Világ, 1911. június (2. évfolyam, 128-153. szám)

1911-06-01 / 128. szám

Csütörtök napirendjére vonatkozólag. Ezután a közeledő pün­­pünkösdi ünnepek alkalmától javasolja, hogy a Ház sürgőssé vált teendőire való tekintettel, a szün­időt kire egy napban állapítsák meg és pedig június hó 3-tól, szombattól, június hó 6-ig, keddig, bezárólag. A Ház hozzájárul az elnöki előterjesztésekhez. (Interpellációk) Polónyi Dezső a Margitsziget siralmas helyzetéről és az ottani sport­telepekkel szemben tanúsított mostoha bánásmód miatt interpellál. Az interpellációt kiadják­­a miniszterelnöknek, mint belügyminiszternek. Gróf Batthyány Tivadar a hunyadvárme­­gyei állapotok miatt interpellálja a belügyminisz­tert. Ismerteti azt az erőszakoskodást, melyet a fő­ispán a vármegyei autonómiával, az ellenzéki tiszt­viselőkkel szemben tanusít és amely áldatlan álla­potokat idézett föl a vármegyében. A május hó 30-ára összehívott közgyűlésen a főispán megaka­dályozta, hogy a közgyűlés többsége a sérelmek ellen a belügyminiszterhez fordulhasson. A megye békéjének érdekében kéri a belügyminiszter energi-­­­kus beavatkozását. Elnök az ülést félháromkor berekesztette. WiHKiM ■■■ . ...........■——­ ­ Budapest, május 31. Justh Gyula és a községi jegyzők. Justh Gyula hódmezővásárhelyi beszédében fog­lalkozott a községi jegyzői karral és kifejtette azt a nézetét, hogy a szavazatok összegződését nem lehetne tisztán a községi jegyzők kezébe letenni, "«mert ezek esetleg attól sem riadnának vissza, hogy a szavazatokat meghamisítsák». A «Község» című lap, mely a magyarországi községi szövet­ség hivatalos orgánuma, apellál Justh nobilis és igazságszerető gondolkodására és aposztrofálását kö­vetkezőleg végzi: «Meg vagyunk róla győződve, hogy ha beszédjének a jegyzői kart sértő részét elolvassa és azon gondolkodik, feltétlenül be kell látnia, hogy tízezer falu sorsának intézőiről még­sem lehet és szabad föltételezni azt, hogy azok jegytől-egyig­­ hamisításokra képesek lennének». Mint a «Kel. Ért.» Justh Gyulától szerzett infor­máció alapján jelenti, a hódmezővásárhelyi beszé­dének illető passzusát tévesen közölték. Ő a jegy-,­zői kart nem gyanúsította és távol­ is volt tőle... ily módon a jegyzői kart támogatni. Ez csak­ azt ál­lította, hogy ellenőrző bizottságokról­­gondoskodni kell, mert jöhetnek idők, amikor egy lelkiisme­retlen kormány kényszeríthetné a jegyzőket arra, hogy a leadott szavazatok eredményét önkénye­sen megváltoztassák, amire már elvétve volt is példa. Nép­gyűlés a katonai javaslatok ellen. A hajdúmegyei függetlenségi és 48-as párt, — mint nekünk Debreczenből jelentik — ki­mondotta, hogy a katonai javaslatok ellen Hajdú­böszörményben tiltakozó népgyűlést fog rendezni. A fiumei községi választások­ Fiuméból jelentik. A rapprezentanza mai ülésén tárgyalta a községi választások ellen benyújtott petíciókat. Egy petíció a városi, egy az alközségi és három több kép­viselőtestületi tag mandátumának megsemmisítését kívánja. Két órás izgalmas vita után az összes petí­ciókat elutasították­.­­ A képviselőház bizottságaiból. A kép­viselőház közoktatásügyi bizottsága június 1-én délután hat órakor a II. számú bizottsági­ terem­ben ülést tart. Tárgy: Az országos tanári és tanítói nyugdíj és gyámalapok matematikai mérlegéről szóló jelentés, az országos tanári nyugdíj és gyám­­alap 1910. évi matematikai mérlegéről szóló jelen­tés, az országos tanári nyugdíj és gyámintézet 1909. évi állapotáról szóló miniszteri jelentés, az orszá­gos tanítói nyugdíj- és gyámintézet 1909. évi álla­potáról szóló miniszteri jelentés, a vallás- és köz­oktatásügyi miniszter jelentése azon községi és hitfelekezeti elemi iskolai tanítókról, akik ellen az 1910. év folyamán az 1907: XXVII. tc. 22. sza­kaszának 1. a) és c) pontjai alapján fegyelmi vizs­gálat indíttatott és végül a jogi oktatás ideiglenes szabályozásáról szóló törvényjavaslatot.