Világ, 1913. augusztus (4. évfolyam, 181-206. szám)
1913-08-01 / 181. szám
Péntek 11.----------- is békekonferencia Enged a porta Fegyverszünet után . Budapest, július 31. A fegyverszünetet boldog fellélegzéssel fogadták a Balkán népei s Bukarestben már arról is beszélnek, hogy demobilizálni kellene. Egy esztendő munkája, termése elpusztult a háború alatt, a föld megmunkálatlan, parlag, éhinség, nyomorúság fenyeget a gyász mellé, ezer ok szól a demobilizáció mellett, bár alig hihető, hogy végleges békeszerződés nélkül a szerb és görög delegátusok elfogadják az erre vonatkozó bolgár javaslatot. A békekonferenciáról eddig nem szivárgott ki pozitívebb értékű hír. A diszkréciót komolyan állják a delegátusok s így egyelőre nem állapítható meg, milyen stádiumba jutottak a tárgyalások. Maiorescu tegnapi megnyitó beszéde is hangsúlyozza, hogy a balkáni országok egyensúlya alapján kell a tartós békét biztosítani s ez az egyetlen iránymutató. Románia sem kívánja Bulgária széttépését, megalázását, a monarchia és Oroszország egyenesen tilta-koznak ez ellen és ha a konferencia valóban eredményt akar elérni, végleges eredményt, úgy csak ezen az alapon végezhet jó munkát. A török kormány még könyörög, siránkozik, rettentő anarchiával fenyegetőzik, ha Drinápolyt vissza kell adnia, de már sok jel mutat arra, hogy a kellő pillanatban meggondolja magát és ha elég energikusan lépnek fel ellene, úgy engedni fog. A Fekete-tengeri orosz hajóraj a Boszporusz közelében áll. Arménia határán orosz hadtestek vannak összpontosítva s Konstantinápoly pánikszerű izgalomban várja, mikor felhőzi be az Aranyszerv egét az orosz flotta füstje. Holnap már aknákkal zárják el a Boszporusz, Londonban, ahol még mindig legjobban ismerik a török politika rejtett szándékait is, úgy tudják, hogy az Enosi Midia vonal némi feljebb tolásáért és a tizenegy százalékos vám négy százalékkal való emeléséért hajlandó lenne a török kormány Drinápoly kiürítésére. A kapitulációkban megszabott vámtétel felemelése régi vágya a portának. Az annexiós egyezményben a monarchia, a lausannei békében Olaszország hozzájárultak már a tizenötszázalékos vámhoz s Drinápoly kiürítését ikínálja föl cserébe, ezért az értékért a többi hatalmaknak. Enverbey ugyan újra esküszik, hogy Drinápoly vagy halál, de a gyönyörű, lelkes mámor ideje elmúlt és láttuk már Enverbeyt Drinápoly nélkül is élni. Jó előjel volna missziónk teljesítésére nézve, ha mindjárt az első ülésben a legsürgősebb és legfontosabb előzetes intézkedésekre nézve meg tudnánk egyezni. A fegyverszünet szükségességére gondolok. Akkor, amikor összegyűltünk, hogy a hadban álló felek részére elfogadható béke feltételeiről tanácskozzunk, azt hiszem, az emberiséggel szemben teljesítek kötelességet, amidőn legalább ötnapos fegyverszünet megkötését javasolom. Bukarest, július 31. (B. T. I.) A békekonferencia második ülése ma délután 4 órakor kezdődött. Előzőleg a román delegátusok bizalmas értekezletet tartottak, amelyen a rektifikálandó határvonalat állapították meg véglegesen. A teljes ülésen igazolták a tegnapi ülés jegyzőkönyvét és azt az összes delegátusok aláírták. Azután Majoresku miniszterelnök, a konferencia elnöke azt javasolta, hogy a konferencia tagjai a vitás érdekeknek megfelelőleg oszoljanak csoportokra és külön üléseken ez ügyekben terjesszenek elő javaslatokat, úgy hogy a teljes kérdések tisztázva és megbeszélve