Világ, 1918. október (9. évfolyam, 229-255. szám)

1918-10-01 / 229. szám

Kedd VILÁG 1918. október 1­­3 . s­zerbink elfoglalták Üszküböt Macedóniai katonai helyzetünk (A Világ tudósítójától.) Illetékes katonai helyről ma a következő információt közölték Velünk a macedóniai osztrák-magyar csapatok helyzetéről: — A Doiran-tótól keletre a bolgárok megtartották vonalaikat, ezért itt az en­­tente nem nyomult előre. Általában az ösz­­szes jelentésekből az világlik ki, hogy az entente csapatai aligha lesznek abban a helyzetben, hogy eddigi előnyomulásuk tem­póját megtarthassák.­­ A régi Bulgária egyes városainak elfoglalásán kívül egyedül annak lehet némi — inkább politikai, mint stratégiai — fon­tossága, hogy a szerbek erőltetett menetek­kel elérték és megszállották Üszküböt. — A bolgár-német csapatok a város köze­lében helyezkedtek el és a minden irányban szétfutó utakat elállották. — A Prilepből kiinduló entente-csapa­­tok már nem folytatják offenzív tevékeny­ségüket. Ezen a környéken a támadó had­műveletek megállottak. — A front most az eddigi jelen­tések alapján körülbelül így alakult: Struma —Strumica — K­ocsana — Tyuka — Isztibtől északra, Üszküb—Krusava—Prcsba-tó. Mint ebből is kitetszik, az új front a réginél kétszerre hosszabb. Akkora szám­i katonát foglal le, hogy az entenak nem marad a további offenziváihoz elgendő em­beranyaga. — Az entente újabb esetleges előnyo­mulását az is jelentékenyen megnehezí­tené, hogy nincsnek elegendő számú vasutai és közlekedési útjai. Az utánpótlást eddig angol-francia teherautók Szalonikiból ki­tűnően ellátták. De most a rosszabb szerbiai utakon a teherautók alig képesek közle­kedni.­­ Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a szövetséges csapatok olyan területen harcolnak, melynek lakossága nyílt lázadás­ban van ellenük. — Mindazokból a jelentésekből, melye­ket újabban kaptunk, az az impressziónk, hogy az entente macedóniai offenzívája el­érte kulminációs pontját és nem lesz ereje hozzá, hogy a támadó hadműveleteket folytassa. Az utánpótlás, munícióellátás megszervezése sok hajót szállító eszközt és főleg sok időt igényel. Ezt az időt akarja a szövetséges hadvezetőség kihasználni a már bevezetett intézkedések végrehajtására. Jelentések a macedóniai frontról Athén, szeptember 27. (Görög jelentés szeptember 26.) A brit csapatokkal együtt­működő görög csapatok eljutottak a Velez-hegy gerincéig és elfoglal­ták azt a hidat, amely innen a Doiran tavá­tól északra lévő területre visz. London, szeptember 29. (Angol jelentés.) Görög csapatok keleten a Velasica mentén nyomulnak előre. Angol és görög csapatok Petrics irányában a Strumica­­völgy mentén haladnak. Néhány különböző kaliberű ágyút zsákmányoltunk. London, szeptember 29. (Szerb jelentés szeptember 27-ről.) A szer­­bek a hónap 26-án elérték Radovicot és meg­lehetősen messzebbre jutottak Kocsanánál. Ugyanezen a napon benyomultak Velezbe és a várat védő nagyszámú csapatokat elfogták. Azután folytatták előrenyomulásukat Isztip felé, óriási szám­i foglyot ejtettünk, többnyire németeket és nagyszámú hadianyagot zsák­mányoltunk. Szófta, szeptember 28. A bolgár főhadiszállás közli: Macedóniai arcvonal: A Vardartól nyugatra tervszerűen folytatták egységeink mozdulataikat. A Var­­dar és a Sruma között utóvédeink harcba ke­veredtek kisebb ellenséges erőkkel. A Struma völgyében sikerült járőri vállalkozások Huszonnyolcadikán még harcoltak A bolgár vezérkar hivatalosan jelenti szep­tember 29-től: Macedóniai arcvonal: Albániától a Belasicáig utóvédek harcai. A Belasica arcvonalán járóőrök összecsapásai ránk