Világ, 1917. június (8. évfolyam, 139-164. szám)

1917-06-01 / 139. szám

4­­3917. június 1 nyíre fegyverkezések egyáltalában szükségesét, a hadfelszerelési ipar fillamosilftsfit. Az osztrák szociáldemokrácia fen­tan­ás­t- előfeltételek nél­kül kívánja a szocialista kongresszus összehívá­sát és az azon való részvételt az internacionale minden osztálya kötelességének tartja. A kikül­döttek elvárják, hogy az összes csatlakozott osz­tályok hason­lói szellemben kezdik meg a tárgya­lásokat és szükségesnek tartják az összes nemzeti osztályok, úgy a többségek, mint a kisebbségek képviseltetését. A cseh, a lengyel és a boss­yák küldöttségek álláspontjukat a többi szervezetek­kel való tanácskozás után, amelyek osztályuktól függnek és amelyekkel együtt különleges ■ pro­blémákat kell tekintetbe venniök, lógják körvp­­áftiőzfit.­itt i­­ . A francia szocialisták határozata A rittittlitté*beh frenatiddl cikket írja: Az együntettség oka, amely végül a szocialista kon­gresszuson uralkodott, az, hogy a párt egysége min­­denkis tek színén fekszik és nem volt többé paran­csoló ok arra, hogy ne jussunk megegyezésre. Min­denekelőtt Cochin és Montés oroszországi benyomá­sai könnyítették meg a megegyezést. — A Journal fin f'ctipli nagy örömmel rtyihsffcözik és abban a határozatban, hogy fr szocialisták Stockholmba­n nemiek, a kisebbség győzelmei­tálja. A Presse­­mirn-Adfishdr-féle javaslatnak teljesen Ufyftista a szövege és a szelleme, mint attt­ntit a kisebbség akart benyújtani. Mindenekelőtt Stockholmba men­nek és előkészítik a nemzetközi Iroda teljes gyűlé­sét s azt organizálják. A lap ezt kérdi: Ment ez az ugrópontja a mi követeléseinknek? fierfiból jelentik: A PréSsemiai­é-A­urictik­­tele javaslat egyesítése a francia caocialsták kongresz­­sz­usán különösen a többség részéről ütközött na­gyot(!) akadályokba. A többség vezetői, köztük Worthine, Henaudel, Bracke és Créchin kénytelenek rójták az­ ülésen hosszabb beszédeket mondani, hogy pártjukat a javaslat elfogadására rábírják. A többség képviselői: Compere, Motel, Hubert és Paper A lapokhoz­ küldött nyilatkozatukban kije­lentették, hogy ellenzik a javaslat elfogadását, most azonban meghajolnak a határozat előtt, de meg­tagadják a felelősséget és az aláírókkal való kö­zösséget. A Temps kijelenti, hogy a szocialista párt hajlandó az Internacionale útján az entente valamennyi kormányára nyomást gyakorolni, amely megfelelne annak a nyomásnak, amelyet az orosz katonák és munkások tanácsa gyakorol az ideiglenes kormányra. Mit ígértek Olaszországnak ? A Berliner Tageblatt jelenti Stockholm­ból. A Vona helsingforsi orosz lap közelebbi adatokat hoz az obredtenak Olaszországgal kötött szerződéséről. Eszerint a szövetségesek garantálták Olaszországnak Déltirblt Trient­­tet, az egész tengermelléket, északi Dalmáciát, Zárával és Spalatóval, Középalbániát V­uloná­­val, a kisázsiai part mellett levő szigeteket az Égei-tengeren és végül megfelelő vasúti kon­cessziókat Kisázsiában. Befejezték a Suchomlinov elleni vizsgálatot Zürich, május 31. (A Világ tudósítójának távirata.) A Su­­chomlinoiv ellen lefolytatott vizsgálatot befe­jezték. A vizsgálatot vezető bizottság a dossier-t átadja az igazságügyminiszternek és a bűnö­sök üldözését kívánja. C. P. Békatüntetések Bécsben Bécsből jelentik. Tegnap, a birodalmi tanács megnyitásának napján, Bécs Városának valamennyi kerületében tartottak szociáldemokrata népgyűlése­­ket, a­zel­vek aztal­ egységes tüntetésbe akikul­tak a békéért. Finnország önkormányzata Pétervárról jelentik. A kormány a Finn­ország által támasztott követelésekről folytat tárgyalásokat. E