Világ, 1913. november (4. évfolyam, 259-283. szám)
1913-11-01 / 259. szám
st 1913. november 1. VILÁG A sajtóért A vasárnapi nagygyűlés Budapest, október 31. Hatalmas, magával ragadó lavinává dagad az ország megmozdulása a polgári szabadságjogokért. Az esküdtszéki és sajtóreform ellen megindult mozgalom még nagyobb, hatalmasabb hullámokat ver, mint az adóreform ellen való küzdelem. Bebizonyosodik Vázsonyi jóslása: meztelen kardok közé rohan, aki a sajtónak támad s a kormány, ha megmarad jogfosztó szándékai mellett, új politikai Sedán felé rohan. A kormány közönyre számított, csendes, titkolt kárörömre a sajtó megnyomorításáért, az esküdtszék béklyóba veréséért. S a felháborodás, a tiltakozás, a támadás harsogó visszautasítása zug felé. A rombolás és reakció munkája beleütközik a közvélemény kemény megállásába, bátor felsorakozásába s ma már a munkapárt is sejti: a sajtóreformból nem lesz törvény. Ebben az esztendőben bizonyosan nem lesz az s a jövő évben is aligha. A nagy mozgalomnak nem csúcspontja, csak szélesmedrűbb kiindulása lesz Budapest polgárságának viharzó tiltakozása. A vasárnapi nagygyűlésen az egyesült függetlenségi és 48-as párt részéről annak ügyvezető elnöke, gróf Károlyi Mihály fog felszólalni Székely Ferenc volt igazságügyminiszter megnyitó beszéde után, utána az alkotmánypárt részéről Désy Zoltán, a demokrata párt részéről pedig Vázsonyi Vilmos fog beszédet tartani. Ezenkívül fel fog szólalni a szociáldemokrata párt, a jogászság, valamint a hírlapírók egy-egy képviselője. Az intézőbizottság mintegy százhúsz aláírással ellátott felhívással fordult plakátokon a nagyközönséghez a gyűlésen való részvétel érdekében. A felhívás aláírói között van: gróf Andrássy Gyula, Vázsonyi Vilmos, gróf Károlyi Mihály, Rakovszky István, Bakonyi Samu, Márkus Miksa főszerkesztő, a Budapesti Újságírók Egyesületének elnöke, Légrády Imre főszerkesztő, Benedek János orsz. képviselő, az ügyvédi kamara titkára, Baracs Marcell, az ügyvédi kamara ügyésze, dr. Légrády Ottó, Molnár Ferenc stb. A felhívás szövege a következő: A kormány a polgárok független ítélőszékét, az esküdtszéket meg akarja fosztani valódi erejének és igazmondásának biztosítékaitól, meg akarja semmisíteni a 48-iki korszak törvénybe foglalt nagy elvét, hogy: Gondolatait a sajtó útján mindenki szabadon közölheti és terjesztheti. A főváros polgársága 1848. március 15-én nemes fölbuzdulással kivívta a sajtószabadságot. Budapest polgársága most sem nézheti tétlenül, hogy jogait, szabadságát, önérzetét megcsúfolják, kijátsszák. Föl kell emelni szavunkat és tiltakozni kell a törvényszerkesztés oly módja ellen, amely hamis jelszavakkal veszi üldözőbe a vélemény nyilvánításának és a polgárok ítélkezésének szabadságát. Az esküdtszék és a sajtószabadság tárgyában 1913 november 2-án, vasárnap délután három órakor a fővárosi Vigadó összes helyiségeiben nagygyűlést tartunk, amelyre igen tisztelt polgártársainkat tisztelettel meghívja az intézőbizottság. A Magyar Újságkiadók Országos Szövetsége ma délelőtt a sajtótörvény revíziója tárgyában rendkívüli választmányi ülést tartott, amelyen Illés József elnökölt. A gyűlésen megjelentek: Márkus Miksa és Surányi József udvari tanácsosok, Sümegi Vilmos orsz. képviselő, dr. Légrády Ottó és Horváth Guidó, a Pesti Hírlap részéről, Atzél Endre és dr. Szalay Mihály (Új Hírek), Sajó József (Budapest), Czeisler Béla (A Nap), Szalmás Arnold (Pesti Napló), Roóz Rezső (Magyar Hírlap), Pajor Mátyás (Hétfői Lapok), a vidéki lapkiadók közül Klein Samu (Miskolcz), Hoffmann Sándor (Debreczen), Pető Lajos (Bács megye), Révész Sándor (Győr), Matzner Samu (Kassa), Marton Sándor kir. jogtanácsos és Lenkei Zsigmond, a szövetség jegyzője. Illés József elnöki megnyitójában nem akar elébe vágni a választmány határozatának, ismerteti az igazságügyminiszter törvényjavaslatát, amely súlyos béklyókat akar rakni a magyar sajtó szabadságára. Dr. Légrády Ottó: A kormány merényletével szemben elhallgat minden pártviszály, itt nincs kormánypárti és ellenzéki lapokról szó, nekünk párt- állásra való minden tekintet és színezet nélkül kell határoznunk. Ez a törvény egy gyönyörű temetőnek készül, amelybe mindenki elfér, ellenzéki, munkapárti egyaránt. Ajánlja, hogy foglalkozzunk szociálisan azon intézkedésekkel, amelyek újságkiadói szempontból fontosak s nemcsak az, ami benne van a javaslatban, szórni módosításra, hanem még inkább az, ami nincs benne. Sümegi Vilmos mindenben csatlakozik Légrády indítványához és indítványozza, hogy az egész magyar újságkiadásnak spontán kell állást foglalni a kormány e merénylete ellen s üdvözli a vidékről megjelent újságkiadókat is, hogy ők is részt vesznek minden formában a merénylet meggátlása tekintetében. Dr. Szalay Mihály csatlakozik Sümegi indítványához, de mindjárt részletezni kívánja már a tiltakozásban is, ami a kiadókra nézve életbevágó, t. i. a kaució fölemelése, a lapok szabad terjesztése és a fokozatos felelősség kérdése. Klein Samu (Miskolc) csatlakozik Sümegi indítványához s kéri, hogy a vidéki lapokat is kellőképpen informálják a törvénytervezet anomáliáiról. Márkus Miksa örömmel konstatálja, hogy a lapkiadók pártkülönbség nélkül át vannak hatva jogos érdekeik legmesszebbmenő érvényesítésétől és konstatálja, hogy a Budapesti Újságírók Egyesülete, amely eddig naponta öt-hat órán keresztül gyülésezett, szintén minden tekintetben az újságkiadók álláspontját is megvédi és azért együttesen kell a legvehemensebb támadást intézni a javaslat ellen, amely oly lehetetlenül rossz, hogy azt le kell venni a napirendről. A mi egyesületünk holnap gyűlést tart s azon megszövegezzük memorandumunkat, azt Önök elé terjesztjük, ami az Önök munkáját meg fogja könnyíteni. Ha az újságkiadók az ő szempontjukból megvitatták a mi memorandumunkat, akkor ajánlom, hogy együttes ülésre jöjjünk újból össze és határozzunk a további teendők felől. Sümegi Vilmos meg van győződve arról, hogy az újságírók memoranduma kimeríti a hibákat, de bizonyára csak újságírói szempontból, mert lehetetlen, hogy mindenre kiterjeszkedhessenek. Azért indítványozza, hogy az újságkiadók külön demonstrálják véleményüket és sérelmeiket. Ez a törvénytervezet irreparábilis. Dr. Légrády Ottó tudja, hogy az újságírók szívesen dolgoznak együtt, hogy a tervezetben a kiadókat ne érje sérelem, mert hiszen kiadó nélkül újságíró sem lehet, de kiadói szempontból még eddig a javaslat nem tárgyaltatott. Ő a maga részéről szükségesnek tartja, hogy a jelen választmányi ülés általánosságban, leghatározottabban tiltakozzék a javaslat ellen s indítványozza, hogy a magyar újságkiadókat jövő vasárnapra, november 9-re rendkívüli nagygyűlésre hívják össze. Surányi József üdv. tanácsos melegen megköszöni, hogy Márkus