Világ, 1843. június-december (1-104. szám)
1843-06-28 / 51. szám
51. PESTEN, 1843. Nem-rendes levelezők kéretnek az Intézethez bérmentesen küldeni közléseiket.VIllAG Megjelenik e politikai, tudományos és művészet Lap minden héten kétszer: Szerdán és Szombaton. Hivatalos tudósításokon kívül, Hirlője közöl minden hirdetményt, egy negyed-szelet sorától három krajczárért pengő pénzben SZERDA, junius 28. Előfizethetni helyben— Emich Gusztáv ur könyvkereskedésében (Úri és kígyó utczák szögletén) félévre postán 6, különben 5 ezüst forinttal; az országban minden — azon kívül csak a bécsi cs. kir. főpostahivatalnál Bécsben. Minden közlést,a Világ szerkesztő-hivatalának** czím alatt kéretik beküldetni. Ifj. Mármár bekövetkezvén a második félév, bizodalmasan figyelmeztetjük politikai lapunk tisztelt olvasóit, különösen a téivolabb lakókat, szíveskedjenek lapjaink járatása iránt minél előbb intézkedni, hogy a boríték- czímek idejénkoréin kinyomathassanak. Az előfizetés-díj félévre (Július 1-től kezdve decemb. végéig) postan küldetéssel 6 fr., Budapesten borítékban és házhoz hordással szinte 6 fr., helyben boríték nélkül de házhozhordással 5 fr. pengőben. —Külső tartományokba járatandó példányok iránt legczélszerűbb mód a bécsi főpostahivatalnál rendelkezni.—Lapunkra az előfizetések helyben nem szerkesztői hivatalunkban, hanem könyvárus Emich Gusztáv urnak az Úri- és Kígyóutczák szegletén lévő könyvkereskedésében fogadtatnak el;s ugyanott adandók általa Vilg Hirlejébe szánt minden magányhirdetések is, mellyeket vidékről is oda intézteini kérünk. A VILÁG Szerkesztősége. tartalom. MagyBrOPeanás és Erdély. Országgyűlési tudósítások Qun. 20, 21, 22, 23, 24-en tartott országos ülésekről. — Felirási javaslat az ország előleges sérelmei és kivonatai felterjesztésük és a kir. kegy. előadások tárgyában.) — Szabad királyi városok (II. Assimilakio.) Szerbia helyzete. — Felhívási segélyre! — Fővárosi hírek. Egyesületi és intézeti közlések. (Magyar tudós társaság. — Magy gazd. Egyesület medárd-vásári közgyűlése. — Iparegyesület. Budapesti nőegylet sorsjátéka, jótékony czélra.) Öszhangzat nemes Zala megyének igazság ’s méltányosság érzetével.—Megyegyülési tudósítások: Sárosban, Turóczban, Nyitrában (követi jelentés és utasítás-adás.) Pestmegyei gazd. fiókegyesület alapszabályai. Hírlapi kalászok. Szerbia (Belgrádi levelezőnk tudósítása a szerb nemzeti gyűlésről. — Beszéde a szerb fejdelemnek; a nép egyhangúlag Karagyorgyevics mellett nyilatkozik.) Spanyolország (A nemzet véres küzdelmei egy dictator ellenében. Legújabb.) — Nagybritannia. (A Wellington-Peel minisztérium bajai. A kath. intézet évi gyűlései. Kilkenny! repealgyülés. Wellington hg nyilatkozata a repealgyülések tárgyában. — A ,Herald* véleménye a ,Times* harczias czikkére.) — Francziaország. (A júliusi forradalom évnapjai ezentúl nem ünnepeltetnek. Mostoha időjárás. A bourbonpalota most a követkamra tulajdona. — Lamartine jövendője — Panamai földszoros átmetszése.) — Németország (Webster alkudozása a német vámszövetséggel.) —Bosznia (Keresztények sanyargattatása.) — Délamerika (Montevideo ostrom-állapot.) Tibeza. A mai szláv népesség Európában. — Franczia földiraszok. Aldunavidéki képek. XI. — Napraforgó. Hivatalos és magán hirdetések. 