Világ, 1843. június-december (1-104. szám)

1843-11-08 / 89. szám

a társalgás kellemei egyéb szellemi élvekkel is szapori­­tassanak, minek felolvasások, zene előadások. E dicsé­retes után a budai casino is halad; olly intézet ez, mely­­lyet közönségünk eddigelé még kevéssé ismer, ’s melly mégis mind szerkezete, mind elrendezésére nézve fő­városaink legjelesb társalgási gyülhelyeinek egyike. Múlt vasárnap nove­mben testleg kezdetett meg­olt a művészet pártolásának nyilvános tanúsítása az által, hogy e napon tartatott az első hangversenyi előadás szép közönség je­lenlétében. Óhajtjuk, hogy a szép süker minél több és gyakoribb hasonló élvszerzésre buzdítsa a casinói egylet lelkes tagjait ’s igazgatóságát. Mellékesen megérinthetjük, hogy ama széplelkű emberszerető vállalat a miskolczi ’s fejérvári égettek számára előadott ’s még adandó szín­játékok tárgyában szinte ezen casinoi társalgás szüle­ménye. — — Ma ment végbe lukanényei Luka Sándor hontmegyei főispáni helyettes ő­riságának ünnepélyes beigtatása a pesti e. b. váltótörvényszék elnökségébe. Az ünnepély körülményeit, ’s az ez alkalommal tartott szónoklatokat (ha csak kivonatosan is) lapjaink jövő szá­mai közlendik. — Megjelent a Tudománytár octoberi füzete. Főbb czikkei: Népnevelés. II. Korunk miveltségi állapotja (Foly­tatás) Györy Sándortól; Az észjogtudomány fejlődése ’s jelen állapotja. (Harmadik czikkely) Paule г Tiva­dartól; Csepel (Vége) Bognár Józseftől; Fogházakról Zsoldos Ignácztól. A literatúrai mellképek rovatában Sismed­di ’s az école génévoise ismertetése adatik. A critical­ szemle szól négy külön munkáról; a többek közt Miss Pardoe Magyarországról irt munkájáról, ’s Tocque­­ville amerikai democratia czimű munkájának Rüder ál­tali német fordításáról. — A szávakulpai vontató-gözhajózási társulat , mellyröl már lapjaink .... számában emlékezénk, a­­lapszabályait hozzánk is megküldvén, legnagyobb kész­séggel sietünk a t. közönséget értesitni affelöl, hogy a szávakulpai gözhajózásra szabadalmat nyert Fletcher M. úr előlegesen két vontató gőzös kiállítására 800. rész­vényt — 2­50 pfjával egyet adand ki, ’s hogy részvé­nyek elfogadására Pesten Malvieux S. I. nagykereskedő­ház van megbízva. Az egyik gőzhajó naponta váratik­­ partjainkra, innen rendeltetése helyére indulandó. Mi e­­rősen hisszük, hogy e derék vállalat részvényei kapósak lesznek, nem csupán hazafias lelkesedés miatt, mellyet az minden hazafiban költeni fog, de azon bizonyos nye­reség tekintetéből is , mellyel kínálkozik. — A munkás Frankenburg Adolf úr szerkesz­tése mellett pesti könyvárus Heckenast G. úr által ez évben megindított „Magyar Életképek“ kiadásával az említett könyvárus úr, mint biztos, kütföbül hallók, felhagyand; azonban örömére az „Életképek“ barátinak jelenthetjük, miszerint azokat jövő 1844re maga a szer­kesztő Frankenburg úr fogja önköltségén kiadni, még pedig — véleményünk szerint igen helyesen — úgy, hogy a lapoknak változékosság által nagyobb érdekad­­hatás tekintetéből a „Magyar“ előnév kihagyatván, azoknak egyszerű, de tágabb jelentésű „É­­­e t­i ép­e­k“ czimök legyen. Bennök rövid, könnyű modorban írandó kritikák, ’s főleg női olvasmányra szánt tudományos érte­kezéskék, históriai töredékek ’sz. fognak, válogatott be­­szélyek ’s versezetek mellett megjelenni; és hogy érde­kűket növelje, szándéka a fáradhatlan szerkesztő-kiadó­nak lelkes hölgyeinknek divat ’s egyéb képekkel, hímzett rajzokkal is’sat folyvást kedveskedni. Mi előre örvendünk vállalatának, ’s csak azon egyet óhajtjuk, hogy legyen szerencsés!) tapintata Fr. urnak a közlendő