Világ, 1842. január-december (1-105. szám)
1842-01-29 / 9. szám
szag átalakítására. Ti humanitás és méltányosság érzetéből önként akartok adót fizetni; — ez szép, de tized sőt huszadrészét sem hozza azon haszonnak, mellyet a legszükségesb csatornákhoz megkívántató részvények átvétele szülne, mi által meg tőkésítnétek azt, mi az adó által elpárolog. — Tanítsátok a közönséget hogy egyetemben kell részvényeket elvállalnia; de nem azért, hogy azokkal játszók, ’s gyermekkint az agitoage nyeremény úszkáló pohara után kapkodjon, az alatt pedig a becses gyöngyöt, az ország kincsét elveszítse; hanem azon czélból, hogy kiszámíthassa: jobb helyre van e téve a húszas, (mert ennyi forog szóban) ha ünnepen a csapszékekben eldözsöltetik, vagy ha részvényt vesz rajta illy javításokra , mik közvetve ’s közvetlenül kamatoznak ? Mutassátok meg neki, hogy ez által magának krajczárokat gyűjtene, mikép a’ takarékpénztárban, ’s egyszersmind herczegek és dúsgazdagokkint nagyszerűen művelné az országot. ’S ha mindnyájan igy közrehatnának, hiszitek-é, hogy hiányzani fogna a’ közjó illy valóságos előmozdítóinak sorából gazdag, világi vagy egyházi, vagy csak egy nemes keblű ember is? Nem, mert ők csak azért hiányzanak most, mivel eddig a nyerészkedők seregébe nem akartak vegyülni. Örökösei és utódai azoknak,kik az országot vérükön szerzék meg, ’s életök veszélyeztetésével ’s gyakran egész vagyonuk feláldozásával ezt megtartani törekedtek, azok, higyétek, most midőn a kötelesség nem véreket és éltöket, nem egész vagyonukat, hanem csak néhány forintot igényel, bizonyosan készek lesznek, a tőkéket gyűjteni, minthogy az által vagyonukat is nevelik, hazájukat is művelik és szépítik. Ha ama súlyosb kötelességet, a történetek tanúsága szerint, mindig híven betöltötték,úgy bizonyosan még nem fajultak el annyira, — legyetek meggyőződve, — hogy ezen könnyebb id őt szívesen betölteni vonakodnának. Vegyétek csak hasznát tehetségeiknek, egész szónoklati erőtöknek, az egész olvasó országban szerte elharsogó szózataitoknak, hogy szívére kössétek a nemzetnek, miszerint érdekeit ezen egyszerű, jutalmas, ’s még olly kevéssé használt módon elősegítse, hogy egy olvasó se tegye félre a lapot azon benső köteleztetés érzete nélkül, hogy közhasznú vállalatok számára gazdálkodni kell,’s részvények által közreműködni, nehogy a legelkerülhetlenebb tervek csak a törvénykönyvben maradjanak feljegyezve.Ha nyilvános munkákat a vármegyék létesítnek, a nemességre róják a költségi adót, ’s a népet szolgamunkára rendelik, úgy az nem haladás, sőt az erőknek üdvtelen zsarnoki elpazarlása, melly soha sem vezet óhajtott czélra. Részvények utján bármi czél is elérhető; részvényeket követel tehát az ország haszna, a nép java, a közjóllét kifejlődése, ’s anyagi függetlenségünk biztosítása. Részvények által méhek kint gyűjtünk, építünk mint királyok, ’s isten áldottaiként aratandunk! Igazak-e minden következtetésink, azt mindenki felszámíthatja: ha még sem fognak létesítetni, úgy már — benső sajonnal írom ezt ide — nem az észt, hanem a szívet ’s akaratot kellend okolni, mellyeket ugyan az egyszeregy meg nem indíthat. W. J*e81i gyűlés* Ő és kir. ív herczegsége az ország nádora mint nemes Pest vármegye örökös és valóságos főispánja , f. h 28dikára rendkívüli közgyűlést rendelni méltóztatott. Mellyben is a főispáni helyettes elnöklése alatt mindenek előtt felolvastatott ő Felségének január 7. költ kegyes leirata, melly által ő Felsége tudatja Pest megye Eivel, mikép ő Felsége ebbe terjesztettek a kir. Helytartó tanács által azok, miket az, mihelyt a fennálló bünperekbeni eljárás megváltoztatását illető pestmegyei határzat tudtára esett, kötelessége szerint,melly alkotása természeténél fogva főleg a törvények sükeritése, s azok megsértésének eltávolításában áll, a pesti RBnek e tárgybani kimerítő értesítés adás,s említett határzat sükeritésének felsőidő rendeletek beérkezéséigi felfüggesztése végett tudtul adott,--------mint szinte azok is, miket Pest megye 1841. évi november 20. tartott közgyűléséből ugyan ahhoz felterjesztendőknek vélt. Miképp felsége legnagyobb visszatetszéssel értette ezekből, hogy Pest megye Ш1. újításoknak