1f Magyarország es Erdély. Országgyűlési tudósítások. Pozsony juniue »Okán. CVI. országos ülés a KK és KRnél.) Egyik kerületi elnök előterjesztő mindazon végzeményeket, mellyek az V. országos ülés óta a kerületi tanácskozásokban létrejöttek. Ezek közül legelőször is a követigazolási kérdésben eljárt választmánynak jelentése rendeltetett felolvastatni. A tárgyalások mármár folyamatba jövőnek, midőn egy jelen nem lévő gróf követe szót emelvén hosszadalmas beszédében, mint kivehetők , azt fájlalá, hogy a verificationalis választmány munkálatában egy egész osztályt, t. i.a jelen nem lévők követeit kifelejtő , hogy ezen osztály törvény és szokás által szentesiktetett jogaiból kizáralik, holott annak mindjárt a megyei követek után volna olly szavazási joga, mint a sz. kir. városoknak-------’s t. ef., mellyeknél fogva azt kiváná, hogy a jelen nem lévők követei szinte részesittessenek a kerülő választmányokban, és igy régi jogaikba helyeztessenek vissza. Mire miután elnöke excra azon észrevétellel felelt volna, hogy a jelen nem lévők követei szólhatási jogukban nem háborgattattak,amit az előtte szólónak elég hosszas beszéde tanúsít, — egy megyei követ azt jegyzé meg , hogy ő a jelen nem lévő követek olly befolyását az országos tanácskozásokba, mint a milly kiterjedésben követeltetik, semmi törvényhozási fogalommal megegyeztetni nem tudja,’s utasítása következtében indítványt ten, hogy mivel a mágnások már a megyei hatóságoknál úgyis nagy befolyást gyakorolnak, képviselőik a követi táblától mozduttassanak el, mert azoknak, ha valahol, inkább a főrendi táblánál, mint itt, van helyök. Egy másik megyei követ pártolá az indítványt, és a jelen nem levők képviselőit, tekintvén a BB tábláját, minél előbb rendeztetni kívánta. De az elnök azon figyelmeztetése folytában, hogy ez utasításnak megvan ugyan a maga nyomatéka, de ez jelenleg a tanácskozás tárgya nem lehet, — a további fejtegetések e dolog körül ezúttal elmellőztettek. — Egy megyei követ rosszalá a modort, mellyel a felszólalt abs. követe a törvhozó testnek rendkívüli türelmét hítta fel, — ’s azt javaslá neki, hogy magának más küzdtért keressen, és olly diatribákkal, mint a minőkkel előállott, jövendőre kíméletes legyen. — Ezek ellenében más abs. követ szólalván fel, követtársának beszédét úgy miként egy haldoklónak végvonaglását tekintő, ’s azt jelenté ki, hogy ő több rokon;jy követtársaival együtt a kir.városok irányában, mellyeknek olly szép jövendőjük van, semmi szavazatot nem igényel, és csak arra kéri elnök ő excját, hogy legalább ülőhelyeiket a teremben biztositni méltóztassék. A legelőször felszólalt jelen nemlévőnek követe ismét szóhoz jutni törekedett, de elnök ő excjától komolyan arra figyelmeztetett, hogy a szólásszabadságban ugyan korlátolni senkit sem akar, de a szerénységnek is vannak határai, mellyeken túl menni illetlen. Ezek igy elvégeztetvén, folytattatott a veris. választmány jelentésének közbeszakasztott felolvasása. Elnöki excja azon pontnál, hol némelly egyházi személyek, jelesül a rozsnyói káptalan , a vágujhelyi, ’s hatvani prépostok, telki, lekéri, murányszombathi, és sz. gotthardi apátok jelennemlétéröl létetik említés, azt jegyzette meg, hogy a telki, murányszombathi, és sz. gotthárdi apátok már megjelentek, de engedelemnyerés mellett egy időre ismét eltávoztak; — a hatvani prépost, mint máskor is szokás, követ által van képviselve; a lekéri , ki egyszersmind főtábori pap, hivatalos állásánál fogva jelen nem lehetvén, a törvényes megidézéstöl felmenthető lenne; a rozsnyói káptalan engedelmért nádor ő Fenségéhez folyamodott; — a vágujhelyi prépost azonban sem itt nincs, sem magát nem jelentette.