kerüljenek a konferencia elé. Az egyes delegációk vezetői elfogadták e javaslatot. Este a bolgár delegáció a külügyminisztériumban találkozik a román delegációval, hogy a Romániát és Bulgáriát érdeklő kérdések tárgyalását megkezdjék. A bolgár delegátusok holnap délelőtt a szövetséges államok delegátusaival ülnek össze tanácskozásra. Délután négy órakor a konferencia ismét teljes ülést tart, amelynek tartama a külön értekezleteken előkészített anyag mennyiségétől függ. A békekonferencia Bukarest, július 31. (Román táv. iroda.) Maiorescu miniszterelnök a békekonferencia tegnapi ülését a következő szavakkal nyitotta meg: Első és legkellemesebb kötelességem önöket a király, fenkölt uralkodónk nevében üdvözölni és köszönetemet kifejezni azért, hogy javaslatunkat, mely szerint önök Romániába jöjjenek és itt fejtsék ki tevékenységüket a súlyos kérdések megoldásában, melyek a tárgyalásokon képviselt államok jövőjére nézve határozó befolyással lesznek, oly kedvezően fogadták. Meg vagyok győződve róla, hogy valamennyiünket áthat az a kívánság, hogy azt a művet, amelynek keresztülvitelére itt összegyűltünk, üdvösen befejezzük és azoknak a keresztény népeknek, akik jelenleg a harctéren vannak, egy prelimináris megegyezést vagy végleges szerződés segítségével tartós békét biztosítsunk, mely az államaink közötti igazságos egyensúlyon fog alapulni. VILÁG 1913. augusztus 1. 5 A béke feltételei Bukarest, julius 31. A bolgár delegátusok tapogatództak, hogy milyen hatást tenne a békekonferencián, ha Bulgária igényt támasztana Szerresre. Venizelosz miniszterelnök kijelentette, hogy erről tárgyalni sem lehet, mert Serres a görögöké. London, július 31. A Daily Telegraph szerint Ausztria- Magyarország diplomáciai után kezdeményezte, hogy a békeszerződésbe a bukaresti tárgyalásokon vegyenek fel egy klauzulát, amely Kavalla fölött a döntést a nagyhatalmak elé utalja. Oroszország hasonló szellemben járt el és azt kívánja, hogy Görögország kötelezze magát a hatalmak döntésének elismerésére Kavalla birtokát illetőleg. A fegyverszünet Athén, július 31. A külügyminisztérium a következő kommünikét teszi közzé. A katonai kiküldöttek, akik tegnap Bukarestben a békedelegátusok konferenciájának határozata értelmében összeültek, hogy megformulázzák a fegyverszünet feltételeit, egyhangúlag megállapították a feltételeket, amelyek alapján a fegyverszünet azonnal megköthető. Eszerint a demarkációs vonal az e hó 31-én délben megszállva tartott helyektől mindkét részről egyenlő távolságban lesz és fehér zászlók által jelöltetik meg. A fegyverszünet július 31-én délben kezdődik a középeurópai időszámítás szerint. Az előőrsök vonala mögött az élelmezés eszközlése végett mindenféle csapatmozdulatok meg vannak engedve. A háborús felek kölcsönösen ki fogják cserélni a szükséges közléseket, hogy ezáltal az ellenségeskedések az egész vonalon egyidejűleg beszüntethetők legyenek. A főhadiszállásokat sürgősen fogják értesíteni, hogy a szükséges parancsokat szétküldhessék. A haditörvényekre és a hadiszokásokra vonatkozó 50. és 51. paragrafusai a hágai konferenciának fognak alkalmaztatni. Athén, július 31. (Saját tudósítónktól.) A király a bukaresti megegyezés értelmében, amely kimondja a fegyverszünetet, ma a hadsereghez napiparancsot intézett, amelyben elrendeli, hogy a görög csapatok hagyják abba a hadműveleteket. Páris, július 31. (Saját tudósítónktól.) A