Világ, 1843. június-december (1-104. szám)

1843-10-18 / 83. szám

83. PESTEN, 1843. Megjelenik e politikai, tudományos és művészeti Lap minden héten kétszer: Szerdán és Szomba­ton. Hivatalos tudósításokon kivíit. Hirlője közöl minden hirdetményt, egy negyed-szelet sorától három kiagózárért pengő pénzben. Nem-rendes levelezők kéretnek az Intézethez bérmentesen küldeni közléseiket. SZERDA. October II.­­.lefizethetni helyben és BudánE­r­i­c­h Gusztáv úr könyvkereskedésében (Úri és kígyó utczák szög­letén) félévre postán 6, különben 5 ezüst forinttal,, az országban minden — azon kívül csak a cs­eszi kir. fő-postahivatalnál Bécsben. 0.1. _ Minden közlés „a Világ szerkesztő-hivatalának“ ezon alatt kéretik beküldetni. Tartalom. Fiume. Adakozás a miskolcziak és fehérváriak javára. Fővárosi hírek és események. Kinevezések. Országgyűlési tudósítá­sok. Oct. 10, 11, 12, 13án 1.XXV-LXXVIII. ker. ülések (Tanács­kozási tárgy: az emiancipatio kérdése. A zsidók polgárjogiai képes­ségük kimondatik. Polgárjogi qualificatiók: első választási jog, ha­tározott birtok-mennyiség nélkül minden ingatlan vagyonú polgárra kiterjesztetik.) Országgyűlési rövid közlések: (az oct. 11. ’s Kikai kér.­ülésekről).— Megyei ’s egyéb vidéki közlések: Va­ra­sdból (a főisp. helytartó a közgyűlést eloszlatja; illr szellem.) Sárosból (közgyűlés). Sárospataki ünnepély estéi Ferdinand főiig tiszteletére. A­u­szt­r­ia (Trieszti és raguzai földrengés.) Nagybritan­­nia. (A királyné hirdetvénye a walesi csendzavarók ellen. — Udv. készületek Mihály orosz­ség elfogadására. Skótziában is mozgalom.) Francziaország (Francziák győzelmei Afrikában. Kereskedési szerződés a franczia és szardíniai kormányok közt. Postaszerződés Francziaország és Ausztria közt.) Spanyolország. (Összeeskü­vés Követválasztások; Prim beveszi Matarot.) — Görögország (Zendülesi körülmények.) Értekezés. Szabolcsból az utolsó hang folytatása. Hírlapi kalászok N­o­­ 111 é­ve 1. Hivatalos és magán­hirdetések. Gabonaár. Pénzkelet Dunavizállás. Pest, october 18. 1843. ID^IT Irányczikkel jelen számunkban terjedelmest) országgyűlési tudósításunk miatt nem szolgálhatunk. ---------м^ШУИаВИГГ t г m—------­ Timité. Ha tengeri kereskedésünknek némi jövendőt biz­­tosítni akarunk, biztos, tágas, és a lehetőségig ké­nyelmes kikötőre van szükségünk. Csekély tenger­­mellékünkön, csak három a hely, melly illy kikötő építésénél szóba jöhet: Fiume, Portore és Buccari. Már ezek közöl egyike sem bir jelen állapotában olly tulajdonokkal, mellyek eg­y világkereskedést ű­ző kikötőben megkívántainak, akármellyikének nyittas­sák tehát az aranyalma, országos segedelmet kíván az , hogy a természettől megtagadottat emberi kéz által pótolni lehessen. Én — minden melléktekintetet mellőzve, tisztán mint tengerész szólok e tárgyhoz : Buccari természetes kikötője igen jó, és a benne horgonyzó hajók biztosságát tekintve, jobbat kívánni nem is lehet; de hatalmas éjszakkeleti szél­lel (bora), melly őszi és téli hónapokban sokszor húsz, és több napig egyformán dühösködik, a kikö­tőbe jutni vitorlás szinte, mint gőzhajónak is le­hetetlen; épen olly nehéz, sőt veszélyes a kijövet is erős délkeleti széllel (scirocco). Portoré is gyönyörű kikötő, de dühös éj­szakkeleti széllel hajóval bejutni hasonlókép lehetet­len; délkeletivel pedig helybeli igen gyakorlott és merész kapitányok bemennek ugyan némellykor, de idegen hajós nem könnyen fogja koc­káztatni hajóját illy széldühöngéskor. Az éjszakkeleti szél, ha igen erős, a horgonyzó hajókat nem veszélyezteti