Világ, 1919. január (10. évfolyam, 1-27. szám)
1919-01-01 / 1. szám
Szerdi és a többi imperialista lovag hazája ellen. A vád ellen — melyet a szocialista párt nem is tekint vádnak, csak ürügynek arra, hogy a kormány hadbírósági eljárással námíthassa el a népszerű politikust — a munkásság úgy tiltakozik, hogy "leüléseket rendez, melyen tüntetően fejezi ki ragaszkodását vezére iránt. Az olasz kormányválság A koalíciós minisztérium összeomlásáról beszélnek Lugano, december 31. (A Világ tudósítójának távirata.) Bissolati lemondása következtében az olasz kabinetválság új és élesebb fordulathoz ért. Ha eddig csak egy ügyszól* van technikai jellegű válságról volt szó, néhány miniszteri tárca betöltéséről. Bissolau visszalépése után a krízis határozottan poli*ikai jelentőséget kapott. Római politikai körökben máris a koalíciós minisztérium összeomlásáról beszélnek, bár a vezető politikusok azt a véleményüket hangoztatják, hogy a válság inkább erősségére fog szolgálni az Orlando—Sonnfino-kabinetnek és Sonnino még a kívántnál is nagyobb cselekvési szabadsághoz fog jutni az olasz külpolitika céljait illesőleg. Nagyon sajnálatosnak tartják azonban, hogy a krízis éppen Wilson látogatása előtt tört ki. A „Giornate d‘Italia“ szerint a kabinet újjáalakítását egyúttal a 19 miniszteri állás redukálása fogja követni. Egyes lapok figyelmeztetnek, hogy Bisolati volt az első miniszter, aki hangoztatta, hogy Dalmáciát át kell engedni a jugoszlávoknak. Kilépése a kabinetből veszélyezteti az olasz álláspont egysor biltckonfemiorán. Chiasso, december 31. (A Világ tudósítói jónak távirata.) Bisolau párthívei szolidárisaknak jelentették ki magukat a lemondott miniszterrel. Ezáltal a kabinetválság politikai jelleget öltött. A ,,Secolo“ szerint Berenini szintén bejelentette a kormányból való távozását, Boncini exminiszter pedig visszautasíította a neki felajánlott tárcát. Az olasz sajtó kivétel nélkül komolynak ítéli a helyzetet. A „Giornale d'Italia1" főleg attól tart, hogy a válság rossz hatással lesz a külföldre. A „Corriere della Sera"‘ erélyes fellépésre szó*lítja fel Orlandót a válság megoldása érdekében. A Sonninóval ellenséges lap azt kívánja, hogy Orlando Sormino nélkül ala*kítsa meg az új kormányt. Abban valamennyi lap véleménye megegyezik, hogy a krízis kizárókig azon ellentétek miatt tört ki, melyek Bisolali és Sonnino között a dalmát kérdésben merültek fel. Benedek Károly: Bern, december 31. Bissolali lelkes híve Wilsonnak. Programmját korlátozások és soviniszta magyarázások nélkül teszi magáévá, köztük azokat a pontokat is, amelyek a tengerek szabadságára és az általános leszerelésre vonatkoznak. Ennek következtében a miniszter visszalépése a jelen pillanatban arra mutat, hogy az elnök művével ellenkező irányzat érvényesül. Hogy ez az irányzat Orlando kormányának kebelében érvényesül, az sejthető volt. Azonban mégsem hitte senki, hogy ilyen alakban jelentkezik. Amiről azt remélték, hogy a régi diplomácia receptje szerint a titokban tartott előzetes megbeszélésekkel elintézhető lesz, az igy most Bisso* lati lemondása következtében közbeszéd tár* igya lett. ÜGYVÉDI VIZSGÁRA, jogi alapvizsgára és szigorlatokra biztos sikerrel készít elő FŐVÁROSI Mffl SZEMINÁRIUM ! v., *térleg a*c6 0. III. em. 14. Értekezés d. a. * — 7*tgr VILÁG '919. január 1. 