Viharsarok, 1955. szeptember-december (11. évfolyam, 205-308. szám)
1955-09-01 / 205. szám
4 A HŐSI HARCOK EMLÉKEIBŐL 1930. szeptember elseje Hódmezővásárhelyen Népi demokráciánk »előtörténetének«, a forradalmi munkásosztály ragyogó harcainak egyik fontos állomása volt 1930. szeptember elseje. A kapitalizmus világméretekben megnyilvánuló válsága 1929-ben kezdődött és 1933-ig tartott. Ennek hatása Magyarországon is hamarosan érezhetővé vált. A válság gazdasági és politikai következményeit elsősorban a munkásosztály és a dolgozó ,, parasztság érezte a legközvetlenebbül. A tőkések igyekeztek minden terhet áthárítani a dolgozók vállaira. Ennek természetesen egy olyan hatása is lett, amit a tőkések nem szívesen láttak:megindult a munkásság azon csoportjainak is a forradalmi harca, amelyek eddig közvetlenül nem vettek részt a különböző megmozdulásokban. A tömegek harckészségének a fokozódása volt az alapja annak, hogy az illegalitásban lévő Kommunista Párt hívó szavára egyre többen felfigyeltek, nemcsak a városban élő munkások, hanem a falusi dolgozók is, hiszen ez a válság egyben mezőgazdasági válság is volt. A munkásság egyre fokozódó harci lendülete, elégedetlensége a Szociáldemokrata Párt vezetőinek burzsoáziát kiszolgáló politikájával a Kommunista Párt erőteljes népszerűsége, a tömegek anyagi helyzetének ugrásszerű esése, a nagyfokú munkanélküliség és a falu dolgozóinak embertelen helyzete, — mindezek az okok arra kényszerítették a Szociáldemokrata Pártot, hogy szeptember 1-re néma tüntetést szervezzen. Hogy lényegesen több lett ebből a »néma tüntetés«-ből, ’ azt a Kommunista Pártnak lehet köszönni, • aki egyedül képviselte a dolgozók érdekeit. , A ugyanis kiadta a jelszót: »Változtassátok át a szeptember 1-i felvonulást hangos, harcos tüntetéssé.» A munkásság ezt a jelszót követte, hiába állt készenlétben 5000 rendőr és csendőr, valamint több ezer főnyi katonasági . ..Budapesten, a város több pontján összeütközött egymással a munkásság és a rendőrség. A Körút és az Andrássy út sarkán került sor az első, nagyobb arányú, véres összeütközésre. Eze hasonló véres ütközet fejlődött ki a Baross téren, valamint az Iparcsarnok és a Hősök tere környékén is. A Városligetben érte el a harc a tetőpontját és többször vezényeltek sortüzet és lőttek a tömeg közé,ennek ellenére órákig , tartott míg a munkásságot vissza tudták szorítani. Egy halott, 70 súlyos sebesültje volt a munkásosztálynak, amely fegyvertelenül vett részt a küzdelemben. A budapesti munkásság harca megmutatta a munkásságban élő harci erőt; megmutatta, hogyan lehet helyesen felhasználni ezt az erőt, ha a munkásságot olyan párt vezeti, mint a Kommunisták Magyarországi Pártja. Végül: ez a tüntetés bebizonyította azt is: a munkásság erejével még jobban kell számolni. De csak akkor értjük meg világosan és látjuk teljes összefüggésében az egész mozgalmat, ha azt is számításba vesszük, hogy nemcsak az ország fővárosa, hanem a vidék is megmozdult. A vidék megmozdulása megmutatta, hogy nem elszigetelt esetről, hanem országos mozgaloméról van szó. Az " országos" megmozdulás azt is bizonyította: az illegális párt már tudja irányítani a fontosabb vidéki városokat is. Szeged, Székesfehérvár, Sopron, Szentes, Zalaegerszeg, Pécs, Nagykanizsa, Miskolc, Békéscsaba, Debrecen megmozdulása mellett jelentős az a mozgalom is, amelyik Hódmezővásárhelyen játszódott le. A gazdasági válság hatása Vásárhelyen is érezhető volt. A munkanélküliség és nyomor megszüntetése ellen itt is harcba indultak a dolgozók, már 1930 elején. A harc vezetését és irányítását nem a Szociáldemokrata Párt helyi vezetői végezték, hanem a Szakszervezeti Bizottság, ahol az illegális