Világ, 1911. december (2. évfolyam, 285-309. szám)
1911-12-01 / 285. szám
Péntek szállították nekik az elevelt példát. De azért fele sem igaz, hogy ez az eset speciálisan budapesti. Csak a személyek azok, s az ügynek voltaképpen semmi köze máshoz, mint ahhoz az általános emberi vágyhoz, hogy mindenki szeretne jól élni és könnyű szerrel jól élni. A falun és a régi gazdasági szervezetek közt ezer más módját találták ki az emberek annak, amit a szerencse magia vitájának neveznek. Amott a fejsze jelképezi ezt a törekvést,amely lesújt az áldozatra. Ott Rablás, éles a megoldás módja. Itt a sikkasztás és Csalás. Amott, hogy úgy mondjuk, még a döcögő parasztszekéren jár a nehéz bűn. Itt már automobilon száguld. " A Városi élet ellen épp oly nehéz leszebből az esetből érveket kovácsolni, mint ahogy a kirabolt és leölt kocsmárosok esetéből nem lehet a falusi élet erkölcseit megítélni. Ne is próbálják hát. És azt sem, hogy jegykereső osztály ellen csináljanak belőle megbélyegző általánosságot. Itt mindössze két léha fickóról van szó, aki még csak nemis védhető azzal, hogy havi nyolcvan korona fizetéssel tengette életét. Ezek automobilon akartak járni, szeretőt akartak tartani s élni akarták azt a nagystílű életet, amelyet a nagy Vagyonok tudnak csak adni boldog tulajdonosaiknak. A nagystílűség azonban hiányzott belőlük. Csak éppen annyi volt meg bennük belőle, hogy Veszprémig tudtak jutni vele. Azt, hogy az automobilos élethez, a szeretőtartáshoz egyéb is kell, olykor nagy munka, olykor azonban verejtékes, nehéz, fárasztó huncutság, amely szinte munkaszámba megy, azt ezeka gyerekek elfeledték. Ezek nem is gazemberek. Ezek kis mozi-csirkefogók./ Budapest, november 30. Képviselők beszámolója: Lszló Mihály országgyűlési képviselő tegnapelőtt érkezett kerületébe, Gyulafehérvárra, Dániel Gábor, a nemzeti munkapárt alelnöke és Szepes-házy Imre országgyűlési képviselő kíséretében. László Mihály képviselő beszámolójában a választói reformra vonatkozólag kijelentette, hogy híve a választójog nagy kitágításának, de csak oly föltétellel, hogy a magyar nemzet szupremá- niája és egységessége teljesen biztosíttassék, hűen ezeréves históriájához. Majd Dániel Gábor emelt szót. Szerinte minden ellenzéki áramlat más és más választói reformot akar, ami nehézzé teszi a békealkudozásokat. Azt azonban tudja, hogy az ország békét akar, hogy közgazdaságilag erősödhessék. — Telegdy József országgyűlési képviselő tegnap Tenkére érkezett, hol beszámolót tartott. Beszámolójában a véderőreform kérdését fejtegette, : ' i rAz uj motu proprio. Többször foglalkoztunk" már a legújabb motu proprióval, mely a papok világi biróság elé állításáról szól. Csernoch János kalocsaiérsek XIII.számú körlevelében most ismerteti a pápának rövid motu proprióját, mely szerinte hiteles magyarázatát adja az «Acta Apostolicae Sedis» pápai rendelet hetedik fejezetének. Ez a régi körrendelet a kiközösítés büntetését szabjaazokra, akik az egyházi hatóság tudta és engedélye nélkül papi egyéneket a világi bíróság elé állítanak. Sok nézeteltérésre és teológikus vitára adott alkalmat az a kérdés, várjon magánegyénekre is vonatkozik-e a régi rendelet büntető szankciója, vagy sem. A pápa most világosan kimondja, hogy akár magánember, akár hivatalos fórum, akár világi, akár egyházi személy viszi a papi egyéneket az illetékes egyházi hatóság kire, tudta, engedélye nélkül a világi bíróság elé, a fentemlített büntetést vonja magára. A kalocsai érsek tehát egyáltalában nem ütődik meg a dolgon, sőt csodálatosnak tartja, hogy feltűnést keltett az ügy, mert az ő magyarázata szerint újításról szó sincsen. A kalocsai érsek aztán a papok bíróság elé állítása körül még tovább magyaráz. Olyan szokásjogra