Világ, 1842. január-december (1-105. szám)

1842-11-19 / 93. szám

nácskozások bizonyos akadályok közbejötte miatt fel­függesztettek , azonban meg fognak kezdetni, s mint reméllhetni, nem foganatlanul. A szőlőiskolában oliy rég óta hiányzott épület valahára födél alá került. A szőlőiskolai termés egy részével próbakísérletek fognak létezni, de annak nagyobb része a kellő edények hiánya miatt elada­tott. Ennek jelentése mellett nem hallgathatni el azon buzgó és sikeres közremunkálati fáradozásokat, mely­­lyekkel Steinbach Ferencz kir. tanácsos és Heinrich n. János t. tag urak az egyesület ezen vállalatát elő­segíteni szíveskedtek. — Az ismeretterjesztő szak­osztályt illetőleg , ennek felügyelése alattt a ,Mezei Naptár­ jövő évi folyama megjelenvén, nagy részben már el is kelt. — A mintatár részint egyes hazafiak adakozásiból, részint az egyesület költsé­gén számos­ példányokkal öregbedett, ’s még inkább fog öregbedni azokkal mellyek, e. előadó ur által kül­földön czélszerültnek találtatván, megrendeltettek.— A könyvtár szinte több hazafi szives adakozásából ujonan gyarapodott ’s ’s azok közül­­ illő méltánylá­sul különös figyelmébe ajánltatik a t. egyesületnek Ploetz Adolf r. tag, ki jelesen számos kötetnyi ado­mánynyal kedveskedék. — Közrebocsátásul több rend­beli és külön szakbeli kéziratok érkeztek, mellyek az illető szakosztályokhoz utasittattak megvizsgálá­sul. — A pénztár, mellynek állapotja elő fog ter­jesztetni, habár a köztelek és szőlőiskolai épület rendkívüli költségei által tetemesül szenvedett is, a folyó évben szaporodott alapítványok és részvények által meglehetősen fedezve van, a még ez idénre há­tralevő költségekre nézve. Örvendetes körülményként említhetni, mikép az idén a tartozásban maradt rész­vények és kamatok összege csekélyebb mint vala fen­tebbi években. — Végül midőn a választottság jelen gyümölcskiállitásra mint ezen közgyűlés legfőbb tár­gyára örömmel figyelmezteti a t. egyesületet, legmé­lyebb köszönetét fejezi ki főherczeg Nádornak egye­sületi pártfogó ő cs. kir. Fenségének magas ke­gyelméért, miszerint azt saját gyümölcsöseiből küldött legszebb példányokkal méltóztatott gazdagítani, ’s szives köszönetet szavaz azon hazafiaknak is, kik a hoz honi gyümölcstenyésztésünkre nézve olly szép jövendőt ígérő becses mutatványokkal járultak. — Költ Pesten 1842 évi november 9dikén tartott vá­lasztottsági ülésből. Kacskovics Lajos egyesü­leti titoknok. Pesti szegény-gyermek-korh­áz. Hatodik jegyzéke a gyermekkórházi sorshúzás­ra szentelt adományoknak : Kopelly Sarolta assz. ezüst ékszertartót. Lac­kenb­a­eher Lina assz. ezüst ezukorfogót. Szekrényesy-Rumbach Hermina assz. ezüst evőszert. Kern Fanny assz. ezüst ezukorfogót. Schenk Wilhelmina assz. porczellán-levescsészét. Bajzáik-Bernrieder Mária assz. ezukortartó csé­szét ezüst talapzattal , és ezüst czukorkanalat. Egy ismeretlen nő: ezüst varrószereket. Kwietwalder assz. ezüst evőszert. Jeden­ff­y Anna assz. ezüst kö­tőtűtartót. Légrády-Nyáry assz. czukorcsészét fay­­enceból. Festetlek Leo grófnő: ezüst b­easzűrőt. Rumbach Kitty kisassz. ezüst kötőtűtartót. Mandl Fanny assz. vaj- és sajtkéseket. Hanzely Sidonia assz. ezüst tojástartót, kanállal. — Egy ismeretlen­nő : ezüst theaszűrőt. Kray bárónő: két t­eaüveget, ezüst födéllel. Mari címe assz. született Kray báró­nő: ezüst (aranyozott) ékszertartót. Hajdú József­­né assz. ezüst kötőkapcsot. Balassa-Grabovszky