Világ, 1917. október (8. évfolyam, 244-269. szám)
1917-10-02 / 244. szám
4 1917. október VILÁG Apponyi beszéde Gróf Apponyi Albert emelkedett ezután szólásra s ezeket mondotta: Igen nagy feladatok előtt fogunk állani a háború után. Nevezzük azokat rekonstrukciónak, vagy egyszerűen konstrukciónak: annyi bizonyos, hogy rengeteg munkát kell végeznünk és a háború áldozatai után a békének újabb áldozataira tehetünk elkészülve. Nagy veszteségeink pótlása, a nemzeti életnek az összeroskadástól való megmentése nem fog menni újabb nagy és súlyos áldozatok nélkül. Ezért nem várhatunk, ezért kell minden erőnket megmozdítanunk arra, hogy már a háború alatt megalkossuk az általános, egyenlő és titkos választójog életbeléptetéséről szóló törvényt, amely a népnek biztosítékot nyújt arra, hogy az az országgyűlés, amely a háború számláját likvidálni fogja, amely új terheket lesz kénytelen róni a társadalomra, az az új országgyűlés, amely ezzel szemben hivatva lesz emelni az egész társadalom erejét, már az egyenlő, állatottos és titkos szavazati jog alapján lesz megválasztva. (Élénk tetszés és taps.) Azt a bizonytos legendát, hogy az általános nap veszélyezteti ennek az országnak nemzeti egységességét, ennek a nemzetnek magyar nemzeti jellegét, — ezt a bizonyos legendát, bevallom bűnöm, én is a múltban olykor-olykor utána beszéltem azoknak, akik, ezt hirdették. Ittisz éltem mindaddig, amíg mélyen bele nem néztem ti statisztikába,az adatokba. Felelősségem teljes tudatában szólok, — és itt nem kormányférfiúi felelősségemről van szó, de ennél előttem még sokkal magasabban álló emberi, erkölcsi felelősségem teljes tudatában szólok, — amidőn azt hirdetem, az általános szavazati tog létesítése ebben az országban legjobb tudomásom szerint éppenséggel nem jár ennek a nemzetnek politikai egységére, magyar jellegére semmi veszélyigen. Solt Neon tudjuk tovább fenntartani ennek a nemzetnek nemzeti jellegét, nem tudjuk érvényesíteni a magyar nemzet követelményeit, nem tudjuk ezt a nemzetet odajuttatni, ahová juttatni kell, hogy ne esonka, hanem teljes nemzeti életet éljen, ha nem tudjuk ezeknek a nagy céloknak a kivívására egyesíteni az ország összes élő erőit. S van-e nagyobb élő erő, mint az a munkásnép, amely a maga verejtékével megszerzi mindennap a mindnyájunk megélhetéséhez szükségeseket. (Élénk tetszés és taps.) Érintette itt a nők választójogát és hangoztatta, h hogy ha ez korlátozott lesz is, de a korlátozásnak nem lesz csztályszerű jellege, a jog az összes társadalmi osztályok női tagjaira ki fog terjedni igazságos és méltányos feltételek mellett. Beszélnek ugrásról a sötétbe, — folytatta azután. Én különböző sötétséget ismerek. Az egyik az ismeretlen sötétsége. Ez tulajdonkénzen nem sötétség, mert az ismeretlen Üthet igen világos is, csakhogy mi még nem látjuk. Ez az ismeretlen a kétely sötétsége. Megengedem, hogy a/. Ismeretlen sötétsége bizonyos pontig hozzá van kötve az általános szavazati jog behozatabilhoz, úgy, amint hozzá van kötve minden reformhoz, mert nincs az a reform, amelynek hatását bárki is egész bizonyossággal, és világossággal látná maga előtt. De ebbe az ismeretlennek a sötétségébe aégis bevilágítanak bizonyos fényszórók, amelyek ezt a szürkület árnyalatáhozviszik közelebb, bele, világítanak a statisztikai adatok, más nemzetek tapasztalatai, a mai történelmünk tapasztalásai. Szóval az a sötétség csak relatív, az a sötétség csak