Világ, 1918. augusztus (9. évfolyam, 177-203. szám)
1918-08-01 / 177. szám
Csütörtök Koronát. 11a bármilyen törvénynyel felállították a parlamenti őrség irvezményei, gondos kódjánál róla, hogy tisztességesen fizessék őket. Az interpellációt kiadják a honvédelmi miniszternek, urol Tisza István a falusi lakosság ellátása körül szükséges intézkedések tárgyában intéz interpellációt, a közélelmezési miniszterhez, nötelességünk, nagy segítségére. siessünk szövetségeseinknek, ez sajnos, nem töri-.nine,ta img a *«*-» mértékben. Azért interpellál, hogy gazdasági helyzetünk . Úsznál adjon szövetségesünk eloit. ut.alja a kormány tagjainak egyes kijelentéseit. Tenesegunkhöz képest mégis, eleget gátunk, na száná■ tásra vesszük ,nemküak a uolgári lakosság, hanem az osztrák katonaság ellátását is. A falusi lakosság nagy része ezalatt nálunk éhezik s az állapotok nem javulnak. Kéri a kormányt, hogy sürgősen intézkedjék az elrekvirált, de még ott egyes épületekben fekvő gabonamennyiséget osszák ki az éhező nép között. A rekvirálásuknál is sok igaz.ságtalanság történik. Szükségesnek tartja, hogy a községek is kapjanak őrlési jogok kéri a jelen nemlévő közélelmezési minisztert, hogy az alatt a pár nap alatt,amíg a Ház ülései tartanak, tájékoztassa, és nyugtassa meg a Házat ezekről a sürgős kérdésekről. Előterjeszti interpellációját. (Helyeslés a jobboldalon.) Meskó Zoltán a katonai igazgatás terén előfordult visszaélések tárgyában terjeszt be Intemperációra,Honvédelmi ministerhez. Konkrét eseteket sorol fel, hogy az altisztek milyen visszaéléseket követnek el. .-1 katonák pénzért kapnak kimaradási engedélyt, szabadságot, sőt egy-kétezer koronáért az őrmesterek kiveszik őket a menetszázadokból is. Báró Szirmay Sándor honvédelmi miniszter: jobban lehetne intézkedni, ha bizalmas, konkréteseteket kapnék. Mesztő Zoltán: Jobbnak gondoltam, ha az ország színe elé hozom ezeket az eseteket, hadd tudnák meg ezek a zsebrákok, hogy tudunk a vissza- téréseikről.,Az itthon, irodában ülő őrmesterek igennagy urak, sokszor megtörténik, hágy faluról feljött emberek, valahol a kövezeten töltik az éjszakát, 'járert az őrmester úr nem fogadja őket. Csak nagy pénzért lehet velük szóbaállani és az árakatmindig magasabbra emelik. Ezek nagyon megmelegedtek itthon, nem lehetne őket a fronton lévőkkel kicserélni? Sürgős vizsgálatot és intézkedést kér. Báró Szurmay Sándor honvédelmi miniszter: Majd intézkedem! Az interpellációt kiadják a honvédelmi miniszternek. A földbérletek, a cenzúra Hauer István első interpellációjában szóvá teszi, hogy a háború előtt megkötött földbérleti szerződések a megváltozott helyzet folytán a bérbevevőket igen nagy konjunkturális haszonhoz juttatják, míg maguk a tulajdonosok szinte szükséget szenvednek. Kéri a kormányt, változtassa meg ezeket a bérleti szerződéseket az igazságos arány helyreállítása érdekében, különös figyelemmel a hadbavonult birtokosok családjára. Második interpellációjában a cenzúra túlkapásainak újabb kiáltó eseteit mutatja be. Erre vonatkozó interpellációjának szövege a következő: Van-e tudomása a kormánynak arról, hogy a legújabb időben a cenzúra kezelésében olyan rendszertelenség, fejetlenség és hozzá nem értés