Világ, 1918. december (9. évfolyam, 282-306. szám)

1918-12-01 / 282. szám

Vasárnap jövőben szabadkereskedelmi, vagy pedig védőke­­reskedelmi politikát akar-e folytatni. A pénzügy­­­m­iniszter ezt mondta: — Én, a szabadker­eskedelem híve vagyok. Magyarország képviselői a gazdasági békekon­ferencián­­a leg­erélyesebb módon fognak fellépni a szabadkereskedelem életbeléptetése érdekében és csak olyan kényszerhelyzet, amelynek meg­szüntetése nem áll hatalmunkban, vihet minket arra, hogy akaratunk ellenére védelmi politikát kövessünk. VILÁG 3918.­­december 1­ 5 A magyar-tói tárgyaláson. Ellentétek a részletkérdésekben A tót nemzeti tanács és a magyar kor­mány megbízottai között folyó tárgyalások során eljutottak a részletkérdések megvitatá­sára. Amint ez természetes és előrelátható is volt, a részletekben igen sok és lényeges el­térés van a magyar és a szlovák álláspont között. A tótok sok ponton túlkövetelésekkel lépnek föl, olyan igényekkel, amelyeket a magyar kormány el nem ismerhet. Ilyen tel­­jesíthetetlen­ kívánságok merültek fel például­­az iskola­kérdésben, továbbá a nyelcterüle­­tek elhatárolásának problémájánál. Ha ezek ja kétségtelenül súlyos ellentétek még fönn is­­állanak, remélhető, hogy a demokrácia tisz­tult levegőjében találkozni fognak a felek, akik mindkét részről becsületes igyekvéssel keresik a kérdésnek nyugalmat, rendet, bé­kességet biztosító megoldását. Hivatalos jelentés a tárgyalásokról A Pol. Ib­r• jelenti: Jászi Oszkár nemze­­­tiségi miniszter ma folytatta tárgyalásait •Hodzsa Milán cseh-sz­lovák követtel és a tót­­nemzeti tanács kiküldötteivel. Több fontos­­•kérdésben lényeges közeledés és megegyezés­­jött létre. Végleges megállapodás az összes­­kérdésekben még nem történt, mert egyné­mely kérdésben még nézeteltérések vannak. . .Remélhető azonban, hogy ezek az ellentétek­­áthidalhatók lesznek. Juszt miniszter a mai­­tanácskozásokra­ referálni fog a miniszter­tanácsnak, azután a holnapi nap folyamán folytatja a tárgyalást. Ennek befejezése után a tárgyalások egész anyaga a magyar kor­mány és a tót nemzeti tanács elé kerül, mert­­ó megegyezés véglegesítéséhez ennek a két­­faktornak hozzájárulása szükséges. Minthogy­­pedig a tárgyalás alatt álló kérdések több mi­­­nisztérium reszortját is érintik és a tót­­nemzeti tanács hozzájárulását is be kell majd­­várni, a végleges megegyezés nyolc napnál­­előbb nem is várható. Egyes lapok pozitív formában közöltek híre­ket a cseh-szlovák követtel és a tót nemzeti ta­­­nács kiküldötteivel folytatott tárgyalások eredmé-­­nyéről, sőt már bizonyos geográfiai határokról is t tudni vélnek, mint amelyekben megállapodás jött létre. Illetékes helyről felhatalmazzák a Politikai­­Híradót annak kijelentésére, hogy ezek a hírek­­nyilván eg­y hevenyészett előzetes tervezet kiszakí­tott részletei alapján kerültek be a sajtóba,és­­egyáltalán” nem fedik a magyar kormány állás­pontját. Hodzsa a tárgyalások állásáról Dr. Hodzsa Milán, a cseh-szlovák állam­­budapesti követe, a mai tárgyalások eredm­é­­­nyéről a következőket mondotta a Világ­­tudósítójának: — A mai tárgyalások folyamán az ál­talános kérdések megvitatását befejeztük, sőt letárgyaltuk azokat a részletkérdéseket is, amelyek elintézése az egyes szakminisz­tériumok hatáskörét nem érinti. Az eddigi tárgyalások eredményét Jászi miniszter úr, úgy tudom, holnap fogja a minisztertanács elé terjeszteni és ha a minisztertanács ezt a tervezetet elfogadja és ezzel az általános kérdésekben foglalt alapelvekhez hozzájá­rul, úgy én ezt hétfőn vagy kedden, saját észrevételeim hozzáfű­zésével, rögtön továb­bítani fogom a Ti­rócszentmártonban szé­kelő szlovák nemzeti tanácshoz. Rem­élem, n­yolc-tíz nap múlva kezemben lesz a meg­egyezés. — Mi úgy számítottuk — őszintén meg­vallom —, hogy mindez hamarabb fog­­ megtörténhetni. Azonban a tárgyalások fo­­­­lyamán nehézségek merültek föl és így a tanácskozásokat addig nem lehet befejezni, amíg a részletkérdések elintézéséhez az egyes szakminiszterek hozzá nem járultak. Ez egyrészt időt fog igényelni, másrészt a speciális szakszempontok felmerülése máris bizonyos ellentéteket szült.