Világ, 1917. május (8. évfolyam, 113-138. szám)

1917-05-01 / 113. szám

Kard VILÁG 1317. m­éjflis 1- ig• Milliók májusa Május elsejét nemcsak a szervezett, mun­kásság üli meg, hanem az egész szenvedő, harcoló és vergődő világ. A munkások min­denütt, ahol a háború megfeszített készülődése engedi, ezt a napot a béke előkészítésére, a nemzetközi szolidaritás ébrentartására és a demokrácia teljes érvényesülésének követelé­sére szánják. Ott is, ahol a munka pihenés nélkül folyik, az egész munkásság s az egész nép egyet érez és vall azokkal az ideálokkal, amelyeket ma a szociáldemokrácia képvisel a legélesebben. Kétség nem férhet hozzá, hogy a mai nap, bár csendes és komoly ünneplés jegyében áll, mélyíteni és érlelni fogja a nagy eszmét, amelyet jelképez és amely egyre gyakorlatibbá és aktuálisabbá válik. Ez a május elseje remélhetőleg utolsó lesz ebben a háborúban s átmenetet jelent az igazi nemzetközi szolidaritás felé. A milliók májusa ez! A magyar munkásság ünnepe A magyar munkásság ma­ általános munkaszünetet tart. Az ország egész területén, ahol szervezett munkások vannak, állni fog­nak a gépek és üresek lesznek a műhelyek. A felvonulást és a gyűléseket a főkapitány nem engedélyezte s így több nyilvános helyen fog a munkásság matinékat rendezni, amelyen május elsejének jelentőségét méltatják. A kor­mány nagyszabású előkészületeket tesz május elsejére. Az egész helyőrség készenlétben lesz, s a főváros rendőrségét vidékről felhozatott csendőrséggel erősítették meg. A főbb utca­­vonalakon és tereken, az egyes fontosabb utak keresztezésénél csendőrökből és rendőrökből álló különítményeket helyeznek el egy-egy rendőrtisztviselő par­ancsnoklata alatt Dr. Boda Dezső főkapitány e­z alkalomból az ösz­­sz­es rendőrtisztviselőket szolgálattételre osz­totta be s számukra külön utasítást adott ki. Az utasítás hangsúlyozza, hogy a tisztviselők a csendőrök és rendőrök élén mindenütt a legnagyobb nyugodtságot tanúsítsák s csak akkor lépjenek közbe,­ ha esetleges nagyobb rendzavarásokat egyébként nem tudnának megakadályozni. A szocialista párt felhívást bocsátott ki a munkássághoz, amely többek közt ezt mondja: Május elsején munkaszünettel ünnepel az orosz, olasz, osztrák kis magyar munkásság, összehozza őket közös proletárcselek­vésre a közös eszmény és közös cél: a nemzetek sza­bad fejlődésén, a proletárság nemzetközi össze­tartozásán és az erőszak­­kiküszöbölésén épülő világbéke­ vág­ása és a dolgozó osztályok politikai szabadságáért való küzdelem. Béke és demo­krácia, ez a lelke a májusi munkásüznnepnek. Hogy eme eszmények mellett hitet tegyen, hogy az értük való küzdelemben megmutassa hatalmát: ezért jön ki a magyar munkásság a gyárakból, műhelyekből és fog összejönni ott és úgy, ahogy és ahol a magyar szégyenletes gyülekezési jog azt lehetővé teszi. Készüljetek, hogy a bennetek élő békevágynak, az általános választójog kivívására irányuló készségteknek és a nemzetközi munkásszolidaritásnak méltó kifejezést adhassatok május elején. Agitálja­tok, járjatok gyárról gyárra, lakásról lakásra, hogy különösen a délutáni összejöveteleken a munkások tízezerei és tízezrei nyilatkozhassa­nak meg a békéért és a népjogokért! Vasárnap délután a pék-ipartestület gyű­lést tartott. Elhatározták, hogy miután a mun­kások nem dolgoznak és raktáruk nincs,­ a péküzleteket egész nap zárva tartják. A fővá­ros közélelmezési üzemeiben ma, május 1-én egész nap szünetel a munka, az üzem árusítóhelyei azonban délelőtt tíz óráig nyitva maradnak. A burgonyaelár­usító helyeken egész nap árusítanak. A Magyar Bank és Kereskedelmi Rt. érte­sülésünk szerint írásbeli javaslatot tett át a fővárosi pén­zintézetekhez a bankoknak május elsején való zárva tartása iránt. A Magyar Bank mozgalma