mutatkozik, amely a napilapok zaklatásával, súlyos anyagi megkárosításával jár s lehetetlenné teszi az újságírói munka lelkiismeretes és eredményes végzését? Van-e tudomása a kormánynak arról, hogy a cenzúra letilt a hadiérdekekkel semmi összefüggsben nem lévő olyan cikkeket, melyek a magyarság érdemeinek elismeréseiről szólnak, s a kormány egyik legfőbb pontját, az önálló magyar hadsereget proponálják? Van-e tudomása arról, hogy a cenzúra vélelmébe veszi a zsírcsempészeket? Van-e tudomása arról, hogy a cenzúra egyes lapoknak nem engedi leközölni azt a cikket, amelyet a többi lapok közölhetnek vsgy szándékosan, vagy anélkül, beleavatkozik a napilapok egymásközti konkurrenciájába? Az interpellációt kiadják a miniszterelnöknek. Az ülés 3 órakor ért véget. Budapest, július 31. Horbaczevszki — osztrák közegészségügyi miniszter. Bécsből jelentik: A cs. kir. távirati iroda értesülése szerint dr. Horbaczevszki minisztert közegészségügyi miniszterré nevezték ki. A közegészségügyi minisztérium felállításáról szóló törvényt a holnapi Beaclsgesetzidun is a \\"Zeitung teszi közzé. VILÁG 1918. augusztus 1. 3 Aggok menháza A választójog a főrendiháziban A főrendiház ma egyetlenegy egy ülésen, egyetlenegy gesztussal intézte el a választójogot s általánosan és részleteiben elfogadta a kormány szerencsétlen javaslata.. Délelőtt CO—GO, délután már csak 30—40 főrend bóbiskolt az ülésteremben, az ország előkelő agyjainak ebben a menházában. Wekerle Sándor miniszterelnök beszédén kívül mindössze hét felszólalás volt. Gróf Majláth József a magyarok istenét hívta segítségül, hogy ne legyen a nőknek választójoga. Sigray Antal szerint háború idején nem is illik ilyen aprócseprő kérdéssel, mint aminő a választójog, foglalkozni. Gróf Széchenyi Aladár nem fogadta el a javaslatot és nagyérdekű beszédben fejtette ki, hogy miért fog ez a törvény igen nagy elégül ellenséget kiváltani. A délelőtti beszédek sorát gróf Apponyi Henrik és Berzeviczy Albert zárták le. A délutáni ülésen Prohászka Ottokár és Balthazár Dezső szólaltak fel, előbbi ajavaslat mellett, utóbbi ellene. Mindketten kifogásolták, hogy a javaslat a magyar nemzeti szempontot nem domborítja ki eléggé. A vita befejeztével hosszabb beszédet mondott VWekerle Sándor miniszterelnök. Elesmi érte, hogy nem nyújt eleget a javaslat, de kijelentette azt is, hogy a kormány az általános választójoggal a demokrácia és a nemzeti eszme sírját ásta volna meg. Wekerle még egy ilyen nagyhangú kijelentést tett. Szerinte a főrendiház képe: tükre a közhangulatnak. Ezt a bókot az ország bizonyára meg fogja neki köszönni. Részletes tudósításunk alább következik: Báró Wlassich Gyula elnök megnyitja az ülést. Wekerle Sándor miniszterelnök királyi kéziratot nyitott. A királyi kéziratot, amely Béldi Ákos és gróf Keglevich Gábor főrendiházi alelnökké történt kinevezését tartalmazza, felolvassák. Elnök indítványozza, hogy Günther Antal és Kemény Anitád távozó ülnököik érdemeit jegyzőkönyvileg örökítsék meg. A főrendek is határoznak. Az elnök meleg szavakkal páran látja el V. Mohamed szultánt. Az elnökielőterjesztések során jelenti az elnök, hogy a király a főrendiház örökös tagjává nevezte ki dr. Némethit Károlyt. Interpelláció