Világ, 1914. május (5. évfolyam, 103-127. szám)

1914-05-01 / 103. szám

41 1914. május 1. VILÁG A vasárnapi munkaszünetre vonatkozó tör­vényeket módosítani fogja. A munkásbiztosítás ügyével, úgy találja, hogy senki sincs megelégedve. A törvény revízió­jára vonatkozólag csak annyit jegyez meg, hogy a leghatározottabb szándéka ez ügyet tovább nem elodázni, s még az év folyamán kívánja megoldani e kérdést, s be fogja terjeszteni törvényjavaslatát. (Helyeslés.) Végül kéri a költségvetés elfogadását. A Ház általánosságban elfogadta a költség­­vetést. Áttértek a részletes tárgyalásra, s rövide­sen a kereskedelemügyi tárca költségvetését álta­lánosságban is elfogadták. Tíz perc szünet következett. Fél nyolcra járt már az idő, s a szünet alatt a baloldali folyosón egybegyűltek az ellenzéki kép­viselők, akik bejöttek, hogy meghallgassák Poló­­nyi Dezső interpellációját. Megjelent gróf Károlyi Mihály is, majd gróf Andrássy Gyula, akit a fo­lyosón lelkes ünnepléssel fogadtak. Szünet után Beöthy Pál elnök indítványára elhatározták, hogy a Ház holnap, pénteken délelőtt ülést tart és a napirendre a költségvetés folytatólagos tár­gyalását tűzik. Interpelláció Polónyi Dezső terjesztette elő ezután a hon­védelmi miniszterhez intézett interpellációját. Hosz­­szasan fejtegeti, hogy a magyar törvényhozás 10 évre fokozatosan emelkedő újoncjutalékot aján­lott meg. Ausztriában ellenben a szükségrendelet­tel csak egy évre történt a megajánlás, holott e kérdésben csak az egyértelmű, törvényhozás útján való intézkedés a törvényszerű. Beöthy Pál elnök figyelmezteti, hogy látsza­tát se nyújtsa annak, mintha idegen állam ügyeibe akarna beavatkozni. — Oroszországról nem beszél? — kiáltják jobbról gúnyosan. Polónyi Dezső: Kijelenti, hogy a közös had­­erőről van szó, s e kérdést vitatja joga és köteles­sége. A következő kérdéseket intézi a honvédelmi miniszterhez: 1. Mivel indokolja a miniszter az 1914. évi VIII. és X. törvénycikkelyeknek szentesítés alá való bocsátását és kihirdetését, holott arra, hogy Ausztriában a kölcsönös védelem elvének megfe­lelő törvény keletkezzék, semmi támpontja sem volt? 2. Milyen garanciái vannak az iránt, hogy az 1914. évi Vili. és X. t.-c.-kel 10 évre előre fel­emelt létszámban megszavazott újonctöbblet az osztrák örökös tartományokban is tényleg ki fog állíttatni? 3. Hajlandó­­ a merőben egyoldalúan fel­emelt ujonclétszámtöbblet alapján elrendelt tör­­vénytelen sorozásokat mindaddig felfüggeszteni, míg az ujonclétszámnak az utóbbi népszámlálás adatai alapján való arányos felemelése Ausztriá­ban is az osztrák törvényhozás alkotmányos úton való megnyilatkozása útján létrehozandó és azo­nos elveket tartalmazó törvény által meg nem tör­ténik? Hazai válaszol Báró Hazai Samu honvédelmi miniszter rö­viden válaszol. Tévesnek jelenti ki Polónyi tör­vénymagyarázatát, mert a két állam részére az egyöntetű rendelkezést a védrendszer megállapítá­sánál és átalakításánál írja elő az idézett törvény, ezúttal azonban időszaki kiegészítésről, létszám­emelésről van szó, amihez az 1867-iki törvény sza­badkezet enged. A magyar kormány, — úgymond, — törvényesen járt el, ha Ausztria a szükségren­delet érvényének letelte után nem adja meg jö­vőre a további újoncjutalékot, akkor jogában lesz a magyar törvényhozásnak élni megajánlási jogá­val. (Helyeslés.) Polónyi Dezső a választ nem veszi tudomásul. Az ellenzék kivonul. A munkapárt egyhangú­­lag veszi tudomásul a választ. Ülés vége fél 9 órakor. Budapest, április 30. A beszterczei mandátum. A beszterczei kerü­letben, mely Kuales Godefréd elhalálozásával meg­üresedett, Schuller Rudolf szén­tágét­a­i képviselő fog fellépni, aki beszterczei születésű. A beszterczei szász kerületi választmány tegnap egyhangúlag Schus­ert jelöltte képviselőnek. Szontágotán valló­­színüleg Liesz Ferenc segesvári ügyvéd fog fellépni. A karánsebesi román egyházmegye állam­segélye. Karánsebesről jelentik: Az