Világ, 1919. február (10. évfolyam, 28-51. szám)

1919-02-01 / 28. szám

SserieartSfeifr t* trfa<i5hívat*4 MI., Andr&ay-at 47. síim. clóftserí árjfc Matjwowág- í>a'1: E . íí ívre 88 korra*.. ■' ívre i krr., negyedévre 32, " '■ ■r egy hóra , 7 korona 80,' ÜUír. A »V7LAG« megjeienjál. hétfő kivételével min<ienn*p, ■ " ye* szám ára Budapesten, vi-J 1 —ícn cs pííVaii'Jvorcltcsi 3 »ill,. X.. évkívanv 1919 Budapest, SZOMBAT február 1. 28=ik szám Bem és Paris áletek nyomorúsága 1 'szálló-csapatok bru- j iák m a tg egész müveit világ j A : magatartása is sok ! '-'i olyan • a velük esetleg ro- i k • . ''eí'i töl re.. • .ile, bizalma is meg- j ingott - «cü uraiéi. oemokráciájában. A j sz'-rb meg levő területekről neve- j ■•■n í-écsffti r sztó erőszakoskodá- , .Á á l - crkczav. - glep, mert hiszen a j :rí ••:•.. '.•iscli-tvít wlJigj aránylag legembe?- j - 'ben. M >. pillanatra sem akarunk 'íeledkezm %*. oh aktivitásról. Tudjuk, £:‘ ■ ' an, hogy a német és i-nmgs us is tudott brutális j ■i ős nciu :e>ej • - k el, hogy Belgiumban, • ''i* -.Ibai'. sőf " hau is a porosz ka- ■ ■ u\> ka- .■ r<” *4sa sok szégyenletes | ■ -:-.ot k ivi k-, el. A var demokrácia fog- : ni ti o< ■ e ej ke! jelenségeket és ahol I 'ehetett, ab- -■<■■■ ' volt, igyekezett se- ! ■ i'-ni a;- . i romi. * a szerb, a lengyel j licty /■: .• • \ müveit világ közvéleménye j ogy Károlyi Mihály i t . i lé se in tiltakozott a I "■ir !' lá«ok ellci . élesen elitélte a •iv e-., (b ninden olyan hábo- : ■■■■• ói yt. amely a polgári lakosság • (jvelle és ép jogba ütközött. \ • láhinc, aki m»> a prágai kormány j > • ; • le e 4 , hogy Károlyi Mi- • s > Wekerle-kormány j >gv a - 6 internálasát szüntessék még. . i i .ti hogy a „Világ" ak- J-ik kó-:vnü. '! liarmnckét internált fiú- j "• olasz < salad hogy * iszakapta szabadsá- j nem kellett, tovább senyvednie a halasi •'et'iiálts.ágban. (1ov> •' !v< sót, Vajda Sándort, ■'"iái; i Tivadart . tanúnak arra, hogy •ennyit küzdoitiiní- müven nehéz harcokat ' ívtunk azért, hogy Erdélyben az osztrák szól­ít vteszta uralma ne uyoi >rithassa meg a ro- n népet és mily na:, •eszünk van abban, > e, j lápió-sülyi ö« • b koncentrációs tá­borokban enyhültek, vagy megszűntek román d" >i trsahk szenvedései. A magyar demok- 1 megtette ke-'eless g -t a háború alatt és ! forradalom egyik legel :<ő ténye volt, hogy ' í; -merte : m tgynrország népek önrendellte- | ' i Agát, áh kínos •• áhi'Ziójogot adott a tö- i m. geknek. telje* amnesztiát a politikai elitéi- j leknek. Auir kr-.crv-.bb, ■ mái kínosabb az a j » ■ -ilódás, íogy u cseb, j serb, a román meg- " ' !!•» csapatok átvették > porosz, az osztrák •öot.'iaícs !■" i'•rétire - zen-.esőbb hagyományait ■ h ggy i’i.;-liiK'S; !ib. boehmmódszerekkel lép­,‘Vl a magva, löm ege k el szembn, amelyek ' ómul <' ■ : -be .. * ak. Nemcsak a for­! i] n (iv.noln-ari! vívmányait ta­:;• isták • cl, hanem • iszaktkal ' akarnak c.'clilii’, r< miánná, *rbbé tenni tiszta máz' :<i- vá: ovi kat. tatnak, hűségesből !lkiírnak ki'-stkaun ír köztisztviselőktől, iritják a imrnf - *.t, a leg’gyüíölkö- j '’öbb. a legsovmis. a léguszitóbb szellem j . nyilváiml meg esti. t- ükben s egyenesen ; ••gbekiáltó, hogy : l;,, ; vetik a brutalitás- j bak, a bocileizmususk :i a politikáját, . ami­kor i’áris létől a v:i!sas<>k, vajúdások nagy ' t érsigc kő b ii is diacbdinasasi nyomul előre ' vviKnoi szellem. A m magaitartásunk ezzel tjáráísal sgemfeeu a ;•••» van a lóirradaűoni fnogrammjábaii. Aekünk ninden nép testvé­rüh'k. ' ' vb beké*, m .rt -,t. megegyezést aáca- Ji'nk elité!b mi' Sszakot. Bízunk a világ Idkiismerelfryek . ‘.