Világ, 1912. április (3. évfolyam, 79-103. szám)

1912-04-02 / 79. szám

— 1912. április 2. VILÁG A király és Khuen — A politikai helyzet — Budapest, április 1. Tompult elkeseredést és tompult lelkese­dést váltott ki a Khuen-kormány reak­ti­vá­lása. Az ellenzék a Khuen-kabinetnek újból való kinevezését nem fogadta azzal az el­keseredéssel, aminőt vártak, a munkapárt pedig aggódó félelmét nem tudta elnyomni. Ez a piárt sejti, hogy gróf K­h­u­e­n-B­é­d­er­vé­r­y­v­a­l és társaival csak a rezolució kö­rül keletkezett bonyodalmakat akarják elsi­mítani, azután majd egy másik kormány jön, hogy megteremtse a békét a Justh-párttal. A kormány és az ellenzék között való feszült­ség az utóbbi napokban engedett, amit elő­segített annak a híre is, hogy még csak holnap ül össze a Ház, azután megkezdi a húsvéti vakációt. A király lemondásáról szóló hírek is háttérbe szorították az aktuális politikai kérdéseket. Ma már kétségen kívül áll, hogy a király tényleg lemondását emlegette arra az esetre, ha a munkapárt nem áll el a re­­zoluciótól. A bécsi cs. kirt. távirati iroda­­a következő kommünikét tette ma közzé: A ma reggeli lapok oly leírásokat hoznak gróf Khue­n-H­é­d­e­r­v­á­r­y miniszterelnök pénteki audienciájának lefolyásáról, amelyek a nyil­vános diskussziób­an messzemenő következte­tésekre adtak okot, de részleteikben nem tel­jesen egyeznek meg. Miután egy audien­cia folyamán folytatott beszélge­tések a fennálló gyakorlatnak megfelelően, természetszerűen a nyilvánosság körén kívül esnek, alig kell különösen kiemelni, hogy az említett részletek nem tarthatnak igényt autenticit­ásra. A bécsi félhivatalos jellegű «Montage­­x Revue» mai számának vezető cikke, a király lemondásáról ezt írja: Csakugyan komolyan szó volt a legutóbbi időben Ferenc József ki­rály l­­emond­ás­ár­ól. Gróf Berchtold külügyminisztert, mint a császári ház minisz­tere, négyszer jelent meg audiencián a király­nál és minden előkészület megtör­tént már a király lemondására, csak éppen arra volt még szükség, hogy Ferenc Ferdinánd trónörököst telefonon hívják Bécsbe­ s a következő napon végrehajtsák­­az ünneplés aktust. Ezért sietett Khuen a Ma­gyar Házba és hívta föl telefonon miniszter­­társait Bécsbe, hogy velük tanácskozzék s a tanácskozáson a rezoluciót elejtsék. A ki­rály meghatalmazta Khuent, hogy mindent, ami audienciáján történt, elmondhasson. Beavatott körökben úgy mondják, hogy ha el is simult az ország és a király között való viszály, ez a mélységesen komoly inci­dens még hosszú ideig fogja éreztetni hatá­sát. A munkapárt mindenképpen azon lesz, hogy, a lojalitás köpenyébe burkolódzva, ke­resztülhajszolja a váderőreformot. De hogy milyen úton-módon, azt még nem tudja a ka­binet sem, amely a húsvéti ünnepek alatt akarja megállapítani harci tervét. Tudósításunk alább következik: A Ház elnapolása A húsvéti ünnepek előtt a képviselőház­i hír szerint, még csak holnap tart ülést,­­ami a "­kor folytatni fogják a ma megindult vitát. Holnap, ta­ Házat elnapolják e hónap 12-ig, más verzió szerint április 15-ig. Hir szerint húsvét után a delegációkat összehívják, s a delegációk ülésezésénk befejezéséig ismnét ssünet lesz." A pártkörökből A Kossuth-pártkör termei ma este igen élén­kek voltak. A párt tagjai, akik a mai ülésre csak­nem teljes számban jöttek fel a fővárosba, mind megjelentek a pártkörben és behatóan vitatták a mai nap politikai eseményeit. Kossuth Ferenc, a párt vezére, is hosszasan időzött hívei köré­ben és az alelnökök közül D­é­s­y Zoltán, S­á­g­h­y Gyula meg Szentiványi Árpád voltak jelen. Az eszmecsere folyamán az a vélemény csúcsoso­dott ki, hogy a pártnak a legnagyobb erő-,­vel kell küzdenie