tárgyak meg­választásában , mint volt eddigi hölgylapjaink szerkesz­tőinek , kik közöl egynémellyek a czivódások és korho­­lásokban épen olly kevéssé tudák tollakat mérsékelni , mint mások a gyakran nevetséges magasztalásokban. Ha jól vagyunk értesítve az „Él­e­tképek­ ből 1844ben ha­vonként kétkét füzet fog megjelenni, ’s a füzetek pos­tai után is megkaphatok leendnek. — D­ö b­­­e г az optikai ködfátyolait a nemzeti színházban mindegyre bérlet­szünésben muto­gatja meg, és megesik, hogy két este is, egymásután bérletszünést olvasunk a szinezédulán. Kívánjuk, hogy a sok bérletszünés használjon az intézet pénztárának, ha­csak szempillanatra is, mert másodszor alig fogják ma­gukat jégre vezettetni hagyni a páholy- és zártszék-bér­­lők. Bizony van oka zúgolódni a közönségnek illy igaz­gatói fogások ellen, és bizony nem lesz oka sopánkodni az igazgatóságnak a hanyag bérlés felett, ha majd új bérlet fog nyittatni. Ma ismét „bérletszünést“ olvasunk Döbler holnapi mutatványira . Valóban felkiálthatnánk: Quousque tandem, fogja igy faggatni bérlőit igazgató úr?! Bizonyos hírek szállongnak szerte a városban, mellyek szerint a pénztár­telés erőnek erejéveli sürge­tése mintegy természetesnek látszik. No de szóbeszéd, szóbeszéd, semmi egyéb. ---- mmnt ---­repteti, a többi jött, ment, beszélt, morgott, kiáltozott, mint... No de nem mondom ki, mert igazat találnék szólni, ’s akkor jaj szegény fejemnek! A magyar aréna megbukott, a pálfi-terembeni szín­ház szinte megbukott, vagy közel a csődhez. ’S ez épen nem csoda, mert az igazgatónak, mint mondják: Töltött puska a kezében, Kacsa ’s nyúl van csak eszében. ’S rendre lövi a bakot; Jobban érti a váltókat, Mint a színi dictiókat, ’S nyel csak száraz ablakot. Nem csoda, ha vándoraink buknak. Sorsuk gyakran kezekben áll, de ha nem értik azt pörölyözni. Egyik sze­rencsétlenségük, az igaz, hogy város végire szorulnak; no de ez Pesten is megtörtént, az állandó nemzeti szín­házzal, minek nyögjük is következményeit; de a legnagyobb szerencsétlenség az, hogy irgalmatlan roszul játszanak, es­­annyira, hogy a legmelegebb keblű magyarral is megsajnál­tait, ha nem is a csekély belépti díjt, de legalább a drága időt mit nézésekkel elaprított­ A hallgatóságtól, hála ég­nek, ma m­ár nincs mit tartanunk, mert ifjaink, heves ha­­zafiaságuk mellett is, olly tisztességesen viselik magokat, hogy a birodalmi egyetemek olly sokszor magasztalt fer­ivó ifiai iskolába járhatnának hozzájok színházi maguk vi­­seletére nézve tőlök leczkéket veendők, de a játék!!.... Mikor a legszomorúbb jelenetekben gyakran kénytelen az ember felkaczagni. . . . . , Hát még azon pontosság, mellyet e vándor-papok kö­vetnek. Például, épen tegnap azt olvasám a szinezédután: „Kezdete 6­­/2 órakor“, ’s egy negyed jön nyolczra, mire az együgyü Lukrécziát a fonóban láthatók! Latoljátok meg, urak, magatokat, ’s aztán panaszkod­jatok a lelkes ifjúság, a pénzes követek részvétlensége, a pozsonyiak hazafiatlansága ellen !..., X. Ma Mindenszentek napja van. Ez idén azért neveze­tes előttem, mert tegnap Hegedűs uramat láttam a győri színpadon; ezen Adoniszát Cynthia komornájának, az ál­tala éktelenül rászedett Tháliának-A győri padokon múlt napokban a derék Lendvaypár szerepelt mint vendég; most Anikó csak maga van, férje Pozsonyba ment. Kedves, jeles, dicső volt ő tegnap az „Örökké“ és „Mérges nő“ben. A színház valamivel ü­rebb, mint váram, mint szeretem , ’s mint a jeles művésznő ér­demié. És ezen ürességen annál nagyobb okom vola cso­dálkozni, mivelhogy Hegedűs uram is méltóztatott játszani. Ez volt ám még a játék! Heted-hét ország­ra szólt-Sokat hallottam én Hegedűs uramról, de sokat vándorszínésztől nem vártam. Természetemnél fogva ke­véssel is megelégszem. H. uramnál azonban csalódtam, tőle keveset sem kell vóla várnom. Szeretném leirni játékát —de nehéz, mert „Festeni mint tudnám a művész szelleme röptét...”