Világ, 1913. november (4. évfolyam, 259-283. szám)

1913-11-01 / 259. szám

st 1913. november 1. VILÁG A sajtóért A vasárnapi nagygyűlés Budapest, október 31. Hatalmas, magával ragadó lavinává da­gad az ország megmozdulása a polgári szabad­ságjogokért. Az esküdtszéki és sajtóreform ellen megindult mozgalom még nagyobb, ha­talmasabb hullámokat ver, mint az adóreform ellen való küzdelem. Bebizonyosodik Vázsonyi jóslása: meztelen kardok közé rohan, aki a sajtónak támad s a kormány, ha megmarad jogfosztó szándékai mellett, új politikai Sedán felé rohan. A kormány közönyre számított, csendes, titkolt kárörömre a sajtó megnyomorí­­tásáért, az esküdtszék béklyóba veréséért. S a felháborodás, a tiltakozás, a támadás harsogó visszautasítása zug felé. A rombolás és reakció munkája beleütközik a közvélemény kemény megállásába, bátor felsorakozásába s ma már a munkapárt is sejti: a sajtóreformból nem lesz törvény. Ebben az esztendőben bizonyosan nem lesz az s a jövő évben is aligha. A nagy mozgalomnak nem csúcspontja, csak széles­­medrűbb kiindulása lesz Budapest polgárságá­nak viharzó tiltakozása. A vasárnapi nagygyűlésen az egyesült függet­lenségi és 48-as párt részéről annak ügyvezető el­nöke, gróf Károlyi Mihály fog felszólalni Székely Ferenc volt igazságügyminiszter megnyitó­ beszéde után, utána az alkotmánypárt részéről Désy Zoltán, a demokrata párt részéről pedig Vázsonyi Vilmos fog beszédet tartani. Ezenkívül fel fog szólalni a szociáldemokrata­ párt, a jogászság, valamint a hír­­lapírók egy-egy képviselője. Az intéző­bizottság mintegy százhúsz aláírás­sal ellátott felhívással fordult plakátokon a nagy­­közönséghez a gyűlésen való részvétel érdekében. A felhívás aláírói között van: gróf Andrássy Gyula, Vázsonyi Vilmos, gróf Károlyi Mihály, Rakovszky István, Bakonyi Samu, Márkus Miksa főszerkesztő, a Budapesti Újságírók Egyesületének elnöke, Lég­­rády Imre főszerkesztő, Benedek János orsz. kép­viselő, az ügyvédi kamara titkára, Baracs Marcell, az ügyvédi kamara ügyésze, dr. Légrády Ottó, Mol­nár Ferenc stb. A felhívás szövege a következő: A kormány a polgárok független ítélőszékét, az esküdtszéket meg akarja fosztani valódi ere­jének és igazmondásának biztosítékaitól, meg akarja semmisíteni a 48-iki korszak törvénybe foglalt nagy elvét, hogy: Gondolatait a sajtó útján mindenki szabadon közölheti és terjesztheti. A főváros polgársága 1848. március 15-én nemes fölbuzdulással kivívta a sajtószabadságot. Buda­pest polgársága most sem nézheti tétlenül, hogy jogait, szabadságát, önérzetét megcsúfolják, ki­játsszák. Föl kell emelni szavunkat és tiltakozni kell a törvényszerkesztés oly módja ellen, amely hamis jelszavakkal veszi üldözőbe a vélemény nyilvánításának és a polgárok ítélkezésének sza­badságát. Az esküdtszék és a sajtószabadság tár­gyában 1913 november 2-án, vasárnap délután három órakor a fővárosi Vigadó összes helyisé­geiben nagygyűlést tartunk, amelyre igen tisztelt polgártársainkat tisztelettel meghívja az intéző­bizottság. A Magyar Újságkiadók Országos Szövetsége ma délelőtt a sajtótörvény revíziója tárgyában rendkí­vüli választmányi ülést tartott, amelyen Illés József elnökölt. A gyűlésen megjelentek: Márkus Miksa és Surányi József udvari tanácsosok, Sümegi Vilmos orsz. képviselő, dr. Légrády Ottó és Horváth Guidó, a Pesti Hírlap részéről, Atzél Endre és dr. Szalay Mihály (Új Hírek), Sajó József (Budapest), Czeisler Béla (A Nap), Szalmás Arnold (Pesti Napló), Roóz Rezső (Magyar Hírlap), Pajor Mátyás (Hétfői La­pok), a vidéki lapkiadók közül Klein Samu (Mis­­kolcz), Hoffmann Sándor (Debreczen), Pető Lajos (Bács megye), Révész Sándor (Győr), Matzner Samu (Kassa), Marton Sándor kir. jogtanácsos és Lenkei Zsigmond, a szövetség jegyzője. Illés József elnöki megnyitójában nem akar elébe vágni a választmány határozatának, ismerteti az igazságügyminiszter törvényjavaslatát, amely sú­lyos béklyókat a­kar rakni a magyar sajtó szabad­ságára. Dr. Légrády Ottó: A kormány merényletével szemben elhallgat minden pártviszály, itt nincs kor­mánypárti és ellenzéki lapokról szó, nekünk párt-­ állásra való minden tekintet és színezet nélkül kell határoznunk. Ez a törvény egy gyönyörű temető­nek készül, amelybe mindenki elfér, ellenzéki, mun­kapárti egyaránt. Ajánlja, hogy foglalkozzunk szo­ciálisan azon intézkedésekkel, amelyek újságkiadói szempontból fontosak s nemcsak az, ami benne van a javaslatban, szórni módosításra, hanem még in­kább az, ami nincs benne. Sümegi Vilmos mindenben csatlakozik Légrády indítványához és indítványozza, hogy az egész ma­gyar újságkiadásnak spontán kell állást foglalni a kormány e merénylete ellen s üdvözli a vidékről megjelent újságkiadókat is, hogy ők is részt vesznek minden formában a merénylet meggátlása tekinte­tében. Dr. Szalay Mihály csatlakozik Sümegi indítványához, de mindjárt részletezni kí­vánja már a tiltakozásban is, ami a kiadókra néz­ve életbevágó, t. i. a kaució fölemelése, a lapok szabad terjesztése és a fokozatos felelősség kér­dése. Klein Samu (Miskolc) csatlakozik Sümegi in­dítványához s kéri, hogy a vidéki lapokat is kel­lőképpen informálják a törvénytervezet anomá­liáiról. Márkus Miksa örömmel konstatálja, hogy a lapkiadók pártkülönbség nélkül át vannak hatva jogos érdekeik legmesszebbmenő érvényesítésétől és konstatálja, hogy a Budapesti Újságírók Egye­sülete, amely eddig naponta öt-hat órán keresztül gyülésezett, szintén minden tekintetben az újság­kiadók álláspontját is megvédi és azért együttesen kell a legvehemensebb támadást intézni a javaslat ellen, amely oly lehetetlenül rossz, hogy azt le kell venni a napirendről. A mi egyesületünk holnap gyűlést tart s azon megszövegezzük memorandu­munkat, azt Önök elé terjesztjük, ami az Önök munkáját meg fogja könnyíteni. Ha az újságkiadók az ő szempontjukból megvitatták a mi memoran­dumunkat, akkor ajánlom, hogy együttes ülésre jöjjünk újból össze és határozzunk a további teen­dők felől. Sümegi Vilmos meg van győződve arról, hogy az újságírók memoranduma kimeríti a hibákat, de bizonyára csak újságírói szempontból, mert lehe­tetlen, hogy mindenre kiterjeszkedhessenek. Azért indítványozza, hogy az újságkiadók külön demon­strálják véleményüket és sérelmeiket. Ez a tör­vénytervezet irreparábilis. Dr. Légrády Ottó tudja, hogy az újságírók szí­vesen dolgoznak együtt, hogy a tervezetben a ki­adókat ne érje sérelem, mert hiszen kiadó nélkül újságíró sem lehet, de kiadói szempontból még ed­dig a javaslat nem tárgyaltatott. Ő a maga részéről szükségesnek tartja, hogy a jelen választmányi ülés általánosságban, leghatározottabban tiltakozzék a javaslat ellen s indítványozza, hogy a magyar új­ságkiadókat jövő vasárnapra, november 9-re rend­kívüli nagygyűlésre hívják össze. Surányi József üdv. tanácsos melegen meg­köszöni, hogy Márkus Miksa