Világ, 1911. október (2. évfolyam, 233-258. szám)

1911-10-26 / 254. szám

Csütörtök W5TADCA Bánat ! Kicsike kis történet ez, melyet Yves beszélt fel nekem­­* egy este, mikor ágyúnaszádján a ki­kötőbe kísért egy egész szállítmány fegyencet, akik­nek csatlako­zniok kellett az Új-Kaledóniába induló fegyencek törzscsapatához.­­Volt köztük egy aggastyán is, lehetett már legkevesebb hetvenesztendős, aki egy kis kalit­kában, nagy gyengéden, magával vitt egy szegény verebet. I í Yyen időtöltésből beszélgetést kezdett az öreg­igel, akinek, úgy látszik, nem volt gonosz az ábrá­zata, de lánccal oda volt kötözve egy fiatal, csú­­fondáro­s, becstelen arckifejezésű urfihoz, aki sá­padt orrán csiptetőt hordott (­­ A vén naplopó, aki csavargásért és lopásért m­ár vagy­ ötször vagy hatszor volt büntetve, ilyen­forma beszéddel tartotta társait: «Mit lehessen tenni, hogy az ember ne lopjon, ha már egyszer elkezdte s ha semmi, de semmi mesterséghez nem ért és sehol se akarnak munkát adni? Enni csak kell, igaz-e? Mikor utoljára álltam törvény előtt, egy zsák krumpliért, pár dinnyéért meg egy ostorért ítéltek el.­ Hát nem hagyhattak volna meghalni itt Franciaországban, ahelyett, hogy elküldenek messze, oda le, törődött gyámoltalan öreget?...» Egész boldog volt hogy van valaki, aki rész­véttel hallgatja. Mindjárt meg is mutatta Yves-nek legdrágább kincsét ezen a világon: a kis kalitkát­­és a Verebet A megszelídített verebet, mely ismerte hang­ját s a fogságban, közel egy évig, ott élt a vállán gubbasztva...— Ah! nem volt könnyű ám megkapni az engedélyt, hogy magával vihesse Ka­­ledóniába! — És aztán nekivaló, szép kalitkát is kellett csinálni a hosszú útra: fát szerezni, egy kevés ócska drótot, meg zöld festéket, hogy­­az egész csinos, tetszetős legyen. Itt szóról-szóra emlékszem Yves szavaira: «Sze­gény veréb! A kalitka rácsozata közé be volt neki szorítva egy darab fekete kenyér, amilyet a fe­­gyencek esznek. S mégis, látszott rajta, hogy meg van elégedve; éppen Úgy ugrándozott, mint akár­melyik más kis madár.» Néhány óra múlva, mikor a naszád odasimult a nagy hajó oldalfalához , a fegyencek ,egyenkint felszálltak a fedélzetre, Yves, aki egy időre meg­feledkezett az öregről véletlenül újra a közelébe került. —' Nézze csak,­ —■ mondta neki a vén fe­gy­enc, egészen megváltozott hangon, kicsi kalitká­ját feléje nyújtva — fogja, magának adom. Talán jó lesz valamire, egy kis öröme telhetik tán benne... —­ Nem,­ nem, köszönöm, — mondta neki Yven.­­— Csak vigye mag­ával. Ott messze, messze, ha­­egyedül lessz,, az lesz a maga kis pajtása...) —­ Oh! — felelte az öreg,­ — már nincs benne... Hát nem tudta! Már nincs meg... S a mondhatatlan gyötrelem két könycseppje gördült le orcáin.. 1 \­­ ’A nagy tolongásban,­ mikor megkezdődött a beszállás, a kalitka ajtaja kinyilódott, a veréb megriadt,­ lelrepült , mindjárt beleesett a ten­gerbe,­ mert el volt metszve a szárnya. Oh! a rettenetes,­ fájdalmas perc! Látni, amint a kis állat vergődik és meghal s a kavargó hullámok tovaso­­dorják s mit se tehetni érte! Ösztönszerüleg kétség­beesett mozdulatot tett, hogy utána vesse ma­gát,­ kiáltani akart, segélyt kérni, magához Yves­­hez folyamodni,­ hogy ments© ki a madarat...