­­ A kép­viselőház munkásügyi bizottságának ma délután 6 órakor tartott ülésében Borbély Lajos elnök ke­gy­eletes szavakkal emlékezett meg Hieronymi Károly érdemeiről. Hegedűs Kálmán előadó is­mertette a kereskedelmi miniszter rendeletét, mely­­lyel az iparfelügyelet kiterjesztéséről intézkedett; kifejezést adott annak a kívánságnak, hogy az ipar­­felügyelők létszáma szaporíttassék. Felkérte Kál­mán Gusztáv államtitkárt, hogy a max­­oksaox VILÁG 1911. június 1. A hangoztatott kívánság teljesítését előmozdítsa. Kál­mán Gusztáv államtitkár hosszabb beszédben mél­tányolta az iparfelügyelők értékes munkálkodását és hivatkozva a pénzügyi nehézségekre, megígérte, hogy a bizottság álláspontját kellő helyen és módon érvényre juttatja. A szerb egyházi kongresszus­ Karló­c zárói jelentik: Per­es Dusán alelnök 11 óra­kor megnyitotta a kongresszus ülését. A patriarcha és püspökök nincsenek jelen. A múlt ülés jegyző­könyvének hitelesítése után az elnök a napirendre tűzi Kliczin Mita sürgősségi indítványát, amely­ben felvilágosítást kér, hogy a kongresszusi vá­lasztmány a papi dotációra és a nyugdíjra vonat­kozó törvénytervezeteken kívül, milyen más terve­zeteket készített még? Anacsevics Váza fel­világosításai után áttérnek a szerb zárdák 1909. évi számadásaira vonatkozó jelentés tárgyalására. Az ülés további folyamán P­o­p­o­v­i­c­s Bozsi­­dár radikális kijelenti, hogy a tegnapi ülésen a kon­gresszusi elnök megengedte neki a számadásokra vonatkozó iratok megtekintését s ennek dacára a számvevőségnél megtagadták a betekintést. A számvizsgálói bizottság jelentésében helytelenül van­nak az általa felvett napidíjak és útiköltségek ki­tüntetve s ezeket illetőleg kijelenti, hogy minden egyes esetben szabályszerűen számította fel és vette fel járandóságait. Pribicsevics Szvetozár ön­állópárti­­személyes ügyben szólal föl és kijelenti, hogy Popovics Bozsidár abban a reményben rin­gatja magát, amikor felszólalásában másokat tá­mad, hogy magát ezzel tisztára fogja mosni, ebben azonban csalódik. Mindkét részen hosszabb viták támadtak, melyek alatt több indítványt terjesztet­tek elő. Végre a kongresszus többsége a következő határozatot hozta: «Minthogy a számvizsgáló bi­zottság megállapította, hogy a zárdái vagyon lel­kiismeret­lenül és törvénytelenül ke­zeltetett, a kongresszus elhatározza, hogy az összes erre vonatkozó iratok egy ötös bizottsághoz utaltassanak át azzal, hogy a szükséghez képest hall­gassa meg a régi kongresszusi választmány egyes tagjait is és hogy tizennégy napi határidő alatt ez ügyben a kongresszusnak jelentést és konkrét indít­ványt tegyen, továbbá fölhívandó a kongresszus­i választmány, hogy azonnal foganatosítsa a vizsgá­latot abban az irányban, hogy a számadásokra vo­natkozó hiányzó iratok hova tűnhettek el és ha megállapítja, hogy az iratok eltűnésében valamely autonómiai hivatalnok részes, úgy azt nyomban bo­csássa el a szolgálatból.­ Az elnök ezután az­ Illést fél öt órakor berekesztette és a következő­­ülést az ünnepekre való tekintettel, hétfőn délelőttre tűzi ki. A hétfői ülés napirendje: A nemzeti alapok 1911. évi költségvetése. AVLÁG Franciák Marokkóban Delcassé támadása Cruppy ellen A marokkói bonyodalom hullámai már-már elsimultak és most Delcassé, a Monts-ka­­binet tengerészetügyi minisztere igyekezett ufjabb kavarodást csinálni azáltal, hogy a ma­rokkói ügy miatt minisztertársát, C­r­u­p­p­y­t szenvedelmesen megtámadta. Ez a támadás a minisztertanácsban történt ugyan, de miután nyilvánosságra jutott, nincs kizárva, hogy a kabinetben személyi változásokat fog okozni- A francia sajtó egy része elítéli Delcassét és figyelmeztet arra, hogy hiba volt őt az új kabinetbe befogadni. Távirati tudósításaink ezek: Paris, május 31. Delcassé a minap nagyon éles támadást intézett Cruppy külügyminiszter ellen,­ akinek nem tudja megbocsátani, hogy felelősségének tu­datában önálló politikát csinál. A «Figaro» mai számában elmond egy incidenst, amely a mi­niszteri tanácsban történt ,s amely úgy Francia­­ország, mint a külföld politikai világában a leg­nagyobb feltűnést fogja kelteni. Delcassé ugyanis ezen a miniszteri tanácskozáson egészen váratla­nul rendkívül élesen megtámadta Cruppyt oly dolgok miatt, amelyek Delcassé po­litikájának logikai következményei, mert minden kellemetlenség, amely Franciaorszá­got az utóbbi időben érte, e híres miniszter ma­rokkói