--ség^cn, a demo­zent szolidai’itásá- , i tan, a békekonferencia pártatlan igazságossá- ] gátban. Emberfeletti önuralmat, hősies türel­met és kitartást igényel ennek a politikának érvényesítése és keresztülvitele, de nem térlic- 1 tünk le ennék a politikának alapjáról egy haj­szálnyira som. Aki kaiddal vétkezik, az kard I által vész el, s az erőszak nem vonz, hanem * taszít. A megszálló csapatok erőszakoskodássá szent meggyőződésünk szerint Magyarország j minden lakosának lelkében megerősíti azt a ragaszkodást, kifejleszti azt a sóvárgást, amc- | lyet a valóban demokratikus népköztársaság , irányában érez. Néhány nap áttolva Svájcban összeülnek a szociáldemokrata Internucionale legneve­sebb képviselői: Mi sok bizakodással, forró re-, menyekkel nézünk az lalernackxnale tanács- i kozásad elé. Európa munkásságának, közwéle- ' menye az igazság, a demokrácia, a forradalom j vívmányainak megbecsülése jegyében fog 1 igazságot szolgáltatni Magyarország ügyének, j s meg vagyunk győződve arról, hogy a magyar j munkásság képviselői, akik tiszta, szeplőtlen j szaciáklemokrata politikát csináltak a háború ; alatt, akik ellen nem emelhették a Scheidc- ; maainizmus vádját, akik tehát töretlen tekiri- : íélylyél állnak a világ munfeásközvéleménye- ! elölt, a berni konferencia messzehaugzó fóru- j máról is szét fogják kiáltani a mi igazságain- \ kát. És amit Bernben mondanak, azt meg | kell hallani Parisban is. [ Az Egyetem Körül Az Egyeljem autonómiája előttünk is komoly és nagy érték, mert a tudomány szabadságiának nélkülözhetetlen korrollá- riuma. Egyébként is erőszakot, gyakorolni csak akkor okos és szabad, ha a fejlődés más eszközökkel nem biztosítható. Ebből a nézőpontból ítélve meg a Kunfi miniszter eljárását, azt kell mondani, hogy a tudományos kutatás autonómiájának elő­feltétele hiányzott a mai egyetemen: a tudo­mány igazi szeretet* és megbecsülése, a fél­tékeny gond a tudományos szukreszcencia megválasztásában. Ez a mai egyetem farizeus módon félti autonómiáját, • mert a múl libán mindig szolgain tűrte, hogy sógorság, paj- táskodás vagy politikai érdek minduntalan érdemtelen embereket küldjön az Alma Ma­terije És hogy a múltban nem lázadt fel „autonómiájának" megsértése miatt, inig a jelenben szembeszáll a miniszterrel: ez nem azt jelenti, hogy autonómiájának megsértése valami nóvum, hanem, hogy fél az uj esz­mék ama képviselőitől, kiket a miniszter az egyetemre küld. Lehet-e komolyan autonómiát vindikálni egy oly testületnek, mely évtizedek óta her- metice elzárkózik a módern eszmék elől, mely száműzte a szociológiát, a kriminológiái', a vrtllásbölcseletet? Lehet-e komolyan auto­nómiát követelni egy oly testületnek, mely mindén reakciós törekvés tudományos igazo- Jója volt? Lehet-e reábizni a tudományos .érdekek ápolását, amikor közismert az a megfordított szelekció, melylyel az érdemet elismerte. (Hogy sietett Baross Jánost habi­litálni, ellenben Farkas Geyzának, Rónai Zoltánnak, Nagy Dánosnak nem jutott do- centura!) Lehet-e a tudomány szabadságát oly testület védelme alá helyezni, mely szótlanul tűrte a tudomány szabadosságát, a mindenféle •'lágiumügyeket, a Pikler Gyula elleni hecceket a .,szanatóriur os“ vizsgák > i médiákat, a rosszul lepi'zc:!.: .sógorsági kandi- j dáciúkal ? Az a néhány igazi tudós, aki való- | bán tudonuujryának élt izoláltan és befolyás- nélkül állt ebben a környezetben. íme egy pór példa, hogy hogyan festett a múltban ez a híres autonómia! A kolozsvári jogi kar egy- hangulag meghívta a közjogi km szól: re .Jászi Viktort. A miniszter (Tiszáék által rángatva) pályázatot hirdet. Erre a kar uiúco loco Jászt Viktort hozza javaslatba^ Á■ kormanv erre ki­nevezi Réz Mihályi, a Sárjdor család protezsátt- tát. Vagy: Bemer Jánost a kar megkérde­zése nélkül és tiltakozása ellenére nevezték ki.