követelések egyik legfonto­sabbika, hogy Finnország önkormányat­at tzerm­ésközi uton garantálják. ^ - VII.A. A szocialista miniszterek beszámolója A Temps jelenti Pétervártól, hogy a munkás- és katonatanács tegnapi teljes ü­lé­sén a kormány három szocialista tagja első­­ízben számolt be tevékenységéről. Zerotelli érintette az összes kérdéseket, nevezetesen a külpolitikát és kiemelte, hogy a szocialista miniszterek a szövetségesek nagyköveteivel különböző tanácskozásokat folytattak a hábo­rús célokról és a legjobb benyomást szerez­ték. A belpolitikáról kereteik kijelentette, hogy nem üres szé­lsmód az, hogy a haza nagy veszélyben van. Komolyabb intézkedé­sekre van szükség a belső vihar ellen. Skobe­­lev és Csernov nyilatkoztak miniszteri tevé­kenységükről. Csernov kijelentette, hogy az agrár­reformot valószínűleg az alkotmányt­­h­ozó gyűlés fogja végrehajtani. Rendkívül élénk vita után a szocialista minisztereknek és az ideiglenes kormánynak óriási többség­gel négy szavazat ellenében teljes bizalmat szavaztak. Gucskov pártot alattit A Pétered­f ravirtu­t ttedét jelenti: Moszkvá­ban az októbristák bizot­tágsi gyűlést tart­ott, ame­lyen Gucskon svát hadügyminiszter is megjelent, a* Pénte, aki új párt alakításáról tett közlést amelynek feladata volna egyesíteni a demokratikus polgári elemeket. E párt felölelné a duma októbrista tag­jait és más az októbristákhoz közel álló személye­ket és védelmeze­t* liberális köztársasági elveket. Az­ októbrista párt főbizottága elhatározta, hogy belép az­ uj pártba. A német származású oroszok kongresszusa* Odesszából jelentik. A német számjázású orosz polgárok általán*»» kongresszusra gyűltek össze, amelyet ma nyitottak meg az evangélikus templom­ban. A nagygyűlésen háromezernél több delegátus vett részt Oroszország minden részéből. Lutz duma­­képviselő jelentést olvasott fel, amelyből kiderít is, hogy a régi kormánynak sikerült a sajtó egy ré­szének megvesztegetésével az ellenséges érzést fel­kelteni a német származásű­ orosz polgárok ellen. A kongresszus elsőbben arról a kérdésről tárgyalt, milyen nyelven folytassák a tanácskozásokat. Több delegátus az orosz, nyelvet ajánlotta, olyképpen azonban, hogy az orossul nem tudó résztvevők németül beszélhessenek. Más delegátusok úgy vé­lekedtek, hogy szabad országban nem hel­yén­való az ilyen korlátozás. A kongresszus ezután a német tanácskozási nyelv mellett dörtt f át. A holland forradalmi szocialista párt nagygyűlése : Hága, májuk hő. (A Világ tudósítójától.) A szociáldemo­krata pártot, forradalmi programmal néhány év előtt alapították azok, akik a Troelsk­a ve­zetése alatt álló szociáldemokrata munkás­pártból kiléptek. Az új párt elnöke Wijnkoop lett,­aki valószínűleg a júniusi választásokon végre bekerül a parlamentbe, de a párt moz­gató egyénisége az ismert költő, Rolan­d Holst asszony, aki nagyon népszerű Hollandiában. A nagygyűlésen a párt elnöke foglalkozott hosszabb beszédben a politikai helyzettel s véleményt mondott a stockholmi konferenciá­ról is, melynek ellenzője. — Németországra még ma is áll, — mondotta Wilm­koop — Marxnak az a kritikája, mit hetven évvel ezelőtt irt meg, nagy feltűnést keltve. A mai német rezsim magá­ban foglalja a létező államfor­máknak minden hátrányát, s ez a feudális kor­mányzat akar Európán és Ázsián uralk­odni. Nem­zetek pusztultak el e szörnyű világrengésben s most a fajokra kerül a sor. A Zsidóság nagy veszedelem­ben van az egyes vidékeken. Remélhetőleg, intellek­tuális körökből is óvást fognak emelni a Zsidó­­mészárlások ellen. A forradalmi szocializmusnak nincs létjogosultsága, ha­­t