Világ Ifjúsága, 1971 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1971 / 3. szám

TUDOMÁNYOS Idegek A huzalból Köztudott, ha a hangszálak, vagy a hátsó garatidegek megsérülnek, az ember elveszíti a hangját. Irina Jakovleva moszkvai orvosnő 15 éve foglalkozik ezzel a problémával. Kísér­leteivel bebizonyította, hogy a hangképzési készséget úgy lehet visszaállítani, ha a sérült idegrészt huzallal pótolják. Munkahelyén, a II. számú Sebészeti Klinikán eddig több mint 40 ilyen műtétet hajtottak végre — sikerrel. TECHNIKAI Zörejtár A világ egyik legnagyobb zörejtára a lengyel rádió birtokában van. Itt mindent meg lehet találni, ami zúg, csikorog, csattog, susog, zi­zeg, csenget — egyszóval, ami hangot ad. Ed­dig összesen 13 000 hangot regisztráltak. Még a rad­avicai csata „neszeit” — tízezer ember nyugtalan lármáját, lódobogást, puskaropo­gást, a hatalmas lövések dörrenését — is si­került reprodukálniuk. A lengyel rádió ál­landó kapcsolatban van a külföldi adókkal és gyakran cserélnek hangfelvételeket. Legutóbb például a BBC-nek templomi harangok csen­gését küldték el, Japánból viszont a Naga­­szaki-i lóvásár nyerítései, csattogásai érkeztek Varsóba. Finnországból a szauna hangjai, és a lappföldi rénszarvasok dobogása került zö­rejtárukba. Gépesített jegyeladás A vasúti pénztárosok munkáját újabban elekt­ronikus, „Expressz” pénztárgépek végzik a Szovjetunióban. Működési elvük a következő: a pénztárfülké­ket távíróvonal köti össze a központtal, ezer­nyi kilométer távolságból is. A kezelő az utas kívánságát a számok nyelvére fordítja le és betáplálja az elektronikus számítógépbe, amely tíz napra előre számontartja a vona­tok szabad helyeit. A gép „átgondolja” a kí­vánságot, és a választ leírja. Üzembelép a jegykiállító automata és 1—2 perc múlva az utazó kezében a jegy. Gép-macska Japán találmány, amely megfutamodásra készteti a patkányokat és egereket. Percen­ként tízszer nyávog és ilyenkor „veszedelme­sen” fellobbannak zöld szemei. Állítólag a rág­csálók annyira félnek tőle, hogy inkább nem jönnek elő az egérlyukból. ÉRDEKESSÉGEK Kalapmúzeum A morvaországi Novy Jicin-i kastélyban ta­láljuk Európa egyetlen kalapmúzeumát. Gyűjteményében nemcsak a világ mindenféle kalapja, a történelmi korok divatjának meg­felelő fejfedője található meg, hanem a ka­lapgyártás történetének dokumentumai is. Vitrinben őrzik a híres kalapos céh alapító­­levelét, valamint Kolowrat gróf rendeletét, amely megparancsolta, hogy a kalapgyártás céljára gyűjteni kell a hulladékbőröket. Mosdatlan emlékek Érdekes feljegyzés maradt ránk a trákokról, akik időszámításunk előtt 3000 körül népesí­tették be a Balkán félsziget északi részét. Herodotos is sokszor tesz említést róluk: nagy népnek írja le őket. Jó harcosok voltak, sze­rették a bort, de a tisztasággal hadilábon áll­tak. A trák dárdán törzs férfijairól terjedt el, hogy életükben háromszor mosakodtak: ami­kor megszülettek, amikor megnősültek és vé­gül , amikor meghaltak. Kérek egy autogramot New Yorkban nemrégiben egy különleges üz­letet nyitottak, ahol kiváló történelmi szemé­lyiségek aláírásait lehet megvásárolni. Egy Lincoln-autogram például 690 dollárba, Jeffersoné 793 dollárba kerül. A legmagasabb áron George Washington aláírását jegyzik: 1250 dollár. Washington egy eredeti levele viszont már 2800 dollárba kerül. A hírek sze­rint az autogramok árfolyama az antik búto­rokéhoz hasonlóan állandóan ingadozik. II TURUL MADÁR TITRA Ki ne ismerné a budapesti Szabadság-híd tartó pillé­reinek csúcsait díszítő, ki­tárt szárnyú vas turulokat? Mi most leleplezzük őket. Eláruljuk, hogy szegények sohasem voltak turul ma­darak. Ehhez viszont tudni kell azt, hogy a Szabadság híd — akkor még Fővám­­téri híd — 1896-ban készült el. Tehát éppen a Honfog­lalás ezredik évét ünneplő esztendőben. A Millennium idején nagyon fellendült az érdeklődés őseink iránt. Ekkor fordult a figyelem régi történelmi könyveink turul-madara felé is. Va­jon, milyen is volt ez a legendás