3 A román szocialstak elítélik a gyisfekvári ávozatot A gyulafehérvári román nemzetgyűlés óta állandó volt a forrongás a magyarországi román szocialisták táborában, akighgy hazaérkeztek a budapesti küldöttek Gyulfehérvárról, máris megkezdődtek a tanácskozása a párt ama tagjai között, akik elítélték úgy a gyulafehérvári határozatot, mint Jumanca és Flterus eljárását, akik beléptek a nagyszebeni román kormányba. Azok, akik nem osztották a gyulafehérvári határozat álláspontját, megalakították az internacionalista román szocialisták csoporját. Ez a csoport hívta mára kongresszusra a román nyelvű szocialistákat, hogy ez a kongresszus foglaljon állást Fivérar és Jumanca eljárásával és a gyulafehérvári rezolucióval szemben. A kongesszus Románia ellen A kongresszus délesl öl 1 órakor kezdte meg ülését a Gutenberg-palotában. A gyűlésen megjelentek a kommunista párt román frakciójának küjlöltjei is, hoztak magukkal egész sereg röpcédulát, elhoztak több példányt a frakció lapjának, a Stcáriul frosu-nak első számából, s erősen agitáltak a maguk igaza nettel. A kongresszust Creculescu nyitotta meg. Creculescu megnyitójában proletárdiktatúrát követelte az egész világon, amit a kummunidták lelkesen megtapsolnak. Gogu elnök felhívta akongresszust, hogy foglaljon állást a gyulafehérvári lurfárovattel szemben és vizsgálja meg, hogy ha hibák történtek, ki követte el azokat. Karikás és Kagan a különböző országok kommunista pártjainak üdvözletét tolmácsolta. Hoppé (Bécs) javasolta, hogy üdvözlő táviratot küldjenek az orosz komunistálmakét. a német Spartacuscsoportnak, Bretfalafi (Brassó) a romániai imperializmus elleni szólalt fel. A román hadsereg, amely állítólag azért vonult be, hogy felszabadítsa Erdélyt, elkobozta mindazokat a szabadságokat, amelyeket a magyar népköztársaság biztosított. Cornstein, aki néhány héttel ezelőtt szökött át Romániából, a következőket mondotta: Abból a Romániából jön, ahol üldözik a szocialistákat és ahol a nép ma is a legnagyobb elnyomatásban él. A román szocialisták Bukarestben kommunista alapon szervezkednek és a katona-elvtársak szuronyainak védelme alatt mamifesztumot adtak ki, amelyben osztályharcra szólítják fel a romániai munkásságot. Avramescu (Budapest) a hivatalos szocialista lapot, az Adeverul támadta, amely meghamisította a román szocialisák álláspontját. Muntean (Budapest) elmondta, hogy bejárta az erdélyi román vidékeket és azt tapasztalta, hogy a románok egyáltalában nem kíánnak Romániához csatlakozni, mert az újabb rabszolgaságot jelentene. Ezután az igazoló eljárás következett. A kongresszus tanácskozását ekkor délután 2 óráig az elnök felfüggesztette. Elítélik a gyulafehérvári határozatot Kovák Traján elnök délután 2 órakor újból megnyitotta az ülést, s bejelenteke, hogy 52 delegáns közül 40 jelent meg a kongresszuson. Az első szónok Anerboth volt Budapestről. Állást foglalt a gyulafehérvári határozat elem, mert ott az elvtársak eladták a munkásokat. Ez a határozat szerinte különben sem kapta meg a munkásság hozzájárulását, azoknak ez elvtársalatt álláspontja jutott kifejezésre, akik magukat állították oda, mint a munkásság képviselőit, hott ehhez joguk nem volt. Keményen támadta Jumanca és Flucras cselekedetét. Avramescu volt a következő szónok. Mi tisztán látjuk, — mondotta —hogy Jumanca és Flueras milyen tiszteségtelen módon vezették félre a munkásokat. De meg is lakóinak érte, Petrozsényben, ahol gyűlést hívtak össze a beszédet mondtak a munkásoknak, ezek hitekkel válaszoltak a beszédre. (Megérdemelték, kiáltják közbe a küldöttek.) Jumanca és Flueras egyesültek azok- kal az, ügyvédekkel és bankemberekkel, akik a népet kiuzporáztái.. .