha tíz kocsi terményt, vagyis 50 mázsa búzát és 42 mázsa árpát kell felcipelni zsákonként. A zsák súlyos: jobbkézzel fogni kell a zsák száját, balkézzel a létrába kell kapaszkodni, úgy lehet csak felfelé nyomulni a recsegő, nyöszörgő fogakon... Nehéz munka — próbára teszi az izmokat. Valamikor méltóságos Nagy Ernő felsőházi tag és királyi főtanácsos úr részére cipelte ide Imre Lajos a termés legnagyobb részét, mivelhogy bérlő volt ezen a tanyán. Húzta-vonta felfelé a szűk padlásajtón a töméntelen sok kenyérmagot, amit ő termelt meg gonddal, izzadtsággal, koplalással — másnak. Hajh, gyalázatos idők voltak azok. |/f őst magának hordja Imre Lajos a gabonát a padlásra, aminek az a magyarázata, hogy a tanya már nem a királyi főtanácsos úré, hanem a makói Úttörő termelőszövetkezeté. Nem csalással és huncutsággal, hanem becsületes munkával és példás szorgalommal kereste azt a kis híján egy vagon szemesterményt az Imre-család. Ezért van olyan nevetős, tréfálkozó kedve ifjabbik Imre Lajosnak, valahányszor lekocog a létrán, a vállára vetett kiürített zsákkal. — Ahogy saccolom, ide nem fér fel minden — mondja kipirosodva —. Esetleg még a háztáji kukorica, de akkor aztán dugig lesz. — Micsoda rettentő gond, milyen borzasztó — csóválja a fejét nagy komolyan a kocsis, aki adogatja lefelé a zsákokat. — De ahogy kiejti a szavakat, lehetetlen nem észrevenni, hogy gúnyolódik. Nem bírja persze sokáig és szíve mélyéből elkacagja magát. — Nincs ezen mit nevetni — adja a komolyat ifjú Imre —, mert egyelőre igazán nem tudjuk, hova tesszük majd azt az 50—60 mázsa kukoricát, amit kapunk ... A városi tanáccsal szemben van a szövetkezet irodája. A falra függesztett kimutatásokról számolja össze ifj. Imre Lajos, hogy augusztus 1-ig mennyi a család munkaegysége. Bizony, nem rossz az eredmény: ötödmagukkal 1409 munkaegységet dolgoztak. Vannak az irodában néhányan. Tudják mindnyájan, hogy az Imre-család megérdemli a nagy jövedelmet. De olyan némelyik ember, hogy jólesik neki a könnyű fajsúlyú beszéd. Nagy István állattenyésztési brigádvezető azt mondja ifj. Imrének: — Felvet benneteket a pénz az idén. Gondolom, megnősülsz most már, hiszen meg van vetve az alap hozzá... A válasz nem késik: — A nősülés még nincs »beütemezve«. De ha odaérünk vele, jól megnézem, hogy ki lesz az a leány. Láttam egy szovjet filmet, ahol a legények alaposan megválogatták, hogy kinek kérik meg a kezét. Én is csak hozzámvaló ieányt veszek: van már 443 egységem, az asszonynakvaló is érje el legalább a felét... — Könnyen beszélsz, hiszen napraforgóolajat is annyit kaptok, hogy az egyik betonsilót ki kell üríteni neki. A válasz erre az, hogy az egy kicsit túlzás, de mindenesetre 100 liter étolajra számítanak. Kelemen elvtárs szól közbe: — Ugyan mire nektek az olaj? Hiszen tavaly is négy disznót öltetek, tele a csöbör zsiradékkal. — Egy szóval se mondom, hogy nem így van — dicsekszik a szőkehajú, közepes termetű legény —. Mióta a szövetkezetben vagyok, úgy jött ki a lépés, hogy négyesével vágjuk a disznókat. — Azt hiszen — teszi hozzá szerénykedve — van otthon annyi zsír, hogy rántásnak elég. — Nagy kópé vagy te, hallod ..avaly nyáron is eladtak Imréék két hízódisznót. Az egyik kétszáz kilós volt, a másik meg százötven. Úgy beruházkodtak az árából, hogy az idén egyáltalán nem életkérdés a ruhavétel. Vettek azonkívül egy motorbiciklit is. Egész tavaszon jól pénzeltek a háztáji baromfiból, aminek a számát nem is tudják. Tudhatnák ugyan, de még nem számolták meg egyszer sem. Csak annyi bizonyos, hogy van közte egy falka pulyka és liba is. Azért gyűjtik most a pénzt, hogy a Városszéli kis ONCSA-ház helyett nagyobbat vásároljanak. Nagyobbat, szebbet, kényelmesebbet. Négy hízónak való röfög jelenleg is az Imréék óljában, így soványan is akkora mindegyik, mint egy borjú: kilátszanak az akolból. Legalább 150 kilósak darabonként. Mágori elvtárs, a szövetkezet elnöke, egyszer meglepte őket és mind a négy jó két lépés hosszú volt. Hogy ezeknek hová teszik a zsírját, legalább olyan gond, mint az, hogy a kukoricának hol csináljanak helyet. Nem csoda, hogy amikor a többiek emlékeztetik ifj. Imre Lajost arra az 50 kiló mákra is, amit már hazavittek és arra a négy-négy és félmázsa cukorra is, amit ezután visznek haza, ő úgy reagál: — Én az ilyen apró« dolgokat már nem is tartom észben. Elvégre nem káptalan az ember feje... Nagy István KÁPTALAN-E AZ EMBER FEDE?