Miksa főszerkesztő az ő egyesületével a törvénytervezet visszautasításán az újságkiadó szövetséggel együtt akar haladni és kéri Légrády Ottót, aki a tervezettel már alaposan foglalkozott, hogy az ő jegyzeteit hasonlítsa össze az újságírók memorandumával és így azt a plénum előtt fogjuk tovább tárgyalni. Illés József elnök, dr. Marton Sándor, Hoffmann Sándor (Debreczen) és Szalmás Arnold hozzászólása után elhatározza a választmány, hogy november 9-re országos újságkiadói nagygyűlést hív egybe, amely a tervezettel foglalkozván, legélesebben fog tiltakozni annak keresztülvitele ellen. A közgyűlés végül a következő határozati javaslatot fogadta el: „A Magyar Újságkiadók Országos Szövetségének választmánya ma tartott ülésén tiltakozott a kormány sajtótörvénytervezete ellen. A szövetség csatlakozik az újságírótestületeknek, a javaslat ellen megindított mozgalmához, egyben a maga részéről is országos mozgalmat indít a törvényjavaslatnak a napirendről való levétele iránt. Követeli a szövetség, hogy ezen, az újságkiadói létérdekekbe vágó törvényjavaslat tárgyában, véleménye meghallgattassék. Az újságkiadók országos mozgalmának előkészítésére bizottságot küld ki. Ezen bizottság megszerkeszti a szövetségnek a törvénytervezetre adandó részletes véleményét és aztán az 1913. november hó 9-én egybehívandó országos újságkiadói nagygyűlés elé terjeszti“. A Katholikus írók és Hírlapírók Országos Pázmány-Egyesülete ma délután dr. Mihályfi Ákos egyetemi tanár elnöklésével rendkívüli közgyűlésén foglalkozott a kormány sajtó-reformtervezetével. Mihályfi Ákos elnök az előzmények ismertetése után felkérte a rendkívüli közgyűlésen megjelenteket, hogy szóljanak hozzá a kormány sajtójavaslatához . Túri Béla, az Alkotmány szerkesztője hosszabb megokolás kíséretében foglalkozott a javaslatnak ama részeivel, amelyeket általános erkölcsi szempontból az egyesület, mint a katholikus írók testülete macáévá tehet, de részletesen kitért mind Szombat azokra a kifogásokra is, amelyeket a sajtóreform ellen emelni lehet, mert intézkedései lerontják az egyéni és a közszabadlság biztosítékait. Hasonló szellemben szólt a tárgyhoz Huszár Károly országgyűlési képviselő, Persián Ádám, az Alkotmány munkatársa, dr. Baránski Gyula, dr. Landauer Béla, Pajzs Ödön, Blaskovich Ferenc kanonok, dr. Jójárt Illés. Az elnök végül összefoglalta az elhangzott véleményeket, amelyek alapján határozatilag kimondották, hogy bizottságot küldenek ki, amely a többi újságírói testületek eljárásához hasonlóan, memorandumban fogja a javaslat ellen emelt kifogásokat a miniszter elé juttatni. Addig is felírnak a miniszterhez, hogy a javaslatot vegye le a napirendről. E bizottság tagjaivá megválasztották Túri Béla és Hivatal József szerkesztőket, Török Mihály és Persián Ádám hírlapírókat, továbbá dr. Landauer Bélát. A bizottság elnöke Mihályfi Ákos, jegyzője pedig Sziklay János egyesületi főtitkár. A Magyar Szakírók Országos Egyesülete a sajtóról szóló törvényjavaslat tárgyában ma választmányi ülést tartott Gelléri Mór kir. tanácsos elnöklete mellett. Először dr. Radványi László tett jelentést a folyó ügyekről, melyek során a választmány örvendetesen vett tudomást arról, hogy a horvát szakíróknak egy nagyobb csoportja szándékozik legközelebb az egyesületbe belépni. Gelléri Mór elnök jelentette ezután, hogy a mai nap hozzá, mint az egyesület