—Továbbá a követeik által meg nem jelent Zala Gömör- Kraszna- Zaránd- Köz.-Szolnok vármegyék , és Kővárvidékére nézve azon észrevétellel állott elő az elnök, hogy ezen megyékre nézve nem lehet helye a törvényes büntetésnek , mert a meg nem jelenést nem a nemakarás , hanem más körülmények okozák, mellyeknél fogva a törvények egész szigorúságát ez esetre alkalmazni nem lehet, és sajnos is lenne azokra, ha legelső megjelenésre törvényes büntetés által kényszeríttetnének. Egy megyei követ, minthogy Kővárvidéke , nyert hivatalos tudomásánál fogva, jelen országgyűlésre nem hivatott meg, azt kívánta, hogy a perbeidézés helyett, Kővárvidéke jelen országyűlésre leendő meghivatása iránt ő Felségéhez felírás intéztessék. — Egy más megyei követ azt mondá, hogy bizony egy sincs e teremben, ki az erdélyi részek meg nem jelenését ne fájlalná, de midőn azoknak megidéztetését elrendeljük, egy szomorú kötelességet teljesítünk. A szónok újólag emlékezetbe hozá a zalai sajnos eseményeket, ’s arra kéri elnöke excját, hogy midőn az idéztetések megtörténendenek, azt a BRnek tudtul adni méltóztatnék, amit is az elnök azon észrevétel mellett ígért meg, hogy az idézésekkel még egy ideig várakozni lehet; perbe idézendők tehát Zala, Gömör, Kraszna, Közép-Szolnok és Zaránd megyék, és a vágújhelyi prépost. Kövárvidéke iránt pedig úgy, mint a múlt országgyűlésen — miután meg nem hivatása hivatalos jelentés által köztudomású lett — az első felírásban fog létetni említés. — Ezek folytában felolvastatott a meg nem jelentek megidéztetése iránti felírás ő főherczegségéhez , mire elnöke excra azt jegyzé meg, hogy tanácsosabb és a BR táblája méltóságával megegyezőbb volna ekkor, midőn csak arról van szó , hogy a törvhozó test egy része jelen nincsen, nemcsak ő Fenségéhez, hanem a főrendi táblához is fordulni, különben a következésektől méltán lehetne tartani; azonban ezen észrevételre több ellenvetések hozatván fel , a felírás egyedül e főherczegségéhez leszen intézendő. A verif. választmány jelentése azon pontjánál, melly a turopolyai grófnak a horvátországi követek ellen beadott óvásáról szól, elnöke excra szót emelvén, emlékezteté a BRket, mikép e tárgy nagy fontosságú lévén , különös figyelmet érdemel; azt mondá többek közt, hogy ez ügy nemcsak Horvátországot, hanem ’s főleg minket érdekel, ha valaha , most van egyességre szükségünk, béküljünk itt ki Horvátországgal, melly olly nagy, fontos A VILÁG TÁRCZÁJA. Franczia földirászok. 1840ben illy czimü könyv jelent meg Párisban: ,,Geographie générale et pittoresque racontée a la jeunesse.