­­ Simán és minden nagyobb nehéz­ség nélkül ment a megegyezés azokban az ügyekben, amelyek az „egyezmény11 sze­rint a maguk egészében át fognak menni a tót nemzeti tanács impériumába. Ilyen például a kultusz-ügy vagy a közigazgatás. Vissza kell térnem a cseh csapatok kivonu­lásának a kérdésére. Ennek a kérdésnek az eldöntésénél elsősorban az ellente­ tal kötött fegyverszüneti szerződés az irányadó, amely szerint Magyarország területén csak hat gyaloghadosztály és két lovashadosztály tartható fegyveresen, azaz — amint a mai nap folyamán az entente erre vonatkozó fel­fogásáról értesültem — tartandó fegyverben, s tét imperunm alá tartozó területeken. Tehát az arány­számnak megfelelő nagy­ságú, de tisztán a rend fentartására szol­gáló karhatalmi készenlét fog maradni.­­ Még csak arra akarok kitérni, hogy egyik ma esti lapban azt olvastam, hogy az elvi megegyezés létrejött. Ehhez akarok egy kis helyreigazítást, jobban mondva magya­rázatot fűzni. Létrejött az elvi megállapo­dás, az imperium átadása, a kölcsönös ál­lam­jogi szempont elismerése és a terület­­­ kérdésében. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a végleges rendezésre vonatkozó álláspontjainkban, legalább egyelőre, ne a legnagyobb ellentét álljon fenn a magyar kormány és mi közöttünk. A mi elvi á­l­láspontunk az, hogy a lét területek, a cseh­szlovák állam nemzetközi elismerése követ­keztében máris a csehszlovák államhoz tar­tóinak és a béketárgyalásokon is ezt az álláspontot fogjuk képviselni. A magyar kormány pedig ugy­e, az ország területi integritásának elvi alapján áll? Tót terüle­tek alatt értem Trencsén, Nyitra, Turóc, Árva, Liptó, Zólyom, Szepes és Sáros me­gyék egész területét és a következő nyolc megye lőtokjainta részeit: Pozsony, P­rris, Hont, Nógrád, Gömör, Abaúj, Zemplén, Ung. Mindenesetre nagyon fontosnak tartom, hogy az átmenetet az új helyzetbe ne külső kényszer hatása alatt, hanem önként és egymással jó viszonyban teremtsük meg, amivel megnyitjuk a lehetőségét annak, hogy ez a jó viszony és kölcsönös jóindulat továbbra is össze fogja fűzni a két testvér­népet. Délszláv-mag­yar gazdasági tárgyalások Surmin György, a délszláv nemzeti tanács ke­reskedelmi és ipari népbiztosa a jövő hét köze­pén Budapestre érkezik, hogy a magyar köztársa­ság kormányával a gazdasági kérdések kölcsönös szabályozása iránt tanácskozást tal­ttasson. A nép­biztost a délszláv nemzeti tanács több tagja és a kormány szakreferensei fogjá­k Budapestre kísérni, után ezen álláspontot nemzetünk összes nyizereit nagy lelkesedéssel magukévá tették, nincs e­­széles világon olyan hatalom, amely bennünket nemzed­­ünk egységes szándékától eltántoríthatna. Turóc­­szentmártonban, 1918. évi november 28-án. Dr. Madron János, a Szlovák Nemzeti Tanács tagjai Buza Máté, a Szlovák Nemzeti Tanács vészdhajtó-­ bizottságának elnöke.11 A radikális párt gyűlései Budapesten a 11., IV., VIII. kerületben­­tart vasárnap nagygyűléseket a radikális párti A II. kerület rendes évi gyűlése délelőtt 111 órakor kezdődik a Fehérvári­ út 25. számúi iskolában. Előadók Szende Pál pénzügyim­i­niszter és Supka Géza író. A gyűlésen Rácr, Gyula államtitkár