Világ, 1918. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1918-01-01 / 1. szám

1 P viszketeg­­yük, Gömör, börbaj s mindennemű sebek­ ellen I bistos hatású ezer a 1 ilKIOS Kern­eleztolt és teljesen­­ szagtalan. Kis tégely 8 K­ J nagy tégely 5 K, családi j tégely 9 kor. JEtosnávaló I Boróka-szappan 5 kor. I Budapesten kap ató: I Török József gyógyszer-1 tárában, KirÁly-u. 12. i Vidéki naegrendelési cím­e Gara Sándor gyógyszerész, Nagykerút* 131. j I­ ­gával ráfekszik az országra, útját állja az emberi munka érvényesülésének, az önálló gazdasági egységek szaporodásának, igen sokszor a termelés fokozásának. 4000 birtokos az egész ország termő területének csaknem­­40%-át bírja és ezek közül 324 kezében van e termőterület fele. És szántóföldjük egész kerületüknek éppen a Duna—Tisza közén 44.9%-át, a Dunántúl 42.2%-át Békésben 64.4%-át, Csanádban 79%-át­­ teszi. E latifundiumok legkárosabb fajtájánál a hitbizománynál aránylag­­­háromszor akkora­­a szántóföld, mint a többi korlátolt forgalmú b­­irtoknál s mig ez utóbbiaknál az erdő egész­erületüknek 54,1%-át foglalja le, a hitbizo­­­mányok földjének csak 43,9% -át. A Magyar birodalomban 1910-ben talált 2,690.000 gazdából 1,382.000-nek megélhetésre alkalmatlan törpebirtoka volt. 2000 gazda ke­zében pedig egyesült minden 1000 holdnál­­nagyobb földbirtok és az 1913-iki kimutatás szerint a 10.000 kat. hold feletti gazdaságok a szűkebb értelemben vett Magyarország egész termő területének 19,37%-át foglalták le. „A magyar­ földbirtok megoszlásának rákfenéje ebben mutatkozik. Agrárius orszá­gunkban, mezőgazdasággal foglalkozó, túl­nyomóan csak ahhoz értő, abból élő lakos­ságunk óriási hányada birtoktalan vagy ön­állóság, nélküli törpebirtokos, néhányezer, in­kább ‘néhányszáz kiváltságosabb pedig az ország szívének tulajdonosa. És középen a háború előtt pusztulásnak indult s nagy­­kérdés, hogy a jövőben a maga lábán megállni tudó középbirtokos és az élni akaró, feltörekvő kisgazdaosztály, amely­nek egészséges fejlődési törekvését a mai földbirtok-megoszlás mesterségesen, akadá­lyozza. Amíg nem tudjuk megmozgatni az óriási birtoktömbök­ lomha moloohját, hiába dolgozik a kisgazda, törekszik a kisbirtokra sóvárgó mesterember, várják jövőjük biztosí­tását a háborúiból hazaözönlők milliói —­ a magyar anya­föld nem tárja ki feléjük karjait, mert kezei béklyóba vannak veivel" —mondja Beck Lajos. E® a könyv csak újabb­­bizonyság amellett, hogy demokratikus kormányforma­­és feudális maradványokat fenntartó birtok­­trend­szer összeférne je­­­lén­ek. Néhány ezer család birtokában tarthatta az ország területének túlnyomó részét addig, amíg az övék volt a politikai hatalom is; de a jövőben, midőn a politikai befolyás több millió szavazó­k között oszlik meg, — kiknek túlnyomó része földnélküli — ez a rendszer hosszí­san nem tartható fenn! A politikai demokrácia kell, hogy de­mokratikus földbirtokrendszerrel, — mely több millió erőteljes parasztgazdaság széles alap­jain épül fel — és­­ demokratikus termelő­­rendszerrel váltsa fel a mai káros, elavult birtokpolitikát. A gyökeres birtokreform közeledik; Beck­­ Lajos tanulmányát ajánljuk olvasóink figyel­­­m­ébe. Dr. Rácz Gyula. v T918. .január'% VIVAO VT, Taress-künti 28. Telefon 1*4 98 Ma­­­c!Má«! Cserm­ely fi,Tula rcsén­ye a soprin! ellamit S felTOn­t.Eusa XenJv.Ui S!»lot.!t Béla. FSssarepiSk: K­attyuovsak, llona, Dojda Juci és Tortai Ottó Ur. fi ftassár m­itóstii Vlsk­iji " f­lvonisban­ EMadíssk főezdeia 8, 5, 7 és 0 órakor Penslii dalelőtt Túl 11-el fél 1-ig, délulia fél 9 ár­tól A kü­lönbéke mintájis következményei ütnnek, december hó. (A Világ tudósítójától.) Az entente népei bi­zonyára nem táplálnak illúziókat, hogy Brest- Litovszkba­n megkezdett orosz különbéke tárgya­lások nem vezetnének eredményhez. A Temps egyik vezércikke még a béketárgyalások megkez­dése előtt megjegyezte, hogy a központi hatalmak „az általános békére kilátást nyújtó ezen első alkalmat" nem fogják