Világ, 1911. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1911-01-01 / 1. szám

4- 1911. január 1. VIIÁO : Újév a politikában — A parlamenti szünet —, Budapest, december 31.­­ Azt a mozgalmasságot, amelyet­­a dele­gációk kétnapos­­munkája és különösen a trón­örökös szereplése idézett elő a politikai élet­ben, néhány napra fölváltja most az ünnepi Csend és pihenés. A karácsonyi szünet ugyan rendkívül rövid volt, olyan, amilyen már ré­gen nem fordult­ elő a magyar politikai életben. A képviselőház összevissza csak tizenegy napra szakította meg a munkásságát és január har­madikén üléseit már újra megkezdi. Három napos lesz tehát tulajdonképpen az újévi szü­net. Az újév első napja a szokásos politikai üdvözlésekkel fog eltelni, a pártok gratulá­ciójával a vezéreknél. A munkapárt Perczel Dezsőt, a párt elnökét, gróf Khuen-Héder­­váry Károly miniszterelnököt és Berze­­v­i­c­z­y Albertet, a képviselőház elnökét fogja üdvözölni, m­íg a többi parlamenti pártok Újéve a vezéreknél való tisztelgésre fog szo­rítkozni, kivéve a Justh-pártét, ahol újévi üd­vözlés egyáltalában nem lesz. A parlamenti munka január harmadikén kezdődik. A képviselőház első ülése már ren­des ülés lesz és nem formális, a szerb keres­kedelmi szerződés tárgyalásával fogja mun­káját ismét megkezdeni a képviselőház. A parlamentnek ez a legsürgősebb munkája, m­ert hiszen a szerződést, amelynek január elsején kellett volna életbe lépni, a szerb szkupstina és az osztrák Reichsrath már el­fogadták. Valószínű, hogy a javaslatot most már rövidesen, néhány nap alatt letárgyal­ják és akkor ismét­ sorra­ kerülnek a bank­javaslatok. A Ház elé terjesztendő fontosabb javaslatok közül a legnagyobb jelentőségű a I" véderőreform. Ennek a beterjesztését gróf Khuen-Héderváry miniszterelnök abban a be­szélgetésben, amelyet karácsony előtt egy bécsi lap munkatársával folytatott, április jár el. Zokogva veti magát a férfi mellére és könnyei megszakítás nélkül ömlenek. Mintha esztendők, évtizedek, mintha az egész élet minden visszafojtott keserűsége egyszerre szakadt volna fel ezekben a könnyekben, ame­lyek a nő szeméből hullottak, akit addig nem látott senki sem sírni. Állt ott a férfi előtt és ez gyöngéden átkarolta. — Mondja, min gondolkozott ezen a He­lyen, ahol megtaláltam? — Sok mindenfélén, — suttogta az asz­­szony. — Egyszer te jutottál eszembe, majd nyomban utána a Tisza, amelyre lékeket vág­nak ilyenkor a halászok. Aki egy ilyen lék alá ereszkedik, soha sem tudják meg, hová és merre tűnt el. A viz elsodorja szépen te jég alatt és ha a tavaszi árvíz partra sodorja, már többé rá sem lehet ismerni. Különö­­­sen fezen gondolkoztam a legtöbbször. Mert hisz te, édes­­János, te oly kevéssé vagy sza­bad, mint én? — Ő, én szabad vagyok, — mondta te férfi, aztán hirtelen elkomorodott. Egy pil­lanatra eszébe jutott, hogy ez az ő szabad­sága egy asszonynak a boldogtalanságát je­lenti. De a szerelmes emberek kegyetlenjük, mások érzelmeivel szemben. Az ő érzelmük az ő egész világuk. — Gyér, Boris, •— mondta a férfi, — gyér velem, hogy soha többé el ne hagyjuk egymást. Felültette a szánra maga mellé, betakar­gatta a bundákba. — Menjünk haza! — kiáltotta a vén ko­csisnak és a szán villámgyorsan siklott tova a fagyos országúton. Útközben átkarolta az asszonyt és nagyon erősen magához szorította. — Elvittek, de ugy­e, visszajöttem! — susogta az asszony és a férfi melléhez fúrta a fejét. A végére ígérte, azonban úgy hírlik, hogy rá törvénytervezet munkálatai egyelőre még olyan kezdetleges stádiumban vannak, hogy a javaslat benyújtása csak az őszre várható. A választói reformról persze szó sincs, ezen a kormány és a munkapárt már annyira töl­tették magukat, hogy beszélni is fölösleges­nek tartják róla. Politikai