Kommunista Párt elvi és gyakorlati politikája több alkalommal érvényesülhetett. Ezenkívül volt még egy nagy erőssége a Szakszervezeti Bizottságnak: a munkanélküliek nagygyűlése is megbízta érdekei képviseletével. Jelentős tömegerőt is képviselt ezáltal, s a tömegek bíztak is a vezetőiben. Az első nagyobb arányú megmozdulásra február közepén került sor. A Munkás Otthon falai szűknek bizonyultak, sokan már az utcákon voltak kénytelenek meghallgatni a szónokokat. A gyűlés határozatban követelte, hogy a kormány gondoskodjék a munkanélküliség megszüntetéséről és vezesse be a nyolcórás munkanapot, valamint tiltson el minden túlóráztatást. Az SZB ezután munkához látott. A város több helyén, valamint a külterületen is gyűléseket tartottak, ahol a munkanélküliség megoldásának kérdését ismertették. Több küldöttség kereste fel a polgármestert is, akitől munkaalkalmak megteremtését követelték. Ebben az időben igen sok plakát és röpcédula jelent meg Vásárhelyen. Ezen túlmenőleg az SZB. egyes tagjai újságcikkeket is írtak, foglalkozva a dolgozók általános nyomorával, így jelent meg Borsi János cikke április közepén: »Ínség, nyomor, mindenfelé ...« címmel. A cikk megállapítja: »Bárhol, ha három ember összeakad, ott a rémről, az ínségről, a munkanélküliségről beszélnek. Az élet mintha elakadt volna. Ilyen körülmények között ünnepelte meg a munkásság május elsejét. A munkásság nyomására a helybeli Szociáldemokrata Párt is elhatározta: munkaszünettel és tüntetősétával ünnepli meg a nemzetköziség nagy ünnepét. Az Andrássy úton délelőtt több óráig tartott a felvonulás. Az öntudatos munkások gomblyukában piros jelvény volt. Különösen az építőmunkások szakszervezete volt az, amely a forradalmibb vonalat követte. A hangulat tehát éppen a legöntudatosabb és legszervezettebb réteg részéről volt a legforróbb. Hamarosan elhatározták: ők is csatlakoznak az országos mozgalomhoz és szeptember elsején tüntető felvonulást tartanak. A Szociáldemokrata Párt helyi vezetősége (követve a Központ utasítását) itt is »mérsékletre« intette a munkásokat. Ennek ellenére a szervezés munkálata gyorsan haladt előre. Az SZB. igyekezett minél több dolgozót mozgósítani. Még olyan konzervatívabb jellegű intézmények is, mint az Ipartestület, csatlakoztak. Az előbbiekben vázoltak a szeptember elsejei megmozdulásban érték el tetőpontjukat. Jelentősége abban áll, hogy nagyobb arányú tömegmegmozdulást sikerült létrehozni. Az SZB a rendőrséghez intézett átiratában így határozta meg szeptember elseje célját: »... demonstrációs felvonulást tartunk az állami közmunkák haladéktalan megindítására és a munkanélküliség ügyében.» A rendőrség csak hosszas huzavona után adta meg az engedélyt. A szeptember elsejei tüntetés nagy tömegeket mozgósított Vásárhelyen. Sok olyan dolgozó és kispolgár is eljött, aki eddig hasonló megmozdulásban nem vett részt. A nagy tömeg egyben erőssége, de viszont gátja is volt a megmozdulásnak. Ugyanis a határozottabb fellépést és kiállást követelő munkások elvesztek az öt-hatezres tömegben, nem tudtak irányítóan fellépni. Ezért volt a vásárhelyi mozgalom lényegében enyhébb lefolyású, mint a budapesti. Mindezek ellenére megállapíthatjuk: a vásárhelyi megmozdulás is világosan megmutatta, lehetetlen többé figyelembe nem venni a munkásság érdekeit. Ez az oka annak, hogy ma is büszkén gondolunk vissza azokra a munkásokra, akik bátran harcoltak az emberibb életért. Bíró József Csütörtök, 1955. szeptemberi Hatvan éves a vásárhelyi állami anyakönyv-vezetés — A Magyar Népköztársaság törvénye értelmében önöket házastársaknak nyilvánítom — hangzanak az egyszerű és mégis sokat jelentő szavak. A menyasszony talán éppen arra gondol