Eliz assz. ezüst varrószereket. Grabovszky Katalin assz. ezüst hajkefét. — Hertzfelder Dianore aszszony arany broche­t kék turkoizzal. — Brei­­sack-Boskovitz Nina assz. ezüst ékszertartót, taván­kossal. — Meszlényi Rudolfné assz. ezüst kulcs kapcsot. — Pollák Sillman Laura assz. három pár ezüst csemegekést. Ngos Stáhly Ignácz , kir. helyt. tan., és orszá­gunk főorvosa, megvett következő egyesületi Öt­ven sorsot, u. m. 11,701 től 1l,725ig és ismét 17,601- től 17,625ig, ’s azokat nagylelkűleg vissza aján­­dékozó akképen, hogy a netalán utánok esendő nye­remény a nevezett intézet javára forditassék. — Popper testvérek, posztógyárosok Brünnből, az e­­gyesületnek visszaajándékoztak következő 12 sors­darabot, u. m.: 3154, 4133, 4146, 4147, 6155, 6158, 6438, 6439, 20,216, 20,227, 27,073 és 27,074, melly nagylelkű ajándékért az egyesületi választmány ezennel forró háláját nyilvánítja. Az egyesületi választmány forró köszönetét je­lentvén ki mindazon lelkes emberbarátoknak, kik eme nagyszerű vállalatát reményen felül elősegíteni méltóztattak, egyszersmind tudósítja a n. é. közönsé­get, miszerint a holnapi húzásban nyerendő tárgyak három nap múlva, azaz f. h. 24dikétől fogva, tek. Havas József, vál. elnök ur lakásáról (Sebes­­tyén-piacz , tulajd. ház) elvitethető­k , miután t. i. a sorsjegyek az egyesületi pénztárnok Nádosy István ur által (váczi utcza,fehér oroszlánhoz­ czímzett posz­tó kereskedésben) láttamoztatandók. A melly tárgyak h­á­r­o­m hónap múltával el nem vitetnek , azok az egyesület javára fognak visszaesni. — Költ Pesten, nov. 19. 1842. Frankenburg Adolf e­­gyesületi titoknok. Pestből, nov. 19. Hiszem, hogy a közép­ponti megye közgyűlésen előfordulható, mégolly cse­kély tárgy is érdekli az olvasó­közönség legnagyobb részét, már csak azért is, mert középponti, és mert tudjuk, hogy itt a szellemerőknek bizonyos tűszpont­­jai vannak, mellyeket más megyékben az értelmes­­ségnek mégolly sok mégolly valódi képviselőinek da­czára is hiában keresnénk. Ha egyébiránt a kisebb­szerű tárgyakra és a vitatkozások láncz­szemzetes fo­lyamára ki akarnék terjeszkedni tudósításomban, úgy e lapok mostani számát kizárólag jelen tudósítá­som befogadására kellene igényelnem. Csak válogat­va tehát, a főbb tárgyakat, ’s ügy- és vita- fordula­tainak kitünőbb momentumait közlendem. — A t6ikai ülésben Nádor ő fönsége a vakok intézete épületé­nek létrejöttérül ’s t. h. Gikán történt megnyittatásá­­ról tudósítván pártfogói hivatalszerűséggel a KKat és RRket, azt, különösen mint kebelbeli intézetet’s általuk eddig is nagylelkűleg gyámolítottat, folyto­nos kedvezésükbe ajánló (a­mit megjegyezni már szinte fölöslegesnek is tartok —) szép magyar­sággal írott levelében, kiemelvén különösen t. Dubraviczky Simon első alisp. urnak, mint az intézet korm.küld. elnökének a körül tett érdemeit. A Bk. méltányló éljenzéssel adóztak a tisztelt alisp. ur érdemeinek ’s új bizonyságát adák, hogy az in­tézet iránti részvét náluk nem csak éljenző hangok­ban, hanem segedelmező készséggel tettleg is nyilatko­zik, mert első alisp.