- Vagy: a pozsonyi egyetemre egyeÖea helyen Mesziényi Artúrt kandidálták. A kor­mány egv Falcák nevű urat nevezete ki He Réz Mihályt. Rcinert. Failesifcot szó nélkül lel eskették, ezeknek az uraknak tudományos- sága nyilván megfelelt az egyetemnek, de Vámbéry, Jászi, Kovács kinevezése az autonŐJ mia sulyos sérelme. . . .. , Érdekes megállapítani, hogy milyen más volt az egyetem hangja a Reiner-ügy- lien. Akkor ilyen fuvola hangokon szói­í ;tik: „fciszLetcttel kérjük tehát Excellen­ciádaí, hogy a tams zók - betöltéseknél ós a tan­szék-szervezéseknél egyetemünk autonóm jo­gait és gyakorlatát tiszteletben tartani vnél- tóztassék, meri ha a jöv^>en hasonló eset is- méllőcnék, az egyetemi tanács kénytelen lenne legfelsőbb pártfogójához, Ö császári és apostoli királyi Felségéhez fordulni az egye. lem autonómiájának védelme érdekében.* .Micsoda alázat és hódolat a mái forradalmi kitöréssel szemben! Micsoda nagy tudós lehe­tett az a Remer url Igazán még a. jogfolytonosság normális taposómalmában sem volna szabad farizeus­könnyékkel siratni ezt az „autonómiát.* De ma, amikor az ország széttörte a Habsbur­gok, az osztályparlament, a főrendiház, a nagybirtok, a vármegye autonómiáját, iga­zán éppen csak a tankönyvgyárak és vizsga- nagyüzemek társasága legyen az egyedüli, amelynek „autonómiáját* megsirassuk? Nagyon jellemző a helyzetre, hogy egye­temünk legmodernebb és legtudományosabb kara, az orvostudományi, nem járult hozzá a jogi kar javaslataihoz és bár óvást emelt az autonómia megsértést: ellen, egyidejűleg meg­állapította. hogy a jogi kar nem kellőkép élt autonómiájával. Egyben fcütakozott az elten, hogy az uj tanároktól az eskü ne vétes­sék tó. ' /; Igen, égető szükség van a tudomány autonómiájára, de előbb teremtsünk igazi, becsületes, a politikai hatalmak előtt meg nem hunyászkodó tudományos szellemet E cél elérésére igenis szükség volt a Kunfi mi­niszter operatív beavatkozására, melyet talán jnzantinikus jíourparlerkkal és bürokrata machinációkkal lehetett volna maszkírozni, de forradalmi érdek, hogy az ország és a művelt világ közvéleménye tisztán lássa a nagy változást, mely* most történik: a. for­radalom kormánya nemcsak a régi szerveket akarja átalakítani, de azt a szellemet is, mely ezeket a szeneket élteti. A jóhiszemű aggódók megnyugtatására pedig energikusan to'-ább kell folytatni s be kell fejezni ezt a rVormot. Még pedig az összes faiskolákon, nagy, átfogó, integrális terv szerint, úgy személyi, mint tárgyi tekin­tetben. S ha ezeket a nagy személyi és tárgyi reformokat elvégezte a miniszter: akkor nyomban iktassa törvénybe, a legmesszebb­menő biztosítékokkal felszerelve, az egyetemi ólet igazi autonómiáját. Mert az öriförvény- hozás gyakorlásához . a legfontosabb előfelté­tel oly öntudat és erkölcsisóg, mely a köz ja­vára képes élni a köz által adott szabadsá­gokkal. ». emEgi .. :-ylm mjti ^ űSm JBf ' ' Bráttéstk Ítíftcuck SzdtpOte VILÁG tiadjUvattlíiaa, Blwtw . 'L Győri fct Nagy. ianlm te Iteu, Teaezer Gyula, Leopold Gyula, I. eopold Cornéí, Sete** lőctei. Mezei Antal, Mosae RodolL Bet- $tcia 3 :t aSt fiirdetíti irodáttea — ‘KaiJeui tiaasensteia te VSoffer, Mi Dobé* Nactf- Rudolf Mmm. Betiinbca: Radolf KoOboo, Beriin XW Unter f'ea Oinrleo <ft'41a

Next

Sign up Sign up
/
Thumbnails
Contents