ezekben a pillanatokban, hogy nagyon boldog lesz, a fiatal férj talán azon tűnődik, csalódik-e az életben. A hátuk mögött álló két tanú feszes pózban várja, míg aláírhatják az anyakönyvet, a leghitelesebb okmányok egyikét. Az anyakönyvvezető mellén végigfutó nemzetiszínű szalag, közepén a címerrel, jelképezi a törvényt, a határozottságot. De sok párt adott már össze a tanácsháza e szép kis szobájában 13 év alatt Benyhe Sándor vásárhelyi anyakönyvvezető, s mennyi öröm, mennyi szomorúság hírét jelentették be az emberek: születés, halál. Néhány hét múlva 60 éves a hódmezővásárhelyi anyakönyvvezetés. 1895-ben kezdték el Vásárhelyen is az örömet és szomorúságot államilag bejegyezni. Elsárgult lapokról olvashatók az első bejegyzések: Kenéz Sándor Kenéz Teruskával kötött házasságot, hogy dr Szappanos Mihály és Tárczy Czelesztának Ilona kislánya született. A szomorúság elsárgult könyve Patkós Erzsébet elhúnytáról beszél. A hatvan év előtti első bejegyzésekre gondoltam a minap, amint végignéztem néhány házasságkötést, születési és halálbejegyzést. Szép feladat és megtisztelő az anyakönyvvezető munkája. Pontosságot követel ez a megbízatás. Benyhe Sándor elvtárs 1942. óta anyakönyvvezető. Négy vagy öt távházasságot is kötött. A háború viharában ő mentette meg a pusztulástól azokat a vastag könyveket, melyekben az emberek sorsáról van szó. Sokat változott az anyakönyvvezetés a felszabadulás után. Különösen az az intézkedés üdvös, hogy a házasságon kívül született gyermek adatát a törvény értelmében nem megkülönböztető módon jegyzik be. Sok könnyítés van a házasságkötéseknél, például az, hogy megszűnt a háromheti kihirdetés, továbbá aki személyi igazolvánnyal rendelkezik, annak egyéb okmányt nem kell felmutatnia és így tovább. Az anyakönyvvezetés nem egyszerű, de Benyhe elvtárs, Szűcs Etelka irodakezelővel és Török Imre hivatalsegéddel jól ellátják feladatukat, mint a boldogság, az öröm és a szomorúság bejegyzésének megbízottai. (—Kiss—) Sok millió facsemetét nevelnek a Nagymágocsi Állami Gazdaságban Kormányzatunk 1953-ban azt a feladatot tűzte a Nagymágocsi Állami Gazdaság elé, hogy többi üzemágának fenntartása mellett a termelőszövetkezetek, az egyéni gazdák és a többi állami gazdaságok számára csemetefáikat neveljen. Akkor ősszel telepítették Mágocson az első vad csemetéket, amelyeket eleinte szőregi munkások segítségével szemezték. Az idén már szétküldik az első őszibarackcsemete szállítmányokat, s az ország legszebb növekedésű, gyorsan termőre forduló, fajtaazonos almafa csemetéi sorakoznak a nagymágocsi faiskolák hatalmas tábláiban. Ez évben 59 holddal növelik a faiskola területét, amely ezzel eléri a 150 holdat. A faiskolát végül 200 holdra növelik. A jövő évtől kezdve évenként körülbelül kétmillió megbízható gyümölcsfa oltvánnyal gazdagítja Nagymágocs az ország gyümölcsös kertjeit. Bőséges mennyiségben nevelik itt többek között az igen keresett javított magyar Jonathán almacsemetéket is. Ez a munka azonban csak egyike a Nagymágocsi Állami Gazdaság számos üzemágának. Az ország legnagyobb — 400 holdas — szántóföldi szilvájából például már elindultak az export szállítmányok Csehszlovákiába, Ausztriába, a Németi Demokratikus Köztársaságba. Előkészültek a tavalyinál nagyobb mennyiségű szilva aszalására is, az Országos Mezőgazdasági Kiállítás mintapavilonjába pedig 200 mázsa zamatos besztercei muskotály szilvát küldenek. A 60 hold termő almás a szeszélyes tavasz ellenére 30 vagonnyi, zömében exportképes almát ígér. A gyümölcskertek talaját a Szovjetunióból hozott mintapéldány alapján készült oldalozó tárcsával egészen a fák tövéig megművelik. A gazdaság szántóföldi és állattenyésztési üzemegységeiben