politikájából eredtek, amely Franciaorszá­got majdnem háborúba sodorta­. Delcassé a mi­niszteri tanácsban kijelentette, hogy fölösle­ges dolog volt oly korán csapatokat. Bealefi küld fijst a. Franciaországnak ezzel kel­l nők választójoga Angliában. Lon­donból táviratoztak. Lloyd George a mi­­­niszterelnök nevében az újságírók előtt azt a kijelentést tette, hogy a kormánynak a mos­tani parlamenti ülésszakban nem lesz ideje ahhoz, hogy a nők választójogával foglalkoz­zék, de a következő ülésszakban szívesen szen­tel ennek a kérdésnek egy hetet és ha ez az idő nem volna elégséges törvény hozatalára,­­akkor az azután következő ülésszakban fog a képviselőknek módot nyújtani arra, hogy ebben a kérdésben állást foglaljanak. Eszerint a nők szavazó jogának kérdését egy évre e­l­h­a­­­­lasztották. IM Anarchia Mexikóban. Sem a formálisan megkötött béke, sem Diaz távozása nem hozták meg Mexikónak az annyira szükséges nyugalmat. A viszálykodások, a véres harcok tovább tartanak, és pedig a fölkelő­ vezérek közti egyenetlenség miatt. Tegnapi távirataink közt már tudattuk­, hogy Ho­­lulában valóságos forradalom tört ki, számos halottal és sebesülttel. Ma vett távirataink pedig azt mutatják, hogy ez az anarchisztikus állapot csaknem az egész országban pusztít. Newyork­­ból táviratoztak: Cuern­avaca város közelében harc támadt Zapatai és Azunzdo felkelő­­vezérek csapatai között, azért, mert Zapata azt követelte Azunzdotól, hogy a várost neki adja át és Azunzdo ezt megtagadta. Figueroa, a föl­kelők főparancsnoka helyre akarta állítani a két fölkelő-vezér közt a békát, ez azonban eddig nem sikerült. Duragoban is válságos a hely­zet, mert ezt a varost Cabecillas vezérlete­ alatt független fölkelők­­tartják megszállva, akik e­l­y k­e­lemetlenséget szerezni. Fezt sohasem ostromolták a marokkói fölkelők oly erősen, a­hogyan az új­ságok írták, azután az eleséghiány sohasem volt akkora, hogy a csapatok előrenyomulását meg tudta volna akadályozni. Delcassé előadását, ame­lyet okiratok felolvasásával támogatott, nagy moz­gás követte, de ez a mozgás azonnal lecsillapodott,­­amikor az egyik miniszter kijelentette, hogy Del­­­­cassé az egyik­ jelentésnek egy mon­datát kihagyta és pedig oly mondatot, a­mely a jelentés egész értelmét megváltoztatja. Eb­ben a mondatban az egyik hajóparancsnok ,csak­ugyan keservesen panaszkodik­ amiatt, hogy Fezzel nem tud közvetetten összeköttetést létrehozni, de hozzáteszi, hogy semmit sem tud arról, ami Ma­rokkóban történik és hogy csak azt tudja, amit matrózainak jelentenek, s hogy ezek a hírek min­den ellenőrzés nélkül szűkölködnek. Ezt a mon­datot Delcassé nem olvasta föl s igy Cruppy el­len intézett támadása teljesen alaptalan. Mit képzeljünk egy miniszterről, —kérdezi a «Figaro» — aki megtámadja minisztertársait,­­amikor elnökük betegen fekszik? Delcassé magra­,­gad minden alkalmat,­­hogy ellene dolgozzék ama kormány marokkói politikájának, amelynek ő is tagja, mert attól fél, hogy előbb-utóbb ki fognak derülni azok a nagy hibák, amelyeket éppen ő követett el. Ehhez járul még az is,­­hogy Delcassét titkos kötelezettségek f­e­s­z­é­l­y­e­z­ik, amelyeket meggondolatlanul, Spa­nyolországgal szemben elvállalt, amikor még kül­ügyminiszter volt. A titkos megállapodások szó­szerinti szövegét Spanyolországban csak két em­ber­ ismeri, Franciaországban pedig senki sem tudja azoknak pontos kifejezéseit, ámbátor Del­cassé velük Franciaországot lekötötte. ( London, május 31. ) Az alsóház tegnapi ülésén Dillon képviselői­­ interpellációban tudakolta, adott-e, és minő fel­világosítást a francia kormány az angol kabinet­nek a­felől, hogy meddig tart Fez megszállása? Grey külügyminiszter válaszában kifejtette, hogy hivatalos ■t’ttíd6,írása:''­'h2éc‘int francia*'‘karifráhy­­ szándéka az európaiak biztonságának és a szultán­­ szuverenitásának védelmében állván, a francia csapatok közben a szükséges időpontnál tovább nem­­ maradnak. Paris, május 31.­­ A Havas-ügynökség jelentik. A «Figaro» je­lentéseivel szemben megállapítható, hogy Marokkót illetőleg a kormány tagjai között egy pillanatig sem állott fenn nézeteltérés.

Next