elnököl. — A IV. kerületi­ nagygyűlés ugyancsak délelőtt 11 órakor lesz az Újvárosháza nagytermében. Szónokok Já­szi Oszkár és Szende Pál miniszterek, továbbá: Biró Lajos és Rácz Gyula államtitkárok — A VIII. kerületi népgyűlésen, melyet dél­után félhárom órakor tartanak meg a régi képviselőház üléstermében, Szende Pál pénz­ügyminiszter, Ringer Lili­k­ó, a Világ munka­társa és Vámos Jenő ismertetik a pártpro­­grammak A vidéken is több népgyűlésre rendes a párt, így Pozsonyban, ahol Kernstock Károly, Szász Zoltán és Stickerné Polányi Laura; Szegeden, ahol Polányi Károly; Ungvárott, ahol Máté László; Egerben, ahol Kertész Ig íme; Gombán, ahol Thegré Gerber Jenő és Faludy Iván; Désen, ahol Menzer Béla és dr. Sárkány jelennek meg a központ részéről. Eperjesen vasárnap alakul meg a radiká­lis párt szervezete. A soproni radikális pártszervezet decemb 4 her másodikén alakul meg. A központ erre a­ gyűlésre Szász Zoltánt és Kádár Imrét­ küldte ki. A radikális nők pénteken este népes érte-­ kezletet tartottak a VII. kerületben. Vik­teki Ferenc a nők politikai felszabadulásának] kérdéséről előadást tartott. Özvegy Schwarz-i Samuné és Muskát Zsófia írónő felszólalásai után elhatározták, hogy legközelebb nagy-­ gyűlést tartanak. „ A XIII. választókerületi Polgári Radikális­ Párt intéző és jelölő­ bizottsága alakuló érte­­kezletet tartott. Elnökké Gábor Gusztávot­ jegyzővé Szemere Pált választották meg. Harrer követ Budapesten Bécsből jelentik: Dr. Harrer, magyar követ­ holnap Budapestre megy, hogy résztvegyen a rrraz gyár külügyminisztérium megszervezésében. 1 . A cseh-szlovák egység kaptuk a következő nyilatkozatot: „Azokkal a hírekkel szemben, amelyek szer­int mi a Szlovák Nemzeti Tanács által Turócszentimártonban folyó évi október­­hó 30-án elfogadott deklarációval akár egészben, akár részben nem értünk egyet és nem­zetünknek Csehországgal való egyesítését ellenezzük, ezeknél határozottan kijelentjük, hogy e híreknek semmi alapja nincs s azokban nekünk aban kije­lentések su­kajdoníttatnak, amelyeket mi nem tet­tünk. Csatlakozásunk a szlovák nemzet által lelke­sedéssel elfogadott állásponthoz nemzetünk érde­keinek komoly megfontolása után történt és mi­ készülnek a közszabadsági törvények Az igazságü­gyminisztériumban már elfeé­­­szültek azok a törvényjavaslatok, amelyek a­ közszabadságokat fogják intézményesen meg-­ védeni. Ábrathám Dezső államtitkár néhány­ nap anulva nyilvánosságra fogja hozni a­ sajtótörvény, az egyesülési és gyülekezési tör-­ vény és az esküdtszék reformjáról szóló, tör-­ vények tervezeteit. A sajtótörvény —, amely­ hatályon kívül helyezi a Balogh-féle, gyaláza-­­tosan reakciós fércművet — mindössze há­rom szakaszból fog állani. A törvény ,, nem­­ismer sem óvadékot, sem egyéb korlátozáso­' kat. Szövege egyszerű, , világos, mindenki ál­­­­al érthető és az angol törvények formájára­ készül. Ugyancsak rövid, szinte lapidáris" lesz a másik két törvény is. A gyülekezési és­ egyesülési jog törvénybe iktatása régi kivon­­­sága az ország minden szabadságszerető­­ele­mének, de eddig egyetlen kormány sem vál­j­totta be ezirányú ígéretét. Az esküdtszéki törvény a szakbíróságok hatásköre alól, ki­ fogja venni mindazokat a bűncselekményeket,­ amelyeket a Balogh-féle törvény kérlelhetetlen­ szabadságüldözésében a szakbírók elé utalt így az összes sajtóvétségek esküdtbíróság elé fognak tartozni. A sajtótörvényt, mielőtt a minisztertanács elé kerül, ankét fogja meg-­ vitatni. A Nemzeti Tanácsok hatásköre Miután az orozás minden részéből a központi­ Nemzeti Tanácshoz fordultak útmutatásért, hog­­ a helyi Nemzeti Tanácsoknak mi a hatásköre, joga.]

Next