ugyan, de nyugtalanítja, a ki- és berakodást pedig fölötte nehezíti. Fiume, mint kikötő, szóba nem jöhet, az csak partviz (Rhede), ’s az ezen horgonyzó hajók szelek és hullámok martalékjai. De ha Bainville urnák Császár Ferencz „Fiumei kikötő“ czimű II. füzetében közlött terve szerint ott kikötő építtetnék, az a hajókra nézve olly biztos volna mint Buccari,­­s éjszakkeleti szélnél csendesebb mint Portoré. Egy e terv szerint építendett kikötőnek még azon tulaj­dona is volna, hogy a fiumei Golfoba már beérkezett hajó a kikötőbe éjszakkeleti széllel is bejuthatna, ho­lott sem Portoré­, sem Buccariba nem mehet, hanem valahol a szigeteken menedéket keresendő, a csen­desebb időt kell megvárnia. A kijövetel pedig akár­micsoda széllel is könnyű. Ezen tervezett kikötő , a ki- és berakodást tekintve, olly kényelmekkel kínál­koznék, mellyeket talán kétszeres költséggel sem le­hetne akár Buccariban, akár Portorében előteremteni. Mikor 's mennyi költség-áldozat után kínálkozhatnék akár Buccari, akár Portoré azon nélkülözhetlen kel­lékekkel, mellyeket egy kikötő igényelhet? talán amaz hegyek közé szorult városkájával, mellynek házai rögtön magasodó halmokon egymás hátára emelked­nek? szűk partjaival, mellyeken ház, és raktárakra hely nincs, öble egy részét pedig betölteni (mit a kikötő használhatására elkerülhetlen megtenni kellene) jóformán többe kerülne , mint a tervezett fiumei gát? ’s a második talán tar-szikláival, kis helységével, és teljes forrásvíz szűkével ? — Ellenben Fiume csak ki­kötővé alakuljon, mindazon tulajdonokkal fog bővel­kedhetni, mellyeket egy kikötőben csak kívánni le­het , és ha szűkölködik is ma még némi tisztán ké­nyelmet illetőkben, azokkal is — csak a város fel­­virágozhassék — könnyen fog kínálkozhatni. Verebélyi Erdélyi Adolf, hajóskapitány. Szerkesztő-hivatalunknak legközelebb liszt Szűcs Istv. ur mindszenti segédpap 1) a miskolcziak részére következő adakozásokat küldött be: V. János urad. kasz­­nár 1 p. f, DA. isp. 3 fr., Cs. F. ispán­­­f,Gyöngyüsy Mihály jegyző 1 fr.; összesen 6 frtot pengőben. 2) A fe­hérváriak részére D. A. ispán 3 fr.; Khon Dániel 1 fr. összesen 4 frtot pengőben —’s így a miskolcziak részére a lapunk Sí számabeli 137 fr. 10 krral váltóban v. is 51 fr. 52 krral pengőben, az újabb kü­ldeményi öszveg tesz GO f. 52 krt. pengőben. a fehérváriak részére pedig 4 iitot pengőben. --------—-------— Fővárosi Sí­írek ’s események. IS Pest, octob. 18. Estei Ferdinand félig ő fensége Zemplénből, hol dicső pályájának egy nevezetes öröm­­ünnepét ülte , f. hó­­t kén testvérvárosunkba érkezvén a következett napokon meglátogatván nyilvános intézetin­­ket ’s a budai vérmezőn érdekes katonai szemlét tart­ván, 13án délután Bécs felé utazott, ’s azon meggyőző­dést vihető magával a magas vendég, hogy a magyar haza két fővárosa mindenkép iparkodott hódoló részvéttel nyil­vánítói, mennyire emlékezik még azon időkre, midőn, ő fensége mint főparancsnok falai közt lakott. — Tegnap viradóra iszonyú jajveszéklés költe föl bennünket szunnyadónkból, ’s ablakhoz lépvén, mint­egy tíz ember ’s asszonytól látánk körülvéve egy a föl­dön felrengő suhanczot, kit ezek irgalmatlanul dorongol­­tak. A ficzkó belopódzván egy házba zsákmányolni kez­dett, de rajt kapatván rajt is vesztett. Az őt űzőbe vet­tek jónak látták mindjárt utcza közepén igazságot szol­gáltatni. De még jobb volna a rendőrségnek nem járni csigalábon , az­az későn korán kéznél találkozni, hogy az efféle madarak neki átszolgáltathatnának, mi által az agy­­büfőbe