Világ, 1842. január-december (1-105. szám)

1842-01-22 / 7. szám

E növény a kereskedés, és a használás minőségeihez képest többféle neműre osztatik : van dörzsölt kender, vagy nem dörzsölt; hosszú, vagy rövid; vastag vagy finom; egyforma hosszú fonalakból álló, vagy kevert; a hosszabb a kötelek mindenféle nemeire, a rövidebb vászonra használtaik , a leghosszabb’s legjobb a varga-fonalakra forditatik, ’s innen a legjobb kendernek kereskedési neve „scímszevijanif" , a kótz, búza- és gyapju zsákokra használtatik. Az orosz kender általjában hosszabb a magyarnál, de van nálunk is 10—11 lábnyi; az olasz, kivált Bologna mellett termesztett igen jó, ’s hosszú. Bács megyének leghiresb kendertermesztő helyei: Apatin, Szt. Iván, Philippova, Hódság, Futak, Rácz-Militics, és Paraputy, mellyek együtt általjában évenkint mintegy 64,000 mázsa legjobb kendert termesztenek. Következnek Bresztovácz, Oblovácz, Gajdobra, Palánka, Torzsa, Csécp, Doroszló, Bulkesz, Veprovácz , Kula; ezek termesztenek 35,000 mázsát a többi helység 9000 mázsát, összesen 108,000 mázsát. A legjobb kender az, melly gyöngyszinű; ezt követi a fényes hamuszinű és zöldes, végre a sárga-barnás, melly minél sötétebb, annál alábbvaló. Azonkívül a kendernek puhának, hoszszúnak, finomnak, erősnek, ’s egyenlő vastagságú fonalunak kell lenni; végre tökéletesen száraznak, mert könnyen megmelegszik, ha nedves és ha magasan rakatik; azért midőn hajóba tétetik , jó időt és különös vigyázatot kiván. A bácskai kendernek nagyobb része jelenleg a Bánátba szállitatik, évenkint 30,000. m; azonkívül Bajorországba 4 — 5000. m., Ausztriába 5— 6000; Fiuméba igen kevés, Triesztbe 6—10000. m. Csehország részére azelőtt többet vettek mint most; szükségeit e tartomány nagyobb részben Olaszországból pótolván. Bajorországban is az Olaszos rajnai kender a miénkkel concurrentiába állt, és ha győz, nem a kiviteli vám, melly mázsánként, 5 kr, nem kenderünk silányabbsága, hanem csak ügyetlenségünk oka. Pesten részint eladatik, részint keresztül vitetik évenkint 30 vagy 40,000 mázsa. A bácskai kender-kereskedést, egy két igen gazdag ottani kereskedő nagy mértékben, és több kisebb kereskedő, úgy nevezett kender- parasztok jó sikerrel gyakorolják. A két nagy kereskedő egy harmad, vagy szinte fele részét az évi termésnek megvásárolván és igy az árt meghatározván , minden idegent a kereskedéstől tettileg elzár. A külföldi kereskedés többnyire Pesten keresztül megyen, innen Triesztbe és Bécsbe. Multévi nyáron Londonba vitetett 10 tonnányi (egy tonna 20 mázsa) jó magyar kender, melly elérte a legdrágább orosz kender árát. t. i. 38. f. st. egy tonnáért vagy 373 f. 4 k. p.p. (a mostani pénzállás szerint 1 f. st. 9 f. 50 pengő pénz) Angolországban most a legjobb kender ára 37 — 38 f. st. egy tonnáért, a középsőnek 34—35 f. st a silányabbnak 32 — 33. f. sz. melly árért azt, a legújabb kereskedési levelek szerint könnyen ’s tüstint eladhatni 9 hónapi időre , vagy kész fizetésért, ha a szokott disconto levonatik. Az angol bevitelivám 1 pencet (2/1 kr. p.p.) a kirakó, kikötés és raktári költségek 27 shillinget( 1 pengő f.) tesznek. Az utolsó pesti vásáron a kender rosszul kelt. Mostani ára következő: 1. mázsa közönséges kender 67'i — 8 f.; dörgölt, de nem tökéletesen gerebenezett 9—10 ft gerebenezett és törött, vagy rázott ((]с[ф1шш1]спег és anf.J 11 ft.; úgy nevezett „åpt^tjemi" 10 ft. gerebenezett kurta (33 círtetű) 15 ft. gerebenezett vegyített 16 —18 ft. hosszú úgynevezett „Schyustadjani'' 22 — 30 ft. Kócz 3—4 ft. A költségek Londonig Pestről következők egy mázsától: Szállítási bér egy része Triesztig, melly előre fizettetik, 2 f. vám és mázsálási dij 