nézve kedvező ered­ménynyel. A Struma völgyében­ megkísérelte több görög század, hogy tüzérségi és géppuskatüzelés oltalma alatt megközelítsék állásainkat de elker­gettük őket, miközben ágyukat, géppuskákat és foglyokat hagytak a kezünkön. (B. T. C.) Francia jelentés szeptember 28-ról: Szeptem­ber 27-én jelentékeny csapatokkal, tüzérséggel és anyagokkal folytatódott az általános előnyomulás. A balszárnyon lévő csapatok a Preska és az Oh­rida tavaik között és Monasztirtól északnyu­gatra megtörték az ellenség ellenállását és széles arcvonalon előrenyomultak Kossovoig. A centru­mon Velezig nyomultak előre a szerbek, elérték a Kara Bunsita—Rudnik vonalat Iszkiptől 23 m­ért­­földnyire és eljutottak Gecsena-Radovica környé­kéig és lovasságukkal előretörtek, úgy hogy 8 mértföldnyire közelítették meg a bolgár határt. A jobbszárnyon megszállták a szövetségesek a Strumica környékét és leereszkedtek a folyó ke­leti völgyébe. Az offenzíva kezdete óta több mint 300 ágyút zsákmányoltunk. Francia keleti jelentés szeptember 29-ről: Szeptember 29-én folytatták a balszárnyunkon lévő szövetséges csapatok az ellenséges utóvédek visszaszorítását Kicsevi irányában és elfoglalták a Belca magaslatokat. Vleztől és Kocanától északra és északkeletre elérte a szerb lovasság a bolgár határt. Az angol-görög csapatok Strumica váro­sától északra előbbre jutottak és Petric felé vo­nulnak. A támadás kezdete óta több mint 300 ágyút zsákmányoltak. Róma, szeptember 30. Az olasz jelentés. Macedóniai arcvonal: Csa­pataink a szövetséges csapatokkal együtt folytat­ták előrenyomulásukat. 25-én a Bucins Vrbianic- Malo hidig terjedő vonalig. Az ellenség makacs ellenállást fejt ki a Dragisec- és Babhegy keleti lejtőin, mivel azonban hatalmas erővel támadtuk meg, sikerült megvernünk és szétkergetnünk. Had­­oszlopaink visszaverték az ellenséges utóvédeket és másnap megszállták Krusevét. E hónap 27-én a terepnehéz népek ellenére elfoglaltuk az egész hegytömböt, amely a Csorna és a Velika völgye között emelkedik. Elértük a Monasztirból Kicsevó­­ba vivő utat. Bernit Hisszartól északra fáradhatat­­lanul folytatják csapataink a céljuk felé való előnyomulást. Mert ám megbukott a császár parlamenti kormány? akar Berlin, szeptember 30. A WulfT-ügynökség jelenti. Vilmos csá­szár a következő rendeletét intézte Hertling grófhoz: Excellenciád bejelentette nekem, hogy véleménye szerint nincs többé módjában, hogy a kormány élén maradjon. Nem akarok az Ön megoldása elől elzárkózni és nehéz szívvel mondok le az Ön további közreműködéséről. Biztosíthatom Önt, hogy a haza hálája kíséri, amiért komoly időben átvette a birodalmi kancellári hi­vatal vezetését, amivel áldozatokat hozott és elismerésre méltó szolgálatokat tett. Kívánom, hogy a német nép az eddiginél eredményesebb módon vegyen részt a haza sorsának intézésében. Ezért kívá­nom, hogy olyan férfiak, akik bír­ják a nép bizalmát, nagy mértékben ve­gyenek részt a kormány jogainak és kö­telességeinek gyakorlásában. Kérem Önt, fejezze be a munkáját azzal, hogy tovább vezeti az ügyeket és helyes kerékvágásba tereli az általam kívánt intézkedéseket, amíg meg nem találom az ön utódját. Várom erre vonatkozó javaslatait. Nagy főhadiszállás, 1918 szeptember 30. Vilmos I. R. Hertling gróf: A főbizottság ülése , - . Berlin, szeptember 30. A birodalmi gyűlés főbizottsága ma délután rövid ülést tartott. Napirend előtt S­ehrenbach, a birodalmi gyűlés elnöke szóvátette a Berliner Tag­­blatt mai jelentését, amm­ely szerint ő a birodalmi kancellárnak a főhadiszállásra történt elutazása előtt kellemetlen közléseket