főszerkesztő az ő egyesületével a törvénytervezet visszautasításán az újságkiadó szövetséggel együtt akar haladni és kéri Légrády Ottót, aki a tervezettel már alaposan fog­lalkozott, hogy az ő jegyzeteit hasonlítsa össze az újságírók memorandumával és így azt a plénum előtt fogjuk tovább tárgyalni. Illés József elnök, dr. Marton Sándor, Hoff­mann Sándor (Debreczen) és Szalmás Arnold hoz­zászólása után elhatározza a választmány, hogy no­vember 9-re országos újságkiadói nagygyűlést hív egybe, amely a tervezettel foglalkozván, legéleseb­ben fog tiltakozni annak keresztülvitele ellen. A közgyűlés végül a következő határozati ja­vaslatot fogadta el: „A Magyar Újságkiadók Országos Szövetségé­nek választmánya ma tartott ülésén tiltakozott a kormány sajtótörvénytervezete ellen. A szövetség csatlakozik az újságírótestületeknek, a javaslat el­len megindított mozgalmához, egyben a maga ré­széről is országos mozgalmat indít a törvényjavas­latnak a napirendről való levétele iránt. Követeli a szövetség, hogy ezen, az újságkiadói létérdekekbe vágó­ törvényjavaslat tárgyában, véleménye meg­hallgatta­ssék. Az újságkiadók országos mozgalmá­nak előkészítésére bizottságot küld ki. Ezen bizott­ság megszerkeszti a szövetségnek a törvényterve­zetre adandó részletes véleményét és aztán az 1913. november hó 9-én egybehívandó országos újság­kiadói nagygyűlés elé terjeszti“. A Katholikus írók és Hírlapírók Országos Pázmány-Egyesülete ma délután dr. Mihályfi Ákos egyetemi tanár elnöklésével rendkívüli köz­gyűlésén foglalkozott a kormány sajtó-reformter­vezetével. Mihály­fi Ákos elnök az előzmények ismertetése után felkérte a rendkívüli közgyűlésen megjelen­teket, hogy szóljanak hozzá a kormány sajtójavas­­latához . Túri Béla, az Alkotmány szerkesztője hosszabb megokolás kíséretében foglalkozott a javaslatnak ama részeivel, amelyeket általános erkölcsi szem­pontból az egyesület, mint a katholikus írók tes­tülete macáévá tehet, de­ részletesen kitért mind­ Szombat azokra a kifogásokra is, amelyeket a sajtóreform ellen emelni lehet, mert intézkedései lerontják az egyéni és a közszabadlság biztosítékait. Hasonló szellemben szólt a tárgyhoz Huszár Károly országgyűlési képviselő, Persián Ádám, az Alkotmány munkatársa, dr. Baránski Gyula, dr. Landauer Béla, Pajzs Ödön, Blaskovich Ferenc kanonok, dr. Jójárt Illés. Az­ elnök végül összefoglalta az elhangzott véleményeket, amelyek alapján határozatilag ki­mondották, hogy bizottságot küldenek ki, amely a többi újságírói testületek eljárásához hasonlóan, memorandumban fogja a javaslat ellen emelt kifo­gásokat a miniszter elé juttatni. Addig is felírnak a miniszterhez, hogy a javaslatot vegye le a napi­rendről. E bizottság tagjaivá megválasztották Túri Béla és Hivatal József szerkesztőket, Török Mihály és Persián Ádám hírlapírókat, továbbá dr. Landauer Bélát. A bizottság elnöke Mihályfi Ákos, jegyzője pedig Sziklay János egyesületi főtitkár. A Magyar Szakírók Országos Egyesülete a saj­tóról szóló törvényjavaslat tárgyában ma választ­mányi ülést tartott Gelléri Mór kir. tanácsos elnök­lete mellett. Először dr. Radványi László tett jelen­tést a folyó ügyekről, melyek során a választmány örvendetesen vett tudomást arról, hogy a horvát szakíróknak egy nagyobb csoportja szándékozik legközelebb az egyesületbe belépni. Gelléri Mór el­nök jelentette ezután, hogy a mai nap hozzá, mint az egyesület elnökéhez, az