is nagyarányú javulás mutatkozik. Búzából a tavalyi 4.37 mázsával szemben az idén 13.37 mázsát termeltek holdanként. A répaföldek a tavalyi terméshozam kétszeresét ígérik. A gazdaság tejtermelési tervét rossz állattenyésztési adottságai ellenére 127 százalékra teljesítette a múlt félévben, sertésből pedig terven felül mintegy 140 mázsát nevelt és adott át. Ezek mellett a szép eredmények mellett sokatmondó adat, hogy a gazdaság a múlt félévben nem kevesebb, mint 35 százalékos bérmegtakarítást ért el. © "rBMMEIK.EK.NEIK. Egy nyári kirándulás Egész napos utazás után érkeztünk első állomásunkra, Fonyódra. Kimondhatatlan öröm fogott el bennünket, amikor megláttuk a magyar tengert. Közülünk sokan még hegyben sem gyönyörködhettek és ezért hódította el szívünket a fenséges balatoni táj. Fonyódról egy szép napon hajóval kirándultunk Badacsonyba. Megmásztuk a hegyet és a Kisfaludy-háztól néztük a vidéket. Badacsonyból Tihanyba utaztunk, ahol az örökszép látványt nyújtó apátsági templomot tekintettük meg. A templomban a 900 éves kiskápolnában is voltunk, ahol I. Endre nyugszik. Azokat a miseruhákat is láttuk, amelyeket Mária Terézia ajándékozott az apátságnak. A templom gazdag díszítését 25 év alatt készítette el egy kertészlegény. Kipróbáltuk a visszhangot és vettünk kecskekörmöt is az ottani árusoktól. Füreden több műemléket láttunk. Köztük Blaha Lujzának a „nemzet csalogányának“ nyaralóját is. Füredről Veszprémbe utaztunk, miután búcsút intettünk a tündéri Balatonnak. Veszprém nagyon tetszett nekem. Szinte valamennyi háza műemlék. Mi a várban laktunk, amely a törökök harcát is kiállotta. Csakhamar tovább folytattuk utunkat. Ajkai tartózkodásunk alatt nagyyon szép látványban volt részünk. Üveggyárban, bányában voltunk és megtekintettük az erőművet is. Ajkáról Győrbe, onnan pedig Esztergomba utaztunk, majd Visegrádra. Itt meglátogattuk Mátyás király várát és a mostani ásatásokat. Láttuk azt a kutat is, amibe ünnep alkalmával bor folyt. Visegrádi tartózkodásunk után Budapestre mentünk. Este volt, amikor odaértünk. A főváros már fényárban úszott. Budapesten oly sok mindent láttunk, hogy le se tudnám hirtelen írni. Gazdag élményekkel megrakodva tértünk haza szeretett szülővárosunkba mezővásárhelyre. Köszönjük szeretett hazánknak, kormányunknak és nevelőinknek, hogy ilyen gyönyörű kiránduláson vehettünk részt... Kapu Pál* E levél sorai arról tanúskodnak, hogy a nyári hónapokban mennyi kedves élményben volt részetek. Utaztatok, pihentetek, szórakoztatok. A gazdag élmények mellett bizonyára nemcsak Kapu pajtás, hanem valamennyien erőt gyűjtöttek az új iskolai év munkájához is. Ehhez az esztendőhöz is sok sikert kívánunk! Tanuljatok szorgalommal! Lapunk augusztus 20-i számában közölt rejtvényeink helyes megfejtése: 1. Alkotmányunk. 2. Éva négy forintot gyűjtött. 3. Pajtás. Könyvjutalmat nyert Bartus Erzsébet (Szentes, Rákóczi utca ). pajtás. 1. Időszerű jó tanács: .EVE, . JTÓ, .IVÓ, .GAR, . ÁDA, . OG, . OCI, . LEM, .Erna, tk, .veges, .étRA, . KE,. ORTA, . ÁGAS, . RÉS, . ÁBAS, .RÁC, . AJOS, .RON, . AJT, .OROM . RVOS, .EN, .RC, .GOM, .NEK, .EREM, . RDÖ, . ARMA, . IKOS, .ZIKE, .AGY, .PA, . ATAK, .ÁTÉK, . IMOS, .ALAJ, .LOM, .EJTŐ! Pajtások! Fogadjátok meg valamennyien e tanácsot, melyet megtudhattok akkor, ha a szavak hiányzó kezdőbetűit összeolvassátok. Megfejtése öt pont. 2. Keresd a könyv címét! 1. Kerti szerszám. 2. Ülőhelyül szolgál. 3. Gyümölcsfákkal beültetett terület. 4. „Bogas“ ikerszava. 5. Akta. 6. Mértékegység. 7. A „sós“ ellentéte. 8. Felvonó. 9. Képkeret. 10. Igavonó állat. 11. Fűszer. 