Világ, 1915. január (6. évfolyam, 1-31. szám)
1915-01-01 / 1. szám
t @ f$T5. Január 1, VII, AC* mnfSkS minSterfemust — írja az amerikai újság — melynek programjn pontja a gyűlölet, az angol felfogás szerint meg kell támadni és meg kell semmisíteni, még akkor is, ha arcban minden európai állam részes. Ez az angol felfogás, de csak a szárazföldi militarizmusról. A tengeri militarizmus, az már más kérdés szerniük, s csbiben a tekintetben az egész világnak meg kell hajolnia az angol disztinkció előtt! Nem értjük, hogy az Egyesült Álámok biztonságban érzi magát az angol flottai fejlesztés ellenére is. Hisz az angol tengeri uralom sokkal nagyobb veszedelmet jelent az Egyesült Államok számára, mint a német hadsereg. Az Egyesült Államok sohasem hajolhatnak meg a brit tengeri hegemónia előtt.. Az angol királyság támadása, vagy kereskedelmi beavatkozása sokkal inkább tűrhetetlen lenne Amerikára nézve, mint egy német offenziva, vagy a német kereskedelem versenye. Sőt máris kijelenthetjük, hogy Anglia offenzivát szemezett ellenünk, hajóinkat lefoglalta, zsk- latte, míg a német támadás emlegetése csak rémlátomány. Ha ez így folyik, haAngliáinak sikerül legyűrni Németországot és magának , követelné a tengeri hegemóniát, az amerikai nemzetek nem fogják ezt tűrni és tengeri , harcra fogják bízni a tengeri hegemónia kérdéssértők eldöntését. A „Daily Mail" jelenti New Yorkból e hó 29-iki kelettel. Az a tény, hogy az EgyesültÁllamoknak élelmiszerben, ruházati és katonai felszerelési cikkekben való forgalma Európával közel tizenötmillió font sterlinget tesz fei hetenként, eléggé megvilágítja azokat az érdekeket, amelyek az amerikai kiviteli cégeket érintik. Angliának a hadisugáruk kérdésében folytatott politikája tekintetében. Néhány nagyobb kiviteli cég vezetője kijelentette a Daily News tudósítójának, hogy ezt a forgalmat könnyen meg lehetne kétszerezni, ha Anglia kevésbbé igazságtalan magatartást tanúsítana. Washingtonból jelentik: A képviselőházban Mann republikánus pártvezér éles kritika tárgyává tette a kormány mexikói politikáját és helyeselte, hogy pert indítottak semleges hajóknak az angolok által való lefoglalása miatt. A szenátusban előterjesztették a kormány jelentését a hajózás helyzetéről a háború kezdete óta. A jelentés az óceánon való szállítás díjtételeinek emelkedését alaptalannak és túlzottnak mondja. _____fma A többiek is mind mozogtak, egy huszár meg éppen nagyon közel lépett az öreghez, amikor egyszerre halotti csend támadt a kis pitvarban. A már előbb kinyitott ajtón át belépett közénk az öreg leánya, Rákhel. Hogy is tudott egy szakálas, vén embernek olyan szép lánya lenni, mint ez a Rákhel Nem. Nem volt szép, gyönyörű volt Falának minden szépségével, a legtökéletsebb formákkal díszítette őt fel a nagy Jehova. Fiatal testén megfeszült kurta ruhácskája, fekete fürtéi olyan szint játszottak, mint a kékre edzett acél és feltűzve árnyékolták be merészen ívett fehér homlokát Egy lisztes fehér kötényke volt elébe kötve, két karján a ruhája ujja fel volt tűzve: non is láttam még soha olyan szén karokat! A Fáraók virág»» kertjében teremhetett egykor ilyen virág, mint amilyen Rákhel volt aki ott állott közöttünk és a kis piros szálával mosolygott ránk. A csendet ő maga, Rákhel törte meg. Csengett a hangja, mikor beszélt, ringott a beste, amikor megmozdult, mintha muzsikából lett volna ez leány összerakva, olyan dallamos volt minden szava, minden mozdulása. — Miért rettegsz apám? Miért félsz olyan nagyon, hiszen jó embe’*0’- ezek. Csak éhesek! Hallottam odabent és azért lőttem ki, hogy mindegyiknek egy-egy karéi kenyeret adjak. Ugye? — fűzte hozzá tört magyarsággal — Jó lesz egy darab kenyér, vitéz Nagyot ugrott a magyar szóra