-ren elvtársakat nem követ- hetünk. . ! Strengar-Demján Száva hosszabb határozati javaslatot terjeszt elő. .4 határozati javaslat elitélt a gyulafehérvári határozatot, au dithez a román munkásságnak semtv.i köze s azt inditványozza, hogy Iveratl, Jumi nsát és társait, akik a munkásság ügyét elárultál, zárják ki a pártból. (lejyeslés minden Ohialról.) Hoppé (Bécsi csatafokzik a tatárczilti javaslathoz. El kell fogadni ezt az indítványt, moltdotta, hadd lássák az eMársak a külföldön is, hogy az ilyen árulás felett nem térünk egyszerűen napirendre. Akongresszus ezután elfogadja a rezoluciót s veszedelmes árulóknak jelenti ki Fluerást, stimancát és társait. Avramescu beszéde közben berohan a terepbe Székelyes nevű szocialista, aki magyarul kezd beszélni. Az egész kongresszus felháborodása közben beszéli el, hogy Erdélyből, ahol román katonák letartóztatták, harma■címagával szökött meg Oly rettenetes kínokat szenvedtek a fogságban hogy egyik társuk öngyilkos lett. A keserű panasz hallatára kiserültségükben percekig tomboltak a küldöttek, ugy hogy az elnök alig tudta a rendet helyreállítani. Öt perc szünet után Mihuc védte a gvintafehérvári határozatot. Utána Auerbach vetette szemért Fluerásnak és humánoknak, hogy mielőtt Gyulafehérvárra elutaztak, Fluerás 2000 koronát, Jamanca 1000 koronát vettek fel a magyar propaganda bizottságtól, hogy a magyar népköztársaság mellett agitáljanak a vidéken. (Gyalázat! Disznóságig hangzottak a közbekiáltások.) Hoppé, Atanasiu s mások felszólalása utéc Cagari, Racovszki titkára, kezdett beszélni. Beszédében a ma délelőtt a budapesti honvádi lakomnyában lejátszódott eseményekért a magyar kormányt teszi felelőssé, majd azzal vádolja Kunfit és Garamit, hogy a magyar burzsoáziának adták el a magyar proletárokat. Gagan után, aki a kommunisták manifesztumának felolvasásával fejezte be beszédét, este fél, kilenc órakor a tanácskozás folytatását holnap délelőttre halasztották. A földkérdés Vigyázat! jön a „Hangya" — Búza Barna földreformjavaslata A földmivelésügyi miniszter törvényjavaslatát ma kellett volna a minisztertanácsnak tárgyalni. Azonban a mai nap eseményei miatt a minisztertanács még nem foglalkozhatott a javaslattal. A javaslat főbb pontjait már ismeri a Világ közönsége. Általában 500 kat. hold mezőgazdasági birtok és 20 kát. hold szöllőbirtok az a minimum, amit jelenlegi birtokosánál meg kell hagyni. Csak különös szükség esetén száll le a határ mezőgazdasági birtoknál 200 kát. holdra. A társtulajdonosok részére külön-külön visszatartható ez a mennyiség. Felnőtt gyermekek részére azonban nem lehet külön visszatartani, mint ahogy a 10 nappal ezelőtt leközölt tervezetben volt. A birtokrendezési tanács tagjait csak ideiglenesen nevezi ki a miniszter, később egyharmad részben az országgyűlés, egyharmad részben a központi gazdasági kamara és egyharmad részben a mezőgazdasági munkások központi kamarája választja. Az örökbérlet bérösszege legfeljebb 4%-a lesz a birtok becsértékének. Megváltás esetén a becsérték szolgál alapul. Az első évben azonban sem a bérösszeg, sem az annuitás nem emelkedik többre a becsérték 1% -ánál, második évben 2 c/v és a harmadik évben 3% -nál, a különbséget az állam fizeti. A javaslatnak még eddig nem ismeretes és nagyon aggályos részlete az, amely kétezernél több lakosú községekben a legalább 500 tagból álló fogyasztási szövetkezeteknek is igényt állapít meg, mégpedig minden tagjuk után öt hord igényt oly módon, hogy ugyanazon község határában a fogyasztási szövetkezetek igénye a községben igénylőket megelőzze. A javaslatnak ez a pontja az egész egyszerű földrefomot a Hangyának szolgáltatná ki és a Hangya ismeretes táborának kezébe adná a legnagyobb politikai hatalmat az országban. Nem hisszük, hogy ez a megoldási len a komoly kritikát megállhatná. (B. B.) .sár a VÖRÖS I a SBSVs tefSfck /ö*tN A Tllfljforrailílom M. f 0 g B UtS r:i|ane«ryfel»nnáíb*a. 5 L UBUuU SSS»S*e* * a ROYAL-APOLLO.BAN! j u—qpwc*nni.»K,.'nijwi»nafai«,i»MCKaMP3Mnrwnv*iwnMiii ■ imivwiwiuwi un 12