hivatkozik,amilyen nincs. Azt mondja, hogy eddig is szokásban volt, hogy a világi bíróság az illetékes egyházi hatóságnál kellő formában jelentette, ha valamely egyházi személy ellen megindította az eljárást. Mi nem tudunk 15%. Ha megtörtént, akkor semaz, amit követel azuj motu proprio, A .magyar. * VILÁG 1911. december 1. Ő országi katolikusok egyik egyházjogásza, dr. Hanny Ferenc legújabban már így magyarázta a motu propriot: «A gyakorlati alkalmazása a «motu proprio»-nak az lesz, hogy az ezentúl papok ellen indítandó perek folyamatba tétele előtt, vagy a máris folyamatban levő perek folytatása előtt a katolikus vallású felperesnek, illetőleg katolikus vallású felperesi ügyvédnek püspöki engedélyt kell kérnie ahhoz, hogy pap ellen pert indíthasson vagy folytathasson. A motu proprio-nak figyelmes átolvasása arról győzhet meg mindenkit, hogy X. Pius pápa ezen egyébként feltűnő intézkedésének nincsen az államhatalom vagy a világi bírósági intézmény ellenf éle és célzata.» (?) — A pápán tehát még a hívei sem tudnak eligazodni. A polgári perrend életbeléptetése (Az igazságügyi bizottság ülése — Módosították a 78. szakaszt — A zsarolások ellen) Budapest, november 30. ) A képviselőház igazságügyi bizottsága ma délután öt órakor, Székely Ferenc igzságügyminiszter részvételével, i. Erdély Sándor elnöklete alatt ülést tartott. A bizottság Plósz Sándor előadása mellett folytatta a polgári perrendtartásról szóló 1911. évi első törvénycikk életbeléptetéséről szóló törvényjavaslat tárgyalását. A 78. §. végleges 1. szövegét elfogadja a bizottság, melybe Várady Zsigmond korlátozó módosításaiból hármat fölvett, nevezetesen a bírói nyugdíjazást a polgári perrend életbeléptetéséig engedi meg, azt valamennyi felügyeleti hatóság meghallgatásához köti, végül a jelentésbe beveszi, hogy ily nyugdíjazás kétszázat meg nem haladhat. A 79. szakaszt azzal a módosítással fogadta el a bizottság, hogy az e szakasz alapján áthelyezett it.élőbixónak szabályszerű költözködési költségét meg kell téríteni. Továbbá efogadta a bizottság Darvay Fülöpnek azt a módosítását, hogy az e szakasz alapján való áthelyezhetés időtartama a polgári perrend életbelépését követő két évről egy évre szállíttassák le és Várady Zsigmond azon módosítását, hogy e szakasz alapján a bíró csak egyszer legyen áthelyezhető. A javaslat 85. szakaszát egészen, a 90. szakaszt pedig, az első bekezdést kivéve, a bizottság törölte. A 93. szakasznál Kenedi Géza indítványozza, hogy a zsarolás eseteiben folyó tár - igyalások nyilvánosságra hozatala is tiltassék fel, mert ezzel reméli elérhetőnek a zsarolási jó kísérletek csökkenését. Dárvai Fülöp a Kelmzedi javaslatát elfogadja s a maga részéről indítványozza, hogy vetessék fel a szakasz második bekezdése után, hogy nem büntethető a második pont alapján az, aki a második pontban felsorolt ügyekben valamely közlést kétségtelen közérdekből vagy jogos magánérdekből tett közzé, ha a közlés a valóságnak megfelel. Lengyel Zoltán elfogadja Kenedi és Darvas indítványait is a maga részéről azt teszi hozzá, hogy csak a terhelt sérelmével járó nyilvános közlés legyen megtorolva, ellenben a terhelt javára is való közlés legyen megengedve. Várady I . Zsigmond kéri a szakasz második pontjának teljes kihagyását, mert véleménye szerint igen sok esetben védi a jogos magánérdeket az, ha ma nyilvánosságra kerülnek a jelzett pontban felsorolt ügyekben a hatósági iratok. Az igazságügyminiszter és Plósz Sándor , előadó felvilágosítása után a bizottság a sza- 1kaszt általánosságban elfogadja, a tett módosítások némelyikének esetleges felvételét megfontolandónak vélvén, a végleges döntést elhalasztja az új szöveg bemutatásáig. Ezután letárgyalta és elfogadta a bizottság a javaslat 