elnökéhez, az igazságügyminiszter levelet intézett, melyben felkéri, hogy a sajtóról szóló törvényjavaslatról véleményét vele akár szóval, akár írásban közölje. A mai választmányi ülés — ugymond — hivatva van arra, hogy minden politikától menten, a szaksajtó szempontjából megvitassa a szóban forgó javaslatot, s egy bizottság volna azután hivatva megszerkeszteni azt az emlékiratot, mely az igazságügyminiszter előtt az egyesület álláspontját tolmácsolná. Rubinek Gyula alelnök fejtegette ezután, hogy az egyesületet még soha fontosabb ügy nem foglalkoztatta, miért is indítványozza, hogy rendkívüli közgyűlés hivassák össze. Dr. Bokor Gusztáv élesen bírálta a javaslat egyes intézkedéseit s különösen a kártérítésre vonatkozó szakaszokat jelezte felette sérelmeseknek. Rosszalta a kormánynak nagy sietségét, s azt, hogy az érdekképviseleteknek nem hagy kellő időt véleményük előterjesztésére. Biró Ármin, dr. Szilassy Zoltán, Sós Izol, Gyárfás Oszkár, dr. Fekete Ignác, dr. Soltész Adolf és Buday Barna szólottak hozzá még a tárgyhoz, mindannyian rámutatva arra a sérelemre, hogy a javaslat igazságtalan módon akarja sújtani úgy a szakírókat, mind pedig a szaklapkiadókat. Végül a választmány abban állapodott meg, hogy a javaslat alapos tanulmányozására s a felterjesztendő emlékirat megszerkesztésére a következő tagokból álló bizottságot küldi ki: Buday Barna (elnök), dr. Radványi László (előadó), dr. Bokor Gusztáv, dr. Fekete Ignác, Jancsó Dezső, Jutassy Ödön, dr. Soltész Adolf, Sugár Ottó és Sós Izor._ A bizottság hétfőn d. u. 4 órakor fogja szövegező ülését megtartani s a szerda d. u. 6 órára az Országos Sisaregyesület helyiségébe összehívott rendkívüli közgyűlés lesz hivatva az egyesületnek az igazságügyminiszterrel közlendő álláspontját végleg megállapítani. A Budapesti Újságírók Egyesülete a sajtóról szóló törvényjavaslat megvitatása céljából összehívott rendkívüli közgyűlést november 1-én, szombaton, nem délelőtt 11 órakor, hanem déli 12 órakor tartja egyesületi helyiségében (VI. Nagymezőutca 36. szám alatt). Az elnökség ez után is meghívja a közgyűlésre az egyesület tagjait és a tárgy nagy fontosságára való tekintettel ismételten és nyomatékosan kéri, hogy az egyesület minden tagja jelenjék meg a közgyűlésen. A polgári szabadságjogok és nevezetesen a sajtószabadság eltiprását célzó törvényjavaslatok elleni országos küzdelemhez az egyetemi ifjúság is csatlakozik. November elsején este fél nyolc órakor nagy ifjúsági értekezlet lesz, melyen megbeszélik a küzdelemben való részvételük formáit. Az értekezlet helyéül a VII. kerületi függetlenségi pártkor (Wesselényi utca 41.) engedte át a termét. Részvételre felkérték Károlyi Mihály, Lovászy Márton képviselőket és másokat. * Az ifjúság különben a vasárnapi délutáni népgyűlésen való részvételét is bejelentette. A Feministák Egyesülete tegnap tartott választmányi ülésén foglalkozott az új sajtótörvény javaslata ellen indított mozgalommal. Spády Adél indítványára kimondta a választmány, hogy a közérdek komoly veszedelmét látja a javaslatnak azon rendelkezésében, amelyek a véleménynyilvánítás szabadságát megnyirbálják és a tisztességes sajtót megakadályozzák kultúrfeladatának teljesítésében. Elhatározta továbbá a választmány, hogy az egyesület képviselteti magát a vasárnapi nagygyűlésen és szónokul ez alkalomra ügyvezetőjét, Glücklichálmát küldi ki