az emberi dolgokkal együttjáró bizonytalanság, amelyet a jelen esetben a segédforrásod felhasználásával le lehet szárítani. De ismerek már sok sötétséget, amikor nem ismeretlen előttünk a jöttő, amikor bilink, hogy a sötétbe megyünk, látjuk, hogy lehetetlen helyzetbe megyünk, látjuk, hogy vigasztalan fejlődési irányt veszünk. Ezt a sötétséget látom én előttünk akkor, ha a szükségszerű reformot, és általános választójogot most nem létesítjük. Mert akkor előttünk áll a társa,lábas béke megbomlása, előttünk áll a reménytelenség a társadalmi igazságtalanságok kikorrigálása terén, előttünk áll a reménytelenség a tekintetben, hogy a nemzetnek összes élő erőit a nem jussi célok kivívására tudjuk egyesíteni, előttünk ál az az erkölcsi kiközösítés, amely minden kultúrnap részéről minket sújtana, előttünk áll a satyvvul is, a legjobb esetben a régi megszokott nyomdokokon való továbbdöcögés, olyan időkben, amelyek minden törényi és merész alkotásokat továslnak. (Igaz! Úgy van!) Ez nem a szonytalanság fötétsége, hanem ez a sötétségnek bizonyossága. (Igaz! Úgy van! Élénk tetszés és taps.) Ebbe pedig belemegyllunk akkor, ha vonakodunk teljesíteni azt, amit most éljesítenünk kell. ha vonakodunk lépést tartani az összes kustainnemzetekkel. ha vonakodunk a nemzet összes rétegeit belevonni a nagy nemzeti szolidaritásba. A radikális párt szónoka beszédében említette az állam más ■nyelvű polgárainak jogát a politikai élethez. Igaza van. Nekem, aki a magyar nemzeti politikát csimoln, semmi bajom azokkal a más nyelvű Kimé- ' Sekkel, amely tömegekről a radikális párt szónoka helyesen mutatta ki, hogy kulurálatlanságuk hiánya volt az, amely téves útra vitte őket. A cenzusos választójog éppen azokat hozza be az alkotmány sáncaiba, akikkel hajunk van és éppen azokat zárjai ki, akikkel nincsen hajunk. A népgyűlést dr. Vincze Sándor, aki a kolozsvári szociáldemokrata pártot képviselte, zárta be e szavakkal: Mi munkások addig tartunk csak a polgári pártokkal, antig célunkat elérjük, azután a munkásság halad tovább a maga útján. A házszabályok szigorítása „Emlékeznek rá, amidőn a parlamentben a házszabály-viták jártak, mi ellenzéki pártok azt vitattuk, hogy a házszabályok szigorítását junklióba kell hozni a választói reformmal. Minél szőkébb a választójogi törvény, annál liberálisabb házszabályra van szükség, hogy a kisebbség a nemzet jogait, a polgárok nagy tömegének akaratát érvényesíthesse. Minél általánosabb a választójog, annál inkább szigoríthatjuk a házszabályokat. Abban a percben, amkor általánosítjuk a vtpsziójogot, majd ál sojáran általánosítjuk, annál szigorúbbak legyenek a házszabályok, és a választási eljárási szabályok. Ha a nép egész egyeteme szavaz, akkor többé nem áll fenn annak a szüksége, hogy az egész nép választottainak többségével szemben egy kisebbség ellenálljon. A választási eljárás tekintetében is nagyon sok a tennivaló. Ezek közt erintem azokat a rendelkezéseket is, amelyek a választók összeírását szabályozzák. És mentül inkább fogjuk az erkölcsösséget az alkalmázásnál elérni, annál inkább alkalmazhatjuk a hosszabbbsok szigorúságát, mert a szigorú házszabály akkor nem jogfosztás, hanem nem igazi jogvédelmet képez.