94—106. §-ait. Néhány függőben tartott paragrafus végleges szövegét a bizottság holnap délután öt órakor tartandó ülésén fogjamegállapítani. A véderőreform sorsa — A vezérkari főnök távozik —* Budapest, november 30. ) A sok kombinációval szemben, mely a véderőjavaslat körül támadt, végre megszólalt a magyar kormány is, igaz, hogy különös úton. A félhivatalos «Bud. Tud.» ugyanis a következőket írja: ‘. Gróf Khe ven-Héderváry Károly miniszterelnök legutóbbi kihallgatása és bécsi tárgyalásai alkalmából a «Frankfurter Zeitung»-nak egy bécsi távirata a következőket jelenti: II . A lapok mindenféle hírt hoznak a véderőjavaslat módosulásáról és arról, hogy ez indította volna gróf Khuen-Héderváryt arra, hogy Bécsbe jöjjön. Ebből egy szó sent igaz. A véderőjavaslaton semmi más módosítás nem történik, mint az, amit már régen előre jeleztünk, hogy t. i. elejtik azta rendelkezést, amely szerint az altiszteket a gyalogcsapatok egy részének harmadik évi szolgálatra való visszatartása útján szerzik meg. Az altiszteket prémiumok útján szerzik, amely prémiumok évente néhány millió koronát tesznek ki. Ezzel szemben azonban az összes gyalogcsapatok csak két évig maradnak szolgálatban. Sem a magyar kormány nem engedett e részben erre vonatkozó valamelyes kívánságnak, sem azuralkodó maga ilyen kívánságot ki nem fejezett. Ennek éppen az ellenkezője igaz. Az uralkodó nem óhajtja komplikálni a politikai helyzetet, amely a magyar parlamentben történt békekötés következtében némileg javult, de amely túlságos terhelést még el nem bír. Ezzel egyidőben lefújták a bécsi félhivatalos sajtónak azokat a közléseit, melyek a véderőreform provizórikus rendezésére vonatkoztak. Bécsből jelenti tudósítónk, hogy Hötzendorfi Konrád vezérkari főnök, mint előrelátható volt, beadta lemondási kérvényét és távozása a mai napon befejezett ténynyé vált. A vezérkari főnök a királytól már egy héttel ezelőtt kérte elbocsátását, de a király egy heti gondolkozási időt adott neki. Ma Hötzendorfi Konrád ismét megjelent a király előtt és bejelentette, hogy megmarad eredeti szándéka mellett. A király elfogadtaa lemondást. Már Schönaich lemondásakor szó volt arról, hogy a hadügyminiszter távozása és Hötzendorfi Konrád elbocsátása között junkumot állítottak fel. Azonfelül Aehrenthal és Hötzendorfi Konrád közt az utóbbi időben véleményeltérések merültek fel, mert Aehrenthal ellenzi a Schönaich politikáját, amely túlhajtott katonai követelésekben merül ki, és a maga részéről helytelennek tartja azt is, hogy akkora csapattesteket halmozzanak fel a monarchia délnyugati határán. Hötzendorfi Konrád utóda ,Schemun Balázs altábornagy, hadügyminiszteri osztályfőnök lesz. Hötzendorfi Konrád részére egy hadseregfelügyelői állást biztosítottak.* A képviselőház folyosóján ma gróf Andrássy Gyula sorban tárgyalt Justh Gyulával, Kossuth Ferenccel, Szterényi Józseffel, Bolgár Ferenccel, végül Hazai Samu miniszterrel. Egy estilap, kapcsolatban ezekkel a tanácskozásokkal, a következőket írja: «Bécsben a létszámemelést illetőleg két áramlat van. Az egyik a véderőreform keretében, a másik külön javaslattal akarjal biztosítani a létszámemelést. Az ellenzéket azonban nem csupán ez a dolog foglalkoztatja. Maga Khuen nem járult hozzá, hogy az újoncjavaslatban emeljék a létszámot és lehet, hogy emiatt távozni is fog. A miniszterelnök legutóbbi audienciáján hivatkozott arra, hogy a véderőreformban legalább szociális előnyök vannak, míg egy rideg, nyers újoncjavaslatot nem képviselhet a parlamentben. A most folyó tárgyalásokon az egész ellenzék — Andrássyt is ideszámítva —megegyezett a két nagy kérdés: a véderő és a választójog ..tárgyalásának időrendje dolgában. E szerint az egészellenzéknek most már az az ár