az iránt, hogy a vézerőjavaslatokat visszavonják, mint­hogy úgy látszik, hogy a javaslatokba nem lesz lehetséges olyan változásokat behozni, amelyek a nemzet jogainak birtokállományát megvédik. Föl­­tűnést keltett Zl­i­n­s­z­k­y István agitációja, Zlinszky amellett agitált, hogy a Kossuth-pártnak törekednie kellene arra, hogy még ez a par­lament intézze­ el — kapcsolatban a véd­erővel — a választójog reformját, mert egy újabb összetételű Ház a mainál radikálisabb reformot alkothatna. A nemzeti munkapártban ma este nagy számmal voltak fent a párt tagjai. A mi­niszterek közül ott­­voltak gróf Khuen-Héder­­v­á­r­y Károly miniszterelnök, Lukács László pénz­ügyminiszter, Beöthy László kereskedelmi mi­niszter, gróf Serényi Béla földmivelési minisz­ter, Székely Ferenc igazságügyminiszter, Hazai Samu honvédelmi miniszter, továbbá Náray La­jos, a képviselőház elnöke, az államtitkárok kö­zül Jeszenszky Sándor, Kálmán Gusztáv, Kazy József, Rohonyi Gyula, a párt vezetősége és igen sokan a párt képviselő és kültagjai közül. Holnap, kedden este pártvacsorája lesz a kör­nek a Hungária-szálló fehértermében, amelyen a miniszterelnök is meg fog jelenni. Rendületlen bizalom Makóról jelentik. Csanád vármegye törvényhatósági bizottsága ma tartotta rendes év­negyedek közgyűlését Hervay István alispán el­nöklésével. Az ülést megelőzőleg úgy a megyei munkapárt, mint a Justh-párt előér­tekezletet tar­tott, amelyen megvitatták a közgyűlés tárgyait, amelyek közül különösen a kormány iránti bi­zalmi feliratok keltettek élénk érdeklődést. A köz­gyűlésen Návay Tamás volt főispán a munka­párt nevében mondott beszédet és határozati ja­vaslatot terjesztett elő, melyben Csanád megye kö­zönsége megnyugvással veszi gróf Khuen-Hé­­derváry Károly miniszterelnök és kormányának újból való megbízatását és azon reményben, hogy a miniszterelnök úr ezen súlyos helyzetben is meg fogja találni egy parlamentáris megoldás lehető­ségét és útját fogja állani annak, hogy illetéktelen tényezők alkotmányos életünkbe beavatkozzanak, Csanád vármegye törvényhatósági bizottsága sze­mélye iránt érzett változatlan bizalmának ad ki­fejezést. Návay Tamás előterjesztett javaslatához J­u­s­t­h János országgyűlési képviselő szólalt fel és hosszabb beszédben fejtegette a Justh-párt ál­láspontját s kérte Návay javaslatának elvetését. Hervay alispán elrendelte a szavazást, amelynek eredményeképp a közgyűlés tizenkilenc szó­többséggel elfogadta Návay javas­latát ■utóbbi időben kialakultak. Ez olyan komolylyá tett® a helyzetet, hogy ha ennek logikus következmé­nyei levonattak volna, egy olyan helyzet előtt állottunk volna, amelyet szerintem magyar ember gond és bit nélkül nem­ viselhetett volna el. És itt ki kell jelen­tenem, hogy természetes, hogy mi azt a jogi fel­fogásunkat, amely mi miatt nézeteltérés állott elő,­ nem változtathatjuk meg, de az előbb említett kö­rülményekre való tekintettel, annak érvényesítésé­­től elállunk úgy, ahogy elállunk minden határozat­­hozataltól, amint az tervezve volt, egyedül azon­ oknál fogva, mert a királyhűség által diktált kö­telességünk ,azon király iránt, akinek a nemzet annyit köszönhet alkotmányos életének visszaállí­tása óta, hogy megkönnyítsük neki azt a feladatot, amelynek megoldásán lelkiismeret­einek nyugalma múlt; másfelől a nemzetről el kellett hárítani azokat az igen aggasztó bo­nyodalmakat, amelyek előállhattak volna, ha a korona ezen fölfogásának következményei levonattak volna. Majd gróf Tisza István szólalt föl, aki hozzá-­­járult a miniszterelnök okfejtéséhez és azt mondta, hogy a rezoluciót illető jogi fölfogása nem válto­zott, sajnálja a félreértéseket, amelyek a korona