híreink a következők: Az újévi üdvözlések A képviselőház tisztviselői kara az újév al­kalmából Berzeviczy Albert házelököt, K­a­b­ó­s Ferenc és Návay Lajos alelnököket írásban üd­vözölte. Az üdvözlő­ivet a Ház összes tisztviselői aláírták. Az újévi üdvözlő­ iratot a S­áz tisztikara nevében Dessewffy Arisztid elnöki tanácsos juttatja az elnökség tagjaihoz. Holnap, vasárnap, délelőtt 10 órakor az or­szágos nemzeti munkapárt közhelyiségében gyűl­nek össze a párt tagjai A pártkörben üdvözölni fogják P­e­rc­z­e­­ Dezsőt, a nemzeti munkapárt elnökét. Ezen üdvözlés után testületnek jelennek meg a párt tagjai a miniszterelnöki palotában gróf Khuen-Héderváry Károly miniszterelnöknél, hogy őt az újév alkalmából üdvözöljék. Az újévi gratulációkat az összes minisztériu­mokban kitett ívek utján fogják elintézni, csu­pán a miniszterelnökségben lesz küldöttség­ üd­vözlés, amennyiben gróf Khuen-Héderváry Károly miniszterelnököt az Országos Nemzeti Munka­párt tagjai személyesen fogják felkeresni, hogy az újév alkalmából testületileg és személyesen fejez­­idő a fegyvergyakorlatnál beszámíttassék. Mind­lesznek a kormány Budapesten időző tagjai is. A függetlenségi 48-as gazdapárt elnökségét a mai nap folyamán az ország minden részéből tömegesen üdvözölték a párt hívei. A párt ve­zetősége nevében M­o­h­á­c­s­y Lajos alelnök üd­vözölte a pártelnökséget, mire Szabó István or­szággyűlési képviselő válaszolt és megemlékezett a pár múlt évi működéséről és kijelentette, hogy a jövő évet is a­­párt szervezkedésére fogja .­for­dítani. A képviselőház programmja A képviselőház karácsonyi szünete évek óta nem volt olyan rövid, mint az idén. December 23-án napolta el magát a t. Ház január 3-áig és így mindössze tizenegynapos a szünet. Az első ülés január harmadikán lesz az új eszten­dőben. Napirendjére a szerb kereskedelmi szerződés van kitűzve és minthogy a javaslat első tárgyalásakor már lebeszéltek csaknem az összes szónokok, remélhetőleg kedden végez a Ház az egész javaslattal. Azután következik a bank­­szabalom meghosszabbításáról és az ezzel kapcso­latos kérdések rendezéséről szóló törvényjavaslat. A delegáció határozatai A hivatalos lap mai száma közli a királyi kéz­iratot, mely a delegáció határozatait jóváhagyja. Eszerint a kormány föl van hatalmazva 1911. már­cius 31-ikéig a közösügyi rendes kiadásokat az 1910. évi költségvetésnek megfelelően kiutalni. Ez a határozat nem prejudikál az 1911-ik évi költség­­vetés megállapításának sem, egészben, sem pedig az egyes címek és tételekre nézve. A jóváhagyó királyi kézirat így hangzik: A magyar országgyűlés és a birodalmi ta­nács részéről a közös ügyek tárgyalására kikül­dött és Általunk 1910. évi december hó 28-ára Budapestre egybehívott bizottságoknak az 1911. év három első hónapjában felmerülendő közös költségek megállapítása tárgyában hozott fen­tebbi határozatot közös minisztériumunk előter­jesztésére az 1867., évi XVII. törvénycikk ér­telmében ezennel jóváhagyjuk és megerősítjük. Kelt Bécsben, 1910. évi de ember 30-án. Ferenc József s. k. A­e­h­r­e­n,t­h a 1 s. k. Buriáns. k. Schönaichs, k. A véderőreform Egy karácsonyi inte­rjúban kijelentette gróf Khue­n-H­éderváry Károly miniszterelnök, hogy a véderőtörvény reformját már tavaszszal a kép-" viselőház elé szándékozik terjeszteni. A miniszter­­elnök azonban, te politikai körökben elterjedt .ha­ Vasárnap rek szerint, aligha viheti keresztül ezt a szándékát A reform ugyanis még egyáltalában nincs kész és eltekintve attól, hogy egy-két­ fontosabb kérdés­ben sincs még végleges döntés, több kisebb ügy vár még elintézésre a kormányok között. A­ hely­zet ma az, hogy a véderőjavaslat csak őszszel ke­rülhet a parlamentek elé. Budapest, december 31. A fegyver­gyakorlatok