rohanva inkább, mint azokról gondosan tanácskozva, annyira jutottak, hogy az 1796 67. t. cz.nek az országos választmányokra bízott tárgyakra nézve véleményüket nyilvánítni akaró megyéket, mint szinte egyéb törvényhatóságokat, vagy egyeseket is illető utasítására nem figyelve, sőt a törvények alkotását, eltörlését és magyarázását a törvényesen koronázott fejedelem, és az országgyűlésre törvényesen összesereglett Karok és Rket közösen illető, és azon kívül nem is gyakorlandó hatalomról szóló, egyszersmind a hozott, vagy jövőre hozandó törvények szerinti törvénykezést érdeklő alaptörvényeknek, ’s jelesen az 1794 12. czikkelynek szentségét megvetve ’s azon határokat, mellyek a megyék hatóságát a Hármas könyv 1Г r. 3 ez. és III. r. 2. ez ’s az ezeken épült 1635. 18. t. ez. szerint törvényesen korlátozzák, lerontva, és igy a’ törvényhozói hatalom tekintélye ’s a megyének törvény által engedett tehetség minden különbségét összezavarva, azon tárgyat, melly fölött az arról bővebben tanácskozandó országilag kiküldött választmány munkálata nyomán tettleges törvénynyel kellene határozni, említett végzéssel nemcsak megelőzni erőködtek, de hogy a’ féktelenség tetőpontját elérje, ki is nyilatkoztatták, miszerint azokat , miket végeztek , végre is fogják hajtani. — Ilyeneket, miután azoknál fogva, ha minden egyes törvényhatóságnak megengedtetnének , a törvények , ’s az országnak százados szokások által megerősített alkotmányi rendszere szükségesképen meg szinendnék, a közügyek folyamát illető bölcs szabályok, egyes törvényhatóságok kényszerinti tetszéseikkel (placita) felcseréltetnének , ’s a társaság az azt összetartó kötelékek szétszaggatásával, veszélybe sodortatnék, —i felsége nemcsak el nem nézhetvén , sőt k. kötelességnél fogva megakadályozni is tartozván, említett határozatokat, mint különben is űzve, futva, és nyakrafőre tett munkát, mellyben sem különbségére a bűnöknek, sem gátlására a törvénykezési szentség elleni vakmerőségnek, mellynek általa tágasb rés nyittatnék , gond nem fordittatott, erőnélkülinek, ’s megsemmisítettnek nyilatkoztatni és királyi hatalmánál fogva a’ megyének kegyelmesen megparancsolván , erősen meghagyni méltóztatik , hogy a törvényeket tiszteljék, a felnevezett k. helytartó tanács hatóságát becsben tartsák, ’s törvényes hatóságuk korláti közt maradván, a miképen tartandó törvénykezések iránt hozandó törvény szabályait bevárják, addig is pedig e részben minden újítástól őrizkedjenek. Hosszabb tanácskozás után az Ion a megye Rendeinek megállapodása, hogy ő Felségéhez felírás terjesztessék, mellyben felvilágosítva megmutatni igyekezendnek , hogy a bűnvádi eljárást tárgyazó végzése a Rendeknek sem törvényt sérteni, sem annak elibe vágni nem kívánt, és hogy az a törvények által kitűzött körben forog, mihez képest azon reményt táplálják a megye Rendei, hogy ő felsége felvilágosíttatva a tárgy valódi fekvéséről, ebben annyival inkább megnyugvandik, mivel az érdeklett végzésben még csupán csak elvek vannak kimondva. — A táblabiró-választást illetőleg, azok, a törvénykezés folyamatának közelgetésénél fogva , mulhatlanul megválasztandók lévén, folyó hótkén tartandó közgyűlésen fognak a megyei táblabirák sorából megválasztatni — ezeknek feladásul tűzetvén ki egyszersmind, hogy a bűnvédi eljárást tárgyazó végzésben kimondott elvek bővebb kifejtése iránt adjanak véleményt a martius 15én tartandó közgyűlésre. Ezután olvastatott a nm. m. kir. Helytartó tanács f. h. f -áról kelt körlevele, melly szerint ő csász kir. ap. Felsége, a folyó hórkán saját keze aláírásával kiadott kegyelmes királyi leirata által ezen mélt. kir. Ottó tanácsnak kegyelmesen nyílvánítani méltóztatott, — mikép halhatatlan emlékezetű nagyatyjának és atyjának, kiknek helybenhagyásával az 1790ik évi: Gzik, úgy lS27iki 8ik és Cik t* czikkely alkottattak, gondoskodásáról figyelmeztetve , nemcsak soha nem titkolta, hanem mind legfelsőbb kir. leiratában, mind országgyűlési előadásaiban is nyíltan elismerte, hogy szeretett Magyarországa , és a hozzákapcsolt részek közigazgatásában nem kevés számmal vannak ollyanok, mik bölcs törvényekkeli pótlást, némellyek mik javítást kívánnak; ’s