azonban nem járt kellő eredmény­­eivel, a bankok úgy határoztak, hogy ma is rendes hivatalos órákat tartanak. A Magyar Bank és Kereskedelmi Rt. ennek dacára is meg fogja ünnepelni május­ elsejét, csupán pénztá­rait tartja nyitva holnap délelőtt, összes hiva­talait azonban az ünnepre való tekintettel zárva tartja. Ausztriában Az osztrák szociáldemokraták csak Bécs­­ben huszonkét népgyűlésen tüntetnek ma a béke mellett. Ezeken a népgyűléseken a szó­nokok azonos tartalmú határozati javaslatot terjesztenek elő. E határozati javaslat szövege az Arbeiter Zeitung közlése szerint a következő: Hűen a nemzetközi szocialista ko­ngresszu­­sok, főleg a baseli kongresszus határozataihoz, az ausztriai német szociáldemokraták 1916 november 4-iki birodalmi­.értekezletén meg­hozott határozatok értelmében, teljes egyet­értésben Ausztria és Magyarország dolgozó népeivel, a népgyűlés ünnepélyesen kijelenti határozott készségét az azonnali békéhez, amely kizár minden hódítást, s a hadviselő­­ népek közül bármelyik megalázását. Tiltako­zik a vérontás minden meghosszabbítása, az emberi élet s a népek jólétének megsemmisí­tése ellen. Elégtétellel veszi tudomásul az osztrák-magyar kormánynak azon kötelező kijelentéseit, hogy a birodalom a háborút csak saját védelméért folytatja, s mindig kész hó­dítás nélküli tisztességes békére. Kívánja azt, hogy ezekhez a kijelentésekhez, mint az eredményes béketárgyalások elengedhetetlen előfeltételeihez, szigorúan ragaszkodjék. A népgy­űlés örömmel helyesli azokat a tárgya­lásokat, amelyeket Németország, Ausztria és Magyarország egyesült szociáldemokrata párt­jai a külföldi testvér­pártokkal kezdtek abból a célból, hogy az egész világ proletárjainak testvéri szolidaritása újból megnyilatkozzék, hogy­ az Internacionale kiszélesített és kimé­­lyített formában új életre keljen, s minden ország dolgozó népének elvitázhatlan, csak mesterségesen elhomályosított békeakarata végre a tartós világbéke szolgálatába álljon. Elvárja a népgyűlés, hogy aaz újra hely­re­áll­ít­ott Internacionale megteremti az új euró­pai népjogot és az európai államok új szö­vetségét, amely az összes népek szabadságán és testvéri szolidaritásán nyugszik. Igaz együtt­érzéssel üdvözli a népgyűlés Oroszország pro­­letariátusának azt a gyűlését, amely hősi harcában nemcsak önönmagát, hanem egész Európát megszabadította a cárizmus béklyó­jától és kancsafjájától és így az egész emberiség számára új szociális és politikai fejlődésnek nyitott utat. A népgyűlés felhívja úgy az egye­seket, mint az összességet, fordítsák arra egész erejüket, hogy a föltétlenül szükséges általános béke mielőbb megvalósuljon. Fegyverszünet? A Stockholm Tidningen pétervári jelen­tése szerint a munkás- és katonatanács május elsejére általános fegyverszünetet ajánlott. Másfelől is híreket kaptunk, hogy má­jus 1-ére­­ az orosz munkások és katonák­­bizottsága ál­talános fegyverszünetet fog javasolni Ezek a hírek még nem nyertek megerősítést. fából Malmőbe érkezett, a Politiken közlése soraint az utasok között egy svéd ifjú­ szocialista is volt, aki sok ezer antimilitcirisztikus bujtogató röpiratot vitt magával. A rendőrség neszét vette a dolognak és letartóztatta az agitátort, Stockholm déli városrészében .— ma délelőtt körülbelül 7—8000 asszony felvonulást rendezett, s egyre azt kiáltozva* Tejet és burgonyát! a kép­viselőhöz elé csődült. Az asszonyok a polgármes­tert kívánták hallani, de Lindhagen polgármester nem mutatkozna.