7 kr. kivitel, vám 5 kr. Triesztben szállítási—rakási és egyéb költség 1 ft. 10 kr. tíz-és viz assecuratio 1 ft. — hajóbér Londonig 1 ft. 40 kr. Összesen 6 ft. 2 kr. Ahoz kell számítani még a) az angol beviteli vámot, és kirakó költségeket, mint feljebb említetett; b) raktárbért, sensariát, dadó költségeket és provisiót, mik körülbelül 3% tehetnek. Ha Fiumén keresztül vinnék kenderünket, a költségek a londoni kikötőhelyig egy mázsától ezek volnának : Apatinból Károly várig szállítási bér 1 ft. 10 kr. átrakás-provisio 9 kr. kivitelvám 5 k, Károly vártól Fiuméig fuvarbér és a Ludovicaeán utivám és többféle költségek, 1f.4k. lerakás hajóra szállítás 30 kr. Tríz-és viz-assecuratio 1 ft. hajóbér Londonig 1 f. 42 kr. összesen 5 ft. 40 kr. Ebből láthatni, hogy olcsóbb Fiuménak küldeni a kendert, de a kereskedők mégis Triesztnek adják az elsőbbséget, mert ott mindig hajókat találnak, mellyek a kendert átvenni készek , és Londonnak indulnak; mert több kereskedési viszonyra akadnak s a fuvarosok oda inkább mennek, mint Fiuméba; azonfelül a költségnek különbsége nem olly nagy. Ha a költség megkimélése nagyobb volna, a nyereségvágy minden akadályon keresztül bizonyosan magamagának Fiuménak törne utat. Nehéz, igen nehéz egy kisebbszerű városnak emelkedni,ha egy nagyobb városnak, melly már régóta monopóliumot gyakorol, szomszédságában virágzik; szinte lehetetlen pedig, ha nagy akadályokkal kell küzdenie , mint p. o. Fiuménak a ludovicea-úti vámmal, ’s a rész ’s alig használható vízi és száraz utakkal Károlyvárig. A Ludovicaca-út felszabadítása ’s a szállítás könnyebbités Károlyvárig eszközölhetnék, hogy olcsón és biztosan a tengerhez juthatnánk, — egyedül igy sikerülhet, hogy az angol és más tengeri nemzetnek piaczain a concurrentiát honi termékeinkre nézve más országokkal kiállhassuk. — Mind a mellett, hogy Angolországba a mostani körülmények között ’s a kendernek hazánkbeli magas ára mellett nyereséggel kendert vinni most nem lehet,s ezen hazai iparág minden figyelemre és szorgalomra méltó, mert nemcsak a belső fogyasztás Magyarországban napról napra növekedik, de Németországnak kenderbeli szüksége úgy növekszik, hogy azt eddigelé még ki nem elégíthettük. A kender azon kívül olly növény, melly valóban csak a kisebb földmivelők tulajdona ; a kezelés olly nagy szorgalmat ’s vigyázatot kívánván ’s olly különféle munkálkodással lévén összekötve, hogy azt nagy mennyiségben nyerességgel nem gyakorolhatni. Éppen a kisebb földmivelőknek hasznos, tehát mint kiknek a napi 1 bért különösen számba venni nem szükséges; mert ők magoknak dolgoznak Egy 1200 szeles holdra egy mérő vetnivaló kendermag kívántatik, mellytől közönséges évben 10 mázsa közönséges kendert várhatni; ezen 10 mázsa gerebenezés és tisztítás után ad: hosszú jó kendert 6 mázsát rövidebbet 1 /2 m. kóezot 1 /2 m ; veszteség: t. i. por, fa, és haszonvehetlen darabok 1 mázsa: összesen 10 mázsát, ami a mostani árak szerint legalább 80 f. p.p. leszen. így tehát azon gazda, ki 4 holdat kenderrel elvet, és hat év múlva (mert jól trágyázott kenderföldet ennyi ideig lehet használni) megint, más 4 holdat arra fordít, 800 f. évi jövedelmet nyer. A kender után burgonyát, kukoriczát, káposztát, vagy lóherét vethet. Illy jövedelemmel az adóterheit viselheti, és jól élhet, dézmát nem fizetvén, minthogy többnyire a rétekben szokták Bács megyében a kendert vetni. A fentnevezett helységekben nincs gazda ki nem termesztene 20 — 30 mázsát, de sok van, ki 100—200at is termeszt, évenkint. Olly nyereség, millyet alig ad más czikk ezen országban, már magában elég ösztön a termesztésre lichits !