valamint ebbeli gondoskodásának úgy szeretett Magyarországa, és hozzácsatolt részek közboldogságának minden módokkali gyarapítására irányzott igyekezetének, az 1836dik és 1840dik évi törvényekben a késő maradékra kiterjedendő csalhatatlan emlékeit emelte; ezen, hív népei boldogitására eddig eljárt ösvényt, ezentúl is a mindenható isten kegyelméből határozandó élete fogytáig állandóul követendő, a melly erősen feltett szándéka mellett, nem vehette ő fel a legkomolyabb visszatetszés nélkül némelly megyék abbeli törekvését,mellynél fogva a megyéknek engedett hatóság, és a törvényhozói testületet illető hatalomhatárainak figyelembe - vétele nélkül, — sőt azok szántszándékos összezavarásával számos ollyakat, mellyek az idézett , és az 1790 iki. I2dik t. czikk nyilvános rendelete szerint a törvényhozó hatalomnak vannak fenntartva , magok önkénye alá vonni, és a törvényhozást illető rendelkezéseket önhatározataikkal vakmerőn megelőzni mit sem kételkednek, ezt nem teendők, ha ebbeli hatóságokat a Hármas könyvedik r. adik czímre énelmében azon főleges feltétellel korlátolva lenni megfontolnák, hogy általa az ország általános törvényei, vagyis: — az alkotmányos rendszer, és a törvényesen megkoronázott fejedelemmel, úgy az országgyűlésekre törvény szerint egybesereglett ország Rendeivel közös, ’s a közállomány fejetlenségig sajolt felforgatásának nyilvános veszedelme nélkül fel nem bontható törvényhozói hatalom legkisebb csorbulást se szenvedjen Hogy tehát ezek példája tovább ne terjedjen, sőt inkább ők magok is megértsék, hogy a haza boldogságának épsége épen azoknak legszentebb fentartását kívánja, mellyeknek szétdúlására ama merényeikkel önmagok leginkább rohannak. Ő cs. s kir. felsége kötelességévé tette a kir. ittó tanácsnak a megye Reit ebbeli k. kir. szándékáról, és azon elhatározott akaratjáról, melly szerint soha meg nem engedi, hogy bármelly törvényhatóság tehetőségét inkább a törvények megsértésére, mint azok megtartására használja azon hozzáadással, körlevél által értesíteni, hogy királyi hatalmánál fogva mindazokat, mellyek az idézett törvények értelmében a törvényhozói hatalom kisebbségére vezetnek, alapuljanak bár az azokat merészkedő akármilly sokaságnak egyetértésén, — kárhoztatja, érvényteleneknek, ’s minden kötelező erő nélkülieknek nyilatkoztatja, — és akarja, — miképrrról megemlékezni soha ne szűnjenek, hogy a köztörvényhatóságok gondjai, és kötelességei jobbike, a törvények iránti engedelmesség. Ezen kegyes intézmény hosszú vitatásra alkalmul nem szolgálván, olly megjegyzéssel tudomásul vétetett, hogy az, ő Felségének törvényes érzelmeit magyarázza, ’s minden megyéhez van intézve, de Pest megyét azon okból nem érdekli, mert Pest megye semmi törvénytelenséget el nem követett. — Mire gr. D. A. emlékezetbe hozott egy kir. helytartósági intézvényt, melly Pest megyét a honoratiorok tárgyában érdekli ’s mellyre még felelet adva nincs, erre válaszoltatott, hogy az választmányhoz van kiadva, ’s felelet adatni fog. C*yör messyésoen . 1841k dec. 13ik és követ napjain, úgy szinte 1S42ki jan lörcén és köveik, napjain tartatott közgyűléseknek nevezetesb tárgyai. — Mgos főispánunk minden pompás fogadtatást mellőzendő már 1 ikén délután váratlanul Győrbe érkezett. Másnap, t i. 12kén, délután 3 órától 5ig fogadta ismert nyájasságával és leereszkedésével a tisztelgő törvényhatóságok küldöttségeit; 13kán , mint beigtatásra rendelt napon, reggel 9 órára a számos vendég, kik közt több főpap és főrendű leginkább Fejér és Mosony vmgyéből,’s a megyei nemesség a megyeház nagy teremében összejővén , mindenek előtt is, alispán úr megköszönte a vendégeknek, hogy e megyei ünnepet jelenlétükkel diszesíteni szíveskedtek ; ezután fényes küldöttséget nevezett méltóságos nagy prépostunk szónoklata mellett , a beigtatandó főispánt az őt óhajtva várt Rzek közé meghivandót, ki a küldöttséggel mindjárt meg is jelent, és szűnni nem akaró éljenekkel fogadtatott. Elnöki székének elfoglalása után olvastattak a legkegyelmesebb kinevezést illető oklevelek; erre méltó megyei püspökünk előolvasása után létéve in. főispánunk elhatározott , értelmes hangon esküjét, miből érezni 66