egyházmegyei­­ zsinat elhatározta, hogy a kormánytól az egyház­megye jelenlegi 36.000 korona államsegélyének 100.000 koronára való fölemelését kéri. A zsinat­­ felkérte Cristea Miron püspököt, hogy a kérdés mielőbbi teljesítése érdekében illetékes helyen jár­jon el. A hadügyi expozé Újabb terhek — „Kicsiny, de moz­­gékony szomszédok“ — Ötszázhet­­venhatmillió Korona Budapest, április 30. A közös ügyek tárgyalására kiküldött magyar országos bizottság hadügyi albizottsága ma délután hat órakor báró Tall­ián Béla elnöklésével ülést tartott, am­elyen jelen voltak a közös minisztériu­­mok részéről: lovag Krobatin hadügyminiszter, Fogarasi Tamás, Wickenburg Márk, gróf Forgách János, dr. Thallóczy Lajos és dr. Szalay László osztályfőnökök, gróf Szapáry Tibor udvari és mi­niszteri tanácsosi és a hadügyi szakelőadók; a ma­gyar kormány részéről: gróf Tisza István minisz­terelnök, Teleszky János pénzügyminiszter és Ha­zai Samu honvédelmi miniszter. Báró Tarján Béla elnök, megnyitván az ülést, kéri az albizottság­ot, engedné meg, hogy Krobatin lovag hadügyminiszter az eddigi szokásnak meg­felelően az albizottságban németül terjeszthesse elő expozéját. Krobatin lovag hadügyminiszter erre német nyelven előterjeszti az expozét mely a közös had­sereg rendes évi szükséglete számára 483 és félmil­lió koronát kér. Már ez is­ 55 millió korona emel­kedés az előző évvel szemben. Ehhez járul még 83 millió rendkívüli hitel és 9 és félmillió póthitel. Az expozé Az előző ülésszak alkalmával a hadi közigaz­gatás részére engedélyezett többszükségletek arra szolgáltak, hogy egyrészt a hadi költségvetés már több év előtt megkezdett helyesbítése folytatható legyen, másrészt a véderő szerenymérvű kialakítása kezdetét vehesse, ami, tekintettel szomszédjaink fegyverkezésére, sürgősen szükséges volt nehogy katonai helyzetünk rosszabbá váljék. Az e célra tervbevett intézkedések a múlt ülésszak alatt beható fejtegetések és indokolások tárgyát képezték. Azóta az újoncjutalék felemelése is, mely ezen intézkedé­sekkel összefüggésben áll, a monarchia mindkét ál­lamában életbe lépett és így lehetségessé vált, hogy a hadvezetőség a kialakítási Programm végrehajtá­sát egész terjedelmében megkezdhesse. A hadi köz­­igazgatásnak jelenleg előterjesztett költségvetése minden tekintetben azon többszükségletek kereté­ben mozog, melyek a­z. albizottság előtt már isme­retesek. A közös hadseregnek az 1914—■ t6-iki kezdési évre szóló rendes szükséglete — ideértve a Bosznia- Hercegovinában lévő parancsnok­ságok, csapatok és intézetek szá­mára előirányzott többköltsége­ket — 483,514.415 . Ha az 1914. első félévi költség­vetésnek tényleges emelkedése által kiegészített 1913-iki előirányzatot vesszük az összehasonlítás alapjául, úgy 1914—15-re 55,132.211,, emelkedés mutatkozik. Ezen összeg a következőképp oszlik meg: a már ismételten tárgyalt véd­erőre­form végrehajtásának folytatá­sára 23,910.00­0 a bevezetésben említett elő­irányzati helyesbítésekre, melyek­nek célja, hogy a költségvetés a tényleges kezelési eredményekkel összhangba hozassák 23,555.061 „ a tovább szolgáló altisztek szük­ségletére 3,403.000 „ egyéb, az előirányzat magyará­zatában kimutatott kisebb intéz­kedésekre (a hadbírók állományá­nak szaporítása, több szükséglet a tüzérség lőgyakorlataira stb.) 1,204.150 „ Ezen 55,132 211 K-nyi több­­szükségletben csupán egy aránylag kicsiny összeg, t. i. 101.400 , oly több kiadás, mely ui. a­z. albizottság előtt még ismeretlen intézkedések fedezésére szolgál. A többi az orsz. bizottságok által már vagy megszavazott vagy tudomásul vett többszükségletek folyománya. Rendkívüli hitelekre összesen 82.980.000 K van előirányozva. C.4 pedig: A rendkívüli szükségletben 1.670.000 kizárólag építési szükségletekre és csakis oly intézkedéseket foglal ma­gában, melyek az előbbi költségveté­sekben már elő voltak irányozva. A közös hadsereg fejlesztésére szánt rendkívüli szükségletben 