az a huszár, aki az előbb az öreget már dühösen kerülgette. — Jaj, lelkem, galambom, kisasszonyis.vm, már hogyne lenne jó. Hiszen csak ezért jöttünk. De a kedves édes papája megharagudott ránk és becsapta az orrunk előtt az ajtót Hogy mindig ,igye élj No, ne ijedjen Wischnowszky Ignác. A Balkán Konstantin görög király nyilatkozata, amelyben leszögezi, hogy Görögország a háború végéig meg akarja óvni semlegességét, diplomáciai körökben nagy feltűnést keltett. Az entente -hatalmat különösen meglepte a görög király nyilatkozata, mert számítottak arra, hogy Görögország nyíltan melléjük fog állani. Az entente Bulgária és Görögország között ellentétet akart támasztani. A kísérletek meghiúsultak Bulgária és Románia között, teljes az egyetértés. A bolgár félhivatalos Kambana írja: A déli hadsereg főparancsnokává Jenő főherceget, Savoyay Jenő leszármazottját nevezték ki, annak a Savoyay Jenőnek egyik unokáját, aki százhetvanegy év előtt másodszor vette be Belgrádot. Kinevezése az osztrákmagyar hadseregben Savoyay Jenő fényes emlékeit ébreszti fel és bizonyos, hogy Jenő főherceg mindent meg fog tenni, hogy méltó utódnak bizonyuljon. Ez a kinevezés megerősíti azt a hitünket, hogy Ausztria-Magyar- ország végleg elhatározta magát. Azt látjuk e kinevezésből, hogy Ausztria-Magyarország először végleg le akar számolni Szerbiával, , hogy azután főerejével Oroszország ellen for-dulhasson. A szerbek egyelőre várnak a támadó fel-lépéssel, halyettük tehát a montenegróiak igyekeznek életjelt adni magukról. Hogy millyen eredményűvel, erről Hofer altábornagy a következő jelentéssel számol be: A balkáni hadszíntéren a nyugalom tovább tart. Trebinjétől keletre tüzérségünk a montenegróiakat több órai tüzérségi harc után visszavonulásra kényszerítette. Pétervárról jelentik Rómán át. Trabeckoj herceg nisi orosz követ az orosz sajtó utján felhívást intézett Szerbia érdekében az orosz néphez: — Mi nem tudjuk elképzelni, — mondja a felhívás — mily sokat szenved szerb testvérünk és mily sok vér folyik el a szerb hadjáratban. Részesüljenek a szegény szer-bek is a mi szeretetünkben és a mi adomán nyaknkban. Trubeckoj Mária hercegnő január első felében Nisbe utazik, ahol a segélyakciót origanizálja és magával viszi mindazokat az meg angyalkám, nem a kedves papáját gon-doltam, hanem ezt a két nyalázat»» abrakos ■ tarisznyát, melyek folyton lecsúsznak a vállamró. És rántott egy nagyot a vállain a huszár. Közben már osztogatta Rákhel a karéipart. Tíz darab nagy meleg cipő fogyott el de kapott is mindenki egy-egy naiv darabot belőlük. Mindenki fizetett érte néhány krajcárt az öregnek, aki szedegette a pénzt Lassan kiürült a pitvar, nem maradt ott más, csak mi hárman: Rákhel, az öreg és én. Nekem nem jutott már a cipókból, de nem maradt nekik sem. Rákhel piros szája sírásra görbült de nem azért mert nekik nem maradt a jó meleg kenyérből, hanem mert nekem már nem adhatott Az öreg morgott és cspdálkozott. Hogy lehet az, hogy vad katonák voltak itt és mégsem történt semmi baj? Megették ugyan a cipókat, de nem bántották az ő kedves kis virágját , Rákhelt. Én ránt sem haragudott már az öreg. Biztatott, hogy maradjak egy-két óra hosszáig és lesz valami ennivaló. Valami kis liszt van még a háznál. Rákhel is is akarta, de nekem mennem kellett. Kezet fogtunk. Puha kis kezével megszorította az enyémet. Két kis villogó szeme könybelábadt, olyan volt mind a kettő, mint a harmatos nyári éjszaka. Kért, hogy ne haragudjak, amiért nekem nem adott cipőt. Nem haragudtam. És most sem haragszom . . . Szép Rákhel, Krakoviecnek gyönyörű gyermeke! Élsz-e? Boldog vagy-e? Vagy te is nagy világdúlások martija lettél? önkéntes adományokat, amelyeket orosz karácsonyra összegyűjtenek Szerbia