Világ, 1919. március (10. évfolyam, 52-73. szám)

1919-03-01 / 52. szám

SzefkesítSség és fdadéh'vatal VI, Andrá?sy-ut 47. szám. Előfizetési árak Magyarország­ban j Egész évre 86 borong •éíévre 44 bor., negyedévre 22 bér., egy hóra 7 borona 80 fillér. A * VILÁG* megjelenik hétfő kivételével mindennap. Egyes szám ára Budapesten, vi- 'éken és pályaudvarokon 70 fül. cetattex* ravaemejt anfapatea a' VILÁG iúdóhivaialában, Ittackaef J.* Győri és Najj, fauíus és fársa, Tenczer Uyaía, Lcopold Gyula, Leopoid Corncí, Scíiwarx Jósseíj Mezei A atal, Mossc Radott* Beit* stdn 'Jera&t hirdetési ródákban, — décs»c.T üaasensteía és Vogfetv Ni. Dakes NachL, Rúd öli Mos se. Berlinben: Rudolf Kcnban, Berlin NW. Uriter den Liaden'dO/íla X. évfolyam 1919 Budapest, SZOMBAT március 1. 52-ik szám Olaszok és jugoszlávok Csak egy szikra kell és a háború tüze -ujrá kilobban az olaszok és jugoszlávok kö­zött. Ezt francia lapok Írják és aki figyelem­mel kíséri, hogyan és mit írnak zágrábi lap­társaink Olaszországról és látja, hogy az j olasz lapok milyen epitetonokkal tisztelik ; meg a jugoszlávokat, az nem csodálkozhat ; azon, hogy idáig fejlődtek a dolgok. A fran- ! dák a jugoszláv igényeket támogatják és J Rómában azóta nem igen rajonganak a latin j testvérért, sőt gyakorta követelik, hogy a j francia flotta vonuljon vissza az Adriáról j várakozásunkban csalódnánk, az hátrányos még nincs is vége, mikor már uj viszálytól lenne a mi jövőnk alakulására, de még hátrá- ’ felleges a láthatár. Mi annyira meggyőződött nyosabb lenne Jugoszlávia jövőjére nézve. ■ I lűvei vagyunk a pacifizmusnak, hogy minden Éppen az olasz—jugoszláv-konfliktus lm;- imperialista háború! utálunk. Az olasz—jugo- iatja, hová vezet, milyen örvények, szakadt - i szláv viszályt sem lehet fegyverrel elintézni, kok tőié Jut' a soviniszta imperializmus pofi- ! Mondják meg a vitás területek népei, hogy' tikája. Egyik háborút követi a másik és a so- j hová akarnak tartozni, viöiszte imperializmus négyéves háborújának I A fegyver nem lúd vitákat megoldani. Wifson nani d@nt rétünk nélkilink A &©sp©ntÉ keScSmsk Képvisel Pártsfea hívják D'Annunziq, az olasz sovinizmus legharsá­nyabb képviselője, most épp olyan tüzesen izgat jugoszlávok. franciák, sőt angolok ellen, mint néhány hónap előtt Ausztria ellen, .Ma arról jönnek már hírek, hogy a jugoszláv hadosztályok felvonultak a demarkációs vo­nalon és Olaszország hárommillió emberi Vart fegyverben a maga igényei védelmére. Róma a londoni szerződésre hivatkozva, kö­veteli Dalmáciát, Isztriát, Triesztet, Jugoszlá­via a nemzetiségi elv alapján kívánja, hogy ezeket a területeket hozzácsatolják- A döntő­bíróságot Itália elutasította és most ..az a helyzet, hogy ha Parisban nem iádnak rendet csinálni, akkor uj háborús konfliktus fenye­geti Európát. Milyen álláspontot foglal el ebben a. kér­désben a magyar külpolitika? Olaszországhoz tradicionális őszinte barátság fűz bennünket. Évtizedeken keresztül együtt vívtuk a Hab­burg-elnyomatásanl szemben szabadsághar­cainkat. és az olasz hadüzenet; amelyet Bu- vián—Tisza—Stürgkh bűnös poltiilíája idézett fel, a legfájdalmasabb diplomáciai emlék. Nekünk nincsenek ellentétes érdekeink Dáliá­val, amelynek egységet, nagyságot, boldogu­lást1 kívánunk. Páti*, tttbruáx- 28. Az amerikai magyarok egy küldöttségével közöltét te Wilson, hogy a dőltté a Magyarország sorsúról semmiesetre sem fog megtörténni Magyarország megkérde­zése nélkül. Nem felel meg a valóságnak az a híresztelés, mintha Magyarországot csak ab­ból a célból hívnák még a kongresszusra, hogy ott tudomására hozzák Magyarország képviselőinek a békekonferencia végleges ha­tározatait. Ellenkezőleg, minden egyes