verő embertelenségnek gát vettetnék. — Múlt vasárnap f. hó idén nyittatott meg ün­nepélyesen a Tolnáról városunkba áthelyzett kisdedovó képző és példányintézet ideiglenes szállásán a király ut­­czában. Jeles és számos vendégsereg gyülekezett össze, mellyet elnök gr. Festetics Leo lelkes beszéddel üdvözlőit előadván az intézet eddigi fönállásának , ’s Pestre köl­töztetésének történetét bemutatván egyszersmind az inté­zet derék igazgatóját Varga urat, ki is czélszerü ’s ke­délyhez szóló beszédben ismerteté meg a közönséggel ez üdvös intézet működési körét. Mire a jelenvoltak arczai­­kon olvasható elégedéssel hagyák el a teremet. — Ugyan vasárnap délután ment véghez a miskol­­czi és fejérvári égettek számára Petrichevich Horváth Lá­zár ur által rendezett nagy dalverseny és felolvasás, szép számú közönség előtt a nagy redut-teremben, mellyben a rendezőn kivüil Frankenburg ur is olvasott, a dalsza­kokban pedig a többek közt Schodelné asszony, Moriani és Giabatli urak működtek. Köszönet a nemesszivü rész­vevőknek a segélyért, mellyet ezúttal szenvedő ember­társaik javára áldoztak. — Mi hir a színpadon? kérdi a nyájas olvasó. Néhány adatkával szolgálhatunk. Veszter Sándor a ma­gyar táncz művész Angolországból visszatért é s már teg­nap megkezdő tánczait színpadunkon, szintúgy Döb­­ler a bűvész is meg fog nem sokára érkezni, ’s megle­pő mutatványait nemzeti színházunkban adandja; külö­nösen dicsérik új találmányai bűvész mutatványit, mel­lyeket Anglia ’s Ausztria székvárosiban rendkívüli ha­tással mutatott , ’s mellyek közt hazai történetünk­ből is lelendünk néhány megható képre.­­ Tegnapelőtt pedig Schiller egyik leghatásosb szomorújátékát adák: Ármány és Szerelem, Szern­vey fordítása szerint. Ez est méltán a drámai érvek közé sorozható , és még inkább azzá leendhető, ha az előadás minden oldalról megfelelt volna a mű belbecsének. Legdícséretesb vola Laborfalvi Róza (Lady Mylfort),’s Lendvay (Ferdinand), Szentpétery (Müller), és Lendvayné (Luiza), nem külön­ben Fáncsy (Wurm) működése. Kár, hogy a nyelv hibát­­lanságára még elsőrendű színészeink is „n­é­h­a“ olly keveset látszanak ügyelni. A jutalmazott Hubenayné csekély sze­repében (szobalány) igénytelen szerénységét szépen (a­­nusilá. Közönség szép számmal. — Irodalmi ujdonságink közt egy sajátszerű ne­vezetes tüneményre figyelmeztetjük előlegesen — míg ró­la bővebben szólhatnánk — a f. közönséget, ’s ez : „A magyar nyelv szelleme“ czimü munkának első része, vagy is:,,Müveit magyar nyelvtan elemi része" Fogarasitól. Szer­ző neve a szótár-irodalom s nyelvbuvárlatok mezején már eléggé ismeretes, ’s ezen új munkájáról, mellyet a müvelt közönség pártfogásába méltán ajánlhatunk, csak annyit mondunk egyelőre, hogy az több évi fáradozásnak lé­vén gyümölcse, a szónyomozás tárgyában sok tekintet­ben kimerítőt nyújt, és hor talán szerző véleménye az ed­digi fölvett szabályoktól elütne, a gondolkozónak legalább anyagot nyújt további hasonlítások és fejtegetésekre, a kevésbbé önálló , vagy kevésbbé avatottnak pedig min­denesetre becses vezérfonalul szolgálhat. Dicséretre méltó kiadó Heckenast urnak nyelvünk körüli buzgalma, ki e munkát valóban igen díszes ’s ajánlatos külsővel látta el, ’s ez által nyomdája csínjának mintegy új bizonyítványát akará az olvasó közönség kezei közé letenni. — Megjelent legközelebb Galetti, J. G. A. Egye­temi V­i­l­á­gi­sme­re­te­téne­k ltd. füzete, ellátva An­glia, Skóczia, Izland földképével. E négy ívnyi füzet is kitű­nőleg csinos, és becsületére válik mind Vállas An­tal urnak, a munka ügyes magyar szerkesztőjének, mind pedig Hartleben Konrad A. urnak, a mű­kiadó tulajdonosának.