egykönnyen elsiklani hagyni. Abban reménykednek mérsékeltebb en­­tentekörök is, hogy a béketárgyalások hosszabb időt igényelnek majd. Viszont a Humanité az általános katonai helyzetről írt cikkében le­szögezi, hogy az orosz kormány a jelenlegi anarchikus viszonyok közepette képtelen lesz ke­resztülvinni a béketárgyalásoknál azt a klauzulát, amely megtiltaná a központi hatalmaknak, hogy a keleten szabaddá váló csapategy­ségeket a nyu­gati frontra szállítsák. A németek által Cambrai vidékén elért eredményeket is annak tulajdonít­ják már úgy az angolok, mint a franciák, hogy a németek az orosz frontról jelentékeny csapat - egységeket szállítottak a francia frontra. Azt is meggyőződéssel hirdetik, hogy az osztrák-magyar hadsereg sohasem tudta volna áttörni az olasz frontot, ha a németek nem vittek volna oda a csa­patokat az angol-francia vonalakról. Már eddig is az orosz „débacle"-nak tulajdonítják tehát, hogy az entente úgy az olasz, mint a francia fronton szorongatott helyzetbe került. Több francia hadiszakértő előre konstatálja, hogy amennyiben Oroszország a különbékét tényleg megköti, úgy a központi hatalmak elke­rülhetetlenül abba a helyzetbe jutnak, hogy a nyugati frontra dobhatják azokat az effektívákat. ..amelyeket a különbéke ajándékoz nekik". Ro­­pington ezredes már most a Times-ben azt kér­dezi, hogy mekkorák ezek az effektívák. Szerinte jelenleg az orosz és román fronton 113 hadosztályunk áll. Ezek közül 77 német, a többi (?) osztrá­k-magyar, török és bolgár. A k­ülönbéke meg­­kötésre aellám a központi hatalmak főerejüket arra a frontra viszik, ahol döntést lehet elérni. Ez pedig csakis az angol-francia front lehet, amely — Be­­pington szerint — dacára az ott elért német siker­nek, megtartotta teljes mértékben szoliditását. Ál­talános meggyőződés tehát az entente országaiban, hogy Angliának és Franciaországnak minden erejű két és energiájukat latba kell vetni, hogy az elle­nük készülő offenzívánal­ ellent tudjanak állani. Remélik, hogy a védekezést elő fogja segíteni Olasz­ország erélyes ellentállása, melyet ez 300 zászlóaljá­val teljesít. Francia lapok­­hadiszakértői azzal hiz­lalnak egyébként, hogy az olasz kormány által újabban mozgósított 800.000 ember pótolni fogja­ az entente haderején azt a hiányt, amelyet az orosz hadsereg elvesztésével szenvedett. LAPZÁRÁS ELŐTT Tajt az európai expedícióról Newyorkból­­jelentik: Tajt, volt elnök, Bostonban tartott beszédében kijelentete, hogy kétmillió amerikainak Európába küldése távolról sem elégséges, legalább hétmillió kell. Amerika tehát szedje össze minden erejét a háború befejezésére vagy­­pedig készüljön rá egy félszázad évvel előbb, mint Németország tette. Béreakcié Amerikában A Vossische Zeitung jelenti: Az amerikai úgynevezett néptanács „Béke és megegyezés, még­pedig azonnal" címmel békekampányt in­dított meg. E néptanács kétszáz radikális szervezete a propagandát a szokásos módon a képviselőkhöz és szenátorokhoz intézett szám­talan levéllel és távirattal kezdte meg, mire majd a gyűléshez intézendő kérvények követ­keznek. Nagyszabású akciót készítenek elő a jövő kongresszusi választásokra is, amelyek­nél felvetik a választópolgárság előtt a háború vagy béke kérdését. e...­­ Kedd Ére iszerelali és közszükségleti cikkeink forgalmának rendezése írta: Altstock­ Gyula főv. bizottsági tag Az összes élelmiszerekkel és közszükségleti cikkekkel űzött visszaélésekről a sajtóban gyakran eltanúzott panaszok a főváros összes lakosánál­­hatalmas visszsugra találtak és csal; az sajnálatos, hogy sem a­­kormány, sem a főváros, de még e polgárok jóléte felett őrködő főkapitány sem tud a maximális árak átlépésével és a közszükségleti cikkek árának egyébkénti önkényes felemelésével űzött visszaéléseknek gátat vetni. Eltekintve a­z igen sűrűn előforduló titkos i­zsorától, melyet mindenféle é­lelni­szerrel és köz­szükségleti cikkel, mint: szénnel, fával,. szivar, d. dohány­nyal ,tb. bizonyos üzérkedők és ügynökök űznek. nagyobb tételek vevőivel szemben, a fővá­rosban lévő számtalan kisebb-nagyobb delpin űztessen, úgyszintén az utcai árusításnál, de cel a csarnokokban is amellett, hogy­­az eladói a ve­vőkkel szemben durva és soromba magaviseletét taszisítalná­k, a hatóság által i­egáltapított maxi­­­­mális árakat a legnagyobb mértékben létük tűi.