tett a többségi pártok megbízásából. Ez a jelentés, mondta, elnöki állá­somat érintő. Én nem v­agyok a többségi pártok képviselője, én a birodalmi gyűlés elnöke vagyok s a többségi pártok tanácskozásain részt nem vettem. A birodalmi kancellárt meghívására láto­gattam meg elutazása előtt. Fehrenbach után Pager helyettes kancellár szólalt fel és felolvasta a császárnak a birodalmi kancellárhoz intézett rendeletét. Ezután így szólt: Ezért a rendeletért, amelylyel a császár őfel­sége azt a komoly akaratát fejezi ki, hogy szélesebb keretben valósuljon meg az évek óta hatalmas munkát végző és sokat tűrő német nép­nél, a birodalom ügyeinek vezetésében való rész­vételre irányuló kívánsága, őszinte hálánk illeti a császárt. A birodalmi kancellár úr megbízásából a pártvezérekkel ma tartandó tanácskozáson meg­állapodásra fogunk jutni arra nézve, mely itt lenne a legjobb annak a célnak az elérésére és­­ biztosan reméljük, hogy sikerülni fog a hazánk jövőjére oly nagyjelentőségű haladást rövid időn belüli egységünket és erőnket fokozó módon meg­indítani. Ebert képviselő, a bizottság elnöke, indítvá­nyozta, hogy a főbizottság ezek után napolja el üléseit. Ledebur és Cohn független szociáldemokraták tiltakoztak a javaslat ellen, mivel szerintük nin­csen ok az elnapolásra. Ne egy ellenőrizhetetlen tanács, hanem a birodalmi gyűlés együttes ü­lése határozzon az új kultalány megalakulása felől.­­ Fehrenbach, a birodalmi gyűlés elnöke rámu­­tatott ezzel szemben a birodalmi kancellárral foly­tatott beszélgetésére, amelyben arra az álláspontra helyezkedett, hogy a birodalmi gyűlést akkorra kell összehívni, amidőn a mostani kormányválság már befejeződött. Nem tartaná célszerűnek, hogy mostanra hívják össze a birodalmi gyűlést. Az elnök javaslatát a független szociáldemo­kraták megismételt tiltakozása után elfogadták és az ülést bizonytalan időre elnapolták. Ki lesz az új kancellár ? Parlamenti körökben sokat foglalkoznak azzal a kérdéssel, ki legyen az új kancellár. Több nevet említenek, köztük Bethmann Holl­­weg volt kancellárt, dr. Solff gyarmatügyi államtitkárt, Fehrenbach birodalmi füymesi el­nököt, Brockdorff Rantzau gróf kopenhágai követet és dr. Pager helyettes kancellárt. Mindez azonban egyelőre csupán kombináció, mivel a kancellár személyében a pártoknak is meg kell egyezniök előbb. A korona bizalmi embereinek a pártok bizalmi embereivel való tanácskozása a nemzeti szabadelvű párt és a szociáldemokraták rövid idővel ezelőtt közzé­tett programmja alapján fog határozni. A Vossische Zeitung szerint a császárnak az a bizalmi embere, aki a császári rendelet szerint a birodalmi gyűlés pártjaival tárgyalni fog. Hintze külügyi államtitkár. A lap értesülése szerint Hintze lemondási­­kérvényét nem fogadták el. Kintze azonban a császár rendelkezésére bocsátotta állását arra az esetre, ha a parlamenti helyzet ér­dekében további személyi változás is szükségessé válnék. A többségi pártok azt kívánják,­ hogy kan­cellárnak és külügyi államtitkárnak hivatásos dip­lomatákat nevezzenek ki, akiknek megegyezésre kell jutniuk a birodalmi gyűlés pártjaival. Berlin, szeptember 30. Graf Hertling birodalmi kancellár vissza­lépését egyelőre csak egyes lapok tárgyalják. A jobbpárti és a­deutsch sajtó minden kom­mentártól tartózkodik, néhány­­­balpárti lap azonban elégtételének ad kifejezést. A Berliner Tagblatt Írja : Gróf Hertling egy régi rendszer­nek és régi időnek kép­viselője volt. A nép nagy többsége kezdte belátni, hogy így nem megy tovább. Gróf Hertlingnek és Hint­zenek nem kell megbukni, ha a rendszer nem bukik velük.

Next