részére. Bár a szerb hivatalos lapok még mindig a nagy szerb győzelem híveivel igyekeznek lelkesíteni a lakosságot, Nisben a hangulat igen nyomott. A szerb vezető férfiak tudták, hogy az osztrák-magyar visszavonulást megelőző győzelmük pyrrhusi győzelem volt. A hangulat még sokkal nyomottabb, mint a Kolubara melletti vesztes ütközet után. Jellemző a hangulatra, hogy a szerb kormány kívánságára a belgrádi bevonulás alkalmából is minden demonstrációt betiltattak. A király Szarkotics István altábornagyot, Bosznia és Hercegovina vezénylő tábornokát, gyalogsági tábornokká nevezte ki. Bosznia és Hercegovina vezénylő tábornokának vezérkari főnökévé Minnich Oszkár vezérkari testületi alezredest nevezte ki a király. Bulgária és Románia A Vosische Zeitung jelenti Pétervárról: Novo je Vremja diplomáciai forrásból arról értesül, hogy Bulgária és Románia között még nem is régen félreértések voltak, amelyek azonban most már teljesen megszűntek. Kiderült ugyanis, hogy a két állam politikaiérdeke teljesen azonos. Bulgáriában Bratiana román miniszterelnöknek politikai irányáról tett legújabb kijelentései megnyugvást keltettek. Bukarestből jelentik: Egy befolyásos román politikus, jelenleg aktív miniszter nyilatkozott Románia semlegességéről. A többi közt a következőket mondta: — Tény, hogy az entente-hatalmak ígéretekkel halmozták el Romániát. Nem, mert az ígéreteket keveseljük, de mert kivihetetlennek tartjuk, Romániának továbbra is semlegesnek kell maradnia. Erdélynek Romániához való csatolása szerencsétlen idea, a román népnek és kormánynak ilyen területi aspirációi nincsenek. Ismerjük az erőviszonyokat, hiszünk a szövetséges hatalmak legyőzhetetlen hadseregében, de talán az entente sem lesz megsemmisítő. A román miniszterelnök a kamara elé törvényjavaslatot nyújtott be, amely háború esetére intézkedik a kereskedelmi és pénzügyi forgalomra vonatkozólag. Bratianu miniszterelnök kijelentette a törvényjavaslat benyújtásánál, hogy a javaslat elvi jellegű és nem szabad a benyújtás tényétől közeli háborúra következtetni. A törvényjavaslatot a Ház vita nélkül fogadta el. A Viitorul kezű Bascanunak a liberális klubban a tengerszorosok kérdéséről tartott előadását. Bascanu megmagyarázta, hogy Romániának semmiképpen sem szabad eltűrnie, hogy a tengerszorosok az oroszok kezére jussanak. Ellenkezőleg Romániának arra kell törekednie, hogy a tengerszorosok nemzetköziek legyenek. Szófiába érkezett Kasztrióti Krisztián albán miniszter, akit december 24-én a román kormány kitiltott Bukarestből és egész Románia területéről. Kasztrióti Krisztián tiltakozó táviratfot intézett a román kormányhoz. A görög király a semlegesség mellett ismeretes, hogy Konstantin görög király a diplomaták fogadása alkalmával kijelentette, hogy Görögország a háború végéig meg akarja óvni semlegességét. A görög király nyilatkozata nagy feltűnést keltett az entente hatalmaknál, amelyek Görögország közbelépésére számítottak. Az entente hamis híresztelésekkel ellentéteket akartak támasztani Görögország és Bulgária közt. De ez mindig meghiúsult. Az olaszok Valaiában Rómába karácsonyra érkezett meg a hír, hogy az olasz tengerészcsapatok megszállták Valonát. Lovag Lóri konzul felszólítására a Sardegna hadihajó legénysége elfoglalta a középületeket, megszállta a stratégiai pontokat és átvették az idegenek védelmét, mindaddig, míg Esszad baja vissza nem tér. Esszad az ország belsejébe ment csapatával, hogy a lázadókat leverje. Valonában ma már rend van, ellenben Tiranában a lázadók forradalmi állapotokat teremtettek. Valona megszállása rendőri ténykedés, mely szükségessé vált, mert a muzulmánok forrongani kezdtek és Esszad basa a belső lázadások miatt nem maradhatott a városban. Péntek