39.310.000 . Ezen összegből 1.300.000 K az új katonai bérleti perrendtartás vég­­rehajtására szolgáló intézkedésekre van szánva. A többi szintén oly szük­ségletekre vonatkozik, melyek az előbbi költségvetésekben már bent­­fog­la­ltattak. Az új tüzérségi anyag beszer­zésének folytatására 300.000 K mint részszükséglet az 1904-ben meg­szavazott 165.000.000 K-nyi hitelből A jelenleg kért 300.000 K engedélye­zése után a jövőben még 1.500.000 K lesz előirányzandó. . Rendkívüli szükséglet hadi­anyag beszerzésére és erődítési intézkedé­sek végrehajtására 41.700.000 Ezen összeg harmadik részletét képezi az 1912-ben bejelentett — az összes szükséglet legsürgősebb részét képező — 125.000.000 K hitelnek. Az 1914. év első hat hónapjára szóló előirányzathoz 9.445.000­­ póthitelt vagyok bátor kérni. Ezen összeg, amint az előirány­zat indokolásában részletesen ki van mutatva, főképp előre nem látott áremelkedésekre vezetendő vissza. A hadi közigazgatásnak a legközelebbi keze­lési évre­ előirányzott összes szükséglete 575.939.415 koronára rúg. Tagadhatatlanul igen­ nagy összeg. Tény azonban, hogy azok a terhek, melyeket a ka­tonai szükségletek a mi váltóinkra rónak, sokkal kevésbbé súlyosak, mint más államokban. Legyen szabad csupán azon óriási összegekre rámutatnom, melyeket a kontinens nagyobb államai éppen a leg­utóbbi időben véderejük fejlesztésére fordítottak. És hogy kicsiny, igen mozgékony szomszédjaink katonai áldozatkészségükben mire képesek, köz­ismert dolog. Tisztelettel kérem a közös hadseregre vonatkozó előterjesztések elfogadását. A ellenzék indítványa Az elnökk ezután azt javasolta, hogy az előter­jesztett expozé tanulmányozása alapján, a hadügyi költségvetés általános tárgyalásai május 5-én, kedden, délután négy órakor kezdje meg az al­bizottság. Crakovszky István­ az alapos tanulmány szük­ségességére ezt a terminust nagyon rövidnnek tartja. Chorin Ferenc és Lovásza Márton csatlakozik az indítványhoz Gróf Tisza István miniszterelnök, indítványozza tehát, hogy a jövő csütörtökön, 7-én­ kezdődjék a hadügyi költségvetés tárgyalása. Az elnök határozatképpen kimondja, hogy az albizotóság május 7-én délelőtt 10 órakor fogja leg­közelebbi érdemleges ülését tartani, melynek tár­gya a hadügyi költségvetés általános tárgyalása lesz. Péntek Budapest, április 30. A munkapárt értekezlete. Az országgyűlési nemzeti munkapárt ma este kilenc órakor gróf Khuen-Héderváry Károly, később Telegdi József elnök­lé­sével értekezletet tartott. Gróf Khuen-Héder­váry Károly elnök megnyitóbeszédében megemlé­kezett arról, hogy a munkapárt m­a tartja első ér­tekezletét az új közhelyiségben. Ebből az alkalom­ból köszönetet mond elsősorban Lukács László igazgatónak. Kenedi Géza ismertette a vallás- és közoktatási tárca költségelőirányzatát. Az értekez­let úgy ezt, mint a honvédelmi tárca költségvetését, amelyet Münnich Kálmán ismertetett részletesen, egyhangúlag elfogadta, mire az értekezlet véget ért. Szentesített törvények: Folyó évi április 30-án megjelent az „Országos Törvénytár“ (Cor­pus Juris) Il­ők száma a következő tartalommal: XX. törvénycikk: Az Adria Magyar Királyi Tenger­hajózási Részvénytársasággal kötendő szerződés becikkelyezéséről. XXI. törvénycikk: A Magyar- Horvát Tengeri Gőzhajózási Részvénytársasággal kötendő szerződés becikkelyezésérő­l. XXII. tör­vénycikk: A Magyar Királyi Folyam- és Tenger­­hajózási Részvénytársasággal kötendő szerződés becikkelyezéséről. XXIII. törvénycikk: A Magyar- Keleti Tengerhajózási Részvénytársasággal finm és ausztráliai magyar hajójáratok fenntartása iránti kötendő szerződés becikkelyezéséről. XXIV. tör­vénycikk: A Magyar-Keleti Tengerhajózási Rész­vénytársasággal galac-konstantinápolyi magyar ha­jó­járatok fenntartása iránt kötendő szerződés be­­cik­kelyezéséről. XXV. törvénycikk: Az 1881 : XLI. törvénycikk módosításáról és kiegészítéséről a ten­gerparti területek kisajátítása végett.

Next