részlet- kérdés felett igazságosan és Magyarország meghallgatása után fognak dönteni. Mag’ h.rország képviselőit az elsők kozott hívják Parisba Zűriek, február 28. (A Világ tudósítójá­nak távirata.) A Morning Pnst jelenti Paris­ból: A békekonferencia egész kórdéskomplexu- j inának megvitatása a végéhez közeledik. A ; közeljövő bee hvár-a <közpoáti fiald imn: • “elölnék meghívására is sor kerül. Legelsők- ! ként Magyarország, Némel-Ausziria, Bulgá­ria és Törökország képviselőit hívják meg. j míg a német megbízottakat csak később hiv- j ják a konferencia elé. A központi hatalmak j képviselői Hz nappal Wilson visszatérése után mehetnek Parisba. A régi monarchia bűnös politikája szem­behelyezett bennünket Szerbiával. Nagybir­tokos arisztokráciánk a Darányi—-Hóhen- blum-éra idején vámháboruval akarta meg­fojtani a szerb demokráciát. A Balkán-háború alatt Berchtold ostoba albán politikája el­zárta Szerbiát a tengertől, hiába követelte Károlyi a delegációban, hogy adjanak kijárást Szerbiának a tengerhez. A magyar reakció folyton uszittoít a szerb parasztdemokrácia j ellen és a mi demokratikus pártjaink hiába i követelték a megegyezést, \ háború alatt megtanultuk becsülni, tisztelni a szerb népet. Egy messzelátö politika szempontjából köz­iünk és a jugoszlávok között érdekellentétek nincsenek. Csak azt kívánjuk, hogy utat kap­junk a tengerhez, szabadon, akadályozás nélkül használhassuk Fiume kikötőjét és ezt a wilsoni programot is biztosítja számunkra. | E kívánságunk teljesedése érdeke. Jugoszláviá- j nak is. A jugoszláv imperializmus most ugyan­azokat a hibákat köveii el Magyarországgal szemben, mint a bécsi imperializmus Szer- i Inával szemben. A délvidéki erőszakosságok . elkeseritők és szinte érthetetlen, hogy a józan, j bölcs jugoszláv parasztdeniokrácia miért bo­csátkozik olyan kalandokba, mint tiszta ma­gyar vidékek tirannizálása. Reméljük, hogy ez az imperialista mámor rövidesen elmúlik és a vitás területek hovatartozását csak a né­pek önrendelkezési joga alapján lehet eldön­teni. Jugoszlávok és magyarok közölt nagy perspektívája van a jövő barátságának és csak egy rövidlátó és ostoba politika /látsz­hatja el ezeket a kilátásokat pillanatnyi és tarthatatlan előnyökért. Bíznak abban, hogy Belgrádban és Zágrábban rövidesen lejárja magát ez a rövidlátó és ostoba politika, ami most még irányítja a dolgokat. Ha ebben « Szövetséges snagyar köztársaságot keli teremteni Kunfi miniszter nvHaikoznlf egy berni lapban. ! Bern, február 28. A Bemei Tagivacht munka­társa beszélgetett dr. Kunfi Zsigmqnd közoktatás­ügyi miniszterrel. A szerkesztő,ség a következő bc- \esetéssel adta ki a tudósító *1: ..A magyar forrás 1 ctalmat és a magyar államiság átáT-akutását mán- ■ d&nütt kevés- figyelemre- méltatták. A üoll dunai ■ monarchia legnagyobb állama fontos tényezőié Európa jövő fejlődésének általában és a munkás- ) mozgalmaknak különösen.'' Dr. Kunfi Zsygmond nyilatkozatában ismerteti j a forradakni -kormány döntő lépéseit, a magyar ! munkásság és szociáldemokrácia hatalmi fejlődd, j séf. majd így folytatja: *í . i — .1 szociáldemokrácia nélkül tarthatatlan ZenaéH bármilyen kormány helyzete. A művelés alatt levő j terület 31 százaléka nem egészen kétezer nagyblr- i tokos tulajdona. Most megkapta az állata a száz hektárnál nagyobb birtokok Kisajátításánál; jogát, i A töke mindenhatósága ellen már bevezettük, Elég | pedig visszaható erővel, a hadinvérescaSdót és \a- í gondészmát is terveünk, ami aaonbanVBfem jelent keli a vagyon teljes elkobzását. k ^ Szociáldemokrata egyetemi tanárok kinevezésé- | vei csupán a reakciós politikai törekvések megbéni- j tásót akartuk eíérni, amelyek a tudomány álarcával : lépnek föl. A népoktatás magva a mezőgazdasági ismeretek terjesztése lesz. A városokban levő iparos- iskolákat fejleszteni fogjuk és államosítjuk. Az egész oktatásügyet a szociális fejlődi.