­­ De nyomban megállította karját és ajkát a meg­fontolás, lealjázott helyzetének lesújtó tudata: egy nyomorult aggastyán,­ mint ő, ugyan ki is szánná még az ő verebet,­ ugyan hederítene-e valaki is az ő kérésére? Hogy is jöhetett eszébe az a bőre gondolat, hogy majd talán '.megállítják a hajót, hogy lehalászszanak egy verebet, mely a vízbe fül s még hozzá egy fegyenc verebét,­ micsoda kép­telen álom... Visszaült hét szép csendesen a helyére s nézte­, mint úszik távolabb és távolabb a tajtékzó vizen a kicsi szürke test, mely még mindig vergődött, irtózatosan egyedül érezte most magát, elhagyatottnak, örökre és kövér könycsep­pek, a végső és magányos kétségbeesés könnyei hom­ályosították el előtte a világot, míg vele ösz­­szeláncolt társa,­­a fiatal úr, kinek csiptető volt az orrán, nevetett, amikor az öreget sírni látta. Most, hogy a madara már nem volt meg, a kalitkát se akarta megtartani, melyet annyi szere­tettel maga készített; egyre csak nyújtogatta a jószivü tengerész felé, aki hajlandó volt végighall­gatni szomorú történetét; rá akarta hagyni ezt az örökséget, mielőtt hosszú léa utolsó útjára ki­indul. És Yves, szomorúan,­ elfogadta az ajándékot, az üres kalitkát — nehogy még több bánatot okoz­zon a megtört öregnek azzal, ha fitymálná azt ami annyira a szivéhez nőtt. Azt hiszem, semmit se tudtam visszaadni mind­abból, ami szivrehatót találtam Yves elbeszélésé­ben Úgy, ahogy ő elmondta nekem. Este volt, késő este s éppen készültem nyu­govóra térni. Én, aki az életben végignéztem, min­den nagyobb felindulás nélkül, sok-sok hangos lár­mával megnyilatkozó fájdalmat, drámákat, vérontást, azon vettem magam észre, hogy ennek az aggas­tyánnak gyötrelme hasogatta a szivemet —­ s hogy még utóbb éjszakai nyugalmamat is el fogja ra­bolni. — Ha volna mód,­ — mondottam Yvesnek —­­egy másikat küldeni neki..­­— Igen, — felelte Yves ■— jó­magam­ is gondoltam erre. Venni neki egy madárkereskedő­nél egy szép madarat s odavinni neki másnap a rozoga kalitkában, ha ugyan lesz még idő az indu­lás előtt. Könnyen nem menne, az bizonyos. Kü­lönben is egyedül csak önnek­ sikerülne kieszközölni az engedélyt, hogy fölmenjen a hajóra és fölke­resse az öreget, akinek­ a nevét se tudom. Meg egy kicsit furcsának is találnák. •— Hát bizony, ami azt illeti, szó sincs róla, erősen csóválnák a fejüket!.. S egy pillanatig, a lelkem legmélyén,­ mulat­tam ezen a gondolaton, nevettem azzal a neve­téssel, mely a felszínen alig látszik. Tervemet mégse hajtottam végre; másnap, mi­kor felébredtem s az első benyomás elszállt, gye­rekesnek és nevetségesnek találtam. Az a bánat, nyilván, nem azok közül való, melyet egy egyszerű játékszer megvigasztal. Szegény vén fegyenc, kinek senkije se volt széles e világon, az édenkert leg­szebb madara se k­árpótolhatta volna őt azért a szegény, szürke, levágott szárnyú verébért, melyet a fogságban rabkenyérrel etetett s amely végtelen finom, gyengéd érzéseket és kényeket tudott fakasz­tani megkeményedett, félig halott szive mélyén. Pierre Loti: VILÁG 1911. október-­­26. 23 A hivatalos lapból f**5 Október 25. — Kinevezések''. 'A m. kir- vallás- és közoktatásügyi miniszter Szentillay Róza megbízott nevelőnőt az Er­zsébet nőiskola felsőbb leányiskolájához a XI. fizetési osztály III. fokozatába ideiglenes minőségben­­ nevelő­­nővé, Fejes József orsz. m. kir. képzőművészeti főisko­lai szolgát ezen intézethez végleges minőségben ka­pussá nevezte ki. —­am. kir. pénzügyminiszter . Dr. Fűzi Jakab pénzügyi fogalmazó-gyakornokot a nyitrai pénzügyigazgatóságnál, a X. fizetési osztályba végle­ges minőségű pénzügyi fogalmazóvá az aranyosmaróti pénzügyigazgatósághoz és dr. Szathmáry­­Ferenc ügy­védjelöltet, szolnoki lakost ideiglenes­ minőségű segély­­díjas pénzügyi fogalmazó­gyakornokká a nyitrai pénz­ügyigazgatósághoz, dr. Kozma Ödön pénzügyi fogalmazó­gyakornokot a dési pénzügyigazgatóságnál, a X. fize­tési osztályba végleges minőségű pénzügyi fogalmazóvá a pécsi pénzügyigazgatósághoz, Szabó Lajos adóhivatali tisztet az abaújszántói mt.