­Ő azt képzeli, vagy­is inkább úgy van meggyőződve, hogy művész, mégpedig lángelmű színművész. Ám le­gyen neki az ö hite szerint, ö vallja kárát—meg a kö­­­­zönség, melly fizetése mellett ásítozik. "S ez még jó, de nekem bosszankodnom is kellett. Midőn derék Lendvay nálunk volt H. ur, mint hallám, vadászni járt. „Mit neki L. gondolá ő szinművészsége, jobban tudja ö, mint : “ — Ezt sokan résznéven kezdék venni H­­uramnak; de én egészen természetesnek találtam, hogy Lendvay játékát látni nem akarta, mert ha figyel­mesen kiséré azt, ön eredeti játékából aligha nem vesztett volna;’s ez iszonyú veszteség leendett a magyar színé­szetben !! II. ur szeretői szerepekben vél lündokloni Ha én hölgy volnék, ’s illy udvarló környezne, el kellene ájul­nom, ’s még Eau de Cologne, szarvasszaruszesz, patscholi, ’s még a világhíres Demarson et­­- franczia illatárusok­nak minden szeszei és szesztelenségei sem volnának ké­pesek eszméletre bírni. Pedig Demarson et C.-je uraimék híres illatárusok, mert egypár császár’s néhány királyon kívül, most már a chinai fejdelemnek is nyilt levelezett ud­vari illatárusai. H. ur nem tud illendően állni; kezeivel nem tud bán­ni, lépni színpadiasan még nem tanult, ügyetlen minden fordulata, arcza sohasem mond semmit, mozdulatai irga­­tatlanul feszesek, declamatiója éktelen; avagy mit is mon­dok , hiszen H. ur gagyogásait declamatiónak mondani bűn volna. — És H. ur azt gondolja mégis, hogy ő szín­művész !! Azt mondják, H- ur el van kényeztetve* Ezt könnyen 179* 737 A nmlgy m. u­dv. kamara a mármarosi kamarai igazgatósági laj­stromró­­ Udránszky Lajost sóvári bánya-főfelü­gyelő­ségi tisztirnok­­ká nevezte. Szerkesztő-hivatalunknál nov. 6án a miskolczi égettek számára adakozott t. ez. Fac­or A. ur. vegytanár, Leuchtenberg hg ő magasságának udv. technicusa , 10 fr. 24 kr. ppben, ’s igy a lapunk 85dik számában kitelt 75 fr. 52 krral együtt tesz az újabb küldeményi öszveg 86 fr. 16 kr. pengő pénzben. Országgyűlési tudósítások. Pozsony, October Sitnikén. Lladik országos ülés a mgos FöRBnél. Nádor ő fensége által megemlíttetvén a mai tanácskozás tárgya, a vegyes házasság dolgában készített üzenet ’s a FÖRRi tábla egyik tagja által ajánlott módosítások vizs­gálata, egy báró főispán szólalt fel, ’s előre bocsát­­ván, hogy a nuncium , nézete szerint is tökéletesen meg­nyerte a többség akaratát, miután ezen többségnek joga van a határozat feltételének módja iránt is rendelkezni, indítványozza, hogy a FORRK válaszánál alapul az első rendbeli, vagyis ítélőmesteri üzenet vétetvén, az ajánlott és köziratra bocsátott szerkezetből csak azon okok vétet­nének által, mellyek a BR. külön okainak megczáfolására szolgálnak, és azt akkint kívánná szerkesztetni, hogy az itélőmester szerkezete I és II §a után a ns gróf projectu­­mának 3. 4. 5. 6. 7. 