Világ, 1842. január-december (1-105. szám)
1842-02-23 / 16. szám
vallót megfosztatni kiván, ellenkezik; nem kívánva a repülve haladók sic volo sicjubeo-jának mindent áldozni,de levelet, mint melly alkotványos, magány és a tulajdoni jog elveivel merőben ellenkező javaslatot tartalmaz, népnevelés ügyében a megyebeli küldöttség már különben is munkálkodván felretetetni és miután a kérdéses level a cath. papságot átáljában sertő, 's magát a cath. vallást gúnytárgyul tevő, és törvényhatóságokhoz illetlen kifejezéseket foglal magában, ő Felségéhez Borsod megyének illy gúnyolásoktóli eltiltatásáért, és a cath. vallás méltóságának fentartásáért felírást tenni, ’s e határozatukat körlevélben minden megyének megiratni javaslották. Ezeket czafolólag VS L , noha mint monda készületlenül ’s irigyelve, a borsodi levél tartalma felett kárhoztatásokat könnyelmüleg kimondók, sebes felfogó tehetségét nyilvánítá, hogy nézete szerint a papi javak mindig status tulajdonai és intézkedése alá tartozók voltak, és hogy ezek nem „szent ne nyúlj hozzám ok“ tanúsítják az eltörlesztett kolostorok a tiszteli a vallást és papságot, de a borsodi levél keletkezése okául alkalmasint az szolgált, hogy, noha a papok közül sokan jószágaikat szent czélokra fordítják, vannak azonban, kik ezt nem teszik; óhajthatni tehát, hogy a törvény szerint is népnevelésre szánt javak ne legyenek bizonytalan kezelés alatt; itt különben sincs elvételről hanem csak szabályozásról szó ; a javaslat nem is alkotmány elleni;sarkalatos törvényeinkben pedig már a híd és az aviticitás némelly körülnyirbálásai, úgy is változást szültek, de ezeket a körülményekhez képest változtatni is kell; természeti törvényből ne igen okoskodjanak , mert ebből igen könnyen megmutatható, mi ily igazságtalan, ha egy embertársunk bíborban, másik koldus-rongyokban jár; a haladást sokkal hatalmasabb árnak tarja, mintsem hogy ennek a tespedők által támasztott borzadalmas képzetök gátat vethetne; a cath. vallást és papságot érdeklő gúny elhallgatását javasolta azon okból, mert Borsod hasonló viszszatorlással élhetne! (?)—Megjegyzendő, hogy a borsodi levél bármilly szinüi pártolóji gúnyos kitételeit helytelen ’s illetlennek nyilvánították, sőt volt ollyan , ki e kifejezések becsuszását, a megyét védőleg a jegyzői hivatal szarvas hibájának tulajdonította. Miután a borsodi levél félretételire sokan, ezt egészen pártolólag S. L. kivül csak N. A. szólották, néhányan küldöttségre utasítandónak véltek, a mérséklet és szomszédi barátság fentartása tekintetéből szelíd határozatta lön. A borsodi levél, azon jegyzőkönyvi megjegyzéssel, hogy a benne foglalt cath. vallási elveket gúnytárgyúl tevő kifejezéseket e kettős megyék rendei kedvetlenül vették , félre tétetett. A tanácskozás végén, midőn a végzés kimondatása után ellenőrködőleg felszólalni kívánó úr első szavai nem helyesléssel fogadtattak, hallottunk egy szót, szemrehányó ’s tán magában fenyegetést is foglaló szót; habár az igen tisztelt úr jeles észtehetségeit , ’s ügyes tollát örömmel elismerem ’s béke és kölcsönös bizodalom létrehozására törekvő akaratját hiszszük is — de erre törekedni minden józanul haladónak tán kötelessége? — nem tulajdoníthatunk ékesszólásának vagy tollának Heves jelenleges békéjét felzavarható erőt és hatalmat, és nem vagyunk hajlandók háladatosságból véleménye palczája alá annyira hajolni, hogy érzetünk kifejezhetése is tőlünk tiltva legyen. — Csanád mészárszékek eltörlését indítványozó levele mint tulajdoni jogba vágó, félre tétetett. — Febr. 17, a szathmári pontok megrostálása véleményadás végett az országgyűlési utasitásokkal foglalkozandó küldöttségre bízatott azon megjegyzéssel , hogy a már tegnap eldöntött Sik pont tanácskozás tárgya ne legyen. — Thurócz levele a két érsektől elveendő főispáni hivatal iránt, úgy P. M. indítványa, melly minden örökös főispán eltörlését tárgyazta, nem pártoltalak.) (Szepesből.) Lőcse jan. 31. (folytatás.) Pest vármegyének a reform, főiskola iránti felszólítása teljesítésen a járásbeli szolgabirák segélygyűjtésre megbizattak. — Bereghmegye indítványa a hónapok nevezetei iránt viszhangra nem talált. — Pestmegyének felszólításában foglalt fontos okoknál fogva a dunabalparti vasút létesítésének szorgalmaztatása ő Felségéhez intézendő felírás által fog pártoltatni.