­ kir. adóhivatalnál, jelen állo­máshelyén és a X. fizetési osztályban való meghagyása mellett, adóhivatali ellenőrré, — Holczinger Imre máté­szalkai adóhivatali gyakornokot a XI. fizetési osztályba ideiglenes minőségű adóhivatali tisztté a fehértem­plomi m. kir adóhivatalhoz Csemernai Kálmán moson­­megyei járási írnokot a XI. fizetési osztályba ideigle­­nes minőségű pénzügyi számtisztté a nagyváradi m. kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez Speletics Bódog pénzügyi kezelési gyakornokot a vuko­­vári kir. pénzügyigazgatóságnál. jelen állomáshelyén való meghagyása mellett, a XI. fizetési osztályba ideiglenes minőségű pénzügyi irodatisztté, dr. Kisfaludy László budapesti lakost ideiglenes minőségű segéddíjas pénz­ügyi fogalmazó-gyakornokká a székesfővárosi kir. adó­felügyelőséghez, Gaberdeén Ferenc díjtalan pénzügyi számgyakornokot a szegedi m. kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőségnél, ideiglenes minőségű se­­gélydíjas pénzügyi számgyakornokká a temesvári m. kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez, Had­nagy Jenő, kolozsvári kir. gazdasági akadémiai ösztön­díjas tanársegédet az aszódi kir. javítóintézethez egye­lőre ideiglenes minőségben családfővé, Zsögön Róbert váczszentlászlói községi tanitót pedig szintén ideiglenes minőségben, családfősegéddé. Borbély Tivadar nagyki­­kindai kir. járásbirósági bijnokot a csáki kir. járás­bírósághoz írnokká nevezte ki. .. . ■.helyezések. A m. kir. vallás- és közoktatás­ügyi miniszter Magyar Dezső győrmegyei kir. tanfel­­ügyelőségi tollnokot a baranyamegyei kir. tanfelügyelő­séghez eddigi minőségében áthelyezte, — a m. kir. igazságügyminiszter Bencze Mór budapesti kir. törvény­­széki és Szabó Lajos gyulafehérvári kir. járásbirósági írnokokat kölcsönösen áthelyezte. Kirendelés. A m. kir. igazságügyminiszter dr. Cservinka Róbert bogsánbányai járási szolgabirót a lu­­gosi kir. ügyészség kerületébe ügyészségi megbízottá rendelte ki. Névmagyarosítások. A belügyminiszter Grosz­­feld Jakab családi nevének «Mezeis-re, Fleischer Sán­dor és Mór «Zoltán»-ra, Silberberg Jakab saját, valamint Margit és Rozália nevű kiskorú gyermekei «Szalah-ra kért átváltoztatását megengedte. Pályázatok: Szabadhelyen és Szilágyfőkereszturon postai ügynöki állásra november 10-ig; a karczagi já­rásbíróságnál és a szegedi törvényszéknél telekkönyv­­vezetői; a debreczeni Ítélőtáblánál joggyakornoki ál­lásra; a marosvásárhelyi törvényszéknél és a hátszegi járásbíróságnál jegyzői; a kolozsvári pénzügy­igazgató­ságnál számgyakornoki állásra két hét alatt; a szász­­régeni, hátszegi, marosillyei járásbiróságnál és a dé­vai törvényszéknél írnoki állásra négy hét alatt; a mikovai és magyarcsékei járásbiróságnál hivatalszolga­­állásra hat hét alatt; a sátoraljaújhelyi pénzügyiga®­­gatóságnál több pénzügyőri fővig­vázói állásra két hét alatt és tiz vigyázói állásra hat hét alatt; a titeli já­rásbiróságnál szerb tolmácsi állásra négy hét alatt le­het beadni a pályázatokat. a magy.