‘‘ ’sa t. *) Lévi-től ’s ebben következőket olvashatni kedves hazánkról : „Magyarországot meglátogathatnók a nélkül, hogy vendéglőkben kellene hálnunk, olly derekak és vendégszeretők a magyar uraságok. E nyílt és fürge fogadtatást a magyar paraszt kunyhójában is feltalálhatnék, noha még olly szegény és még olly függő is, mert ő nem bírhat semmi földet; a nemesek és polgároknak van egyedül birtokolhatási szabadalmuk. „Mi tehát az a magyar kunyhó? Egy szalmával fedett piszkos hely, hova egy kötet szalmát visz be a család , melly a sertésektől egyedül valamelly rostélyzat vagy könnyű gát által választatik el. . Nagy az ellentét a magyar ur, kinek arczulatai a gazdag öltözet emeli ki, és az illy mocskos, rongyos pásztor között. — Vizsgáljátok meg ruháit: egy gatya, egy üvög durva vászonból, disznózsírral bekenve, hogy tartósb legyen, ’s férgektől megovassék. E fölött van a guba azaz : magyar köpeny (!) vagy gyakrabban ürübőr. Szalonnával zsirosított haját szalaggal czifrázott kalap fedi és zischenas-nak nevezett saru helyett lábukat, vászonnal burkolják körül, mellyhez bőrtalpak csatolják. A jobb módú paraszt díszes prém-föveget visel, mit kalpaknak neveznek. Vállaira vetett köpenye, büszke és nyúlánk termetével, némi regényest vet reá, mi nem áll roszul férfias és szabályos vonásihoz. Nézzétek milly ügyességgel kezeli ő a hosszú markulatu kis szekeretét, mellyet valeszkának (?) nevez. Kezeiben e fegyver halálos övéhez csatolva viseli azt. „Milly szépek ezen egymással tánczoló leányok! Számra nézve harminczan vagy negyvenen két átalellenbeni vonalt képeznek. ’S miután az ének megkezdetett, az első vonal mozdulni kezd ’s a másik vonalt képező leányok mindegyikének karja alatt megy keresztül Milly hajlékonyság! milly könnyűség ’s főleg milly kellem! „A magyar nyelv rokon a tóttal (?!?) vannak ollyan megyék , hol tótul, meg ollyanok is, hol németül beszélnek; a romlott latin nyelv nagyon otthonos a magyaroknál. ..A magyarok olly hazafiak, hogy azt mondják: „Extra Ungariam nn n est vita; si est vita, nono sitchis . „A magyar ipar a nemzeti szükségű tárgyak gyártásánál’ tovább nem terjed. A szarvasmarhák, ökrök, juhok sertések , lovak nagy becsben tartatnak , a borok jelesek , a tokaji boriét főleg kiemeltetik. A magyar bab za m . erdei fényük nedve, melylyel a Krapakok (ejti el! ) bővelkednek“ *) „Általános és festői földirás, elbeszélve az ifjúságnak. Helyirászat, „Poson (Presbourg) első rangot foglal a magyar városok sorában, mellyeknek hosszú ideig fővárosa volt. E czimet ötven év előtt veszté el, Budának átengeden- ' döt. (!?) Ez utóbbi városban lakik a nádor vagyis Magyarország alkirálya. Buda nem olly jelentékeny mint Posony, de azzá válik Pestel összeköttetésével, egy hajóhíd által. Az egyik jobb, a másik bal partján fekszik a Dunának. „Miilyen népség ez a fekete, sovány, és nyomorékos? Ezek bányászok, kiknek Selmecz jeles városuk. Arany ’s ezüst bányáji a leggazdagabbak Magyarországban. „Egy szlavonita nő messziről jelenti magát csörgettyüvel ékesített (??) réz-sarku czizmáji által. A férjnél levőnek arczát nagyon nehéz látni, mert vászon-kötevény vin fején, melly nyaka körül tekerődzik, ’s csak orrát láttatja. „Mit csinálnak ezek az oláhok? Esküsznek a keresztre, mellyel tisztelnek, a kenyérre és a sóra, mellyet megettek, ’s a borra mellyet megittak, hogy csak halálukkor hagyják el egymást. Ablaktalan, kéménytelen nagy pajták tudatják velünk, hogy horvátok —egy bátorság ’s hazafiságteljes nemzet —’ közepett vagyunk, kiknek tanyáját a határon találjuk. Ott több család közösen él, egy házat képez, ’s egy hoszpodár czimü aggastyánnak engedelmeskedik. Minden háznak megvan a maga hoszpodárja. Egy harczos sem tá