* «8 ül «. A P. N. mult évi OS és 69. számában Hegedűs Pál adatokat közöl azon arányról, melly szerint a hazában a föld, az adófizető földmivelő és az adótól mentes földesülésnemes közt elosztva van Akár azon szempontból tekintessenek az illy adatok, mint annak bebizonyítására szolgálók , hogy a nemesi terheknek az ország megyei közt porták szerinti felosztása hibás , és mint alapjai egy helyesebb felosztásnak, akár pedig úgy, mint érdekes felvilágosítás a különböző sorsú honpolgárok kezein lévő birtok arányairól, mindkét alakban különös figyelmet érdemelnek, kivált azon időpontban , mikor teher-elvállalási kérdések vannak napirenden. Nem lehet tehát felesleges, anélkül, hogy az értekező úr czikkeinek okoskodó részébe bocsátkoznánk, maguk a felhozott adatok iránt némi észrevételeket előadni 5. A szerző úr azt állítja, hogy 5,160,000 úrbéri hold visel jelenleg minden terhet, — ’s 25,000000 majorsági holdnál több majd semmit. Áll-e ez általános adat?—szabad legyen kételkedni, ’s e kétségek csaknem bizonyossággá változnak,—ha néhány a szerző által egyes megyékre nézve felhozott adatok , mint számvetésének alapjai , vizsgálat alá vétetvén, úgy találtatik , hogy azok a valóságtól eltérnek. F. (Fejér) megyére nézve az eléhozatt adatok következők: F. megye 75 Ц7 mérföldre terjed, mi egy □ mértföldre 13,333 holdat számlálván, öszszesen teszen . . . 999,975 holdat Ebből haszonvehetlen 200,122 Jobbágy kéznél ugarral együtt. Szántóföld 64,876) Rétekben 14,649 87,646 Szőlőkben 8,121) földesúri kéznél a fen maradó 782,207 Összesen 999,975 holdat Nehéz belátni, milly számítás szerint vannak ez adatok az országos összeírásból kihúzva, mert a mint tudva van, az országos választmány a földeket nem mérette föl, — hanem más úton igyekezett a jobbágykézen lévő földek mennyiségét kinyomozni , úgy hogy munkálatát új számítási működés alá kell vetni, ha abból holdszámra kívánjuk kitudni a mennyiségeket. — Alkalmasint hiteles kútfőből mondhatni azonban, hogy Fejérre nézve a számok igy állnak. Jobbágy kéznél van szántóföld 98,000 kerék számmal rét 30,000 szőlő 8,000 legelő 49,000 Összesen 185,000 hold. ’S ez a fentebbi számvetéstől lényegesen különbözik. De vegyünk fel még kettőt a felhozott megyék közül. H úr számítása szerént T. (Tolna) megye 65 TNT mérföldnyi területéből, melly 866,645 holdat teszen, van haszonvehetlen . . 339,942 hold jobbágy kéznél szántóföld 117,897) rét 26,528) szőlő 17,249) szilvás 15) nemesi birtok 365,014 161,689 hold Összesen 866,645 hold Helyesebb adatok szerint van jobbágy kéznél: szántóföld 180,000 hold rét 52,000 szőlő 17,000 legelő 90,000 összesen 339,000 hold. Melly eredmény a fentebbitől lényegesen különbözik. P. (Pest) vármegyére nézve H. áradatai következők: Pest vgye 191 □ mérföldnyi területéből— 2,531,603 hold van haszonvehetlen 1,029,898. jobbágy kéznél szántóföld 797,141) rét 43,092) szőlő 20,790) szilvás 8) nemes birtok 1,243,671 291,031 hold Összesen 2,563,6303 hold. Helyesebb adatok szerint jobbágy kéznél van: szántóföld 300,000 hold rét 80,000 szőlő 121,000 legelő 150,000 Összesen 551,000 hold, ismét igen lényeges különbség. Általában az látszik a P. H. közvetett számítások hibája lenni, hogy a megyék területei mérföldekben felvétetvén, ’s holdakra reducáltatván ezen mennyiségből lehuzatnak a) a haszonvehetlen gyanánt összeirt földek, b) jobbágy kéznél (állítólag) lévő szántóföldek , rétek , szőlők , és szilvások. Ezen két rendbeli mennyiség aztán az egészből himzatik, ’s mind az a, mi fennmarad, nemesi birtoknak neveztetik , noha ezen a fenmaradt mennyiségben , nemcsak valamennyi legelő és erdőségben van , hanem azon kívül az intravillanumok, a kir, városok, és szabadalmas községek határai.