­umnak indítványzó kérelmére majdnem egy szívvel lélekkel ajánlottak meg négy­rendbeli örökös alapítványt, egyet a nemesi pénztár­­ból, egyet a tisztviselői karnak fizetésébüli arányza­­tos levonatból, kettőt pedig, felsőbb helybenhagyás mellett az adózók pénztárából létrehozandót. Pest megyének e szép példája buzdításul szolgálhatna más törvényhatóságuaknak is, hogy ezen intézet iránt, bárha mindeddig „nemzeti“ intézet czímével és dísz­nevével föl nem ruháztatott, már csak azért is na­gyobb figyelemmel ’s pártoló készséggel viseltesse­nek , mert ez minden más philantropismusi intézet fölött áll, ’s jótékony hatását idegen megyékben levő szerencsétlen világtalanok fölfogadására ’s kiképzé­sére is azonnal kiterjesztheti, mihelyt alapítványok létetnek, mert az intézet uj épületében elég számos növendékre van még üres hely.­­ Következett az­után egy választmányi munkálat előterjesztése, melly­­rül a 189 számú P. Hírlapban egy csillag alatt kö­vetkezők mondattak Kossuth által: Én egy pestme­gyei küldöttségben épen most dolgozom kiküldött tár­saimmal épen ez ügyben , és nap múlik reggeliül es­tig tartó szorgalmas munkában nap után; ’s minél mélyebben tekintünk a tömkelegbe, annál inkább erőt vesz rajtunk a tehetlenség kínos érzete­ ’stb. ’stb. Itt a szerénytelenség rokonulva tűnik föl a jegyzet írója részérül a tulvitt szerénységgel; sőt mondhat­nék, az imezzel testvérileg karöltve jár, mint a f6ikai ’s­­zikei gyűlés folyama ’s a munkálatnak előter­jesztett foglalatra bizonyitá. A küldöttség ugyanis nem csak a tehetlenség kínos érzeteinek semmi nyo­mát nem árulta el munkálkodásában , sőt olly a le­hetőségig alapos tervezetet nyujta, hogy annak be­csét a legirigyebb részakarat sem vonhatá kétség­be, ’s mellynek jelessége a gyűlés színe előtt többek által ismételve kinyilatkoztatott, de bebizonyult az által is, hogy, némi csekély módositással, minden abban fölállított elv és nézet elfogadtaték.— A nagy­szerű tárgy, mellyrül szólok, a házi adó kivetési rendszerének ’s az adó­alap rovatszerinti meghatá­rozásának tervezete. — Merészség volna tőlem a munkálat minden adatait, alaptételeit, és kapcsola­tos következtetményit egyszeri hallás után elsorozni akarnám; különben is reménység van az iránt, hogy a Xs. megye, czélszerű intézkedéseinek nem csak kebelében köztudomásra juttatása, hanem nyilvános­ság által más törvényhatóságok figyelmének föléb­resztése ’s azon ügy megvitatásának érlelése tekin­­tetébül, annak idején, ha az egész munkálat bevé­gezve leend, sajtó alá bocsátatását is elhatározand­ja. Szorítkozom tehát inkább csak a tárgyalás histó­riájára ,s ennek fejleményét eszközlött némelly szó­noki jellemzetekre.­­ A fogolytartási deperditának kevesbbitésérül lévén szó, azon intézkedésekre vo­natkozólag, mellyeket arabok vagyonának ebből le­endő megtérittetése végett némellyek szükségesnek láttak, Kőrös városa érd.­követe megemlité, mikép a közgazdálkodás ezen ágát egy dolgoztató háznak fölállítása által lehetne nemcsak tehernélkülivé sőt jövedelmezővé tenni; de az eszme nem csak visz­­hangra nem talált, sőt hogy ne találhasson K.nak e­­zen fölszólalása által eszközöltetett „Hisz akartunk állítani; de akkor revoltánsoknak ’s isten tudja mik­nek neveztettünk ’s felsőbb hely által akadályoztat­tunk.