8. és 9ik szakaszai jönnének.’s a t. — A nemes gróf által ajánlott projectum 's a most tett indítvány ellen nyilatkozott egy érd. gróf, mert bár az itélőmester üzenete nem nézete szerint szerkesztetett is, a többség akaratát röviden mégis kifejezi, midőn a mó­dosítást ajánló grófé ugyanazt szószaporitással fejti­ ki, ’s irói mesterséggel szerkezeti üzenetében, aggodalmat keres ott, hol veszély nincs, ’s orvoslást kíván, hol a többség határozata szerint sértés nem létezik, és mert i . ezen szerkezet az elkövetett következetlenséget még in­kább kitünteti. •­ Egy más gróf pedig az elötte szóló gróf azon állítását, hogy gr. Sz. projectumában a FORR. által elkövetett következetlenségek vannak kiemelve, szem­rehányásnak nem tekinti, mert a fogalmak között nagy a különbség s mert tudja, hogy a többség nem fog itt kö­vetkezetlenséget látni, annyival inkább nem, mert a mó­dosítást ajánló gróf ez által nemcsak törvényhozói, hanem emberi kötelességét is teljesíté. — Midőn az elnök ö­­nge a végzést kimondá, nem leheté azt az okokra is; ki­menté azokat az indítványozó főispán, ’s köszönet a mó­dosítást ajánló új grófnak, hogy itélőmester m­agának jeles szerkezetét, okaival is gazdagítani igyekezett; kö­szönet, hogy el nem mellőzte mindazon okot, mellyet felhozni még szükségesnek tartott; illy ok, hogy a fő­­pásztori levelek merőben lelki dolgokkal foglalkoznak,­­s hogy ha a protestánsok, dogmáikkal ellenkező szer­tartásokra nem kényszeríthetők, nem tehetni föl, hogy a catholicusok bizonyos szertartásokra kényszeríttethetné­­nek. Igen, a BR. példáját kell követni, kik okoskodá­sukat mindenre kiterjeszték. — Utána egy­ej báró azon kezdvén beszédét, miként azt az előtte szóló gróf végzé, köszönetet mond mind itélőmester, mind a módosítást aján­ló gróf ö­nsguknak, ’s elismeri, hogy mindkét munka a maga nemében jó, tökéletes, és hogy, ha egyiket a má­sik mellett elfogadjuk, okul nem a másik feletti tökéle­tesség, hanem az okok alapossága szolgáland. A ns báró úgy vélekedik , hogy itélőmester m­aga azon nézetbül indult ki, miszerint a nunciumnak hogy jó legyen, a többség véleményét kell magában foglalnia nemcsak a ha­tározatra, hanem az indítóokokra nézve is , mellyek soha sem lehetnek mások, mint azon princípiumok, mellyek vagy az elnök által az enunciatiónál mondattak, vagy mellye­­ket a discussio folyamában hallott; az okok megválasztása tehát nem tőle függött. És csakugyan ez okok valának a n ... i főispán iditványában; volt azonban még egy, hogy t. i. a FORR. válasza mentül rövidebb legyen, nehogy a RRk is, okaink tömérdeksége által mintegy felhiva, ’s példánkat követve, tömeges (voluminosus) feleletet küld­jenek. Mindezek ellenére gr. Sz. az itélőmester nunciu­­mánál sertelmesb projectummal áll elő, mert, mond, a köz­vélemény kifejtésére adatokat kíván nyújtani. Mi tehát fel­adása a nunciumnak? adatokat nyújtani a közvéleményre, vagy a többség határzatát felfogni? A szónok tehát az elsősé­get az itélőmester üzenetének adván, ha azonban ez módosí­­tatni kívántatnék, inkább az ajánlott projectumot kívánja e­­gész terjedelmében átküldeni,mert ebből az itélőmesteri nun­­ciumban kifejtett okokból semmi sem felejtetvén ki, a vá­lasz sokkal kerekdedebb leen­ne, mint a kettőbül szer­kezeti vegyület. — Egy ellenvéleményü­ns gróf rövid szavazata után egy más gr. szólott, és véleménye szerint­­ az, mi az ajánlott szerkezetben a zólyomi esetekről mon­datik, nem állhat, mert ez a pápa parancsával ütközik egy­be ; e szentsége t. i. és maga a Csanádi püspök ö­nmga is érvényesnek mondá a nem cath. lelkészek előtt kötött, házasságokat, ’s a mgos FORR. tovább цещ mennek, mint a pápa rendelé, mert e szerkezet értelme az esküvések ismételtetését szükségesei. És mit nyilvánitnak ez által a FöRR ? hogy e házasságok nem házasságok ! ’S ebbül az egyházi rend azon szomorú helyzete következendik, melly­­ben volt a vegyes házasságoknál, és leend ismét ingerült­ség, mert a megyék sérelmet látandnak, a FöRR­, a papság érdeke mellett nyilatkozandnak, fölülről pedig

Next