­­ •­­ Nemzeti színházunkban szombaton, od­-21 -én, Konti Károly rendező javára, bérletszünéssel adalandik:­­ ál éj. Nagy opera 5 felvonásban. Irta Seribe, fordította Szerdahelyi, zenéjét szerző Auber. Az álarczos bálban Veszter ur és társai a jutalmazandó iránti szíves­ségből részt vesznek.­­ Holnapután pedig, azaz pénteken oct. 20-án 1843. borfolyamban először kerülend színpadra ,a Vén sast, eredeti bohózat 4 felvonásban: G­a­áltól, zenéje Szerdahelyitől. Az utolsó felvonást egészen uj é s a balaton­fü­redi sé­tatért egész látkörével ábrá­zoló díszítményt festette Neefe Herman, nemzeti szín­ház volt díszítője ’s a bécsi cs. kir. képző­művészeti akad. tagja. _____ 0 cs. kir. Fölsége a nagyváradi görög-egyesült székes kápta­lanban Corn­ély János olvasó kanonokot nagypréposttá; Borbola Miklós éneklő kanonokot olvasó kanonokká; Christian Vazul nagyléthai plébánost éneklő kanonokká; Pák János makói plébá­nost őrkanonokká; Dobra Sándor nagyváradi plébánost iskolai­kanonokká, és Alexy János váradolaszii plébánost canczellariai kanonokká méltóztatott kegyelmesen kinevezni. U. cs. kir. Felsége az eperjesi görög-katholicus székes-kápta­lanban megü­resü­lt tisztb. kanonoksággal Zubriczky Mihály zdobi, Mich­alics György­ jarembini plébánost, Dudinszky Mihály szent-széki jegyzőt, és Stephancsik Mihály sémi plébánost mél- tóztatott felruházni. a cs. ap. kir. felsége Stálossy Józsefet a kir. m. udvari kamránál tisztb. titoknokot, és K­esz­ler Jánost a cs. k. közöns. udv. kamránál tisztibeli udv. fogalmazót a magy. kir. udv. kamrához va­lóságos litoknokokká méltóztatott kegyeim, kinevezni. Ő cs. ap. kir. fölsége Jud­i Jurjevích Józsefet a pesti kir. egyetemnél a stab­slika ’s bányatörvény tanítóját saját folyamodása következtében legkegyeim. nyugalmazni méltóztatott. Ő cs. ap. kir. fölsége Pálffy grófnak a velenczei tartományok kormányzójának a pápa ő szentsége által ajándékozott Krisztus­rendjel elfogadhatását legkegy. megengedni méltóztatott. Országgyűlési tintósítások­, Pozsony, october­tőkén. LXXV. kerületi ülés (kezdete d. e. 10edfélkor.) A k. városokróli törvényezikknek 99. §a jött tár­gyalás alá , melly igy hangzik : „99. §. A városi községnek mindazon tagjai, kik sem atyai, sem gyámi, sem úri hatalom alatt nincsenek, szüle­tés és valláskü­lönbség nélkül, a zsidókat is ide értve, polgárok; ha: a) vagy a város környékéhez tartozó olly fekvő tulajdont bírnak, melly egyedül és kirekesztőleg őket magokat illeti; b) vagy a város környékén mint kéz­művesek, gyárosok, kereskedők három évig állandóul lak­tak , tulajdon gyárral, mühelylyel és illetőleg kereskedési teleppel bírnak és az általuk folytatod kéréseitől egyenes adót fizetnek. c) Ezeken kivü­l lehetnek polgárok mindazok, kik a város környékén legalább négy évig letelepedve vannak ; ha nagy városokban 400, közép­városokban 300, kis városokban pedig 200 forint állandó tisztességes és biztos jövedelmet kimutatni képesek, és azon jövedelemtől egyenes adót folyvást fizettek és fizetnek.­• Az először szóló megyei követ úgy hiszi: itt az ideje, hogy a zsidók e hazának polgáriul befogadtassa­nak , ’s óhajtaná, hogy a polgárosítás kérdése ex asse tárgyalás alá vétessék, annyival inkább, mivel nemcsak a kir. városokban, hanem az egész hazában kivánja őket polgári jogokkal felruháztatni, de míg ez nem történnék, a föntebbi szerkezetből kihagyatni kivánja a zsidókat. Egy

Next