— Beregdmegyének a magyar vándorkönyvek iránti közlése részvétre találván, a sérelem megszüntetése iránt felírás határoztatott. — Temesmegyének a katonai önkénykedések iránt érkezett tudósítása, figyelmet gerjesztett, ’s a kérdésben lévő bűnös kihágás elkövetőinek szigorú megfenyítetése ő Felségénél szorgalmaztatok, sőt azon inditványt is szüle, hogy a magyar ezredekbe külföldiek tisztekül ne alkalmaztassanak. — Szathmármegyének a 12 pont módosítása iránti közlése, és Bártfa városa kérelme a Jtrabovszky féle alapítvány tárgyában méltányoltatván , a többször említett választmányhoz utasittatott. — Trencsénymegyének Cs. tábornok iránti közlése melegen pártoltatott; — Tolna és Fejér vármegyéknek az erdélyi nagyfejdelemség visszakapcsoltatása iránti felszólításaik nyomán , minden erdélyi törvényhatóság megkerestetett; —• Fejérmegyének a képviselői táblán alkalmazandó gyorsírók iránti levelezése fonalán, ő cs. k. Főhgségéhez az ország nádorához felirás történt. Január 24 — 29. A beligazgatási tárgyak közül említésre méltók : a) a katonaujonczok állítása iránt érkezett felsőbb parancs teljesítéséül, — azoknak számbavétele mellett, kik más törvényhatóságoktól visszaköveteltetnek, a még hátralevő helységek az első sorshúzás alkalmakor történt sorozat szerint, a rajok borított ujonczok számát pótolandják, de mihelyt a szökevények hazatérnek, vagy másutt elfogatnak, a most állíttattakkal ki fognak cseréltetni. — b) Az illető országgyűlési választmány egyik osztályával a katonai laktanyák tárgyában történt küldöttségi egyezkedésekről bemutatott tudósítás , melly szerint a megye feltételesen egy osztály lovas katonaság elfogadására szükséges épületek felállítása iránt nyilatkozott, az országgyűlési utasítás előkészítésében munkálkodó küldöttséghez utasittatott.— c) Az út- és hid-vámok vizsgálatáról első alispán ur által beadott jelentése fonalán , sajnosan tapasztaltatott, hogy 1732dik évtől fogva a vámok meg nem vizsgáltattak; azóta a kolinoczi vám, melly gróf Csáky család birtokában vala, 1795ik évben megszűnt, a késmárki, remeikei , szomolnoki, markusfalvi és lőcsei megerősitetett, de a vámdij módosítást szenvedett, nevezetesen pedig az eddig a gyalogoktól és kebelbeli lakosoktól törvénytelenül szedetett vám, valamint a lengyelek és belföldiek, a keresztények , és zsidók közt divatozott különbség megszüntetett; — a Szepesváralja XVI városában létező, és gr. Csáky Emanueltől „absque evictione“ szerzett vámjog, miután a szabadalommal járó terhek a megye adózói által teljesítettek, eltöröltetett, és Lőcse városa által a kapu- és hídfelhúzás czime alatt szedett súlyos vámdijnak. neme, miután sem kapu, sem hid többé nem létezik, birói kép megszüntetett. — d) Az adó ekép határoztatott meg : hadi adó fejében Szomolnok bányavárosa szerződés mellett fizet 2333 ftot 212/16 krt. pp.; a többi adózóra kivehetett: 45,451 fi*. lS'Vrekr. pp. házi adófejében a láncsások helyet fizetnek: 326 for 483%6 kr. pp.; a többire háramlott 42,762 fr. 243,240 kr. pp. — e) A zsidók által fizetendő türelmi adó biztosabb beszedetése iránt rendszabályok terjesztettek elő, mellyek jóváhagyatása után megengedtetett, hogy elválasztott biráji apróbb pörös ügyeikben az 1822/ч ́ megnyugvást lelünk abban, hogy nem használtatott olly erő, mellynek tanácskozásainkban határozni nem szabad.—Minden nemesnek törvényeink által kijelölt jogait tiszteljük mi, és az őket illető befolyást tőlük meg nem tagadjuk; de amint óhajtanunk szabad, és a dolog természetéből foly, hogy az, ki a tárgyhoz nem ért, ahhoz ne szóljon,hogy azt méltán, követelhetjük, hogy Hazánk alkotmányát különösen hasonlíthatlan municipiumninkat veszélyeztető lélekvásárlások szűnjenek meg. — Megyei éltünknek , ha tükrét akarván mindenkor adni,, levelezőinket felszólítjuk, méltóztassanak békés közléseikben e körülményre különösen figyelmezni. évi 20. t. ezlső szakaszának fonalán, a felek által kijelölt bíróság gyanánt ítélhessenek. — f) A megyében eddig az év végével divatozó számbavétel, mellynek alkalmával a helységbirák a gyűlések helyére az adókönyvecskékkel bejönni tartoztak, sok költséget okozván, ezen eljárásnak változtatása egy választmány által fontolóra vétetni rendeltetett. — g) Müllenbach újvárosának községe 40,000 pengő forinttal nemcsak