igazságügyminiszter leve­let intézett, melyben felkéri, hogy a sajtóról szóló törvényjavaslatról véleményét vele akár szóval, akár írásban közölje. A mai választmányi ülés —­ u­gymond — hivatva van arra, hogy minden politi­kától menten, a szaksajtó szempontjából megvitas­sa a szóban forgó javaslatot, s egy bizottság volna azután hivatva megszerkeszteni azt az emlékiratot, mely az igazságügyminiszter előtt az egyesület állás­pontját tolmácsolná. Rubinek Gyula alelnö­k fejte­gette ezután, hogy az egyesületet még soha fonto­sabb ügy nem foglalkoztatta, miért is indítványozza, hogy rendkívüli közgyűlés hivassák össze. Dr. Bokor Gusztáv élesen bírálta a javaslat egyes intézkedéseit s különösen a kártérítésre vonatkozó szakaszokat jelezte felette sérelmeseknek. Rosszalta a kormány­nak nagy sietségét, s azt, hogy az érdekképviseletek­­nek nem hagy kellő időt véleményük előterjeszté­sére. Biró Ármin, dr. Szilassy Zoltán, Sós Izol, Gyárfás Oszkár, dr. Fekete Ignác, dr. Soltész Adolf és Buday Barna szólottak hozzá még a tárgyhoz, mindannyian rámutatva arra a sérelemre, hogy a javaslat igazságtalan módon akarja sújtani úgy a szakírókat, mind pedig a szaklapkiadókat. Végül a választmány abban állapodott meg, hogy a javas­lat alapos tanulmányozására s a felterjesztendő em­lékirat megszerkesztésére a következő tagokból álló bizottságot küldi ki: Buday Barna (elnök), dr. Rad­­ványi­ László (előadó), dr. Bokor Gusztáv, dr. Fekete Ignác, Jancsó Dezső, Jutassy Ödön, dr. Soltész Adolf, Sugár Ottó és Sós Izor._ A bizottság hétfőn d. u. 4 órakor fogja szövegező ülését megtartani s a szerda d. u. 6 órára az Országos Sisaregyesület helyiségébe összehívott rendkívüli közgyűlés lesz hivatva az egyesületnek az igazságügyminiszterrel közlendő álláspontját végleg megállapítani. A Budapesti Újságírók Egyesülete a sajtóról szóló törvényjavaslat megvitatása céljából össze­hívott rendkívüli közgyűlést november 1-én, szom­baton, nem délelőtt 11 órakor, hanem déli 12 óra­kor tartja egyesületi helyiségében (VI. Nagymező­­utca 36. szám alatt). Az elnökség ez után is meg­hívja a közgyűlésre az egyesület tagjait és a tárgy nagy fontosságára való tekintettel ismételten és nyomatékosan kéri, hogy az egyesület minden tagja jelenjék meg a közgyűlésen. A polgári szabadságjogok és nevezetesen a sajtószabadság eltiprását célzó törvényjavaslatok elleni országos küzdelemhez az egyetemi ifjúság is csatlakozik. November elsején este fél nyolc óra­kor nagy ifjúsági értekezlet lesz, melyen megbeszé­lik a küzdelemben való részvételük formáit. Az értekezlet helyéül a VII. kerületi függetlenségi párt­kor (Wesselényi­ utca 41.) engedte át a termét. Részvételre felkérték Károlyi Mihály, Lovászy Már­ton képviselőket és másokat. * Az ifjúság különben a vasárnapi délutáni nép­­gyűlésen való részvételét is bejelentette. A Feministák Egyesülete tegnap tartott választ­mányi ülésén foglalkozott az új sajtótörvény javas­lata ellen indított mozgalommal. Spády Adél indít­ványára kimondta a választmány, hogy a közér­dek komoly veszedelmét látja a javaslatnak azon rendelkezésében, amelyek a véleménynyilvánítás szabadságát megnyirbálják és a tisztességes sajtót megakadályozzák kultúrfeladatának teljesítésében. Elhatározta továbbá a választmány, hogy az egye­sület képviselteti magát a vasárnapi nagygyűlésen és szónokul ez alkalomra ügyvezetőjét, Glücklich­­ál­mát küldi ki

Next