­rur. orsz. meteorolofsiai intézet távirati időjelentése 1911 október 25-én reggel 7 órakor tolmazy Grásal. E = kelet,­­= nyugat, S = dél, N = északi. A szél ereje : U = szélcsend, 1—3 = gyenge szél, 3 = mérsékelt szél, 4­­- élénkülő szél, B = kellem­etlen szél, 8 = erős szél, 7 = vihar, 8—9 = pusztító vihar, IQ = orkán. Az elmúlt nap időjárásának áttekintése: Hazánkban tegnap általában volt az eső, nagyobb mennyiségben a Dunántúlon (10—30 mm.) és a Nagy Alföld északi részein (10—40 mm., Szolnokon 56 mm.) esett. A hőmérséklet lényegtelenül változott: maximuma 1 23 Celsius fok volt Verseczen, minimuma pedig —2 Celsius fok Árvaváralján. Északon a depressziók egymást követik. Ma reg­gel az Északi-tenger felé új depresszió érkezett, ma oroszországi depresszió északkelet felé távozott, úgy­­szintén a tegnapi olaszországi depresszió is Magyaror­szágon át Oroszország felé vette útját, ahol felszívó­dott. Európában az idő enyhe, a nyugati részeken sze­les és a délkeleti részeket kivéve sok helyütt csapadékos.. Prognózis a következő 24 órára: Változékony idő várható helyenkint — főleg nyu­gaton — esővel és egyelőre lényegtelen hőváltozással. (Sürgöny-pr­onózis: Változékony, sok helyütt csa­padék, enyhe.) ^ K Az eső.?/1.2­4 óra A helysen p­­erf o ~ c * eT _ _ „ „ csapa- homér­.... -'till off ««. 4 a E mJ­­4 u 3 —— - -- -— , 1 1 _________mnm.lmax.lmin. alcn*-S!!laUna_ IMt 11­* W 3 borait 83 13 10 tTnivAr______7,6'e 11 *4 vv 1 borait IU 18 IC Késmárk------­'3 S I derult­­ 13 4 Losonc______Joa'‘ 69 NW 1 köd »13 5 Ralorfu­rdi____1,1 ~ derült — l6 0 OctrNIb—____15'-4 61 SW ) köd «0 14 6 rtndancst____168*8 8*1 NW k többny. derult 37 I» 8 ilnírofnévos _ 11-®’’ B-J — köd 38 1 3 4 Hwénv I IBS 9 6-1 _ részb. boruit A 13 8 KosrbhMv _ 759 ,1 d­"t -* derült 35 14 8 5 7 ~ 17?0 8-6 - köd 4 18 fc z.Irráb — 69": Kh. — borult 3 7 )4 IC HBnmo i5a’c *i’9 — tésab. borult 15 17 li VvIravVhXi* I FI':! W* nk 1 borult 30 15 ll vlX7r»d I ,0'e “ esős 30 18 10 butaTM 75-v 10-1 V- részb. borult 44 -1B IC, -----JS9. 10- NW 1 borait ». 13 8 }}1 w 1 a »•,01. ll-» — esős — 18 n V.ld^nnräd“ !5'- H-» *W 8 borult 1 18 lt NW 1 részb. borait t 18 1z 75­-t 14-4 SW 3 részb. borult - 19 4 ------3b’I 3V N 1 darull - ti 8 ------1-. KW 1 részb. borult zu 13 B ^Oborék­a----------- 10-2 gw 0 tubbny. dorullt 34 IB JC ------------------------ »• NW 1 többny. derult 33 14 10 Urcal---------_ H.t _ dorUlt -H 13 7 ,.vfír— :----— B-8 NW 1 részb. Dorult 8 13 B 6 ~ - fr a 1 köd - 13 -3 ~ ~ év _ derult i 10 4 S»lm#nMnya_ _ B., sw­­­r4 sib. dorült - 14 4 lalaoka — — _ lv \V 1 részb. borult 19 14 B Komárom - _ 6­­. W 1 köd 17 IS 5 Maliyai-Ovar — _ «.4 SE 1 esős 33 13 4 Vipron------------— 4-t — köd 35 13 4 lapojea--------_ s 1 derult 38 30 1 Kanosvar--------_ 7.1. h 1 tabbony. borall 14 ló 7 (jsaktornya — — ll.-t — többny. derült --i ZO 10 Girk­vonica— — _ _ _ _ _ _ Eszék­---------- _ 9-7 NE 1 többny. derült 41 14 6 Dabrocen----------- s-4 — derült 39 is 9 Kovakomét------_ nl.z Nw c­sontit 1 16 JCJ Oroshaza — — _ ll*. NW 4 esős 3 19 17 Arad J---------_ 1t-7 NW 4 borall 3 30 11 Zsombolya— — — _ _ _ N—Rocafeorok- _ k­i svv 1 k5d , M ,, Virsao_--------— l­-l NW ii borult 3 73 ti ---------------------_ je-'. N 3 derult 1 31 10 A«7boTyr - if63W_ 1 i 1! Nasryenyod------753.1 B-l S 1 köd 8 ,5 B ! ca — — (53*4 8*1 8 1 többny. borult — — — Boriin------— 757-7 13-t SW 6 töbnny. borult H 19 IC Biarritz-------• ,Ü1V ll-BSW 3 dorült - 30 10 rornlcnan— ;y>ij 13* SSW B többny. borult — zO 13 Nizza-----------7(8-1 9-. NE 4 Dorult 1 18 B — A ~ 745*7 Ba. SE 3 részb. borult 8 — — « Tb Jm7“ _ ^ NW 0 borult ny. - -Korafaufln­ápolyi“^ ~,f gB- 2 borul, , j, nllo------— 708*6 18*, S B részb. borult — 33 R* WAnd­V Z 3 -759-4 ,9 r e­ssw 4 boralt - 33 19

Next