beszámítása. Az országban fellépett kolerajárvány következtében a fertőzött vidékek területéről az újoncok nem vo­nulhattak be a rendes időben ezredeikhez, minek folytán a legénységnek az a része sem volt sza­badságolható, mely a háromévi tényleges szolgá­lati időt akkor már kitöltötte. A hadügyminiszter­ erre való tekintettel kárpótolni akarván a tényle­ges állományban töltött hosszabb szolgálatért az illető tartalékosokat, elrendelte, hogy a többlet­idő a fegyvergyakorlatoknál beszámíttassék. Mind­azoknak, akik október 7-én, az újoncbevonulási ter­minuson túl is szolgáltak, az első fegyvergyakor­­lat, akik innen számítva hat hétnél hosszabb ideig tettek szolgálatot, az első és harmadik fegyver­­gyakorlat fog beszámíttatni új szerb párt Magyarországon. Érdekes pártalakulásról ad hírt a «Vaterland» ma reg­geli szám­a. Magyarországon — írja a lap — leg­közelebb új szerb párt fog alakulni. A pártala­kí­tási akciót Dungyevszki Lázó, a bácskai mil­liomos és Bogdánovics Lucián görög-keleti szerb metropolita vezetik és céljuk az, hogy egy mérséke­lt és monarchikus érzelmű szerb pártot alakítsanak. Az új párt lapot is fog ki­adni Budapesten, amelynek szerkesztője Popo­­vics.V. István, a Thökölyanum igazgatója, or­szággyűlési képviselő lesz. A maros­tor­dai r­endezkedést Marosvá­­vásárhelyről jelentik : Maros-Torda megye teg­nap délelőtt közgyűlést tartott, amelynek napr­end­­jén volt a­ megyebizottsági tagoknak a megválasz­tása. Gróf Haller János, az újonan kinevezett főispán a közgyűlés előtt már két nappal Maros­­vásárhelyre jött és értekezletre hívta össze a pár­tok vezető férfiait. Az ellenzékiek magatartásán azonban minden megegyezés meghiúsult. A köz­gyűlésen az ellenzék teljes számban jelent meg D­é­s­y Zoltánnal és G­á­l Sándorral az élén , a mun­kapártiak azonban kevesen jelentek meg. Gróf Haller János főispán installációja január 12-én lesz. Gróf Khue­n-H­éderváry Károly belügy­miniszter leiratot intézett gróf Haller János fő­ispánhoz, melylyel dr. S­z­e­n­n­e­r József várme­gyei felfüggesztett aljegyzőt állásába visszahe­lyezte, azzal a megokolással, hogy a volt főispán túllépte hatáskörét, amikor Szennert fölfüggesz­tette. . Szentesített törvények. A folyó évi de­cember 31-én megjelent az 1910. évi Országos Törvénytár (Corpus Juris) 3. száma a következő tartalommal: XI. t.-c. A jászapáti—vámosgyörki he­lyiérdekű vasút engedélyezése és az ujszász—jász­apáti helyiérdekű vasúttal való egyesítése tárgyá­ban. XII. tc­.-c. Az aradi és Csanádi egyesült vasutak engedélytartamának, valamint adó- és illetékmen­tessége lejárati idejének egységesítése tárgyában. XIII. t.-c. A nagybélicz—privigyei helyiérdekű vas­út Részvénytársaság engedélyokiratának és enge­délyokirati függelékének egyesítése tárgyában. XIV. t.-c. A losonczvidéki helyiérdekű vasút részvény­társaság engedélyokiratának és engedélyokirati füg­gelékének egyesítése tárgyában. XV. t-c. A pécs —báttaszéki helyiérdekű vasút engedélyezése tár­gyában. XVI. t.-c. A debreczen—nagyváradi helyi­érdekű vasútvonal engedélyezése tárgyában. XVII. t.-c. Az eszek—vinkovezei helyiérdekű vasútvonal engedélyezése tárgyában. XVII. t.-c. Az arad—a­ hegyaljai helyiérdekű motoros vasút arad—panko­­tai fővonalából kiágazólag az arad—Csanádi egye­sült vasutak Világos állomásához vezető összekötő vonal engedélyezése tárgyában. XIX.­­-c. Az 1911. év első négy hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról. XX. t.-c. Az Adria m. kir. tengerhajózási részvénytársasággal kötött egyezmény becikkelyezéséről. XXL t-c. A kir. bí­róságok és ügyészségek tagjainak az igazságügy­­minisztériumban való ideiglenes alkalmazhatásáról szóló 1899. évi XLVIII. törvénycikk hatályának további meghosszabbításáról. "

Next