­­ Oka ennek az, hogy a főváros, v­aamint a rendőr­­ség korkitolt számú ellenőrző testülete mellett kő ­télen, még a legjobb akarat mellett is, a napról­­napra emelkedő visszaéléseket és árdrágításokat meggátolni. így látjuk, hogy mindenféle áru­­­ cikk a forgalomból eltűnik vagy csupán a maximális árnál ötszörre magasabb áron kap­ható a lánckereskedelemben. Hogy ily botrá­nyos visszaülésekinek megfelelő rendszabályokkal gátat kell vetni, azt mindenki meg fogja engedni, mert különben kiír volna a nyomtatványokért, me­lyek a közönség tájékoztatására a maximáilt ára­kat tartalmazzák. Azonban, ha nem akarjuk, hogy az ánmaxi­málás iránti rendelkezések lét- GtoPtritikáit teljesen elveszítsék, ngm a hatóságoknak, mint a Szopsülen­esen gondolkodó közönségnek arra­­kell törekednie, hogy e bajokon segítsen. E célra következőket vélném javasolni: 1. Ak­ként a had­iérdek egy önkéntes polgár­őrség létesítését eredményezte, hasonlóképpen egy polgári ellenőrző bizottság lenne alkotandó a házi szükségletek ellenőrzése céljából. E pol­gárbizottság élén a közélelmezés vezetésével megbízott székes­­fővárosi tanácsnok, 2 városi törvényhatósági bi­zottsági tag, több, minden foglalkozási ágból való egy-egy képviselő állana és tagjai lenn­ének a pol­gári társadalom férfi és nőtagjai, kik anélkül, hogy szakadatlan szolgálatot kelljen vállalniok, tehát csak alkalmilag és mellékesen hivatva len­nének az élelmezési, ruházkodási és egyéb szük­ségletek kérdéseit figyelemmel kísérni, tapasztala­taikat úgy az árfelhajtás, mint az árusok udvarias vagy ellenkező magaviselete és árueltitkolások te­kintetében kizárólag az e célra szolgáló nyomtat­ványokon az elnökségnek posta vagy rendőri kö­zeg útján tudomására hozni, anélkül, hogy sze­mélyes megjelenésre köteleztetnének. Az a körül­mény, hogy az ellenőrző és megfigyelő személyek ismeretlenek maradnak, azt fogja eredményezni, hogy­ az árusok óvakodni fognak, hogy akár durva modoruk, akár az áruk tufha­l­tásával vagy­ árukészleteik eltitkolása útján visszaéljenek a polgárság érdekeivel és megsértsék a hatóság ren­delkezéseit. ítélethozatalnál, mely felebbezéssel meg nem támadható és szótöbbséggel hoznák, a rendőrség kiküldötte is jelen lenne és a rendőrség lenne hivatva az ítéleteket végrehajtani. 2. A főváros és a rendőrség közösen intéz­kedni tartoznak, hogy minden élelmiszeráras­ úgy, a csarnokokban, mint az üzletekben vagy utcai bódékban a főváros által kiadott maximális ár­jegyzéket feltűnő helyen büntetés terhe mellett a közönség előtt láthatóvá tegye. 3. .Az árjegyzéket a főváros bocsátja áruba, szintúgy mindennemű árusok és kereskedők köte­­lezendők lennének, hogy ezen áruk és élvezeti vagy ruházati cikkek árát minden egyes de­rab árun büntetés terhe mellett láthatóan feltüntessék. A főváros gondoskodni tartozik arról, hogy egyes élelmicikkek az árjegyzékből ki ne maradjanak és ezáltal az árdrágítóknak alkalom ne adassák ma­gasabb árigények támasztására. Továbbá gyakor­lati eszme, hogy miként az almáknál és körtéknél, csak két minőség állapittassék meg a gyümölcsnél általában. Az első osztályba csak az egészen hi­bátlan kiváló minőségű gyümölcs soroztassék, ellenben ritka fajtájú gyümölcs, mint kalvisl­­alma és más kiváló fajú gyümölcs nem tartozik a napélelm­ezés keretébe, hanem csakis csemegeüzlre­­tekbe való és külön a fajok megnevezésével maxi­málandó. 4. Szigorú rendszabályok lennének megál­apí­­tandók a dohánygyártmányok eladására és ezek­ eláruyu­álsa csak a polgári ellenőrző­ bizottság fel-­­ügyelet­e alatt történjék. E részben irányadó lenne,­ hogy bányák, állatáyok és fiatal í®k egyál­lában

Next