“ A népjóléti minisztérium feladatának ismertetése után annak a reményének ad kifejezést, hogy gróf Tisza lstván hívei nem fognak akadályt gördíteni az ellen, hogy a külön népjóléti minisztérium megszerveztessék. Ez a külön minisztérium a népek millióinak javát lesz hivatva előmozdítani és már most hitet és fogadalmat tesz arra, hogy ennek a minisztériunak vezetékében pártpolitika nem fog szerepelni és ha a minisztérium előkészítési munkálatainak befejezése után kerülne a népjóléti minisztérium élére, szeretné a minisztérium kapujára e két mondatot aranybelükkel felírni: A népért protekció nélkül! Hadat a protekciónak! A többi párt szónokai Ezután Buchinger Manó, a szociáldemokrata párt szónoka tartott igen nagy hatást keltő beszédet, mely Iván azt hangsúlyozta, hogy az arisztokratáknak érdeke, hogy minél több olyan tagja legyen, aki nem áll útjába a demokratikus haladásnak. A grófok érdeke az, hogy lássa az ország, hogy nem minden gróf egy Tisza István. Bródy Ernő képviselő a demokrata párt szónoka tartott ezután A pozsonyi gyűlés Pozsonyban vasárnap délután tartotta üreg a választójogi blokk nagyszabású népgyűlését, amelyen résztvett gróf Batthyány Tivadar népjóléti miniszter, akit megérkezésekor a polgárság nagy küldöttsége várt a vasútnál. A népgyűlés délután három órakor kezdődött meg az arénában. A gyűlést gróf Esterházy Mihály, a pozsonymegyei választójogi blokk elnöke, nyitotta meg hatásos beszédével. „A demokratikus válaszójogi reform megvalósítása, mondá, az első lépés egy boldogabb jövő felé, nemcsak az egyes néposztályok, hanem a népek és nemzetek kormánya felé.“ . Az elnöki megnyitó után gróf Batthyány Tivadar tarlós,ta meg beszédét. Batthyány hosszasabban foglalkozott a választójog kérdésével és tiltakozott azon híresztelések ellen, mintha a kormány körében bizonyos nézeteltérések volnának. Tisza István idejében a kormányban tényleg csak egy akarat és egy nézet érvényesült, a Tisza Istváné. A választójogi kormányban azonban minden egyes miniszter kötelességének ismeri, hogy elmondja a saját nézetét, hogy részt vegyen az előkészítő munkában és hogy egyesült erővel alkothassák meg a legjobbat, a legszebbet, a népre legiuhásebbet. Önérzetes embereknek önérzetes és egyöntetű munkája ez, amit csak rosszindulattal lehet differenciának nevezni. Foglalkozik azzal a két váddal, mintha az általános választójog veszélyeztetné a középosztály vezető szerepét és a nemzeti szupromáciát. Hangsúlyozza, hogy a titkosság biztosítja a választások tisztaságát és megkönnyíti az igazi népakarat kifejezésre jutását. Majd foglalkozván a házszabályok szigorításának eshetőségével, a következőket mondja: s nagy lelkesedést keltő beszédet. Foglalkozott azzal a kérdéssel, miért sürgős a demokratikus választójogi reform. Sürgős azért, mert a törvényhozásnak kötelessége is a jogokról gondoskodni akkor, amikor oly sürgős volt a mindent megajánló kötelességáldozat, szenvedés, nyomor s ha azt kérdezik, miért épp a háború alatt sürgős, arra is az a felelet, sürgős azért, mert ez az igazság, mert végre ki kell küszöbölni a magyar közéletből ezt a kérdést és mert tisztán ezért alakult meg a kisebbségi kormány. Kiss Roland az országos radikális párt nevében szólalt fel. Az általános választójogot a korszerű szabadságfogalom integráns alkotórészének mondja. Pártja a választójogi reformtól a dolgozó társadalom parlamentjét várja, mely a munkáit jogaiba iktatja, földhöz, juttatja a földnélkülieket, demokratizálja a diplomáciát, hogy ne lehessen több vérfürdőt rendezni a népek megkérdezése nélkül. A népparlament hivatott az analfabétaság helyébe a nemzeti kultúrát széles