“ — A ki előtt pest megye viszonyai nem tel­jesen ismervek , igen könnyen balvéleményre hozat­­hatók e szintolly alaptalan mint félszeg *) nyilatko­zat által; mert azt gondolható, hogy Pestmegye RRei valóban egy munka­ház fölállításában gátoltat­tak ; pedig gátoltattak a törvényszéki nyilvánosság­nak, ’s egy egészen uj büntető rendszernek behoza­talában , mellyel egyébiránt a munkaház ügye ko­­rán­ sincs olly összeköttetésben , hogy külün — az újítások amaz egész rendszere nélkül — létrehoz­ható ne volna; mert hisz illy munkaházak Abaujban, Aradban , Borsodban, Hevesben , Komáromban , Somogyban, Vasban ’stb. már több év előtt minden felsőbbi ellenzés nélkül állíttattak ’s többnyire máig is igen kedvező állapotban vannak, ugyannyira, hogy a szónok maga is ajánlá a kassai munkaház posztókészítményeit a gácsi gyárczikkek elégtelensé­ge esetén, a P. H. egyik számában. Itt tehát a szó­­nokból egy kis boszú és egy kis maximum utáni tö­rekvés forrott föl, mellyet egyébiránt egy kis idő óta mind czikkelyeiben , mind nyilatkozataiban a kö­zeledés, sőt—hanem sértem — az alkudozás elvével iparkodik cserélgetni. — Később az utak, különö­sen pedig a kassai ut csináltatásának költségfedezé­se tárgyaltatván , szinte K. ur, költészi talentumának egész erejével fösté a pestmegyei utak rosszaságá­nak iszonyatos képét, ’s mondá, hogy e részben törvényhatóságunk a honnak gúnytárgya, inditványo­­zá egyszersmind, hogy azon erőnek, melly évenkint átcsinálásokra fordittatik, czélszerűbb alkalmazása végett terv dolgoztassák ki. Ez utóbbi iránt nem lehe­tett, ’s nem lehet kifogása józanul senkinek; de igenis azon képtelen nagyítások miatt, mellyek egy komoly férfiú ajkárul még megyei teremen kívül sem hang­zanak jól, megyei teremben pedig a tárgyalási ko­moly méltósággal ’s a szigorú igazság elvével (soha semmiben) egyáltalán nem egyeztethetők; ’s igy igen méltán roszalá ama torzképmázolói modort Szt.k. másodalispán úr azon alapos megjegyzéssel, hogy ha a pestmegyei utak rosz­karban létének okai csak valamennyire is figyelembe vétetnek, jelesül az, hogy honunk egy megyéjét sem hasogatja ke­resztül annyi út, hogy semmi vidékén hazánknak az útakat annyi ’s olly terhes kocsik nem vágatják, nem rontják mint e megyében, ’s végre hogy kevés megye van , hol az útcsinálási keményanyagok megszerzé­se olly fáradságos ’s olly költséges volna, mint épen e megyének némelly tájain,h úgy az utak roszaságá­­nak rajza ’s a gúnyolás legalább is 90 percentummal leolvad. Ezekre K., szelíden szólva, férfiatlanul vála­szolt, csudálkozását jelentvén a fölött, hogy Szt.K. urat eddigi pályájától eltérőleg ’s korábbi elveivel ellenkezőleg hallja nyilatkozni. — Az igazán csudálkozásra méltó, mikép jöhetének ki e gyanúsító szavak annak ajkain, ki gyanúsítások mi­att annyiszor panaszkodott, ’s ellenök számtalanszor kikelt. **) Valóban lehetlen volt nem érezni a közön­­ség legnagyobb részének, mint szinte Szt.k. urnak is, azon méltatlanságot, melly az idézett mondásban feküdt,’s mellyre az utóbbi, szintolly önérzeti szelíd­séggel mint alapossággal felelt, egyszerűen eszméltetve az ingerült szónokot mikép ő csak a szerfölötti nagyítást rész alá,csak tényeket mondott ’s igy elvekkel maga ré­szérül összeütközésbe egy­általán nem jöhetett. Bi­zony bizony szép dolog,­ ha ki önzéstül ment, indu­latait fékezni tudja ’s megfontolásnak ellenvezé­­rekép ragyogni sem dicsőségnek , sem a közjóra néz­ve üdvösnek nem tartja! — A közköltségek azon rovatára nézve, melly előbb a czigányok gyermekei­nek neveltetésére forditandókat foglalt magában, az határoztaték , hogy az jövendőben „népnevelési“ ne­vezet alatt fordulhasson csak elő, ’s az ide tartozó * *) Mondhatnék: vakmerőn ámítni, 's a kormányt gya­nú­s­í­t­n­i akaró nyilatkozat s­z e г k. **) Mondtuk már, K..th úr azt­ tartja: hallgassátok szavaimat, de ne nézzétek tetteimet. s­z­e­r­k. 187* 753

Next