a husis’sn napokról Napirend előtt gróf Károlyi József jegyzett be interpellációt. Gróf Károlyi József: Helyesli, hogy a közélelmezési miniszter két hústalan napot rendelt el, de helytelen, hogy ez a két nap kedd és csütörtök. A lakosság nagy része katolikus vagy keresztény, márpedig ezeknek a vallási böjtje péntekre esik. Kéri a kormányt, hogy kedd és péntek legyen a hústalan nap. Wekerle Sándor kijelenti, hogy keddet és pénteket jelölték ki hústalan napnak, a hírlapokba azonban helytelenül került a dolog. Gróf Károlyi József tudomásul veszi a választ. A főrendiház tudomásul veszi a miniszterelnök válaszát. Az igazoló-bizottság jelentését felolvassák, mely szerint néhai Torna észolt Miklós nevét törlik a főrendek jegyzékéből, gróf Károlyi József és gróf Pejacsevich Tódor főrendiházi tagsága újból feléled. Gróf Pejacsevich Tódor és gróf Károlyi József tagsági jogosultságának hatálya azonnal kezdődik. Jelenti továbbá a bizottság, hogy Kövess Hermain, Bárczy István és Manaszy Barca György meghívólevelét kieszközölték. Javasolja a bizottság, hogy hatalmazza fel a főrendiház az elnökséget dr. Némethy Károly meghívólevelének kieszküzlésére. A főrendek ily értelemben határoznak. A választójogi javaslat Rátérnek a napirend harmadik pontjára, az országgyűlési képviselők választásáról szóló javaslat tárgyalására. Juhász Andor, a javaslat előadója, ismerteti a javaslatot, amelynek legnagyobb előnyeként azt emeli ki, hogy a választójogi kérdést fokozatosan, a kor eszméinek kényszerítő erejével, de nem Himboly , vc. vel, viszi előre. A jogkiterjesztésnek történelmi szükségessége van. A javaslatot általánosságban elfogadja és azt elfogadásra ajánlja. (Helyeslés.) Gróf Majláth József a választójog terén a jogkiterjesztés híve, de csak a kellő biztosíték mellett. Ebben a javaslatban nincsenek meg a biztosítékok. A javaslatnál kompromisszum történt és így a javaslatnak megvan a kompromisszumos átka is, az, hogy senkit sem elégít ki. A választójognak ilyen elintézése mindenesetre egy nagy eredményt jelent, azt, hogy a mostani nehéz időkben lekerült az izgató kérdés a napirendről. Rátér a nők választójogára: kéri a magyarok istenét, beadjon a nőknek választójogot. A javaslat elleni kifogásai dacára sem híve annak, hogy azt visszaküldjék aképviselőhtáznak, mert akkor ismét kiújulna a választójogi küzdelem. A nyugatom érdekében javasolja, hogy a javasattól változatlanul fogadják el a főrendek. (Helyeslés.) Gróf Sigray Antal egyetért az előtte szólóval abban, hogy a javaslatban nincsen meg a nemzeti biztositékok. Helyesli az egység értekében, hogy a javaslat végre lekerült a napirendről, foglalkozik az Esterházy -kormány ki megjenésével; szerinte ferde dolog, hogy.. a. háború negyedik évében akadt kormány, mely nem a háborút, hanem a demokratikus váltsztójogot tartotta legsürgősebb feladatának. A választójoggal kapcsolatosan megindult küzdelem,személyi köre, a nagy háború iiémi küzdelmeihez mérve, békaegérharcnak tűnt fel. "(ll.vüslés.) Voltak, akik azt hitték, hogy a demokratikus eszmék nagyobb szimpátiát keltenek az emensenál. Azt hiszi, hogy ebben ma már senki nem bízik; az ellenség nekünk nem akar semmi jót, csak végromlásunkra