Temps bukaresti tudósítója jelenti: A bolgár meghatalmazottak most, miután létrejött az ötnapos fegyverszünet, a békekonferencián indítványozni fogja, hogy a Balkán-államok valamennyien egyszerre kezdjék meg a leszerelést. Belgrád, július 31. (Saját tudósítónktól.) A hadügyminisztérium 41.000 emberre teszi a szerb seregnek a második hadjáratban szenvedett veszteségeik 7000 szerb katona esett el a harctéren, 21.000 megsebesült, ezer a kolera áldozata lett és 12.000 a nélkülözésektől és a fáradalmaktól megbetegedett. Belgrád, július 31. Az ötnapos fegyverszünetre vonatkozó hír politikai korokban általában kedvező hatást tett. Azt remélik, hogy az ötnapos időközben elvi megegyezés jön létre a béke ügyében. A hatalmak és a porta London, július 31. A Daily Mailnek jelentik Konstantinápolyból. Itt hírek vannak arról, hogy Oroszország minden előkészületet megtett a török kikötők blokkolására és az orosz sereg csak a parancsot várja, hogy Arménia területére lépjen. Ilyen körülmények között a porta értesítette a gőzhajózási társaságokat, hogy csütörtöktől kezdve egyetlen egy hajó sem hagyhatja el a Boszporuszt és nem mehet a Fekete-tengerre. Állítólag a török flotta céllövési gyakorlatokat tart s ez volna a tilalom oka, az igazi ok azonban az, hogy a török tengerészeti kormány aknagyűrűvel látta el a Boszporusz bejáratát, mert Konstantinápolyban attól félnek, hogy az orosz Fekete-tengeri flotta váratlanul Konstantinápoly előtt teremhet. Konstantinápoly, július 31. A porta tegnap újabb jegyzéket küldött Londonba. A porta most is ragaszkodik ahhoz, hogy Drinápolynak török kézen kell maradnia. Egyéb okokon kívül utal arra, hogy Drinápoly visszafoglalása óta a kormány helyzete anynyira megerősödött, amennyire az új rezsim óta még soha. A porta azt hiszi, hogy az ázsiai tartományokban már életbeléptetendő reformok érdekében rendkívül fontos a hatalmakra nézve, hogy támogassanak oly kormányt, amelynek talán egyedül van meg a képessége és akarata a reformok végrehajtására. Ha a nagyhatalmak mindenáron el akarják szakítani Drinápolyt Törökországtól, nagyon valószínű, hogy a mostani kormány meg fog bukni és a birodalomban leírhatatlan anarchia ütné fel fejét. Athén, július 31. Az athéni távirati iroda kategorikus formában megcáfolja egy berlini lapnak azt a közleményét, mintha Görögország Törökországgal szerződéskötés céljából tárgyalásokat folytatott volna s kijelenti, hogy a két ország között folyamatban levő tárgyalások pusztán és kizárólag a diplomáciai viszony újra való fölvételének kérdéseit ölelik fel. Paris, július 31. (Saját tudósítónktól.) A Journal des Débats konstantinápolyi tudósítója hiteles forrásból jelenti, hogy a porta megfelelő kárpótlás fejében rávehető volna Drinápoly kiürítésére. A kárpótlás abban állana, hogy a határt az enoszümidiai vonaltól a két parti helység megtartásával nyugatra kikerekítenék és a nagyhatalmak beleegyeznének abba, hogy Törökország minden vámot 4% -kal felemeljen. Páris politikai és diplomáciai körökben általános az a felfogás, hogy a drinápolyi kérdés békés megegyezéssel fog végződni., A Kegyetlenkedések Szaloniki, július 31. A francia kormány által kiküldött vizsgálóbizottság, mely azokról a jelentésekről akart meggyőződni, hogy a bolgárok a görög helységeket elpusztították, ma délelőtt Kavallából visszaérkezett ide. A bizottság a múlt hét elején ment Kavallába és a többi