feudális rezsimnek világ­borzalmait nem tudja megállítani. Az orosz forradalom nem proletár forrada­lom, mint ahogyan sokan hiszik, de azzá lehet még, ha Lenin hatalomhoz jut az irányításban. Mi, forradalmi szocialisták, nem megyünk Stockholmba. De vájjon megérdemeljük-e ezért azokat a vádakat, amelyek azzal illetnek, hogy a háború meghosszabbítói vagyunk? A kérdés az, hogy tulajdonképpen mi teremt­het békét? Katonai és gazdasági kimerülés, avagy szociális forradalom. Az előbbi nem a mi fegyve­rünk. Ha Stockholmban valamilyen eredményt ér­nek el, akkor az imperializmus a szocialista­­hazatiakat tartja majd illetékes diplomatáknak arra,, hogy megkössék a forradalommentes békét. (Itt a cenzúra 9 sort törölt.) Csakhogy az odaözönlő szocialisták, — mondja Wilm­koop, — a diplomaták munkáját akarják előkészíteni. A forradalm­isták ebben a diplomata­­játékban nem akartak rászív­enni, mert azt tartják, hogy a proletárok csakis a saját kormányuk ellen folytattott harccal kényszeríthetik ki a békét. Ép­pen ezért a stockholmiak azok, akik a háborút nyújtják és ehhez a csoporthoz tartozik Grimm II, társaival. (Itt a centim 3 sort­örért) Azzal is vádolják a holland szociáldemokratát pártot, hogy németellenes. Mi csak annyiban va­gyunk németellenesek, mint ahogyan eddig orosz­ellenesek voltunk, s félünk attól, hogy Hollandia hűbérese lehet még Németországnak. A néni­ éhe­­zést Németországból hozták át hozzánk; a holland mozgósítást egészen német mintára szervezték. Kormányunk és a polgárság német csapásokra visz bennünket. Német rezsim felé haladunk eb­ben az országban. A holland miniszterelnök dik­­tátori szerepet játszik, v­agy az élelmiszeruzsora s a m­onafizmus fejlődik. A német kormányzás hibáival erősen kell foglalkoznunk, had tanuljon a holland kormány is belőle. Van Reesemu, a párt am­sterdami vezére, polemizál as elnök beszédével és Csodálkozik azon, hogy Wijnkoop nem tesz sohasem em­lítést az angol, francia meg amerikai impe­rializmusról, melyek pedig éppen olyan reak­ciósak, mint amilyen a német. Túlzottnak ítéli az elnök kijelentéseit a németektől való füg­gőséget illetőleg és sajnálja, hogy érzelmei elhalványítják objektivitását. Poland Holst asszony a zimmerweildistijk meghívásával foglalkozik, egy újabb konfe­renciára. — Ha minden ország forradalmi szocialista pártja teszt Pest azon a tanácskozáson,­­— mondja, — úgy a holland csoport sem hiányoz­­hatik onnét. Radtík már ott van és ebben a szellemben dolgozik. A bolgár radikálisok, a né­met­­kisebbség, Lenin, a svájciak is ott akarnak lenni, hogy együttesen harcolhassanak a több­ségi pártok ellen­, ha kell. A nagy, történelmi időben nem szabad kicsinyeskedni. Nem várha­tunk eddig, miáig olyan konferencián vehetünk részt, amely tökéletesen fedi elképzett modellün­­kat. Nem mondhatjuk nyersen, hogy a többség­gel együtt nem gyűlésezünk. Ha mód van arra, hogy nagygyűlésen szabadon mondhassuk el vé­­­leményünket, úgy el kell mennünk, hiszen a szocialista pártok harcát még­is csak most kell vívnunk egyszer. Még többen szólaltak fel a nagygyűlésen, ahol is párt benső ügyeiről is sok szó esett, s végeredményben azt a határozati­ javaslatot fogadták el, amely kimondja, hogy a párt csak az olyan nemzetközi konferencián vesz részt, ahol különböző országok cselekvő forra­­dtamndiát szilalkozhatnak. Halasi Ödön: HUSZONKETTŐ KORONA 50 fillérest mér­s­íyez­­hetünk egy százkoronás G t­oo hadikötvényt, négy száltizenöt koronával pedig 2000 korona névértékű törlesztéses hadikötvényt, a vételár többi részét minden számottevő pénzintézet olcsói kamat mellett előlegezi.

Next