12. Tavasszal virágzik ez a fa. Pajtások! Az alábbi kérdésekre keressétek meg a helyes meghatározásokat. Egyegy meghatározás négy betűből áll. Ha ezeket a négybetűs szavakat a sorszámoknak megfelelően egymás alá írjátok, akkor függőlegesen a második sor összeolvasva Bródy Sándor egyik ifjúsági regényének címét adja. Megfejtése 10 ponti Beküldési határidő szeptember 10, Egy dicsekvő fiú — Vietnámi népmes — Egy vietnami parasztfiú először ment életében a fővárosiba, Hanoiba. Amikor visszatért szülőfalujába, a legcsodálatosabb dolgokat mesélte a nagyvárosról. — Hanoiban — mondta — szebbek és nagyobbak a házak, szélesebbek az utcák, mint nálunk; a piacon és az üzletekben sokkal finomabb dolgokat lehet vásárolni, mint nálunk. Hanoiiban még az elöljárók is jobbak, mint nálunk ... Hanoiban a munkások sokkal több pénzt kapnak a munkájukért, mint mi. Hanoiban jobbak az iskolák és okosabbak a tanulók. Hanoiban szebbek a lányok. Hanoiban sokkal tiszteségesebbek az emberek. Ilyesmit hajtogatott egész nap. A falubeliek lassan beteltek ezzel a beszéddel, de ö tmndejmaad csodálatosságiakat mesélt a fővárosról. Egyik nap azután ezt mondta: — Hanoiban sokkal nagyobb a hold és sokkal élesebben világít, mint nálunk. Ezt már az apja is megsokalta. Felemelte kezét és hatat, más pofont adott a fecsegőnek. De a dicsekvő fiút még ez sem hozta ki a sodrából és tiszteletlenül megjegyezte: — Nem vagy hanoi férfi, apám! Hanoiban még a pofonok is vaskosabbak, mint nálunk ... Adjunk nyersanyagot a papíriparnak Az ország papírigénye évről évre nő. A papírtermelés az ötéves terv során megháromszorozódott és még további emelkedés várható. Ez természetesen függ elsősorban a papíripar anyagellátásától, mivel köztudomású, hogy a papír alapanyagának jelentős részét külföldi országokból importáljuk. Ezért elsőrendű feladatunk, hogy alaposan megvizsgáljuk a hazai lehetőségeket és hazai nyersanyagokkal fedezzük a papíripar fokozódó szükségletét. A papír újrafelhasználása sokkal többet jelent, mint pénzmegtakarítást; azt jelenti, hogy értékes importanyagokat takarítunk meg és ezt a megtakarítást, más célokra tudjuk felhasználni. A begyűjtést ellátó vállalatok folyamatosan végzik a papírhulladékok gyűjtését, úgy az üzemekből, mint a lakóterületről, azonban munkájuk során azt tapasztalják, hogy nem minden állami vállalat tartja szem előtt az értékes hulladékanyagok összegyűjtését és megóvását. Egyes üzemekben az összegyűjtött papírhulladékot a szabad ég alatt tárolják, az ott megázik, nem jelentik be időben a begyűjtő vállalatoknak és ezért nagy része megsemmisül. Jelentős feladat hárul az álalmi vállalatok vezetőire, műszaki vezetőire, hogy megszervezzék az üzemen belül az anyagok összegyűjtését. Elég lehetőség nyílik ezen a területen, mert a hivatalokban, azon kívül, hogy az irattári anyagot az előírt határidőre ki kell selejtezni, lehetőség van arra is, hogy az íróasztalokban és iratszekrényekben elfekvő és már hasznavehetetlen papírhulladékot is összegyűjtsük. Ilyen anyagok minden íróasztalban találhatók, akár mint elhasznált jegyzetek, munkalapok, kartonok, bélyegzőkártyák, kapucédula, stb. formájában. Igen eredményes munkát végezhetnek a tanácsok hulladékgyűjtő bizottságai is, amelyek nem egy alkalommal sikeres szervezőmunkát fejtettek ki, különösen a vas- és fémhulladékok összegyűjtésekor. Nem kevésbé fontos a tömegszervezetek, főleg a DISZ, valamint az ingatlankezelő vállalatok bevonása a gyűjtésben, össze kell fogni, hogy papíriparunk hulladékanyag szükségletének fedezéséhez hozzájárulhassunk. KÜLÖNVONAT indul szeptember 7-én, szerdán Hódmezővásárhelyről az Országos Mezőgazdasági Kiállításra Budapestre. A különvonatra az IBUSZ-nál lehet jelentkezni, s a vonathoz csatlakozhatnak a környékben lévő más helységekből is.