­­Aztán követelték, hog­y Schwartz miniszterelnök jöjjön ki a képviseőházból és fo­gadja az asszonyok küldöttségét. Időközben négy csapat rendőr érkezett, és szétoszlatta a tüntetők­­. A stockholmi május Stockholmból jelentik, hogy nagy előkészüle­tek folynak május elsejének megünneplésére. A munkások és asszonyok tüntető felvonulásokat tar­tanak s a hangulat mak­efeetősen izgatott. A kon­zervatív parlamenti párt polgárőrséget akar alakí­tani, amiben a szocialisták kihívást láttak és heve­sen tiltakoztak ellene. Branting rámutatott arra, hogy a polgárőrség célja az osztály­uralom fönntar­tása, a képviselőházban pedig biztosította a kor­mányt, hogy a munkásság m­­aga dián fog visel­kedni. Ennek folytán a miniszterelnök és a kép­viselőim kívánságára a polgárőrségek fel is osz­lattak. Egy hajónak fedezeteit, amely ma Köpénké­ Vörös május lesz Svájcban? Zűrnek, április hó. (­4 Világ tudósítójától.) Viham­adarak röpköd­nek ismét Európa bonus egén. Az Oroszországban megnyílt forradalmi örvény által vert hullámok csak nem tudnak elsimulni Mintha ismeretlen mély­ségű erők nem hagynák nyugodni a felizgatott nép­­tömegeket. Mindenféle, a hatalom mai birtokosai többé-kevésbé az engedmények, a dranchamtikus re­formok megadása vagy legalább megnyerése útjára léptek. Mimién tehetőseire el vannak tehát ké­szülve. Töm­egmaggal mák, r­ova tudók úgy terjednek, mint az epidémia, ha megtörtént az első lökés és termékeny a talaj. Hogy a svájci munkásság körei­ben nagy kedvetlenség mutatkozik, az könnyen érthető: gondoljunk csak arra, hogy ebben az or­szágon nincs háború, az élekniszm mégis ritka, loggián van és minden elsőrendű szükségleti cikk méregdrága. Azután figyelemreméltó más körül­mény is v­an. A svájci hadsereget részben, egészben három év óta mozgósították. Az embereket minden harmadik-negyedik hónapban kiragadja a honvéd, ok­lmni kötelesség rendes foglalkozásukból, kenyér­­keresetükből. De vannak, még más faktorok is, amelyek az izgatottságot fokozzák. Az elkeseredett hangulat legutóbbi megnyil­vánulása az volt, hogy április 22-én Zürichben a nemzeti tanácsos (képviselő) pótválasz­tásnál a szocialisták csaknem győztesen kerültek ki, de a szavazatarány mindenesetre olyan volt, hogy a pótválasztás eredménytelen maradt Bigzsoá­­körök aggódnak és félelmüket azzal a kijelentés­sel nyilvánítják, hogy a szociáldemokraták veze­tői mindinkább kiejtik kezükből a gyeplőt és kez­dik tehetetlenül nézni, hogy a néptömegek mint kezdenek maguktól cselekedni. Van ebben valami igaz. Csak nem úgy, ahog van a burzsoék gondolák. A szocializmus svájci vezetői egy ideig tényleg megelégedtek azzal, hogy a néptömegek öntudatát felkeltsék, ébren­­tartsák, mindezt azonban tisztán abból a célból, hogy a proletárság teljesen bekerüljön az organi­zációkba és így tömegcélokra céltudatosan h­asz­­nálható legyen. Az organizálás fáradtságos mun­­kájának ideje azonban önként lejárta magát a vi­lágeseményekkel és az ezek által teremtett kon­junktúrákkal. Ma már — úgy látjuk — a veze­tőknek nem lehet céljuk többé az örökös fékezés, visszatartás, hacsak nem akarják,, hogy az egész szocialista organizáció tehetetlen propaganda­eszköznek bizonyuljon. És a proletármasszák sem elégszenek meg a végletekig a pózrevolucionariz­mussal. Döntő formában akarnak fellépni, „A vezetőkön is keresztül“ — ez a jelszó és nem a vezetők jóvoltából, vagy hibájából lett azzá­ Már április 12-én láttuk, hogy a zürichi szocialisták drágaság-tüntetésénél a rendezők és vezetők nem tudták teljesen fékentartani a töme­get. Rendellenességek történtek, az „áruzsorások“ kávéház­ainak ablakait beverték. Ma pedig már mindenki arról beszél a vá­rosban, hogy május elsején kitör Svájcban az általános sztrájk Mint már jelentettem, a dolog­ról két hét óta beszélnek. Az első aggodalmas hí­rek azonban csak ma kerültek az itteni lapokba. A szocialista párt vezetői először csak nemzetközi jelleget akartak adni a svájci szocialisták ezidm május elsejei amiUP-s Sütők- Hogy az ipterímc­e-

Next