úrbéri tartozásait örökre megvártá, hanem az erdőket, a kisebb királyi jogokat, valamint a hires smekszi fürdőt is, melly a Tátra csúcsai alatt feküvén, ’s hideg gyógyintézettel lévén ellátva , évről évre több vendéggel dicsekedhetik, és melly múlt évben a szász király ő Felsége személyes látogatása által még hiresbé jön , 32 évre zálogba véve; és így Szepesben 10 év alatt, már 5 vagyonosabb községek minden kényszerítés nélkül örök megváltási szerződésre lépvén, visszanyerték előbbi szabadságukat. Ez országhistóriai tekintetben nevezetes, mert Gölnicz, Remethe, Nagyszalók, és Müllenbach (az ötödik Wagernküssl, eddig a Máriássy-család birtokában volt) a Zápolyák és Timrzók alatti forradalmi időkben elvesztvén szabadalmaik és kiváltságaikat, az idő lelke szelidebbre változván, minden erőtetés nélkül megnyerték előbbeni önállásukat. Ez a béke és józan haladás malasztja! Nógrádtól f. e. febr. 6án. A P. Hírlapnak imént kezeimhez került Hadik számában a nógrádi közgyűlések folyamáról tett közlést feszült figyelemmel olvastam , mert őszintén megvallom, az élet legédesb érzelmei szállnak meg akkor, midőn megyém állása, igazgatása-, viszonyai és érdekiről a nyilvánosság térmezején bármi parányi részletekben, de mégis azokról, híven tükrözve, értesülhetek.—Figyelmem jutalmaztatok egyrészrül, mert a közlő tudósítása elősoraiban elnök-alispánunknak a megyei beligazgatásról tett, buzgó jelentését említve, aziránt a megyei közönség hálás részvétének ’s méltánylásának hű tolmácsa vala; — másrész- I rül, mert a közlőnek felfedező korában e nyilvános pályán elhatározott föllépése tiszta szándékát, a haza-oltárral áldozásvágyat, lélek-függetlenséget,’s szóval mindazon jót, minek termékeny anyaföldje egyedül csak a valódi polgár értelmes szive,’s nem elfogult keble lehet, feltételez. — Azonban a római pápa ő szentsége brevésének tárgyalását illető előadáson, nyíltan kimondva: botránykoznom kelle; botránykoznom , ismételve mondom, egyoldalú ’s valótlan elsorolása miatt, ’s megvallom, ha a közlővel közelebbről ismeretségem sok szép és szilárd tulajdonból kétkedni engednének, e sorai után képes volnék azokat megtagadni, vagy könnyen egy igen nagy közönséggel kezet fogva, minden divatos indítványnak, az élő törvények lerombolásával is , neki rohanó felekezet és párt emberének is nevezném. — Nehogy azonban a tárgy érdemétől eltérjek, említi K. F. tbiró inditványát, a mellyben Nógrád Rendelt a sértett törvény, — talán az 179n/1.26. czikk hatalmára felhívja; mert, úgy mond, a pápai breve a törvénybe vág; ’s hogy az egyházi rend a törvény értelmezése (?) végett egy kir. hatalomhoz? folyamodott, holott az 1791: 12. terv szerint: e hatalmat a fejedelem, egyetértve a nemzettel, egyedül országgyűlésen gyakorolhatja, felhozza végre, Ulászló ill. D 63. czikk 4. §. szavait,— ’s hogy ez intézkedés által a házasság köz czélja, a,,szeretet“ meghiúsúlt, — ’s hogy mindezekhez képest ő Felségéhez felírást javaslok, mellyben mindezen aggodalom kifejeztetvén, a pápai breve megsemmisítése keressék, kijelentvén azt is, hogy a Rendek ideiglenes jogaik fentartására intézkedendnek. Hogy az inditvány így történt: kétségbe vonni annál kevésbbé kívánom, mert elismerem, hogy a gyorsírói tehetség áldásiban ekorig nem részesülhettem, — de a közlő milly andalgások között lehetett,a midőn az inditványt illy terjedelmesen előadva, azt mondja: „ez inditványt az ellenfél csupa deferentiából egyetlen argumentummal sem támadta meg, — magyarázni nem tudom, hacsak a gondolatomból kiküszöbölni szándéklott felekenetességre nem gondolok; mert ha az indítványt, mi csak egyszer szavaltatok el, képes volt felfogni,, kétlem, hogy az ellenvédokokat is feljegyezve dolgozó asztalához ne vihette volna, mert azok több igen érdemes, hazafi által, kik hazaszeretetben, törvények tisztelésében, szóval: polgári kötelességeik teljesítésében, bárkitől *) A mennyire értesítve vagyunk , .Hevesnek ezen gyűlése korteskedés nélkül ment végbe ; levelezőnk azonban ezt, nem érintvén, biztosan állítani nem merjük;—ha mindazáltal hiedelmünk nem csal, kétszeresen örvendünk, mert akkor a vágyak jogszerű eldöntésén kívül, meg azon reménynyel is kecsegtetjük magunkat, hogy egyrészt Hevesen a sokáig zavart, de immár helyreállított Béke lengedez, másrészt pedig 123 31*