alapokon felépíteni, a nemzetiségi kérdés becsületes megoldásával a divide et impera variejveszszőjének erejét megszüntetni, elsorvasztani a születési kiváltságok feltétel nélkül való érvényesülési lehetőségét. Kifejti, hogy a jogkiterjesztés ellenségei nem a nemzeti supremáciát, hanem a maguk legszűkebb érdekkörének, a feudalbankokráciának szupremáciáját féltik, amit csupán az általános választójog alapján összeülő népparlament képes eltiporni. Mellemé Miskolczy Eugénia a feministák nevében beszélt. Steckelhuber Bála német nyelvű szónoklata után Szappanos Lajos pártelnök előterjesztené a határozati javaslatot, mely a választójogot és a népjóléti minisztérium felállítását ki¡»‹‹■11.________i: • táviratot küldtek a királynak, üdvözletét a front katonáinak és a dolgozó munkásoknak. Továbbá üdvözölték táviratban Wekerle Sándor miniszterelnököt, Vázsonyi Vilmos választójogi minisztert és Károlyi Mihályt, a békegrófok Gróf Esterházy Mihály elnök lelkes szavai zárták be a négyűlést. A Kassai gyűlés A választójogi blokkban egyesült kassai polgárság és munkásság vasárnap délelőtt hatalmas népgyűlés keretében tett a választójog mellett vakó állásfoglalásáról tanúságot. A szociáldemokrata párt részéről dr. Kunp Zsigmond a választójogot, az demokratizálódásnak ezt az alapfeltételét a bábom és béke távlatába állította be. A nétvimrismont korszakéban — úgymond — többé nem fog előfordulni, hogy az emberek milliói a Kruppokért és l’atlle nőkért végezzenek. Az országos polgári radikális párt nevében dr. Supka Géza üdvözölte Kasza városi bolgárságit a választójog mellett való Innuingtétele ankaknából Kiemeli azokat a szaru pontokat, amelyeknél fogva vz. ország dolgozó középosztálya s így elrobban a fejmunkásság a vnMa.ix jó jogért való harciba beleesent Ez a társadalmi csoport a munka erkölcsiségét, a földreformot, az erkölcsterén tőke uralmának, visszaszól , rítását, az állandó béka dolgában pedig a védvámos rendszerrel való izmkítást, a diplomácia demokratizálását, állandó hadsereg helyett néphadsereg létesítését s a nemzetiségi kérdésnek olyan megoldását várja az új választójog alapján összeülő parlamenttől, hogy ebben az országban mindenki — führe, nemzetiségre és vallásra való tekintet nélkül — embernek és az állam polgárának érezhesse magát. A népgyűlés a következő határozati javaslatot fogadta el: Kassa városának a Kanai Választójogi Blokkban párt különbségre való tekintet nélkül egyesült polgárai és munkásaikijelentik, hogy tántorutlataliánul meggyőződéssel ragaszkodnak az ál-dános, egyenlő, tekn én községemként! •— mindkét nemre kiterjedő — választójog megvalósításához és minden erővel és elszántsággal támogatják a Wekerlekumányt abban a tevékenységében, mely a választójogi reformnak becsületes, megalkuvás nélküli törvénybe utazhásra irányult Kasza város polgárságát és munkásságát elvatárolt megnoulásában az, a szilárd meggyőződés vezérli, hogy a becsületes választójogi reform egyedül képes Magyarországon a demokratikus fejlődés útját szabaddá tenni és egyedül ez lehet a biztosíték, mely Magyarország mindendiák polgárának ■ tekintet nélkül osztályra, nemre, vallásra és anyanyelvrés a közös haza érdekében való békés és harmonikus együttmunkálkodását megteremteni és biztosítani .A gyűlés a szónokok lelkes ünneplése mellett ért véget. ^+v^r^T+*н t*~n«**r*S**i!**t*+4^`*,^fl*****v**** R«M Ti Világ a haladásért, a tömegek jólétéért fianáL