részéről támadtak. A királyi­ kézirat után ,új hely­zet állott be és új elhatározásra kellett hogy jusson a kormány. Törekvésünket nem sikerült elérni, te­hát lemondunk róla. A kérdés nyílt kérdés marad továbbra is. Daniel elnök kimondta, hogy a párt helyesli a kormány politikáját, mire az érte­kezlet véget ért. Az újból kienvezett Khuen-kormány ellen vál­tozatlan elszántsággal folytatja a harcot a J­u­s­t­h­­párt, amely tegnap este értekezletet tartott gróf Batthyány Tivadar elnöklésével. J­u­s­t­h Gyula gyengélkedése miatt távol maradt, de bejelentette pártjának, hogy a megújuló harcban a régi kedvvel vesz részt. Gróf Batthyány Tivadar hosszabb beszédben ismertette a párttal a rezolució buká­sával támadt új helyzetet. Midőn a konfliktus a munkapárt, a Kossuth-párt és a korona között ki­élesedett, a revolúciósok a legerősebb ellenállást hirdették. A Justh-párt nem járult hozzá a moz­galomhoz, de előre tudta, hogy a rezolució fuccsba megy. A párt lojálisan megjelölte annak útját is, hogyan lehetne kiállítani a külpolitikai helyzet mellett szükséges ideiglenes létszámot a hadsereg számára, olyan módon, hogy a végleges döntést ebben a kérdésben is majd a választóre­form alapján keletkezett népparlament hozza meg. A párt tovább küzd az igazi népparlament, s az általános, egyenlő, titkos választójogért. E vá­lasztójogi álláspont mellett is tekintettel volt a párt arra, hogy a korona és a nemzet közt az ellentéteket eliminálják. Ez a mostani helyzet is azt kívánja, hogy a párt újból határozza el a harcot . Az értekezleten a pártonkívüli függet­lenségiek képviseletében jelen volt E­g­r­y Béla és P­o­l­ó­n­y­i Géza. Egry Béla bejelentette az ér­tekezletnek, hogy a pártonkívüli csoport is válto­zatlanul tovább harcol. Gróf Batthyány Tiva­dar ezután bejelentette a párthatározatot, hogy a Justh-párt változatlanul kitart álláspontja mel­lett és tovább harcol. A kormány kinevezése A hivatalos lap vasárnapi száma közli a kor­mány kinevezéséről szóló királyi kéziratokat. Az első királyi kézirat gróf Khue­n-H­é­d­e­r­v­á­r­y, Károlyhoz szól, mely miniszterelnökké történt kine­vezését, illetőleg ezen állásában megerősítését tar­talmazza. Azután egy másik királyi kézirat a többi miniszterek kinevezéséről szól, s végül kü­­lön-kü­lön­­Lukács Lászlóhoz, Beöthy László­hoz, gróf Serényi Bélához, gróf Zichy János­hoz, Székely Ferenchez és Hazai Samuhoz is intézett a király egy-egy kéziratot, melyben eddig viselt miniszteri állásukban megerősíti őket. Gróf Khuen-Héderváry Károly a miniszter­elnökségen kívül a belügyi, illetőleg a király sze­mélye körüli és a horvát miniszteri állásokra is is­­mét kineveztetett. Pártértekezletek A nemzeti munkapárt vasárnap este hat óra­kor tartott értekezletet amelyen báró Dániel Gábor elnökölt Megjelent valamennyi miniszter és államtitkár, a párt tagjai teljes számban, sok fő­ispán és kültag. Dániel üdvözölte az újonnan ki­nevezett kormányt, majd gróf Khue­n-H­é­d­e­r­­váry beszélt. — Nagyon komoly elhatározások után lépek ismét elétek, — mondotta. — Amint igen jól méltóztattak tudni, a kormánynak azon­ aggályai okozták lemondásunkat amelyek sajnos, idővel nem lettek kisebbek, sőt ellenkezőleg, igen komoly­­ fordulatot vettek, amennyiben a korona felfogása­i szerint, amint ezt különben a hozzám intézett kéz­iratból is méltóztatták tudni, nehéz probléma előtt állott Látott egy feladatot, amelyet nem tu­dott lelkiismeretével megegyeztethetően megoldani: azt a kettős feladatot, hogy egyfelől az alkotmá­nyos uralkodást biztosítsa és másrészt az ő ural­kodói felségjogait is érintetlenül hagyja, azon po­litikai álásfoglalások következtében,, amelyek Ba­ kos

Next