törekszik. Müven demokrácia az, amelyet Wilson képvisel Ammerika százmilliós népe és a Monroe elv ellenére. Rátér a nemzetiségi kérdésre. Azt hangoztatják az erventő köreiben, hogy elnyomjuk nemzetiségeinket. E tekintetben utal Írország példájára, ahol a népesség alig szaporodhatott az elmúlt évszázad alatt. Magyarország területén ilyesmiről szó se lehet: mindeen nemzetiség szaporodott. Nem engedjük, hogy jogainkba beleavatkozzanak. Minden jogos szabadságot meg kell adni a nemzetiségeknek, de könyörtelenül kell leküzdeni minden irredentát. A demokratikus haladást nem a választójogtól, hanem a szociális törvényektől várja. Ezzel kapcsolatban fontosnak tartja a helyes birtokpolitikát, a közigazgatás államosítását, az iskolaügy rendszeresítését. Ma már nem jöhet olyan kormány, amely ne követelné az önálló magyar hadsereget. Ha pedig mindezt elértük, akkor kezdődik az igazi munka. Akkor ki kell bontani a nemzeti egyetértés zászlóját. Az egyetértés érdekében a javaslatot elfogadja. Küldjék vissza a javaslatot Gróf Széchenyi Aladár izoláltan áll álláspontjával. A javaslatot nem fogadja el, mert a jogkiterjesztést kevesell. A volt igazságügyminiszter által kidolgozott javaslatot a jogkiterjesztés minimumának tekinti, mert hiszen már ez is kompromisszum volt, távol állott az általános, egyenlő, titkos, községenként választójójogról. A régi javaslat éppségben tartotta a magyar szupremáciát. A magyarság fölényét csak az igazság és egyenlőség tarthatja fenn. Ezt az egyenlőséget pedig a legjobban akadályozza az 1913. évi törvény és választókerületi beosztás. Sajnálja, hogy a miniszterelnök többszöri ígérete dacoára is cserbenhagyta az eredeti javaslatot. Rátér arra, hogy mi a különbség a Vázsonyiféle és az új javaslat között. Az első nagy jogfosztás az, hogy négy elemi helyett hat etemit iktattak a javaslatba. A Károly csapatkeresztesek joga is kimaradt, ez is lényegesen csökkenti a választók számát. A nagy tömegek feláldozhatják életüket, de az ország dolgaiba nem szólhatnak bele. A választás tisztaságára szolgáló intézkedéseket ie kihagyták a javaslatból. A nők választójogának telkes híve a szónok, még pedig úgy, hogy a nép minden osztályának női kapjanak jogot. Hivatkozik nemzetsége egy tagjának, gróf Széchenyi Istvánnak 1830-ban megkezdett nagy munkájára. A nemzet nem értette meg Széchenyit, a legnagyobb csökönyösséggel országfelforgatónak nevezték. Ki mondaná ezt most róla? Kérdi, mi történik, ha a nemzet megérti Széchenyi tanait és azokat életbeléptét megfontoltan. Elmaradt volna az alkotmánynak a dinasztia által való felbontása, az 1848/49. küzdelem. Nem állítja, hogy a mai rendszer ugyanilyen volna, de sok hasonlóság van. Figyelmeztetjük a nemzetet, hogy ez a jogkiterjesztés nem elegendő és e javaslat inkább elégedetlenséget támaszt. Az eredeti javaslat nagy érve az volt, hogy lassú emelkedéssel, fokozatosan véget vetett volna minden agitációnak. Az egyházpolitikai küzdelmek hevében ott állt a miniszterelnök háta mögött, de most nem támogathatja. Miért nem hagyta a miniszterelnök, hogy a javaslatot azok valósítsák meg, akik éppen ellenzői a jogkiter cs.l.éviek. Kéri a minisztrelnököt, fordítson hátat ennek az álláspontnak, küldjék