turul madár, az Árpád-ház mitikus őse és zászlóinak jelvénye — ezt kérdezték az akkori idők legnagyobb magyar ornito­lógusától, Herman Ottótól is. A nagy hazafi és szá­guldó fantáziájú tudós úgy vélte, hogy nem lehet az más, mint egy, a harctere­ket kísérő keselyűféle, így került a Szabadság-híd pilléroszlopára, csúcsdíszül, négy saskeselyű — turul madár helyett... DIVAT A bricsesz Turisták, vadászok és golf­bajnokok kedvenc viselete volt — eddig. Ma már rendkívül modern, sportos ruhadarabnak számít, de minden bizonnyal kevesen tudják, hogy már a régi ró­maiak is viselték. Igen, a rómaiak alaposan megfi­gyelték a Birodalom hatá­raival szomszédos népek minden furcsaságát. Nem­csak a „barbár” hajviselet, meg a szakáll szúrt szemet nekik, hanem a nadrág is. Éppen ezért Galliának a Földközi-tenger partján húzódó szegélyét Gallai Bracata-nak vagyis nadrá­gos Galliának nevezték, mert az itt lakó népek bra­­ca nevű nadrágban jártak. Ebből a valószínűleg kelta eredetű szóból alakult a francia braies és az angol breeches, a térdnadrágot jelentő kifejezés. Egy má­sik változata a coulotte volt, a francia nemesség vi­selte a 18. században. A nép fiai ezzel szemben hosszúnadrágban jártak. A nagy francia forradalom idején az utca népe sans­­coulottenak mondotta ma­gát, vagyis a térdnadrág nélkülinek. Ily módon is határt vontak a gyűlölt feudális urak rendjétől. A nadrágviselet tehát időn­ként politikai hitvallás is — napjainkban csupán di­vathóbort. MÁRCIUSI AJÁNLATUNK: A JAPAN KORTY Cliff Stockholmban Cliff Richard most éppen Stockholmban tartózkodik. A BBC részére „Cliff Skandináviában” címmel show műsort készít egy finn, egy norvég és egy svéd énekesnő (képün­kön) közreműködésével. A MATUZSÁLEM Európai hírességnek számít a bulgáriai Dikovo falu szé­lén egy rohanó hegyi pa­tak partján álló nyárfa. Több mint 200 éves. Tör­zsét hat széttárt korú em­ber tudja csak átfogni. Ma­gas kora ellenére kitűnő egészségnek örvend és még ma is szépen fejlődik. Az erdészeti Minisztérium vé­dett természeti műemlékké nyilvánította. Ezt megelő­zően is különleges gondo­zásban részesült: a falu la­kossága úgy vigyázott rá, mint a szeme fényére. SZÍNHÁZ Miniszínház — maxisiker Lipcse ,­­miniszínházát” a Nagy Opera pincéjében rendez­ték be. Nincs színpada, a játéktere is változtatható. Kor­szerű fény és hangberendezésével, fehérre meszelt falai­val a műhelyszínház levegőjét teremti meg. Műsorán többnyire kamara darabok, egyfelvonásosok, sanzonestek, és az úgynevezett művészportrék szerepelnek. Az előadá­sokat rendszerint minden második vagy harmadik napon tartják, a többi estéken a helyiség átalakul a színház dol­gozóinak klubjává. 1969-ben rendezték be ezt a miniszínházat, 100 ülőhellyel és nagy lelkesedéssel. Azóta a város öt nagy színháza mellett maxisikert vívott ki magának. 15 FILM Snittek # Tímár István befejezte Merre tartasz ember? című filmjét, amely az Osaka-i világkiállítás tükrében vizs­gálja az ember építő és pusztító természetét, az emberiség kilátásait. # A NATO húsz évéről készít politikai elemző fil­met Glósz Róbert . Richard Burton, aki egy filmszerepért már kereken 1 millió dollárt kér, most ingyen vállalt szerepet egy olyan filmben, amely az angol szénbányászok­nak, a jobb biztonsági be­rendezésekért folyó harcá­ról szól. Burton apja és testvérei, walesi szénbá­nyászok voltak. # Edit Piaf életéről készült a Kis veréb címmel egy életrajzi film, amelyben olyan élő személyek is sze­repelnek, akik kapcsolat­ban álltak vele. # Június 29. és július 6. között első alkalommal rendezik meg a faji meg­különböztetés ellen készí­tett filmek fesztiválját Strassbourgban. Máris szá­mos ország jelentette be részvételét . Változtatni szeretne ed­digi szerepkörén a nálunk is jól ismert francia ko­mikus, Louis de Funes: az a vágya, hogy maga ren­dezze azokat a filmeket, melyekben szerepel. Szer­ződései 1971 júliusában le­járnak és ezután nem kí­ván elképzeléseivel ellen­kező szerepet vállalni.

Next