- követelményeinek j megfelelően fejleszteni fogjak. Az ország kiéhezett és gazdaságilag kimerüli, i háromnegyed részét az ellenség tartja megszállva, i Ezért nagyon nehéz a munkásosztály helyzetét hir- telenéken megjavítani. Minden a békekötéstől függ. Magyarország területül szövetséges köztársaságot keli alkotni az önrendelkezés és népszavazás alap jón. ilyenképpen mindenféle nemzeti bosznvágy megszűnne és tafcetaégsssf válnék a tiszta szociális, jellegű o$/tályha?c. Azt iii szűk, helyes és mcltáhyos . lenné, ha N y ugat euró pa demokráciái minden erejük- ifi támogatnák a forradalmi Magyarországot, Wüsea a végleges békeszerződésről Páiris, február 28. Wilson, akit a béke­konferencia munkálatainak menetéről napon­ként informálnak drótnélküli távirati jelenté­sek utján, nyilatkozatot bocsátott ki, amely szerint legkésőbb junius havában a béke­kongresszus elé terjesztik a végleges béke­szerződést. Balfour az entente engedékenységéről Basel, február 28. (.4 Világ tudósítójának távirata.) A „Daily Telegraptí‘ szerint Balfour. kijelentene,, hogy az előzetes béketárgyalások március harmadik hetében megkezdődnek. A helyzet Németországban annyira vigasztalan, hogy a szövetségesek elhatározott szándéka, hogy követeléseik egy részét visszavonják, mi­által remélik, hogy a rend mihamar egész Euró­pában helyreáll. Miért siettetik a békelárg^alásokai?1 Zürich, február 28. (A Világ, tudósítójának távirata.) A MorOen-Zeitung-nak jelentik Angliá­ból: Az utóbbi időben feltűnő sietség, amely lyel Parisban a tárgyalásokat befejezni töreksze­nek, a párisi diplomatáknak arra az aggodalmára: vezethető vissza, hogy a forradalmi események Németországból az entente-államokra is átterjed­hetnek. Attól tartanak, hogy a weimari gyüleke­zet nehézségeket támaszthat a végleges békeszer­ződés aláírásakor. Meanyit fizessen Németország? Paris, február 28. A jóvátételi bizottság foly­tatta-’ annak megvitatását, hogy Németország meny- nyit képes fizetni. A szövetségesek egyike sem kö­veteli most máp teljes háborús kiadásának megr térítését. A Németországra nézve legenyhébb fel­fogás az. amelv fizetési képességét tizmilliárd dol­lárra. a legsúlyosabb, amely negiivenmílliárd dol­lárra becsüli. A törlesztési határidő, iráuti javas­latok íiz és huszonöt év között mozognak. A bi­zottság jelentésével március 8*ig feltétlenül elké­szül és határozottan meg fogja állapítani, hogy Németország azonnal mennyit fizethet s bár keve­sebb határozottsággal, de rá fog mutatni arra is, hogy a jövőben minő összeg fizetésére képes, Wil- sont a bizottsági munkálatokról állandóan infor­málják, ugv, hogy visszatértekor azonnal belefog­hatnak a végleges munkába. * * / Ónálló rajnai köztársaságot alkotnak Ütküzöállam Franciaország és Németország közt Paris, február 28. (A Af. T. I. szikratátnraia). Az öt nagyhatalom tizes bizottságának mai fa­rát-hozásai folytán igen valószínű az, hogy cgv önálló rajnai balparíi köztársaságot fognak meg­alkotni. Hivatalos jellegű nyilatkozatokból kitűnik, hfogy az amerikai megbízottak hozzájárulnak, c tervhez. Az amerikaiaknak, úgy látszik, főleg az­ért tetszett ez az ütkőzőíállam, mert módot ad arra. hogy az amerikai csapatokat Európából hazavigyék, emellett még a látszata sincs meg annak, mintha német területet annekiálna Fran­ciaország.. 1 A terv elfogadása esetén a szövetségesek csa­pataikat visszavonnák a rajnameníi területről, de a népszövetség felügyelete alatt helyi rendőrségei,

Next

/
Thumbnails
Contents